Új Szó, 1975. február (28. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-04 / 29. szám, kedd
VAlASZ OLVASÓINKNAK NYUGDÍJÜGYEKBEN J. K.: Mint részleges rokkant a részleges rokkant járadéka alapjául szolgáló átlagos havi kereset kétharmadát (a 2000 koronán felüli összeg redukálása nélkül), tehát az ön esetében havi 2000 koronát kereshet anélkül, hogy ezen az alapon (a keresetcsökkenés rendszerint a részleges rokkantság egyik feltétele) részleges rokkantjáradékát megvonnák. N. Gy.: Üzemi balesetből való felépülése után mint részleges rokkantat könnyebb munkára, éjjeliőrnek osztották be. Ezzel a munkaadó vállalat is igyekezett eleget tenni az üzemi baleset kártalanításából folyó kötelezettségének, s olyan munkára osztotta önt' be, hogy keresetével és részleges rokkantjáradékával elérje az üzemi baleset elszenvedése előiti naptári évben elért átlagkeresetét. A munkatörvénykönyv 86. paragrafusának értelmében a munkaadó vállalat a dolgozó indokolt, főként egészség- ügyi okon alapuló kérelmére — ha ezt a vállalat üzemeltetési érdekei lehetővé teszik, — engedélyezheti a,, rövidebb munkaidőt, vagy a munkaidő olyan elosztását, hogy az nem vonatkozik minden heti munkanapra. H. J.: A Munka és Szociális Ügyek Minisztériumának 1974 április 12-én kelt V/3-8003 sz. rendelkezése szerint az adó- kedvezményt élvező és a ZTP/P (a legsűlyosabb testi károsodásban szenvedők) igazolványnyal bíró rokkantak motoros gépjármű üzemeltetésének hozzájárulása iránt folyamodhatnak. Csak a ZTP Igazolvánnyal rendelkezők 50 százalékos juttatásban részesülhetnek. A korábbi elutasítás indokai valószínűleg még most is fennforognak. A teljes rokkantra vonatkozóan általában abból kell kiindulni, hogy azon az alapon Ismerték el teljes rokkantnak, mert nem képes rendszeres munkát végezni, vagy csak rendkívüli enyhítések és feltételek mellett. Egyébként a • törvény nem tiltja a teljesen rokkantnak a munka vállalását és nem is szabja meg a rövid ideig tartó munkaviszony idejét, mint az öregségi járadékot élvező dolgozók esetében, de az ilyen járadékos egészségi állapotát felülvizsgálhatják és megállapíthatják, hogy csupán részleges rokkantságról van szó. Az ön rokkantsága állandó jellegű és valószínű, hogy a napi 2—3 órás műszak vállalása esetében nem minősítenék át teljes rokkantságát részlegessé. M. V.: A munkatörvénykönyv 51. paragrafusának 1. bek. c) pontja alapján az a dolgozó, aki akár öregségi, akár rokkantjáradékba kíván lépni a törvényes felmondási idő betartásával — az ön esetében 3 havi felmondási idővel — írásbeli felmondással megszüntetheti munkaviszonyát. A munkaadó vállalat beleegyezése nem szükséges. A felmondási határidő az írásbeli felmondás kézbesítését követő hónap első napjával kezdődik. A meg egyezés alapján bármilyen korábbi vagy későbbi időpontban is megállapodhatnak. Ezzel szemben a munkaadó vállalat ezen az alapon (tehát, hogy a dolgozó számára megnyílt az öregségi, vagy rokkantjáradékra szóló igény) nem adhat felmondást. Nyugdíja mellett akár rövid, akár tartós munkaviszonyban dolgozó nyugdíjas, a többi dolgozóval egyenlő arányban köteles munkabéradót fizetni. A nyugdíjasok nyugdíjuk folyósítása melletti munkaviszonyát az 1971/2 sz. kormány- rendelet szabályozza: ennek értelmében tartós munkaviszonyban a végzett munka jellegére való tekintet nélkül minden nyugdíjas teljes nyugdíja melleit havi bruttó 800 koronát kereshet; a termelésben, szolgáltatá sokban, amelyek kiemelt munkaviszonynak számítanak, havi 1000 koronáig folyósított nyugdíj mellett a dolgozó a kereset összegére való tekintet nélkül tovább dolgozhat; rövid ideig tartó munkaviszonyban, nem hivatali munkakörben teljes nyugdíj és teljes fizetés mellett évi 180 munkanapot, vagy 1200 munkaórát (ez kb. napi 4 órának felel meg), a hivatali munkakörökben évi 120 munkanapot (vagy 800 munkaórát) lehet dolgozni. A továbbdolgozó nyugdíjas az esetleg még kiskorú, illetve ellátatlan gyermekére nem családi pótlékot, hanem nevelési pótlékot kap. A nyugdíjadónál és munkabéradónál figyelembe veszik az eltartott családtagot. A járási nemzeti bizottság járadékosztálya fog dönteni az 1932—-1944 közötti idő tényleges ledolgozottságát illetően. Nem ártana a helyi nemzeti bizottság igazolását, vagy más együttdolgozónak a hnb előtt tett s aláírt nyilatkozatát Is beszereznie. Édesanyám jeligére: Édesanyja az ön édesapja esetleges elhalálozása esetében férje 945 korona összegű rokkantjáradékának 60 százalékát kapná özvegyi járadékként egy éven át korlátozás nélkül. Egy év eltelte után — ha nem gondoskodik még ellátatlan gyermekről — annak az összegnek 50 százalékával csökkentik majd özvegyi járadékát, ameny- nyivel az elért bruttókereset és az özvegyi járadéknak ösz- szeadott összege meghaladja a havi 1500 koronát. Három kérdés jeligére: Az 1964/101 sz. nyugdíjtörvény 12. paragrafusa alapján két év múlva 60. életévének betöltésével, azon az alapon, hogy egynél több gyermeket nevelt fel, még a 25 év ledolgozása előtt aránylagos öregségi járadékra lesz igénye (pomerný starobný dôchodok). Az említett időpontig a közölt adatok alapján a nyugdíjigény megnyíltakor! havi átlagkereset és a 23 beszámítható éve alapján 46 százaléknak megfelelő aránylagos öregségi nyugdíjra lesz majd igénye. Az átlagkeresetnél a bruttókeresetet veszik tekintetbe. A Magyarországra való utazásával kapcsolatban a legfontosabb tudni, hogy egyáltalán nem szabad tőlünk kivinni gyermekholmikat, bőr-, és gumiárut, női fehérneműt, üveg- és porcelánárut stb. Ajándék- tárgyat 300 korona értékig vihet ki vámmentesen. Visszautazásakor legfeljebb 1 liter szeszes Italt, legfeljebb 2 liter bort és legfeljebb fél kilogramm füstölt árut hozhat be egy-egv személv magával. Dr. F. J. A Nitrai Műanyaggyár dolgozói, miután a tavalyi évi feladataikat jól teljesítették, nagy munkakedvvel kezdték meg a termelést az új évben. Több kötelezettségvállalást tettek hazánk felszabadulása 30. évfordulójának tiszteletére: (Felvétel: Matls PavelJ ÜVEGSZÁL VÁZAS POLIÉSZTER AZ ÉPÍTŐIPARBAN A telítetlen poliészter több mint 35 éve mint lakkipari nyersanyag ismert. Az üvegszálvázas poliészterből élelmiszeripari tartályokat, csónakokat és autókarosszériákat gyártottak és gyártanak jelenleg is világszerte. Az üvegszálvázas poliésztergyaniából készült testek kiváló tulajdonságai — elsősorban nagy fokú szilárdságuk, kitűnő ellenállásuk u korrózióval szemben és kis súlyuk — az építőipari szakemberek érdeklődését is felkeltették, akik ebben a szerkezeti anyagban a legjobb anyagot fedezték fel betonfelületek szigetelő bevonatainak készítéséhez, mind a magas-, mind a mély építésben. A nagy felületű testek előállításában, vagy ezek bevonásában feldolgozástechnikat szem pontból először kézi munkára voltuk utalva. Az üvegszálpaplant vagy szövetei aktivált gyantakeverékkel itatták át és kézzel helyezték rá a formára vagy a bevonandó felületre. A bevonásnak ez a módja nem volt termelékeny, és csak a rostgyanta szórástechnikája nyújtott lehetőséget arra, hogy az üvegszál vázas poliésztert mind a magas-, mind a mélyépítésben gazdaságosan alkalmazni tudják. Kecsegtető kezdet Mintegy tizenöt évvel ezelőtt alkalmazták — először az USA-ban, majd később Európában — az üvegszálas poliésztert kazettás födémek és építőelemek céljára. Az itt elért rendkívül finom betonfelület és ennek nagy méretpontossága adta az építészeknek azt a gondolatot, hogy az üvegszálvázas poliésztert mint szerszámépítő és zsaluanyagot nagyobb körben alkalmazzák. Kezdeti hibák után az elgondolás először a chicagói Marina City Towers építkezésén vezetett sikerre. A két hatvan emelet magas lakótoronyhoz 2000 üvegszálvázas poliészter egyedi szerszámot és zsaluzatot készítettek el. Ezekkel végezték el a szükséges 44 500 köbméter beton kiöntésének 98 százalékát. Az eredmények alapján az NSZK-ban is foglalkoztak az üvegszálvázas poliészterzsaluzás alkalmazásával a beton helyszíni és gyárszerű előállításánál, elsősorban előre gyártott betonelemek készítésénél. Bevezetése nem ment egyszerűen, és csak hosszabb felvilágosító és pro pagandamunka után határozta el magát az egyik vezető német betonelemgyár az üvegszálvázas poliészterformák és zsaluk gyártására, előre gyártott betonelemeknél. Az eredmény annyira meglepő volt, hogy a műszaki és gazdaságossági mérlegelések alapján röviddel ezután több be- tonelemgyártó vállalat megkezdte ezek bevezetését. Nagyméretű betoinformák A fejlődés ma már ott tart, hogy tekintélye^ hosszúságú betontesteket készítenek — pl. 24,3 méter hosszú, 1,58 m magas és mintegy 23 t súlyú testeket — sorozatban, üvegszálvázas poliészterszerszámokkal. Az ilyen szerkezeti meg? oldáshoz használt deszkák és lécek is felhasz? nálhatók, ezeket a rost-gyantakeverék beszórá? sával oldhatatlanul összekötik az üvegszálváza§ po l i ész terszerszámmal. Eddig az ilyen betonalkatrészeke^ csak több részes fából készített formákkal tudták előálr lítani. Ez alig 10-20 százalékkal olcsóbb, mint az üvegszálvázas poliészterforma, amellyel több száz darab kifogástalan betonrészt lehet legyárt tani. Az acélformák — amennyiben nem rendkívül nagy sorozat gyártásáról van szó — költségesebbek. Az üvegszálvázas poliészterek minden esetben gazdaságosabbak a fából vagy acélr ból gyártott formáknál, és a betonelemek felülete összehasonlíthatatlanul jobb. Amíg a szerszámok és zsaluk fából vagy acélból való készítéséhez jól képzett szakmunkásokra van szükség, addig az üvegszálvázas poliészterformákat betanított munkásokkal ki» fogástalan minőségben lehet előállítani. Legfeljebb egy képzettebb ácsra vagy asztalosra vau szükség, aki a szükséges modelleket készíti. Betonzsaluk Az utóbbi időben bebizonyosodott, hogy as üvegszálvázas poliészter zsaluzóanyagként a be» tón helyszíni feldolgozására is kiválóan alkalmas. A berlini műszaki egyetem építkezései« nagy számban készítettek formákat és zsalukat üvegszálvázas poliészterből, ami azért is figyelemre méltó, mert Európában ez volt az első építkezés, ahol már 1963-ban sor került alkalmazásukra. Az üvegszál és a poliészter- gyanta egy időben való szórása lehetővé teszi, hogy hézagmentes műanyagréteget hozzanak létre tetszetős alakú formaalapon. Minél bonyolultabb a forma, annál jobban előtérbe lépnek e módszer előnyei a fával vagy az acélformákkal szemben. A formák kialakítását eddig korlátozták a fa vagy acélalapanyag tulajdonságai. Az üvegszálvázas műanyag az építésznek korlátlan alakí- tási lehetőséget nyújt. Gyakorlatilag korlátlan mértékben lehet készíteni zsalukat és formákat üvegszálvázas poliészterből, egyszerűen kezelhető, hiba nélkül működő üvegszál gyanta szóróberendezésekkel a helyszínen Is. Ezzel a betonszerkezetek előállításában jelentős önköltségcsökkentés érhető el. TECHNIKÁVAL A MÚZEUMI BETÖRŐK ELLEN Gyakran olvashatunk a sajtóban olyan jelentéseket, amelyek felbecsülhetetlen értékű múzeumi tárgyak, festmények, szobrok elrablásáról adnak hírt, vagy olyan rongálásokról, amelyeket beteges hajlamú egyének követnek el rajtuk. A világon a jelenleg nyilvántartott 12 000 nagyobb múzeumban évente kb. 220 millió látogató fordul meg. Az elmúlt években is több országból kapott értesítést az Interpol, hogy ismeretlen tettesek különféle múzeumokból értékes műkincseket emeltek el. Ezenkívül a magán- gyűjteményekből és a kiállítási termekből eltűnt művészeti értékek száma is nagy. A vi lág különböző részein elkövetett múzeumi tol- vajlások áldozatául estek egyebek között Goya, Cézanne, Picasso, Rembrandt, Corot, Boudin stb. festményei. A tettesek egyes esetekben még máig sem kerültek elő. Pedig elméletben ma már egy múzeumi tolvajnak nem sok esélye van a sikeres betöréshez és a rabolt kincs értékesítéséhez. Az utóbbi években az UNESCO illetékes szerve, az Inter- pol, s a Múzeumok Nemzetközi Bizottsága ösz- szefogott a múzeumok biztonságának növelése érdekében, s a betörés esetére az Interpollal való szoros kooperáció megteremtésére. Az említett szervek igyekeznek minden államot meggyőzni a múzeumi kincsek fokozottabb védelmének szükségességéről. Sajnos, sok országban még nem kielégítő a védekezés, kevés a teremőr, és nem megfelelőek a technikai berendezések sem. Pedig a korszerű technika ma már csaknem 100 százalékos védelmet nyújt a betörések ellen, amennyiben az illetékesek nem sajnálják rá a költséget és a fáradságot. A legtöbb országban különösen a gazdaságosságot tartják szem előtt, és drágálják az elektronikus riasztóberendezések üzemelését. A British Museum egyik szakértője szerint: ,,Sajnos, még ma sem rendelkezünk olyan megbízható riasztórendszerrel, amelynek hatékony üzemelése kifizetődő lenne.“ Ausztria kisebb és szegényebb ország, mégis a bécsi múzeum az európai múzeumok közül az egyik legkorszerűbb elektronikus riasztóhálózatot mondhatja magáénak. A múzeumi riasztóhálózat 30 jelre van alapozva. A riasztórendszer azonnal működésbe lép, ha egy teremőr nem jelzi átmenetét az illető szektorban. Amikor a riasztőjelek kifutnak, az összes bejárati teremajtó automatikusan záródik, és a múzeum központi terme, valamint a rendőrség kábelen külön riadójelet kap. Igen drága rendszer, de a bécsi múzeum igazgatósága szerint az elért biztonság megéri a befektetést.- A párizsi Louvre elektronikus riasztóhálózata 45 000 dollárba került, de nem olyan tökéletes, mint a bécsi múzeumé. A legutóbbi évek tapasztalatai szerint -jól beváltak az elektromágneses rendszerű riasztó- és megfigyelő hálózatok. A televízió, a radar, az éjszakai infra jelzők alkalmazása megfelelő központi figyelőteremmel, ha nem is 100 százalékban, de kielégítő biztonságot nyújtanak és azért is előnyösek, mert viszonylag kevés személyzetet igényelnek. Columbia városi múzeumában minden egyes képhez nagy érzékenységű elektromos érintkező berendezést kötöttek be. Ez azonnal fénynyel és hanggal jelez, ha a látogató csak megérinti a képet. Ez a rendszer nemcsak a tolvajok elleni védelmet szolgálja, hanem riasztja azokat a műértőket is, akik szeretnék végigtapogatni a festményeket. Az elektronikus berendezéseken kívül természetesen más, mechanikus rendszerű eszközökkel is ki lehet egészíteni a védekezést, pl. betörésbiztos zárakkal, törhetetlen üvegekkel stb. A technikailag jól felszerelt múzeumban egy tolvajnak ma már nincs könnyű helyzete. Olyan speciális érzékenységű rejtett mikrofonnal is számolnia kell, amely egyéb hangra nem reagál, csak a tolvaj szerszámainak (fűrész, fúró, reszelő stb.) hangjára. Mihelyt a mikrofon ilyen jellegű hangot észlel, működésbe hozza az elektronikus riasztó berendezést. A rejtett ultrahangos készülékek is jól beváltak az utóbbi évek folyamán. Ezek az ultrahangos adóberendezések impulzusokat sugároznak ki, mihelyt valaki ezeket megszakítja, riadójel fut az őrökhöz. Számos ország múzeumaiban alkalmazzák kisegítő védekezésül az elektromos kontaktszőnyeget is. A terem bezárása után bekapcsolják a berendezés áramát, és bárki rálép a szőnyegre, zárja az áramkört, ennek hatására kifutnak a riasztó hangjelzések a múzeumőrök szobáiba. Az Egyesült Államokban számos múzeumban hőérzékeny detektorokat helyeznek el az ajtó- és kapuzárak, s múzeumi székek közelében. Ezek a hegesztőpisztoly keltette hőre reagálnak. A detektort rendszerint kisebb riasztó robbanó- töltettel kötik össze, amelynek célja, hogy a tolvajt megijessze. A különféle tv-kamerákon kívül nagy szolgálatot tesznek a rejtett fotoberendezések is. amelyek a betörőt automatikusan lefényképezik (megfelelő fényérzékenységű filmre éjszaka is). Az Interpol nem egy esetben hasznosította ezeket a feltételeket, amelyekről fogal- mifk sem volt a betörőknek. A különféle riasztóberendezéseket az adott körülményeknek megfelelően kombinálni is lehet. Nyilvánvaló tehát, hogy a múzeumok betörések elleni védelmét ma már a technika kielégítően el tudja látni. Mindez azonban nem elég — a tolvajokat el is kell fogni, és erre csak az ember képes. fdjj
