Új Szó, 1975. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-27 / 49. szám, csütörtök

A matematika korszerű oktatásáért

. Ji-*.-, C.' f.W ' r.-V ' : - f j .

A továbblépés útja

Azok számára, akik a pedagóguspályát hivatásként választották (vagy hivatásukká vált), mindig is természetes volt, hogy nevelői munkájuk hatékonyabbá, jobbá tételén t gondolkozzanak és fáradozzanak. Még akkor is, ha ezt külön követelményként senki sem írta elő.

Napjainkban azonban azt látjuk, hogy az oktatás korszerűsítése nemcsak a pedagógusok és az oktatás irányításával megbízott szakemberek, hanem az egész társadalom ügyévé vált. Ezt tanúsítják a XIV. pártkongresszus határozataiban és az 1973. júliusi plenáris ülésen felvetett kérdések, s ennek bizonyítéka az Űj Szó hasábjain indított cikksorozat Is.

A matematika oktatásában előforduló hibák orvoslásának lehetőségét-módját kereste a novemberi bratislavai matematikai konferencia is, amely egész sor fogyatékosságra mutatott rá. A matematikusok legutóbbi konferenciája abban különbözött az előzőktől, hogy nem általánosságban foglalkozott a matematika oktatásának problémáival, hanem a dolgok mélyére hatolva tárta fel a hibákat és a diagnózist.

A bratislavai konferencián elhangzott vélemények felvetését azért tartom fontosnak, mert az értekezlet anyagát még nem dolgozták fel s eredményeiről egyébként sem értesül a közlemény. Bár a cikksorozat már egész sor problémára hívta fel a közvélemény figyelmét — véleményem szerint — mégis a korszerűsítés ábécéjével kellett volna kezdeni, mert nem olyan régen még a pedagógusok között is akadtak olyanok, akik a korszerűsítésen csupán a korszerű segédeszközök alkalmazását értették, míg mások azt mondogatták: jó, jó, de mit segít nekem a törtek tanításánál a halmazod bevezetése. Papp Endre Melyik pedagógus tud gondolkodásra nevelni című cikkében arról ír, hogy az eredményes oktatást már az iskolás előtti korban és az alapiskola 1—5 évfolyamaiban kell megalapozni. Ezzel kapcsolatban sok hasznos gondolatot vetett fel Bálint Lajos Az alsó tagozat nem „alsó“ tagozat című cikke is. Én is ezt a kérdést akarom boncolgatni, nem azért, mert gimnáziumban tanítok, s az alapiskola pedagógusaira akarom a felelősséget átruházni, hanem, mert a bratislavai matematikai konferencián dr. Jaroslav Šedivý ís vitájában arról beszélt, hogy a legnagyobb rejtett tartalékok az 1—5 és a

0—9 évfolyamokban vannak. Ezt mi is csak helyeselni tudjuk, hiszen a legtöbb heti óraszám az 1—5 évfolyamban számtanból és a 6—9 évfolyamában matematikából van (heti 5 óra).

Tettek-e már valamit oktatásügyi irányító szerveink, iskolaigazgatóink a júliusi plénum határozatainak a teljesítésére, a hibák felszámolására? Az oktatásügy irányítói igen, már előtte is; — például az 1970-ben megjelent Školské zvestiben (Iskolai közlöny) módosításokat

közöltek (Organizačné smernice pre základné deväťročné školy). Ennek végrehajtása azonban az iskolaigazgató feladata lett volna, de az iskola- igazgatók legtöbbje figyelembe sem vette. A közlönyből az alábbiakban csak egy pontot ragadok ki:

d) A matematika és az anyanyelv tanításán a 4—6 évfolyamokban az osztályt két csoportra lehet osztani, ha az osztályban 30-nál több tanuló van. Lehetne tovább elemezni, hogy a differenciált oktatást a 7—9 évfolyamokban hogyan valósították meg. Mert csupán szervezési kérdés a 4—5 évfolyamok részleges szakosítása. Miért nem szakosítunk? Vagy talán minden tanító egyaránt jól tud énekelni, tornászni, szlovák és anyanyelvet, számtant tanítani? Vagy azért félünk szakosítani, mert nem ismerjük tanítóink érdeklődési körét, eredményeit? Az igazgatók és a tanfelügyelők oktatásügyünk kulcsemberei. Az igazgató emberi arculata, magatartása általában az iskola arculatát is meghatározza. S mint a tantestület irányítójának, az igazgatónak a korszerűsítés zászlóvivőjének kell lennie. Hamarosan megkezdődik a 6—9 évfolyam matematikai szakosainak felkészítése a korszerű oktatásra. Ebben is nagy szerep vár yaz iskolák igazgatóira, a járási pedagógiai központok vezetőire.

Az oktatás kulcsembere mégis a pedagógus, mert az ő emberi hozzáállásán, szemléletén múlik az, milyen emberekké válnak a rábízott gyerekek. A pedagógusok többsége ma már nem vitatja a változtatások szükségszerűségét, de a saját bőrén érzi azokat a gondokat és problémákat, amelyeket az egymást követő változások szültek. A matematikusok többségét annak idején más tennivalók végzésére képezték, mint amit ma az iskola igényel tőlük. A posztgraduális tanulás formája sem kielégítő. Korszerű iskolát akarunk, s közben valamiről megfeledkeztünk: szervezett továbbképzéssel kellő segítséget adni a pedagógusoknak, hogy az újat megtanulják és önművelésükhöz megfelelő feltételeket kellene teremteni. A pedagóguspálya mindig Is növekvő igényeket támasztott az oktatóval szemben, s ma még inkább csak állandó tanulással lehet a követelményeknek megfelelni.

A pedagógusmunkához tartozik az is, hogy társadalmi és erkölcsi felelősségünk tudatában végezzük a tanulók pályairányítását is. A társadalomnak egyre több műszaki főisko lát végzett szakemberre lesz szüksége, ezért nem mindegy, kit tanítunk, mit tanítunk, hogyan tanítunk. Tanulóink ősz szetétele a gimnáziumokban nagyon heterogén. A gimnáziumi felvételiken ni^cs szelektálás, s ebbe az iskolatípusba csak azok jelentkeznek, akik főiskolán akarnak továbbtanulni, vagy akiket nem vettek fel se szak- középiskolába se szakmunkásképző intézetbe. Helyes nevelőmunkával kell ellensúlyozni a

Gimnázium- Szakközépban érett- iskolát végségizettek zett tanulók

Egyest kapott 19,4 % 4 9 %

Kettest kapott 28,5 % 17,5 %

Hármast kapott 47,8 % 69,5 %

Nem felelt meg 4,3 °/o P 1 %

pályaválasztásnak azokat a negatív tendenciáit, amelyek ma még éreztetik hatásukat. A matematikát kedvelő tanulóknak gimnáziumban a helyük. Előfordul, hogy az olimpiákon eredményesen szereplő tanulók közül egy sem kerül gimnáziumba. Pedig a gimnáziumot végzett növendékeknek előnyösebb helyzetük van a főiskolai jelentkezésnél, mint a szakiskolát végzett fiataloknak, mert

1) négy évvel később választanak pályát és választási lehe- sőségük nagyobb (bármilyen felsőoktatási intézmény);

2) a felkészülés matematikából és fizikából a gimnáziumban sokkal alaposabb (a szakiskolákban csak két, illetve három évig van matematika és egy, Illetve két évig fizika);

3) szakiskolákban nem érettségiznek matematikából sem fizikából, így az olimpiákra való felkészülés sem olyan alapos. A felkészülés a gimnáziumban korszerűbb és alaposabb. Ennek igazolására szolgál a következő táblázat, amelyet a bratislavai konferencián elhangzott statisztika alapján készítettem. A statisztika az 1973 —74-es tanév 1. szemeszterének vizsgaeredményeit tükrözi:

Remélem, hogy az alapiskolák pályaorientációja tovább javul és egyre több kiváló tanuló (főleg fiú) jelentkezik gimnáziumba, azzal a 'nemes elhatározással, hogy a műszaki pálya elkötelezettje lesz és az eddiginél nagyobb számban jelentkeznek főiskolákra. Műszaki főiskolákon a magyar anyanyelvű tanulók versenyképesek. Ezért van szükség sok olyan finú jelentkezőre (de volt már leány tanulónk is, aki az elektrotechnikán vörös diplomával végzett), akik a lehető legnagyobb erőfeszítést fejtik ki a matematikai ismeretek, jártasságok és készségek megszerzéséért, akik örülnek a sikernek, de a kudarcok sem riasztják vissza. Ehhez azonban a szülők és a pedagógusok új szemléletet alakító tevékenysége szükséges.

ALABÁN LÁSZLÓ,

dunaszerdahelyi gimnázium

ISKOLA A MAGASBAN

Még a falu közepétől is hosszú az Út az iskoláig. És ráadásul, meredek dombon kanyarog fölfelé. A zséreiek nagyon tisztelhetik a tudást, ha ilyen magas, de szép helyen építették fel az iskolát. Hogy a gyerekek ne gyalogoljanak annyit és ne késsenek az óráról, autóbusszal jönnek fel. „Rendes“ Igazolványuk van.

Az iskola igazgatója Kovács Lászlóné. 1969 ben fejezte be tanulmányait a Nitrai Pedagógiai Fakultáson, két évig a Csallóközben tanított. Férje a fakultás magyar tanszékének adjunktusa.

— Most éppen itthon van

— mondja Kovács Lászlóné. — Menjünk át, itt lakunk a szomszédban.

Hármasban beszélgetünk, modern bútorokkal berendezett szobában.

— Az iskola épületét

1969 ben adták át. A két magyar osztályban harminc- egy gyerek van. Összevont évfolyamok, az elsősök a másodikosukkal, a harmadikosok a negyedikesekkel tanulnak egy osztályban. Budai Endre kollégám, aki tavalyelőtt végzett, a harmadik és negyedik évfolyamot tanítja.

— Tehát mindketten fiatalok. A szülői közösséggel sikerült jó kapcsolatot teremteni?

— Igen, a szülők nagy része mindent megtenne az iskoláért. Például, ha ruha vagy jelmez kell valamelyik készülő műsorunkhoz, maguk varrják meg — ürömmel. A szülői értekezletek két éve rendkívül érdekesek, kölcsönösen sok tapasztalatot szerzünk. Pedagógiai jellegű filmeket is szoktunk vetíteni a szülőknek. Legutóbb az ideges gyerekről és az emberi szívről vetítettünk. A vetítés előtt Budai kollégám tartott előadást, majd a film után közösen a szülőkkel megvitattuk a látottakat. A hnb-vel is, amelynek Gál László az elnöke, igen eredményesen együttműködünk az utóbbi időben. Segítségükkel, terven felül, sikerült bekeríteni a tanítói lakás környékét.

— Térjünk vissza az iskolára. Segédeszközökben nincs hiány?

— Nincs lemezjátszónk és mrqnetof ónunk. Mágneses táblánk se volt, amíg nem csináltattam. Van tornatermünk, de még nincs berendezve.

— Módszertani és egyéb segédkönyvek?

— Nincs útbaigazító könyvünk a fogalmazást ani- tás hogyanjáról az alsó tagozaton. Nagyon nagy szükség lenne rá, mert félig- meddig kezdők lévén, gyakran problémáink vannak. Egyetlen magyar nyelvű módszertani folyóiratunk a Szocialista Nevelés.

— Említette, hogy műsorokat készítenek a gyerekekkel.

Kovács Lászlóné a férjére néz.

— Erről már beszélj te, hiszen te is besegítesz.

— Már túl sokat is szerepelnek a gyerekek — mondja a férj. — Igényes, összefüggő műsorokat készítünk. Mindegyiknek van egy rövidebb-hosszabb folklór-betétje. Van olyan műsorunk is, amely elejétől a végéig folklór. Például, a Libapásztor lakodalom című népijáték-összeállítás. A Kis- csalogány címmel az alapiskolák számára meghirdetett népdalversenyben is részt vesznek a gyerekek, és ők biztosítanak műsort a helyi hangoshíradóba.

Kovács László nemcsak a feleségének segít. A községben is aktív kulturális munkát fejt ki.

— Mennyi az egy év alatt kikölcsönzött könyvek számú?

— Kétezerötszáz.

— Az olvasóké?

— Jelenleg 146. Januárban tizennégy új taggal gyarapodott a kölcsönzők tábora.

★

A rövid beszélgetés után visszamentünk az iskolába. Tágas osztályban Budai Endre oktatta a kicsinyeket. A hatalmas üvegtáblákon beömlő napsugarakban csillogtak a gyermekszemek.

—br—

Egyre épif.1 és szépül Šarišské Michalajyy fprešovi játásj község. A ’.''.Z”-akció keretében tavaly befejezték egy bevásárlási központ építését. (.Felvétel: A. Haščák — ČSTK)

A Bratislavai luraj Dimitnw Uegvi Müvek n. v.

a Köztársasági és a Klement Gottwald Érdemrend tulajdonosa

FELVESZ :

O lakatosokat, hegesztőket, esztergályosokat, marósokat, gépkarbantartókat, csőszerelőket, víz- és gázszerelőket, kábelszerelőket, pálya- és mozgódaru-kezelőket, vaségető- ket, valamint ólmozókat és gumizókat betanításra.

AZ ÉPÍTKEZÉSI OSZTÁLYHOZ:

0 kőműveseket, ácsokat, asztalosokat, famodellezőket.

Segédmunkásokat is felveszünk nagyobb számban (megfizetjük a különélési díjat és megtérítjük az útiköltséget). Brigádmunkára efsz-tagok és az állami gazdaságok dolgozói is jelentkezhetnek.

A KÖZLEKEDÉSI OSZTÁLYHOZ:

9 mozdony-, teherautó és személyautó-vezetőket, tolatókat (betanításra is), rakodómunkásokat és idénymunkásokat az efsz-ekből és állami gazdaságokból.

A közlekedési osztály ezenkívül bérbe vesz T-174-es rakodógépet, hosszabb időre, kedvező feltételekkel.

A MUNKÁSOKRÓL VALÖ GONDOSKODÁS OSZTÁLYÁHOZ:

% segédszakácsnőket, konyhai segédmunkásnőket és takarítónőket nagyobb számban. AZ ÚJONNAN ÉPÜLT, SZEMCSÉZETT ÉS ÖSSZETETT MŰTRÁGYÁT, VALAMINT POLIPROPJLÉN- ÉS VISZKOZAROSTOT GYÁRTÖ ÜZEMBE:

$ gépkezelőket, viszkozarost-kikészítőnőket, beállítónőket, kirakónőket, fonónőket (betanításra is). Szállást a nőtlenek és hajadonok számára a korszerű munkásszállóban biztosítunk. Étkezés az üzemi éttermekben, falatozókban és a munkásszállók éttermeiben (szombaton és vasárnap is).

Az építkezési osztály ezenkívül felvesz két főiskolát, esetleg építőipari szakközépiskolát végzett dolgozót vezető állásba. Fizetés az erre vonatkozó előírások szerint. Számukra lakást is kiutalhattatunk.

Érdeklődni a személyzeti osztályon lehet, naponta kilenc és 14 óra közt. Telefon: 177, mellékállomás: 20 41. Személyes jelentkezés esetén, a helyszínre a hármas, ötös és a hetes villamossal lehet eljutni.

OF 34