Új Szó, 1975. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-22 / 45. szám, szombat

Holnap ünnepeljük a szovjet hadsereg és hadiflotta napját A béke őrhelyén Forrongó századunk első fe­lében kétszer lobbant lángra kontinensünkön a világháború tüze, de immár csaknem három évtizede béke van Európában. S bár a világ több térségében ez idő alatt is feldörögtek a fegyverek, a háborús kalando­rok visszavonulásra kényszerül­tek. E tények magyarázata a több mint fél évszázaddal ez előtt Oroszországban végbe­ment világtörténelmi fordulat­ban gyökeredzik. Amikor a Le­nin szervezte kommunista párt vezetésével az orosz munkások és parasztok győzelemre vit­ték a szocialista forradalmat és hozzákezdtek a leghaladóbb társadalom felépítéséhez., meg­fogadták a nagy Lenin intel­mét: .. az uralkodó osztály­nak, a proletariátusnak, ha va­lóban uralkodni akar és ural­kodni fog, ezt katonai szerve­zetével is be kell bizonyítania Lenin figyelmeztető szavára a forradalmár munkások, parasz­tok, katonák megszervezték a Vörös Hadsereg alakulatait, s megkezdték a védelmi harcot az ellenforradalmi bandák és az imperialista hatalmak inter­venciós csapatai ellen. És 1918. február 23-án, a még születő­ben levő fiatal Vörös Hadsereg kivívta első győzelmét a német Tengeralattjárók a Csendes-óceánon. nagy áldozatok árán fokozato­san felmorzsolta az ellenség hadigépezetét. Azóta béke van Európában. És ez a béke a fasizmus felett aratott győzelem gyümölcse. Az e győzelem eredményeként felszabadult országokban létre­jött a forradalmi munkáshata­lom és népek egész sora indult el a szocializmus építésének útján. A szocializmus világ- rendszerré vált. A második világháború után az imperialisták újabb háborús készülődéseivel a Szovjetunió és a többi szocialista ország saját védelmi képességének erő­A szizranyi (az OSZSZSZK kujbisevi területe) katonai pilóta- főiskolábian J. Onuskin aerodinamikai előadást tart. (Felvétel: CSTK — TASZSZ) Intervenciós hadsereg csapa­tai felett. Az első, győzelemmel végző­dött hatalmas erőpróba után a szovjet hadsereg együtt fejlő­dött a Szovjetunió népgazda­ságával. És 1941-ben az újabb és minden korábbinál nagyobb, súlyosabb erőpróba évei követ­keztek. A hitleri fasizmus, mi­után csaknem egész Európa gazdasági erőforrásait és föl­fegyverezhető embertartalékát megkaparintotta, orvul megtá­madta a Szovjetuniót. A szov­jet hadsereg hősies harcok, sítését, s védelmi szervezeté­nek létrehozását állította szembe. Ezen belül a fő ter­het a Szovjetunió vállalta ma­gára. Nem vitás, hogy a szo­cialista gazdaság szüntelen erő­södése és a lenini külpolitika következetes alkalmazása mel­lett a Szovjetunió katonai ere­je volt az a tényező, amely az imperialistákat a nemzetközi politikában reálisabb szemlé­letre kényszerítette. Persze, nincs szó arról, hogy az impe­rialisták lemondtak volna ere­deti szándékukról, a szocializ­Xaukosok harci gyakorlaton. mus megsemmisítéséről. De ar­ról kénytelen-kelletlen le kel­lett mondaniuk, hogy e szán­dékukat katonai eszközökkel próbálják megvalósítani. A születése őta eltelt ötvon- hét év alatt a szovjet hadse­reg óriásit lépett előre. Külö­nösen vonatkozik ez a második világháború óta eltelt időszak­ra. 1939-hez viszonyítva szov­jet gépesített lövészhadosztá­lyoknál a harckocsik száma ti­zenhatszorosára növekedett. A páncélozott szállító harcjármű- vek mennyisége harminchétsze­rese, az automatizált fegyvere­ké tizenháromszorosa, a rádió­berendezéseké ötszöröse a Nagy Honvédő Háború előttinek. Rá­adásul a mai haditechnikai esz­közök színvonala, hatékonysága sokszorosan túlhaladja a ko­rábbiakét. 1939-ben az egy gé­pesített lövészhadosztály tüzér­sége és aknavetői által kilőtt lövedékek súlya 1,7 tonna volt, most viszont 53 tonna. Ehhez járul még az új haderőben, a hadászati rakétacsapatok félel­metes elrettentő ereje. A szovjet hadsereg erejét nem csupán a technikai eszkö­zök fejlődése gyarapította. Vál­tozatlanul nagy szerep jut eb­ben a katonáknak, parancsno­koknak, mérnököknek, techni­kusoknak és más katonai szak­embereknek, egyre jobb felké­szültségüknek. Jellemző példa erre, hogy amíg 1929-ben a pa­rancsnokoknak csak 4,5 száza­léka rendelkezett felsőfokú ké­pesítéssel, 1953-ban ez 10 szá­zalék körül alakult, jelenleg pedig már jóval több mint 41 százalék. Említést érdemel, hogy a csapatoknál 1945-höz képest 3,5-szeresére növekedett a mérnökök és a technikusok létszáma. Összhangban a szovjet társa dalomban bekövetkezett válto­zásokkal, a sorkatonák általá­nos műveltsége és kulturális felkészültsége is sokat gyara­podott. A bevonulok közel 46 százaléka rendelkezik közép­vagy felsőfokú képesítéssel. Ez közel négyszerese az 1939-es színvonalnak. A szovjet hadse­regben 1000 katonára 1250 új­ság és folyóirat jut. A csapat- könyvtárakban 112 millió kötet áll az olvasni akarók rendel­kezésére. Nem véletlen tehát, hogy a szovjet hadseregben egész alegységek képesek ki­váló szinten elsajátítani a ka­tonai ismereteket. A szovjet hadsereg ereje, fel- készültsége lényeges tényezője annak, hogy a vezető kapitalis­ta országok józanabb körei rá­kényszerültek annak elfogadá­sára, hogy a nemzetközi prob­lémák megoldásának egyetlen elfogadható eszköze a tárgya lások rendszere. Az Amerikai Egyesült Államok elnökének bizonyára minden alapja meg­volt ahhoz, hogy egyik beszé­dében a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatokra célozva kijelent­se: „Meg kell találnunk az együttélés módjait, mert ellen­kező esetben együtt fogunk el­pusztulni.“ íme, az egyenes, félreérthetetlen magyarázata a Nyugat megváltozott politiká­jának, ugyanakkor kényszerű beismerése annak is, hogy az imperialisták által esetleg ki­robbantott világháború biztos pusztulásukat jelentené. Az az erő pedig, amely a nyugati vi­lág legexponensebb vezetőjét ilyen beismerésre készteti, min­denekelőtt a szovjet fegyveres erők, a világ első szocialista államának hadserege. BERTALAN ISTVÁN TETTEKKEL BIZONYÍTJÁK Többet, Jobbat, olcsóbban ter­melni! Jól ismerik ezt a jel­szót a Holicei (Gellei) Gép- és Traktorállomás dolgozói. És nemcsak ismerik, hanem értik, tettekkel bizonyítják, hogy ők is megvalósítói a jelszónak. Ahány dolgozója van a gépállo­másnak, annyi tagja van a For­radalmi Szakszervezeti Mozga­lom (ROH) szervezetének, s mind e jelszó jegyében végzi munkáját. A 15 tagú üzemi bi­zottság elnöke Vavró Klement elvtárs. A bizottság legtevéke- nyebb tagjai Nagy Zsófia, Ko­sira Dulimír mérnök, Vachun Miroslav, Mazúr Tibor. Varga Margit, Orosz fózsef, Álló De­zső. A gépállomás 160 dolgozó­ja 9 munkacsoportba szervezve nevezett be a szocialista mun- kíiversenybe. öt munkacsoport már megkapta a megtisztelő szocialista munkabrigád címet. Sőt, 52 dolgozó már büszkén viseli az ezüstjelvényt. Közéjük tartoznak a csütörtöki részle­gen dolgozók, akik Takács Mik­lós vezetésével a légkondicio­náló berendezések gyártásával foglalkoznak. Ugyancsak az ezüst jelvény büszke tulajdono­sai a csütörtöki részlegen dol­gozó növényvédelmi munkabri­gád tagjai, akiknek vezetője Bucsuházy László. A gépállomány dolgozói ta­valy a munkakörnyezet rende­zése, szépítése érdekében 1200 órát dolgoztak le. Az idén erre a célra már 1500 óra ledolgo­zását ajánlották fel. A termelő munka terén főleg a mezőgazdasági részlegen dol­gozók értek el szép munkasike­reket. A négy növényvédelmi és nehéz munkagépekkel dolgo­zó brigád 552 000 korona érték­kel túlteljesítette évi tervét. Ezen a munkarészlegen Vála- csay Vince, Hérics Rudolf, Csif- ftíry István, Képesy István, Hor­váth Gyula, Ágh György, Feke- tevízy fózsef végeztek példás munkát. Ha szükség volt rá, fel­áldozták szabad napjaikat, és szombatokon, ünnepnapokon is dolgoztak. ® A gépállomás vezetősége az elért munkasikerek arányában mindig példásan gondoskodott a szakszervezeti tagokról. Ed­dig több mint 1 millió koronát utalt ki stabilizációs kölcsön formájában azoknak, akik épít­keznek. Évente 40—50 dolgozó pihen szakszervezeti üdülőben, s a dolgozók gyermekei közül évente 55—60 gyermek üdül pionírtáborban. A múlt évben a gépállomás dolgozóinak átlagos havi keresete 2420 korona volt. A tettek, az eredményeik bi­zonyítanak. PONGRÁCZ GÁBOR TÖBB HÚST IS TEJET A DOLGOZÓK ASZTALÁRA A XIV. pártkongresszus irány­elvei nagyon igényes feladatok elé állították a mezőgazdasági üzemek állattenyésztőit is. A Brestoveci (Szilasi) Egységes Földművesszövetkezetben az 5. ötéves terv negyedik éve után elmondhatják, hogy az állatte­nyésztők valóra váltották a kongresszus ide vonatkozó ha­tározatait. Az állattenyésztés­ben csupán 30-an dolgoznak, de kihasználva a technika leg­újabb vívmányait, ennél sokkal több ember munkáját végzik el, és az eredményeik is több­szörösen jobbak, mint például 15—20 évvel ezelőtt. 1974-ben a tervezett 7 400 000 koronás pénzügyi tervet 8 millió koro­nán felül teljesítették. Ellátogattam á szövetkezet egyik telepére, ahol Végh Ven­del elvtársat, a földművesszö­vetkezet zootechnikusát keres­tem fel. Megkértem, hogy tájé­koztasson bővebben is az ál­lattenyésztésben dolgozók ta­valyi eredményeiről. A zoo- technikus elmondotta, hogy a szövetkezet vezetősége nagy gondot fordított a legésszerűbb munkamódszerek és a legmo­dernebb gépek kihasználására, a helyes takarmányok kivá­lasztására, de a jó eredmények elérésében nagy érdemük van az állattenyésztésben dolgozó kommunistáknak is, akik meg­szervezték a dolgozók munka­kezdeményezésének kibonta­koztatását. Ezzel nagy mérték­ben hozzájárultak ahhoz, hogy az állattenyésztésben az évi terv valamennyi mutatóját túl­teljesítették. Hogy a kommu­nisták mennyiben befolyásol­ták az eredmények kialakulá­sát, a zootechnikus konkrét példával illusztrálta: — 1973-ban tejtermelésünk nem volt képes teljesíteni a tervezett feladatokat, a hoza­mok jóval kisebbek voltak a tervezettnél. Erre a hiányosság­ra a kommunisták múlt évi értékelő gyűlése is rámutatott. A tejtermelésben dolgozó kom­munistáknak feladatul adták, úgy szervezzék és irányítsák a munkát, hogy kiküszöböljék a hiányosságokat, és elérjék a kívánt tejhozamokat. A kom­munisták nem okoztak csaló­dást, s jó példájuk magukkal ragadta a pártonkívülieket is. Ennek köszönhető, hogy 1974- ben 31 000 literrel több tejet sikerült termelni a tervezett­nél, pedig feladataink az 1963- as évinél igényesebbek voltak, összesen 529 280 liter tejet ter­meltünk ki, ami szép teljesít­mény, hiszen az egy tehénre eső évi átlagos tejhozam 3503 liter tej lett. A szarvasmarha gondozók jó munkáját dicséri az is, hogy 10 métermázsával több húst adtak el, mint azt az évi terv előirányozta. Nem érheti panasz a sertés- tenyésztésben dolgozókat sem. Ezen a munkaszakaszon Tóth József irányításával Filko Gé­za, Tok Mihály, Rákóczi Ist­ván, Ferenczy Vendel, Fehér László és Nagy András már csaknem két éve versenyez a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért, amit remélhetőleg rövid időn belül sikerül is el­érniük. Eredményeik is erre engednek következtetni. A ma­lacnevelés terén például 268 anyától összesen 4887 malacot sikerült elválasztaniuk, ami 18,23-as átlagnak felel meg. Az év folyamán a sertéstenyésztők összesen 4385 mázsa sertéshúst termeltek ki. Tisztasúlyban a terv több mint 3228 mázsa ser­téshús előállítását irányozta elő, az állattenyésztők azonban csaknem 300 mázsával többet juttattak a dolgozók asztalára. KOLOZSI ERNŐ Jelentős árucsere-forgalom (CSTK) — Csaknem 1,5 mil­liárd rubel értékben viszünk ki ebben az öl éves tervidőszak­ban közszükségleti cikkeket a Szovjetunióba. Ez annyit jelent, hogy exportunknak csaknem a negyede a Szovjetunióba irá­nyul. Az 5. ötéves terv által elő­irányzott feladatok keretében termelőinkre és kivitelezőinkre az idén is számos feladat vár ezen a téren. Az árucsere-for­galomról aláírt jegyzőkönyv 1975-re 5 millió 410 ezer méter selyemáru, bútorhuzat és gyap­júszövet, 880 000 négyzetméter szőnyeg és padlófedő anyag, 44 millió rubel értékű női, fér­fi- és gyermekruha, csaknem 35 millió pár cipő, 12 millió rubel értékű trikolázs, 500 000 pár kesztyű kivitelét irányoz­za elő. Ezenkívül 3,1 millió rubel értékben zoknit és harisnyát, 3 millió rubel értékben női fe­hérneműt, ugyanebben az ér­tékben sapkákat, kalapokat, 330 000 rubel értékben bőripa­ri árut viszünk ki. Nagy köz­kedveltségnek örvendenek a Szovjetunióban a csehszlovák bizsutériai termékek, amit 5,5 millió rubel értékben viszünk ki, zománcozott, kerámia és tűzálló üvegből készült edénye­ket, több mint 9 millió rubel értékben, azonkívül üvegeket, porcelántermékeket, bútort, csillárokat, sport- és horgász- felszerelést, hangszereket és más fogyasztási cikkeket is ex­portálunk. Az árucsere-forgalom jegyző­könyve ezenkívül előirányozza 250 000 hektoliter sör, 65 000 motorkerékpár kivitelét is. 1975. II. 22.

Next

/
Oldalképek
Tartalom