Új Szó, 1975. február (28. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-25 / 47. szám, kedd
VÁLASZ OLVASÓINKNAK MUNKAJOGI ÜGYEKBEN S. B.: Az 1974. október 12-én elszenvedett sérülését — még akkor is, ha erről a mai napig nem készítettek jegyzőkönyvet —, üzemi balesetnek kell tekinteni és ebben az esetben a sérülés és a betegállomány jellege alapján az 1956/54 sz. betegbiztosítási törvény 20. §-a értelmében (ha munkaviszonya még nem is tartott három hónapot) joggal igényelheti a balesettel kapcsolatos betegállománya idejére a táppénzt, igényelheti a táppénz és az átlagkereset közti különbözetet, az orvos által kiszámított és pontokban meghatározott fájdalomdíjat. ha annak összege meghaladná a 30 pontot. Joggal kérheti, hogy a baleseti jegyzőkönyvet az esetről utólag vegyék fel (forduljon az üzemi bizottsághoz), és kérheti, hogy az orvos a balesetre való tekintettel a táppénzutalványt adja ki. Ha mindez nehézségbe ütköznék, forduljon az Okresná správa nemocenského poistenia, Levice hivatalhoz. Az igény egy éven belül évül el. B. G.: A szabadságnak papíron való kivétele nem szabályos, bér eléggé elterjedt. Az 1974. évre járó megmaradt szabadságát ténylegesen legkésőbb 1975. április 30-ig kell kivennie. „Ez a hála“ jeligére: Feltételezzük, hogy az efsz-szel munkaviszonyban és nem tagsági viszonyban volt. A munkaviszony esetében a munkatörvénykönyv 43. §-ának 4. bek. értelmében lehetséges a munkaviszony olyan megszüntetése, hogy a munkaadó vállalat a lolgozó kérelmét, amelyben feltünteti a munkaviszony megszüntetésének pontos időpontját, a kérelem kézbesítése utáni 15 napon belül nem utasítja el. Az esetleges hallgatást is beleegyezésnek kell tekinteni. Az elutasítást, vagy módosítási feltételt azonban szóban is közölhetik. Az ön jogviszonyát a munkaadó vállalattal szemben a munkatörvénykönyv 143. §-a szerint kell megítélni. A vállalt kötelezettség részbeni teljesítése esetében az idézett rendelkezés 3. bek. értelmében a visszatérítendő összeget arány- Iagosan kell csökkenteni és a munkaadó vállalat el is engedheti. A visszatérítendő összeg ugyan egyszerre esedékes, de Tehetséges a részletekben való megállapodás. A szolgálati lakásra szóló használati joga munkaviszonyának megszűntével megszűnik. Ha önként nem ürítené ki a lakást, a bíróság ítéletében kötelezné erre, azzal, hogy a lakásból pótlakás kiutalásakor lenne köteles kiköltözködni. Bánat jeligére: A munkatör- vénykönyv 46. §-ának 3. bek. szerint, ha a munkaadó vállalat fegyelemsértés miatt akar a dolgozónak felmondást adni, akkor ezt attól az időponttól számított egy hónapon belül kell megtennie, amikor a fegyelemsértésről tudomást szerzett, de legkésőbb egy éven belül. Az adott esetben a felmondást másképpen is lehetne indokolni. A munkaadó szervezet szankció terhe alatt nem köteles ön számára új munkahelyről gondoskodni. (A járási nemzeti bizottság munkaügyi osztályán kellene jelentkeznie.) Ha új munkahelyén kevesebbet keresne, nem lenne igénye kerasetkülönbözetre sem. Amíg betegállományban van, addig a munkatörvénykönyv 48. §-ának l/a bek. értelmében nem adhatnak önnek felmondást. A CSALÁDI HÄZ ÄRKIEGYENLÍTÉSE A SZÖVETKEZETI LAKÁSOKRA NYÚJTOTT HITEL N. Gy.: Az 1969/26 sz. hirdetmény, amely módosította az 1968/137 sz. hirdetményt, csak azokban az esetekben engedélyezi a lakásonkénti 8000 korona összegű árkiegyenlítést, ha az 1967. január 1. utáni kiadott építési engedély alapján épült olyan épületről (családi házról) van szó, amelyre 1969. január 1-ig nem adták ki a lakhatási engedélyt. További feltétel, hogy a családi házat a hosszú időre szóló telepítési -fejlesztés elgondolásának megfelelően építették. A hivatalos megállapítás szerint az Önök háza ezeknek a feltételeknek nem felel meg, és így jogosan utasíthatták el kérelmüket még akkor is, hu egyébként az egyik lakásra kaptak stabilizációs kölcsönt. B. F.: A Lakásszövetkezetek Szlovákiai Közlönye (Vestník Slovenského zväzu bytových družstiev) 3—4/1974 számában közli a CSSZSZK kormányának 1974. január 10-én 9/74 sz. határozatával jóváhagyott alapelveit, amelyek szerint az állami hitel törlesztésének idejét meghosszabbítják és részben csökkentik az ilyen kölcsönök kamatozását is. A rendelkezés azoknak a lakásszövetkezeteknek házaira vonatkozik, amelyeknél 1969. január 1-én már folyamatban volt az építkezés, vagy azt legkésőbb 1969. januar 1. és 1972. december 31. között kezdték meg (az új konstruk ciós rendszer szerinti kísérle ti építkezések esetében 1973. december 31-ig). a) ha az 1 négyzetméter tényleges lakáshasználati területre egy-egy lakásban 60 L— 900 korona hitelterhelés esik, a kölcsön törlesztését 30 évről 40-re hosszabbítja meg a Csehszlovák Állami Bank, b) a négyzetméterenkénti 901—1200 korona összegű hitel- terhelés esetében a törlesztést az eddigi 30 évről 50 évre hosszabbította meg az Állami Bank, c) a négyzetméterenkénti 1201 koronánál magasabb hitelterhelés esetében a hitel törlesztésének idejét az eddigi 30 évről 50 évre hosszabbította meg a Csehszlovák Állami Bank. A tartozás hátrálékára az eddigi 1 százalék kamat helyett Vfc százalékot engedélyezett. A hitel esedékességének meghosszabbításával csökkennek a havi részletek is. Ha a házak használati területe 5 százalékkal meghaladja azt a területet, amelyre az 1968/137 (az 1969^26 és az 1969/14 sz. szerinti módosításokkal) sz. hirdetmény értelmében állami hozzájárulást adtak, az említett kamatcsökkentést nem lehet engedélyezni. A hitelek említett meghosz- szabbítása iránti kérelmeket az 1973. január 1. előtt befejezett épületek esetében 1974. április 30-ig, az 1973. január 1-én már folyamatban levő építkezés esetében a befejezés utáni három hónapon belül lehet beterjeszteni a Csehszlovák Állami Bank területileg illetékes fiókintézeténél. Az említett közlöny tartalmazza a Csehszlovák Állami Bank részletes tájékoztatását is. Dr. F. J. A Brezová pod Bradlom-i (senicai járás) Fémszövetgyár dolgozói tavaly második félévi tervüket kilenc millió koronával túlszárnyalták. Hazánk felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából újabb felajánlásokat tettek. Felvételünkön a gyár raktára látható. . , (Felvétel: J. Lofaj — CSTK) ÚJ TUDOMÁNYÁG — A FOTOGEOLÓGIA 1919-ben H. H. Thomas, a Londoni Földtani Társulat -ülésén a hallgatóság nem kis meglepetésére bejelentette, hogy a repülőgépről készített felvételek geológiai szempontból is jól felhasználhatók. Ezzel a földtani kutatás új módszerére irányította a figyelmet. A módszernek azonnal akadtak lelkes hívei, de voltak, akik hóbortos elképzelésnek tartották. Az ellenzők makacsul hitték és állították, hogy a geológus nem távolodhat el a tereptől, mert neki kalapácsával közvetlenül „vallatni kell“ a kőzeteket. Ezt a felfogást — bár még ma is tartja magát — a fotogeológia gyors fej lődése alaposan megtépázta. Tereipjárós fnelyett repülés Az angol H. H. Thomas gondolata alapján már sok országban a geológusok először a légi fényképeket tanulmányozzák, - és csak olyan helyeken végzik el a terepjárást, ahol a földtani képződmények vagy formációk meglétére a légi fényképek utalnak. A Kanadában, Afrikában, a Közel- és Távol Keleten a fotogeológia segítségével felkutatott érctelepek és olajtároló szerkezetek egyértelműen bizonyítják, hogy ez a módszer a földtani kutatás igen életképes ágazata. Rendszeres alkalmazását először az olajtársaságok vezették be. Ezzel a módszerrel gyorsan át tudják tekinteni a számításba jövő területeket, és csak pozitív észlelések birtokában kezdik meg a részletes kutatásokat. A nyersanyagkutatáson kívül/ a tudományos jellegű földtani kutatásban is mind jobban alkalmazzák a iotogeológiát. A nagy kiterjedésű és nehezen járható területeken ma már légi geológiai felderítés nélkül el som kezdik a munkát, jó eredlnénnyel alkalmazzák a magmás és metamorf kőzetek elkülönítésére, továbbá a szerkezeti vonalak felkutatására. A módszer alkalmazói nem elégednek meg a nagyobb kőzetcsoportok térképi szétválasztásával, hanem a légi fényképek alapján egyes kőzetfajták közelebbi meghatározásának és a különböző területeken levő kőzetek azonosításának lehetőségeit is ke- icsik. Az azonosítás érdekében ismert kőzetfajták változatairól fényképsorozatot készítenek és ezen etalon-sorozat alapján igyekeznek az ismeretlen terület kőzeteit azonosítani. A légikutatás együtt fejlődött a repülőgép és a fényképezés technikájával. Ugrásszerű a fejlődés a második világháború óta. A kutató repülőgépek a felvételeket 6—7000 m magasságból nagy látószögű és nagy fókusztávolságú (88 mm) lencsékkel készítik; ez a magasság 1:40 000 és l:50 000-es méterarányú felvételek készítésére alkalmas. Egyes országokban ma már az egyetemi tanszékeken is polgárjogot kapott a foto^ geológia. Ahol ez még nem történt meg, ott a kutató vállalatok tanfolyamokon képezik ki a lá- gi fényképek kiértékeléséhez értő szakembereket. A „hőskor“ fekete-fehér fényképfelvételeit fokozatosan felváltják a színes fényképek. Elterjedésének még vannnak gátjai, egyebek között kisebb a színes film érzékenysége, és a fényszóródás hatására bekövetkezett színtorzulás korlátozza a röpmagassságot, továbbá a film kidolgozása Is idő- és munkaigényesebb. Hidro- gráfiai felvételeknél és ott, ahol a kőzetek növénytakaró nélkül vannak a felszínen, továbbá a száraz éghajlatú területeken — a kőzetek intenzívebb elszíneződése révén — igen előnyös a színes felvételek alkalmazása, miután színárnyalati különbségek árnyaltabban jelentkeznek. Az elmondott példák alapján kézenfekvő lenne e módszer gyors elterjedése. A változó színtorzulás azonban gyakran félrevezető, s jelenleg a rutinos értékelő nemegyszer többet olvas ki a fekete fehér felvételekből, mint a színesekből. A jövő útja A fotogeológia a nyersanyagkutatás érdekében a levegőbe igyekszik vinni mindazokat az érzékelő műszereket és módszereket, amelyeket eddig csak a laboratóriumokban alkalmaztak. Ezek közé tartoznak az infravörös érzékelő műszerek is. Az infravörös zónát tartalmazó spektrumok tanulmányozása arra utal, hogy a kőzetek ásványainak jellegzetes abszorpciója és reflexiója módot adhat a levegőből való meghatározásukra. Pl. homokkövek és agvagpalák az infravörös érzékelő műszereken fokozott árnyalati kontrasztot mutatnak. Az infravörös fényképezés máris meglepő eredményeket hozott a szerkezeti vonalak felkutatásában. A felvételekből jól kivehetően és mindenkor a szerkezeti vonalak irányával párhuzamosan világos és sötét sávok jelennek í. g. Kezdetben e sávok értelmét nem ismerték fel, csak feltételezték, hogy szerkezeti vonalakat jeleznek. A feltevést a terepi ellenőrzés igazolta. Eredményesnek ígérkezik repülőgépről esti szürkületben kis magasságból, erős sugárzó energiaforrással végigpásztázni egy-egy területet a fluoreszcencia kiváltása és érzékelése végett. Egyes felszínen levő ásványi nyersanyagok (kőszén, érc) ezzel a módszerrel felderíthetők. A radar sem marad ki^ a fotogeológia fegyvertárából, miután a nehézfémek a visszasugárzás amplitúdóját megváltoztatják, ennek folytán a repülőgépről radarsugarak segítségével fel lehet kutatni az érceket. További lehetőséget ígér a légi hőmérséklet- felvétel. Ezzel a módszerrel a felszín infravörös kisugárzásait észlelik és regisztrálják. Az adatok térképi ábrázolásával hőmérsékleti anomáliák adódnak, amelyek magmaközelséget vagy melegforrásokat jelezhetnek. Az automata észlelő és értékelő műszerek gyors fejlődése soha nem látott virágzásba hozhatja ezt az új kutatási módszert, éppen ezért a fotogeológusnak ma már a geológiai isméi e- teken kívül nemcsak a fényképészeti, hanem fizikai és elektronikai ismeretekkel is rendelkeznie kell. ELEKTRONIKA AZ ANYAGMOZGATÁSBAN Ismeretes, hogy a népgazdaság minden ágában az utóbbi években fontos lépésekre került sor az anyagmozgatási folyamatok ésszerűsítése, tökéletesítése érdekében. Üjabban a korszerű anyagmozgatási eszközök tervezésében is fontos szerep jut az elektronikának. Az elektronika erősáramú ága a hajtásszabályozások optimális megoldása révén az anyagmozgató ipari jármű vek elektronikus üzemeltetésére nyit új lehetőségeket. A tirisztoros elektronikus kapcsolás például különleges emelőtargonca esetében feleslegessé teszi az indító ellenállásokat, ezzel energiát takarít meg, 40 százalékig terjedően nagyobb menetteljesítményeket biztosít, vagy pedig az eddigi hasznos teljesítményeket kisebb telepekkel lehet elérni. A tirisztoros targoncahajtás fokozat nélküli sebességnövelést tesz lehetővé, lökésmentesen gyorsít, ideális erőzárást hoz létre a kerék s a menetpálya között. A tapasztalatok arra vallanak, hogy ez a megoldás egyaránt kíméli a motort és a közlőművet, az abroncsot és a rakományt. Más téren is jelentkezik az elektronika előnye. A targonca elektronikus védelmi áramköre önműködően azonnnal megállapítja az esetleges működési hibákat. Adott esetben a főáramkór vezérlését automatikusan üzemen kívül helyezi és megakadályozza, hogy újból bekapcsolódjék, így az elektronika védelmet nyújt az esetleges működési hibák miatti túlterhelésekkel szemben A jármű ezzel védve van azokkal az üzemi állapotokkal szemben is, amelyeket a vezető esetleg nem képes tökéletesen ellenőrizni így növekszik az üzembiztonság, messzemenően teljesítve a balesetvédelemmel kapcsolatos követelményeket. Egy másik anyagmozgatási terület az anyagok raktári kezelése. Ezen a téren is értékes segítséget nyújtanak az elektronikus eszközök. A raktározás racionalizálásánál, vagyis az állványrakodó berendezések automatizálásánál az a legfontosabb feladat, hogy a sínen vagy a padlón mozgó rakodó berendezést úgy vezéreljék, hogy elvégezze a tartályok, illetve a rakodólapok berakásához és kivételéhez szükséges moz gásokat. A rakodó berendezés a művelet során két állványsor közötti folyosón halad. Az állványok rekeszeibe raktározzák a tartályokat. A helyzetvezérléshez ebből a következő mozgások adódnak: 1. a rakodó berendezés vízszintes mozgása; 2. a rakodó berendezésen levő emelő- asztal függőleges mozgása; 3. az emelőasztal (pl. teleszkopikus szán) bemozgása a bal oldali vagy a jobb oldali állványsorra. Az automatikus vezérlésmenethez szükséges információkat a vezérlőműbe vagy kézzel (de- kádkapcsolók és nyomóbillentyűk révén) kezelőasztalról vagy lyukkártyákon lehet beadni. Az információt mechanikus érintkezőket tartalmazó leolvasó készülék viszi át a lyukkártyáról az információtárolóba. A leolvasó készüléket ezenkívül az automatikus üzemhez szükséges kezelő és ellenőrző elemekkel is felszerelik Ha tartályt, illetve rakodólapot kell berakni, akkor az összes információt tartalmazó berak- tározási kártyát kell a leolvasó készülékbe adni. Egy kapcsolókar működtetésével az információt a tároló átveszi a lyukkártyáról A kar visszaállítása után a beraktározási kártyát ismét kiveszik a leolvasó berendezésből és pl. a bera- kodó tartályhoz mellékelik. Ha az állványról tartályt kell levenni, akkor kivételi kártyát helyeznek a leolvasó berendezésbe. Miután az információt a tároló átvette és benyomták az indító nyomógombot, a rakodó berendezés megindul. Az emelőasztal annak a rekesznek a raktározási magasságáig mozog, amelybe az asztalnak be kell mennie, és ezután a szán a tartállyal a bal oldali vagy a jobb oldali állványsorba megy. Az emelőaszial lesüly- lyed, ezzel a tartály lehelyeződik a rekeszbe, és a szán ismét középállásba megy vissza. Ebben az esetben a berakás és a kivétel két egymástól független mimkaütemben történik Lehetőség van azonban arra is, «hogy a berakást és a kivételt egyetlen munkaütemmé fogják össze. A berakás ebben az esetben a fentiek szerint megy végbe. Ezt követően a leolvasó készülékben levő kivételi kártyáról az információkat a tároló automatikusan veszi át. A rakodó berendezés azonnal a megfelelő kivételi rekeszhez mozog anélkül, hogy előzőleg kiinduló állásba térne vissza. Korunk egyik legprogresszívebb tudományos ágának — az elektronikának az anyagmozgatásban való alkalmazásának csupán két jellegzetes példáját ismertettük. Természetesen számos egyéb területeken is segédkezet nyújt a munka- folyamatok meggyorsítása, ésszerűsítése és modernizálása érdekében. (dj) 1975. II. 25.
