Új Szó, 1975. február (28. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-25 / 47. szám, kedd
SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁN AK NAPILAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek! 1975. február 25. KEDD BRATISLAVA • ; XXVIII. ÉVFOLYAM 47. szám Ára 50 fillér F ebruárra, a csehszlovák munkásosztály győzelmére ma — a győzelem 27. évfordulóján — kettős esemény jegyében emlékezünk. A közelmúltban ünnepeltük a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulóját, és néhány hét múlva ünnepeljük a fasizmus felett aratott győzelemnek, valamint Csehszlovákia felszabadulásának a 30. évfordulóját. Az említett évfordulók szorosan összefüggnek. A fasizmus feletti győzelem és Csehszlovákiának a Szovjetunió általi felszabadítása lehetővé tette, hogy megvalósuljon a Szlovák Nemzeti Felkelés törekvése. A Szlovák Nemzeti Felkelés viszont amellett, hogy segítséget nyújtott a fasizmus feletti győzelemhez és előbbre hozta a felszabadulást, több vonatkozásban az 1948. február 25-én végső győzelmet aratott csehszlovák munkás- osztály harcát is előkészítette. A történelmi jelentősé gű évfordulókat ma egymással ugyanúgy szoros összefüggésben értékeljük és ünnepeljük, mint ahogy 30 éve az események is egymással szorosan összefüggve játszódtak le. A februári győzelem elsősorban annak tulajdonítható, hogy a munkásosztály és az egész dolgozó nép élén a politikailag és szervezetileg fejlett Csehszlovákia Kommunista Pártja, a dolgozók elismert vezetője állt A sikerben nagy szerepet játszott az is, hogy a dolgozó nép élén egységes munkás- osztály haladt. A csehszlovákiai munkásosztálynak a döntő fontosságú harcok idején, 1948 februárjában, sikerült egyetlen hatalmas csatasorba állítania és tö- mörítenie a dolgozók túlnyomó többségét, elsősorban a legközelebbi szövetségesét, a parasztságot. Végül, de nem utolsósorban, 1948 februárjában azért is sikerült győzni, mert a kommunisták leleplezték a burzsoáziát, az egykori kizsákmányolok igazi arcát és szándékát. Fontos tényezője a februári győzelemnek az is, hogy velünk tartott, és harcunkhoz mész- szemenő erkölcsi támogatást nyújtott a Szovjetunió. A februári események tulajdonképpen egy három évig tartó békés forradalmi fejlődés betetőzését jelentették. A küzdelem eredménye végérvényesen eldöntötte Csehszlovákiában a társadalmi rendszer jellegét. A burzsoázia képviselői fokozatosan nemcsak a politikai, ha* nam a gazdasági élet területéről ffc kiszorultak. A reakció* elemektől megtisztított politikai pártok és tömegszervezetek a Nemzeti Front tagjai maradtak, amely egyre inkább az egész nép egységének kifejezőjévé vált. A Nemzeti Front ma is politikai bázis. Lehetővé teszi, hogy a dolgozók széles körben érvényesítsék politikai elképzelésüket, és aktívan támogassák a szocialista építést, az új társadalmat. A felszabadulást megelőzően — a termelőeszközök magántulajdona következtében — Csehszlovákia területeinek fejlettsége eltérően alakult. Az országos átlaghoz viszonyítva Szlovákia, ezen belül pedig különösen a magyarok lakta Dél-, továbbá Kelet-Szlovákiai gazdasági fejlődése maradt le. Akadtak körzetek, ahol 1948- ban úgyszólván egyetlen ipari üzem sem működött. Ezekben az években a »u- morjai, a nagymegyeri, az ógyallai, a párkányi, a vág- sellyei és a verebélyi járásukban például ezer lakos közül csupán alig négyen dolgoztak az iparban. A lévai, a zselízi, a komáromi és a többi szlovákiai járásban is csak részben volt jobb a helyzet. Ezekben a járásokban az iparban ezer lakos közül húsznál többen sehol sem dolgoztak. Az aránytalanságot, illetve az elmaradottságot akkor értjük meg, ha figyelembe vesszük, hogy 194B-ban a cseh országrészekben ezer lakos közül átlag mintegy százhuszan dolgoztak iparban. Csehszlovákia Kommunista Pártjának a Szlovákia iparosítására röviddel a februári győzelmet követően — 1949-ben hozott — határozata azért nagy jelentőségű, mert célul tűzte ki a múlt felszámolását, és — nemzetiségi hovatartozásra való tekintet nélkül — a szlovákiai dolgozók anyagi és szellemi életének a javítását. A dél-szlovákiai járások fejlődésében már az első ötéves népgazdasági-fejlesztési terv feladatainak a teljesítése kedvező változásokét eredményezett. Oj ipari üzemek, Iskolák, kórházak épültek. Á megjavult mun* kalehetőségek eredményeképpen az első ötéves terv Idején egyedül a bratislavai kerületben 21797 ember ment a mezőgazdaságból az iparba dolgozni. Gyorsan - haladt a körzet villamosítása is. Az évtized derekára gyakorlatilag mindenütt befejeződött. Az új üzemek építésén kívül a meglevő üzemeket kiszélesítették és korszerűsítették. Az első és a m ásó dik ötéves tervidőszakban hozták tető alá, illetve korszerűsítették a komáromi hajógyárat, az érsekújvári villamossági üzemet, a tolmá- csi kazángyárat, a füleki edény- és bútorgyárat, a rimaszombati élelmiszerüze- met, az apátfalvai textilüzemet, a kékkői szénbányákat, a rozsnyói és az alsósajói ércbányákat stb. Szlovákia nagyobb létesítményei közül a hatvanas években épült fel a vágsellyei vegyi-, a szeredi nikkel-, a párkányi papír-, a kassai vas-, a du- naszerdahelyi cukor-, az ógyallai sör-, a tornaijai és a lévai textilgyár, valamint a vajáni hőerőmű. Egyben Dél- és Kelet-Szlovákiában még számos élelmiszert, építőanyagot és kisipari cikket gyártó üzem is létesült. Dél-Szlovákiában nagy kiterjedésű állami gazdaságok alakultak, itt építették fel az első nagy hizlaldákat és létesítették az első gép- és traktorállomásokat, valamint az első mintaszerű egységes földművesszövetkezeteket. A fejlődést kedvezően befolyásolta a jó termőföld és a vidék dolgozóinak öntudatos, a szocialista építést elkötelezetten támogató magatartása. Dél- Szlovákiában a szövetkezeti gondolat hamar népszerűvé vált. Az 1950-es évek derekára a szövetkezetesítés gyakorlatilag mindenütt befejeződött. A jó munka eredményeképpen az egykor elmaradottnak számított vidéken is megnőtt az anyagi fogyasztás, és lényegesen megváltozott a dolgozók életkörülménye. Az ország más tájegységein szintén óriási átalakulások történtek. A szocialista építés — a menet közben előfordult hibák és nehézségek ellenére — forradalmian átalakította Csehszlovákia népének, s ezen belül a csehszlovákiai magyaroknak az életét. A februári út, amelyen ma azzal az eltökélt szándékkal haladunk, hogy teljesítjük a CSKP XIV. kongresszusának, valamint a Központi Bizottság novemberi plénumának a határozó* tát, eredményesnek bi«o- nyult eddig, és a jövőben Is számos sikert ígér. 1 tavaszi munkák küszűDén ÜLÉST TARTOTT AZ SZLKP KB MEZŐGAZDASÁGI BIZOTTSÁGA (CSTK) — Ján Janiknak, az SZLKP KB Elnöksége tagjának, a KB titkárának vezetésével tegnap Bratislavában ülést tartott az SZLKP KB mezőgazda- sági és élelmezésügyi bizottsága. A bizottság tanácskozásának napirendjén szerepelt többek közöst a tavaszi mezőgazdasági munkálatok mielőbbi és színvonalas biztosítása, külön figyelembe véve a tavalyi kedvezőtlen őszi időjárás következményeinek helyrehozását. A bizottság ezzel kapcsolatban rámutatott a magnemesíté- ti problémákra, melyeknek megoldását különösen Időszerűnek tartja. A növénytermesztés egyik fő feladataként jelölte meg a talajalap lobb kihasználását, hogy néhány év leforgása alatt önellátókká váljunk a gabona termesztésében, továbbá a cukorrépa, az olajos magvak és a takarmány termelésének fokozását. A CSKP KB novemberi plenáris ülése és az SZLKP KB januári plenáris ülése határozataiból kifolyólag a megfelelő vetésterületek biztosítása és a nagy hozamok feltételeinek a kialakítása az egyik elsőrendű feltétel ahhoz, hogy az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi ágazatában tel|esíthetők legyenek az igényes feladatok. A bizottság tagjai véleményüket nyilvánították az 1975. január 1-ig tartott gazdasági állatállomány összeírás! eredményeiről, valamint az állati termékeknek ez évi termeléséről és felvásárlásáról. Az SZLKP KB mezőgazdasági és élelmezési bizottsága foglalkozott még a Liptovská Mara-i vízi erőmű építésének helyzetéről szóló Jelentéssel is. A MUNKÁSOSZTÁLY FEBRUÁRI GYŐZELME JEGYÉBEN SZILÁRD LÉPTEKKEL HALADUINK A FEJLETT SZOCIALISTA TÁRSADALOM ÉPÍTÉSE ÚTJÁN A februári út
