Új Szó, 1975. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-25 / 47. szám, kedd

VÁLASZ OLVASÓINKNAK MUNKAJOGI ÜGYEKBEN S. B.: Az 1974. október 12-én elszenvedett sérülését — még akkor is, ha erről a mai napig nem készítettek jegyzőköny­vet —, üzemi balesetnek kell tekinteni és ebben az esetben a sérülés és a betegállomány jellege alapján az 1956/54 sz. betegbiztosítási törvény 20. §-a értelmében (ha munkaviszonya még nem is tartott három hó­napot) joggal igényelheti a balesettel kapcsolatos betegál­lománya idejére a táppénzt, igényelheti a táppénz és az át­lagkereset közti különbözetet, az orvos által kiszámított és pontokban meghatározott fáj­dalomdíjat. ha annak összege meghaladná a 30 pontot. Jog­gal kérheti, hogy a baleseti jegyzőkönyvet az esetről utó­lag vegyék fel (forduljon az üzemi bizottsághoz), és kérhe­ti, hogy az orvos a balesetre való tekintettel a táppénzutal­ványt adja ki. Ha mindez ne­hézségbe ütköznék, forduljon az Okresná správa nemocen­ského poistenia, Levice hiva­talhoz. Az igény egy éven be­lül évül el. B. G.: A szabadságnak papí­ron való kivétele nem szabályos, bér eléggé elterjedt. Az 1974. évre járó megmaradt szabad­ságát ténylegesen legkésőbb 1975. április 30-ig kell kiven­nie. „Ez a hála“ jeligére: Feltéte­lezzük, hogy az efsz-szel mun­kaviszonyban és nem tagsági viszonyban volt. A munkavi­szony esetében a munkatör­vénykönyv 43. §-ának 4. bek. értelmében lehetséges a mun­kaviszony olyan megszüntetése, hogy a munkaadó vállalat a lolgozó kérelmét, amelyben feltünteti a munkaviszony meg­szüntetésének pontos időpont­ját, a kérelem kézbesítése utá­ni 15 napon belül nem utasítja el. Az esetleges hallgatást is beleegyezésnek kell tekinteni. Az elutasítást, vagy módosítási feltételt azonban szóban is kö­zölhetik. Az ön jogviszonyát a munka­adó vállalattal szemben a mun­katörvénykönyv 143. §-a sze­rint kell megítélni. A vállalt kötelezettség részbeni teljesí­tése esetében az idézett ren­delkezés 3. bek. értelmében a visszatérítendő összeget arány- Iagosan kell csökkenteni és a munkaadó vállalat el is enged­heti. A visszatérítendő összeg ugyan egyszerre esedékes, de Tehetséges a részletekben való megállapodás. A szolgálati lakásra szóló használati joga munkaviszonyá­nak megszűntével megszűnik. Ha önként nem ürítené ki a lakást, a bíróság ítéletében kö­telezné erre, azzal, hogy a la­kásból pótlakás kiutalásakor lenne köteles kiköltözködni. Bánat jeligére: A munkatör- vénykönyv 46. §-ának 3. bek. szerint, ha a munkaadó válla­lat fegyelemsértés miatt akar a dolgozónak felmondást adni, akkor ezt attól az időponttól számított egy hónapon belül kell megtennie, amikor a fe­gyelemsértésről tudomást szer­zett, de legkésőbb egy éven be­lül. Az adott esetben a fel­mondást másképpen is lehetne indokolni. A munkaadó szer­vezet szankció terhe alatt nem köteles ön számára új munka­helyről gondoskodni. (A járási nemzeti bizottság munkaügyi osztályán kellene jelentkeznie.) Ha új munkahelyén keveseb­bet keresne, nem lenne igénye kerasetkülönbözetre sem. Amíg betegállományban van, addig a munkatörvénykönyv 48. §-ának l/a bek. értelmében nem ad­hatnak önnek felmondást. A CSALÁDI HÄZ ÄRKIEGYENLÍTÉSE A SZÖVETKEZETI LAKÁSOKRA NYÚJTOTT HITEL N. Gy.: Az 1969/26 sz. hirdet­mény, amely módosította az 1968/137 sz. hirdetményt, csak azokban az esetekben engedé­lyezi a lakásonkénti 8000 ko­rona összegű árkiegyenlítést, ha az 1967. január 1. utáni kia­dott építési engedély alapján épült olyan épületről (családi házról) van szó, amelyre 1969. január 1-ig nem adták ki a lak­hatási engedélyt. További fel­tétel, hogy a családi házat a hosszú időre szóló telepítési -fejlesztés elgondolásának meg­felelően építették. A hivatalos megállapítás szerint az Önök háza ezeknek a feltételeknek nem felel meg, és így jogosan utasíthatták el kérelmüket még akkor is, hu egyébként az egyik lakásra kaptak stabilizációs kölcsönt. B. F.: A Lakásszövetkezetek Szlovákiai Közlönye (Vestník Slovenského zväzu bytových družstiev) 3—4/1974 számában közli a CSSZSZK kormányának 1974. január 10-én 9/74 sz. ha­tározatával jóváhagyott alapel­veit, amelyek szerint az állami hitel törlesztésének idejét meg­hosszabbítják és részben csök­kentik az ilyen kölcsönök ka­matozását is. A rendelkezés azoknak a lakásszövetkezetek­nek házaira vonatkozik, ame­lyeknél 1969. január 1-én már folyamatban volt az építkezés, vagy azt legkésőbb 1969. januar 1. és 1972. december 31. között kezdték meg (az új konstruk ciós rendszer szerinti kísérle ti építkezések esetében 1973. december 31-ig). a) ha az 1 négyzetméter tényleges lakáshasználati terü­letre egy-egy lakásban 60 L— 900 korona hitelterhelés esik, a kölcsön törlesztését 30 évről 40-re hosszabbítja meg a Cseh­szlovák Állami Bank, b) a négyzetméterenkénti 901—1200 korona összegű hitel- terhelés esetében a törlesztést az eddigi 30 évről 50 évre hosszabbította meg az Állami Bank, c) a négyzetméterenkénti 1201 koronánál magasabb hitel­terhelés esetében a hitel tör­lesztésének idejét az eddigi 30 évről 50 évre hosszabbította meg a Csehszlovák Állami Bank. A tartozás hátrálékára az eddigi 1 százalék kamat he­lyett Vfc százalékot engedélye­zett. A hitel esedékességének meghosszabbításával csökken­nek a havi részletek is. Ha a házak használati terü­lete 5 százalékkal meghaladja azt a területet, amelyre az 1968/137 (az 1969^26 és az 1969/14 sz. szerinti módosítá­sokkal) sz. hirdetmény értel­mében állami hozzájárulást ad­tak, az említett kamatcsökken­tést nem lehet engedélyezni. A hitelek említett meghosz- szabbítása iránti kérelmeket az 1973. január 1. előtt befejezett épületek esetében 1974. április 30-ig, az 1973. január 1-én már folyamatban levő építkezés ese­tében a befejezés utáni három hónapon belül lehet beterjesz­teni a Csehszlovák Állami Bank területileg illetékes fiókintéze­ténél. Az említett közlöny tartal­mazza a Csehszlovák Állami Bank részletes tájékoztatását is. Dr. F. J. A Brezová pod Bradlom-i (senicai járás) Fémszövetgyár dolgozói tavaly második félévi tervüket kilenc millió koronával túlszár­nyalták. Hazánk felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából újabb felajánlásokat tettek. Felvételünkön a gyár raktára látható. . , (Felvétel: J. Lofaj — CSTK) ÚJ TUDOMÁNYÁG — A FOTOGEOLÓGIA 1919-ben H. H. Thomas, a Londoni Földtani Társulat -ülésén a hallgatóság nem kis megle­petésére bejelentette, hogy a repülőgépről ké­szített felvételek geológiai szempontból is jól felhasználhatók. Ezzel a földtani kutatás új módszerére irányította a figyelmet. A módszernek azonnal akadtak lelkes hívei, de voltak, akik hóbortos elképzelésnek tartot­ták. Az ellenzők makacsul hitték és állították, hogy a geológus nem távolodhat el a tereptől, mert neki kalapácsával közvetlenül „vallatni kell“ a kőzeteket. Ezt a felfogást — bár még ma is tartja magát — a fotogeológia gyors fej lődése alaposan megtépázta. Tereipjárós fnelyett repülés Az angol H. H. Thomas gondolata alapján már sok országban a geológusok először a légi fény­képeket tanulmányozzák, - és csak olyan helye­ken végzik el a terepjárást, ahol a földtani képződmények vagy formációk meglétére a légi fényképek utalnak. A Kanadában, Afrikában, a Közel- és Távol Keleten a fotogeológia segítségével felkutatott érctelepek és olajtároló szerkezetek egyértel­műen bizonyítják, hogy ez a módszer a földtani kutatás igen életképes ágazata. Rendszeres al­kalmazását először az olajtársaságok vezették be. Ezzel a módszerrel gyorsan át tudják tekin­teni a számításba jövő területeket, és csak po­zitív észlelések birtokában kezdik meg a rész­letes kutatásokat. A nyersanyagkutatáson kívül/ a tudományos jellegű földtani kutatásban is mind jobban alkal­mazzák a iotogeológiát. A nagy kiterjedésű és nehezen járható területeken ma már légi geo­lógiai felderítés nélkül el som kezdik a munkát, jó eredlnénnyel alkalmazzák a magmás és meta­morf kőzetek elkülönítésére, továbbá a szerke­zeti vonalak felkutatására. A módszer alkalma­zói nem elégednek meg a nagyobb kőzetcso­portok térképi szétválasztásával, hanem a légi fényképek alapján egyes kőzetfajták közelebbi meghatározásának és a különböző területeken levő kőzetek azonosításának lehetőségeit is ke- icsik. Az azonosítás érdekében ismert kőzetfaj­ták változatairól fényképsorozatot készítenek és ezen etalon-sorozat alapján igyekeznek az ismeretlen terület kőzeteit azonosítani. A légikutatás együtt fejlődött a repülőgép és a fényképezés technikájával. Ugrásszerű a fejlő­dés a második világháború óta. A kutató repülő­gépek a felvételeket 6—7000 m magasságból nagy látószögű és nagy fókusztávolságú (88 mm) lencsékkel készítik; ez a magasság 1:40 000 és l:50 000-es méterarányú felvételek készítésére alkalmas. Egyes országokban ma már az egyete­mi tanszékeken is polgárjogot kapott a foto^ geológia. Ahol ez még nem történt meg, ott a kutató vállalatok tanfolyamokon képezik ki a lá- gi fényképek kiértékeléséhez értő szakembere­ket. A „hőskor“ fekete-fehér fényképfelvételeit fo­kozatosan felváltják a színes fényképek. Elter­jedésének még vannnak gátjai, egyebek között kisebb a színes film érzékenysége, és a fény­szóródás hatására bekövetkezett színtorzulás korlátozza a röpmagassságot, továbbá a film ki­dolgozása Is idő- és munkaigényesebb. Hidro- gráfiai felvételeknél és ott, ahol a kőzetek nö­vénytakaró nélkül vannak a felszínen, továbbá a száraz éghajlatú területeken — a kőzetek intenzívebb elszíneződése révén — igen előnyös a színes felvételek alkalmazása, miután szín­árnyalati különbségek árnyaltabban jelentkez­nek. Az elmondott példák alapján kézenfekvő lenne e módszer gyors elterjedése. A változó színtorzu­lás azonban gyakran félrevezető, s jelenleg a rutinos értékelő nemegyszer többet olvas ki a fekete fehér felvételekből, mint a színesekből. A jövő útja A fotogeológia a nyersanyagkutatás érdekében a levegőbe igyekszik vinni mindazokat az érzé­kelő műszereket és módszereket, amelyeket ed­dig csak a laboratóriumokban alkalmaztak. Ezek közé tartoznak az infravörös érzékelő műszerek is. Az infravörös zónát tartalmazó spektrumok tanulmányozása arra utal, hogy a kőzetek ásvá­nyainak jellegzetes abszorpciója és reflexiója módot adhat a levegőből való meghatározásuk­ra. Pl. homokkövek és agvagpalák az infravörös érzékelő műszereken fokozott árnyalati kont­rasztot mutatnak. Az infravörös fényképezés máris meglepő eredményeket hozott a szerke­zeti vonalak felkutatásában. A felvételekből jól kivehetően és mindenkor a szerkezeti vonalak irányával párhuzamosan világos és sötét sávok jelennek í. g. Kezdetben e sávok értelmét nem ismerték fel, csak feltételezték, hogy szerkezeti vonalakat jeleznek. A feltevést a terepi ellenőr­zés igazolta. Eredményesnek ígérkezik repülőgépről esti szürkületben kis magasságból, erős sugárzó energiaforrással végigpásztázni egy-egy terüle­tet a fluoreszcencia kiváltása és érzékelése vé­gett. Egyes felszínen levő ásványi nyersanyagok (kőszén, érc) ezzel a módszerrel felderíthetők. A radar sem marad ki^ a fotogeológia fegyver­tárából, miután a nehézfémek a visszasugárzás amplitúdóját megváltoztatják, ennek folytán a repülőgépről radarsugarak segítségével fel lehet kutatni az érceket. További lehetőséget ígér a légi hőmérséklet- felvétel. Ezzel a módszerrel a felszín infravörös kisugárzásait észlelik és regisztrálják. Az adatok térképi ábrázolásával hőmérsékleti anomáliák adódnak, amelyek magmaközelséget vagy meleg­forrásokat jelezhetnek. Az automata észlelő és értékelő műszerek gyors fejlődése soha nem látott virágzásba hoz­hatja ezt az új kutatási módszert, éppen ezért a fotogeológusnak ma már a geológiai isméi e- teken kívül nemcsak a fényképészeti, hanem fi­zikai és elektronikai ismeretekkel is rendelkez­nie kell. ELEKTRONIKA AZ ANYAGMOZGATÁSBAN Ismeretes, hogy a népgazdaság minden ágában az utóbbi években fontos lépésekre került sor az anyagmozgatási folyamatok ésszerűsítése, tö­kéletesítése érdekében. Üjabban a korszerű anyagmozgatási eszközök tervezésében is fontos szerep jut az elektronikának. Az elektronika erősáramú ága a hajtásszabályozások optimális megoldása révén az anyagmozgató ipari jármű vek elektronikus üzemeltetésére nyit új lehető­ségeket. A tirisztoros elektronikus kapcsolás például különleges emelőtargonca esetében feleslegessé teszi az indító ellenállásokat, ezzel energiát takarít meg, 40 százalékig terjedően nagyobb menetteljesítményeket biztosít, vagy pedig az ed­digi hasznos teljesítményeket kisebb telepekkel lehet elérni. A tirisztoros targoncahajtás foko­zat nélküli sebességnövelést tesz lehetővé, lö­késmentesen gyorsít, ideális erőzárást hoz létre a kerék s a menetpálya között. A tapasztalatok arra vallanak, hogy ez a megoldás egyaránt kíméli a motort és a közlőművet, az abroncsot és a rakományt. Más téren is jelentkezik az elektronika elő­nye. A targonca elektronikus védelmi áramköre önműködően azonnnal megállapítja az esetleges működési hibákat. Adott esetben a főáramkór vezérlését automatikusan üzemen kívül helyezi és megakadályozza, hogy újból bekapcsolódjék, így az elektronika védelmet nyújt az esetleges működési hibák miatti túlterhelésekkel szemben A jármű ezzel védve van azokkal az üzemi ál­lapotokkal szemben is, amelyeket a vezető eset­leg nem képes tökéletesen ellenőrizni így nö­vekszik az üzembiztonság, messzemenően telje­sítve a balesetvédelemmel kapcsolatos követel­ményeket. Egy másik anyagmozgatási terület az anyagok raktári kezelése. Ezen a téren is értékes segít­séget nyújtanak az elektronikus eszközök. A rak­tározás racionalizálásánál, vagyis az állvány­rakodó berendezések automatizálásánál az a legfontosabb feladat, hogy a sínen vagy a pad­lón mozgó rakodó berendezést úgy vezéreljék, hogy elvégezze a tartályok, illetve a rakodó­lapok berakásához és kivételéhez szükséges moz gásokat. A rakodó berendezés a művelet során két állványsor közötti folyosón halad. Az állvá­nyok rekeszeibe raktározzák a tartályokat. A helyzetvezérléshez ebből a következő mozgá­sok adódnak: 1. a rakodó berendezés vízszintes mozgása; 2. a rakodó berendezésen levő emelő- asztal függőleges mozgása; 3. az emelőasztal (pl. teleszkopikus szán) bemozgása a bal oldali vagy a jobb oldali állványsorra. Az automatikus vezérlésmenethez szükséges információkat a vezérlőműbe vagy kézzel (de- kádkapcsolók és nyomóbillentyűk révén) keze­lőasztalról vagy lyukkártyákon lehet beadni. Az információt mechanikus érintkezőket tartalmazó leolvasó készülék viszi át a lyukkártyáról az információtárolóba. A leolvasó készüléket ezen­kívül az automatikus üzemhez szükséges kezelő és ellenőrző elemekkel is felszerelik Ha tartályt, illetve rakodólapot kell berakni, akkor az összes információt tartalmazó berak- tározási kártyát kell a leolvasó készülékbe adni. Egy kapcsolókar működtetésével az információt a tároló átveszi a lyukkártyáról A kar vissza­állítása után a beraktározási kártyát ismét ki­veszik a leolvasó berendezésből és pl. a bera- kodó tartályhoz mellékelik. Ha az állványról tartályt kell levenni, akkor kivételi kártyát helyeznek a leolvasó berende­zésbe. Miután az információt a tároló átvette és benyomták az indító nyomógombot, a rakodó berendezés megindul. Az emelőasztal annak a rekesznek a raktározási magasságáig mozog, amelybe az asztalnak be kell mennie, és ezután a szán a tartállyal a bal oldali vagy a jobb oldali állványsorba megy. Az emelőaszial lesüly- lyed, ezzel a tartály lehelyeződik a rekeszbe, és a szán ismét középállásba megy vissza. Eb­ben az esetben a berakás és a kivétel két egy­mástól független mimkaütemben történik Lehetőség van azonban arra is, «hogy a bera­kást és a kivételt egyetlen munkaütemmé fog­ják össze. A berakás ebben az esetben a fentiek szerint megy végbe. Ezt követően a leolvasó ké­szülékben levő kivételi kártyáról az információ­kat a tároló automatikusan veszi át. A rakodó berendezés azonnal a megfelelő kivételi rekesz­hez mozog anélkül, hogy előzőleg kiinduló ál­lásba térne vissza. Korunk egyik legprogresszívebb tudományos ágának — az elektronikának az anyagmozgatás­ban való alkalmazásának csupán két jellegzetes példáját ismertettük. Természetesen számos egyéb területeken is segédkezet nyújt a munka- folyamatok meggyorsítása, ésszerűsítése és mo­dernizálása érdekében. (dj) 1975. II. 25.

Next

/
Oldalképek
Tartalom