Új Szó, 1975. február (28. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-19 / 42. szám, szerda
Belpolitikáik o m m erítá r Növekvő közéleti aktivitás A (Nemzeti Front a CSKP KB novemberi plénuma után • Növekszik a társadalmi szervezetek tagság alapja a galántai Járásban A CSKP Központi Bizottságának novemberi plenáris ülése a XIV. pártkongresszushoz ha* sonlóan nagy figyelmet szentelt a Nemzeti Front tevékenységének. A XIV. kongresszus meghatározta: a Nemzeti Front tevékenységének fő tartalma az, hogy a CSKP vezetésével egyesítse a társadalmi szervezetekben csoportosuló osztályokat és társadalmi rétegeket, valamint a szervezetlen állampolgárokat szocialista hazánk további fejlesztésére. Járásunkban a Nemzeti Front sok jó tapasztalatot gyűjtött a XIV. pártkongresszus határozatainak megvalósításában. A Nemzeti Front 18 társadalmi szervezetet egyesít, amelyeknek több mint 150 ezer tagja van. A lakosság aktivitásának bizonyítóka, hogy 1971-től további 30 ezerrel emelkedett a Nemzeti Front szervezeteinek tagsági alapja. Így pl. a szak- szervezeteknek 5750, a SZISZ- nek 2970, a Nőszövetségnek 4000, a CSSZBSZ-nek 5250 új tagja van. Emelkedett azoknak a szervezeteknek a taglétszáma is, amelyek fontos feladatokat teljesítenek a lakosság honvédelmi nevelésének rendszerében, így a Vöröskereszt tagjainak száma 2700-zal, a Honvédelmi Szövetségé 1740-nel. Megállapíthatjuk tehát, hogy járásunk lakosságának többsége tagja a Nemzeiti Front legalább egy szervezetének. Sok jó eredményt értünk el, de ennek ellenére bírálóan meg kell állapítanunk, hogy még mindig előfordulnak fogyatékosságok a tagsági alappal kapcsolatban. Járásunk fejlődése és az ideológiai munka feladatai megkövetelik, hogy kibővítsük elsősorban a SZISZ és a Nőszővetség tagsági alapját, mivel a fiatalok és a nők szervezettsége még mindig nem megfelelő. A CSSZBSZ járási szervezete is újabb szervezetekkel és új tagokkal bővülhet. Nem lehetünk elégedettek a Honvédelmi Szövetség s a Tűzoltó Szövetség tagsági alapjával sem. A tagsági alap további kibővítése az egyes alapszervezetek aktivitásától függ. Ezen a téren is sok a fogyatékosság, mivel még aránylag sok a passzív, csak formálisan létező szervezet. Ezt elsősorban az okozza, hogy az alapszervezetek bizottságaiban kevés a jól felkészített funkcionárius és még mindig nehézségek merülnek fel az anyagi ellátás és a helyiségek biztosítása terén. Eokozott figyelmet fordítunk a járási bizottságok választott szervei aktivitásának fokozására. Tagjaink száma több mint 700, s 50 százalékuk párttag. A párt vezető szerepe érvényesítésének alapvétő feltételé, hógy a kommunisták aktívan dolgozzanak a szervezetekben. Az SZT.KP járási bizottsága állandó figyelmének köszönhetően megállapíthatjuk, hogy a Nemzeti Front járásunk politikai életének aktív résztvevője és hatékony segítséget nyúlt a járási pártszervezetnek. Sikeresen érvényesítiük Lenin arra vonatkozó tanítását, hogy milyen fontos a kommunisták munkája a társadalmi szervezetekben. T.eszögetzhetiük, hogy ahol a Nemzeti Front munkájában következetesen érvényesítik a párt vezető szerepét, ott jó eredményeket érnek el. Jórósi műszakok A Nemzeti Front járási bizottsága aktívan bekapcsolódik járásunk politikai és társadalmi életébe. Fejleszti a kezdeményezési, elsősorban a falu- és városszépítés, a polgári aktivitás és a társadalmi szervezetek tevékenységének területén. Különösen jó eredményeket ért el a fontos társadalmipolitikai események, a jelentős évfordul ók megünneplésének szervezésében, valamint abban, hogy megnyerje a dolgozókat a különböző falu- és városszépítési akciókban való részvételre. így pl. 1974-ben a Nemzeti Front három járási műszakja keretében 33 millió 127 ezer korona értékű munkát végeztek, és összesen 1 millió 49 ezer óra brigádmunkát végeztek. Az akciókban 99 420 ember vett részt. Rá kell mutatnunk, hogy a Nemzeti Front bizottságai a nemzeti bizottságokkal együtt és a pártszervezetek ve«?.ekésével jó politikai szervezőmunkát fejtettek ki a járási műszakok sikere érdekében. Ösz- szehívták a Nemzeti Front községi aktíva értekezleteit, amelyeken megvitatták a politikai, szervezési előkészületeket. A tavaszi műszak előtt ezeken az értekezleteken a Nemzeti Front és a nemzeti bizottságok 2050 tisztségviselője vett részt. Hasonló összejöveteleket rendeztek a nyári és a tavaszi műszak előtt is. Jelentős szerepe van a személyes agitációnak. A tavaszi műszak előtt 1250 agitációs kettős 31 429 háztartást látogatott meg és személyesen meghívta az állampolgárokat a brigádokra. Az emberek részvétele az ilyen akciókban öntudatukat tükrözi, azt, hogy az egyre javuló óletkörnyezet megszilárdítja az állampolgárok egységét. A brigádoknak gazdasági eredményük is van, a megtakarított eszközöket a társadalmi forrásokból más fontosabb célokra használhatjuk fel. Szocialista felajánlások 1975-ben, a felszabadulás 30. évfordulójának évében jó feltételeink vannak ahhoz, hogy a lakosság aktivitása tovább fejlődjön. Ezt a szocialista felajánlások is alátámasztják. A nemzeti bizottságok és a Nemzeti Front tavaly év végi községi gyűlésein szocialista felajánlásokat tettek a felszabadulás 30. évfordulója tiszteletére, amelyeknek értéke 88 450 300 korona. összesen 23 470 egyéni és 650 kollektív felajánlás született. 60 nöszövetségi szervezet 46 650 órai, 58 SZISZ-szervezett 41 000 órai brigádmunka ledolgozását vállalta. A Nemzeti Front szervezetei elsősorban a „Z“ akció nem beruházási jellegű szakaszán teljesítenek feladatokat. A CSKP KB novemberi plénumának határozataira válaszolva felajánlották, hogy 26 616 900 korona értékű munkát végeznek. Márciusban járási műszakot szervezünk a felszabadulás 30 évfordulója tiszteletére. Pozitívan értékelhetjük a Nemzeti Front városi és helyi bizottságai többségének munkáját. Járásunkban három városi és 48 helyi szervezet működik. El akarjuk érni, hogy a Nemzeti Front bizottságainak munkáját olyan színvonalra emeljük, mint pl. Őintavában,' Horné Salibyban (Felsőszeli), KoSúty- ban, Salában, Trsticében (Nádszegen) vagy Gáliban. Egyes helyi nemzeti bizottságok munkájával nem lehetünk teljesen elégedettek, így nagyobb aktivitásit várunk el a Cierna Vo- da-i, a Dlhá nad Váhom-i, a Kráfov Brod-i és más bizottságoktól. A következő időszakban az a legfontosabb feladatunk, hogy a széles körű politikai és nevelőmunkával bekapcsoljuk az embereket a közéletbe, fejlesz- sztik aktivitásukat, az ötéves terv utolsó éve és a választási programok feladatainak teljesítésében. A Nemzeti Front társadalmi szervezeteiben a társadalmi feladatokat össze kell kapcsolni az állampolgárok érdeklődésének megfelelő tevékenységgel. A Nemzeti F’ront szervezetei, helyi és városi bizottságai megtárgyalták és lebontották a CSKP KB novemberi plénumának határozatait és minden erejükkel arra törekszenek, hogy mindennapi munkájukban megvalósítsák őket. Dr. VIDOR MUZSLAY ÉPÍTENI ÉS GONDOZNI 7 Hálánkban 1970 óta több mint százezer lakás épül évente. A legtöbb faluban az emberek döntö többsége a háború óta épített házakban lakik. Szinte teljesen újjáépültek a járási székhelyek, s a nagyobb városok egész új városrészekkel, lakónegyedekkel bővültek. Szocialista rendszerünkben az emberről való gondoskodásnak egyik nagyszerű bizonyítéka, hogy kormányunk milliárdokat fordít korszerű lakások építésére, a lakáskérdés megoldására. Az utóbbi években az üzemek is mind több lakást építenek, ezenkívül kölcsönnel, építőanyaggal és gépekkel is segítik dolgozóik lakásgondjainak megoldását. Az ötödik ötéves tervben 500 ezer áj lakást kell Építeni. Az elmúlt négy év eredményei alapján elmondhatjuk, e területen jóval tálteljesítjük a feladatokat. Ennek ellenére még nem csökken az állami lakást igénylők száma. Nem szólva arról, hogy a nagy városokban a szövetkezeti lakásra is 3—5 évet kell várni. A hatvanas évek végén és a hetvenes évek elején a nagyvonalú városfejlesztési tervek, a hatalmas méretű szanálások kedvezőtlenül hatottak az alacsonyabb jövedelmű családok lakás- problémáinak megoldására. Az SZSZK kormánya 1973-ban megszigorította a városfejlesztési tervek ellenőrzését, ennek eredményeként csökkent a szanálások üteme. Az idén Szlovákiában az építőipari tárca vállalatainak 31165 új lakást kell átadniuk a megrendelőknek, vagyis 3600 lakással többet, mint tavaly. Valóban sok lakást építünk, de azzal már nem dicsekedhetünk, hogy megfelelően gondozzuk ezeket a lakásokat. Az építőiparban a hatvanas évek elején gyors ütemben kezdték alkalmazni az új technológiát. Szlovákiában az 1964—69 es időszakban több mint 9 milliárd korona értékben készültek panelházak. Sokan laknak a panelgyártás első szakaszában készült házakban, ismerik a lakások előnyeit és hibáit is. Már a hetvenes évek elején többen kifogásolták, hogy az építőipari vállalatok nem távolították el a panslházakban észlelt hibákat. A nemzeti bizottságok kezdeményezésére felülvizsgálták az 1969 előtt épült panelházakat és feltérképezték a hibákat. Az SZSZK kormánya 1973 elején utasította az illetékes tárcák vezetőit a panelházak hibáinak kijavítására. Az időrendi terv szerint 1975 végéig kellett volna befejezni a javítási munkálatokat. Nem így történt. Ezért került a panelházak javításának ügye a közelmúltban az SZNT ipari és építőipari bizottsága ülésének napirendjére. Szlovákiában a számítások szerint 110 millió koronába kerül a panelházak javítása. Ilyen nagyméretű javítást eddig még nem végeztek az építőipari vállalatuk, ezért is igyekeztek elodázni a feladat teljesítését. Azt sem szabad elhallgatni, hogy bár a hibáknak csupán egy része ered az építők felületes munkájából, a javítási költségek mégis teljes egészében az építőipari tárcát, vagyis az illetékes vállalatokat terhelik. Még a múlt év elején kijelölték a javításokat végző mélyépítő vállalatokat, s vontatottan bár, de megkezdődött a munkálatok előkészítése. Az építőipari vállalatok az idén 70 millió korona értékben végeznek lakásjavításokat. Feladataikat a jövő év első felében fejezik be. A vállalatoknak a megnövekedett építési feladatok mellett lényeges megterhelést jelentenek a javítások. A képviselők bizonyára örömmel hallották az építőipari miniszter ígéretét: „A kijelölt vállalatok a megszabott határidőre elvégzik a panelházak javítását.“ Ez eddig rendben is van, de mégsem tehetünk pontot az ügy végére. Elgondolkoztató: ha egy üzem vásárol 25—30 ezer koronáért egy új gépet, akkor a „kártyácskán“ pontosan megszabják a karbantartás módját, a javítás idejét stb. A panellakás lényegesen többe kerül, mint az említett gép, még sincs „mindentudó kártyácskája“, amelyből leolvashatnánk, hogy miként gondozzák. Mert a logika azt diktálja, hogy a lakásalapról éppen olyan pontos nyilvántartást vezessünk, mint a gépekről, s ugyanúgy óvjuk és gondozzuk, mint más értékeinket. Látni kell, hogy a lakások számának növekedésével nem javul párhuzamban a lakásokról való gondoskodás. Az apróbb javítások elhanyagolásából nagy károk keletkeznek. A lakásalap része a nemzeti vagyonnak, kötelességünk védeni és óvni. Méghozzá hatékonyabban, mint eddig. CSETÖ JÁNOS NAGY LÉPÉS ELŐRE Aki ismeri a falufejlesztéssel kapcsolatos határozatokat, az tudja, hogy a kis faluk sincsenek hátrányosabb helyzetben, mint a nagyobb, központi falvak. Pedig első pillantásra úgy tűnik, mert a nagyobb községekben mindenütt erőteljesebben bővítik a szolgáltatásokat és az üzlethálózatot. Viszont a központi községek áruházait, szolgáltatóházait úgy méretezik, hogy a környéket is elláthassák. S ha ruházati cikkekért, vagy fodrászhoz, cipőjavítóhoz a szomszédos községbe járnak a kis falvak lakosai, a legfontosabb élelmiszert és háztartási cikket otthon is megvásárolhatják, mert élelmiszerüzlet minden faluban van, még a legkisebben is. Az már más kérdés, hogy mekkora és milyen körülmények között árusítanak benne. Az 1300 lelket számláló Mali- novón (Éberhardon) egészen ez év februárjáig egyetlen apró élelmiszerbolt szolgálta a lakosságot, melynek raktárhelyisége is nagyon kicsi volt. Egy új, nagy és korszerű önkiszolgáló élelmiszerbolt felépítésének a gondolata a nemzeti bizottságtól indult ki. Arra nem számíthattak, hogy a Jednota felépíti az üzletházat, a lakosság készségére azonban annál inkább. A járás pedig látva az éberhardiak lelkes igyekezetét, nem hagyta cserben őket, hanem anyagi támogatással járult hozzá a terv megvalósításához. A munkát a falu adta, de még ennek ellenére is rengeteg dolga akadt Machán Bélának, a hnb elnökének, az anyagbeszerzés és a munka szervezése körül. Legalább annyi, mint annak, aki saját maga épít házat, sőt még több, mert égy korszerű élelmiszerbolt építése sok szervező munkát igényel. Persze, volt már gyakorlata az effajta munkában, hiszen néhány évvel ezelőtt óvoda épült a faluban, ugyancsak a „Z“ akció keretében. Az élelmiszerbolt építését 1973 márciusában kezdték meg. A szakmunkák nagy részét; a kőművesmunkát, az ácsmunkát stb. a falu nyugdíjas szakemberei végezték Machán Ferenc vezetésével. A villanyt Valentyin Mihály villanyszerelő vezette be az épületbe, munka után. Az egyéb munkálatokat pedig a lakosság vállalta. Az építkezéssel 1974 decemberében végeztek, de ekkor hátra volt még az üzlet berendezése, amely további két hónapot vett igénybe. Az ünnepélyes átadás ez év február 4-én történt meg. Ha nagy általánosságban vesszük — mondjuk országos viszonylatban —, egy élelmiszerbolt átadása nem nagy esemény, szinte mindennapos. De belülről, a faluközösség szemszögéből mérve nagy lépés előre. Mert mit jelent ez az üzlet az éberhardiak számára? A lakosságnak a kényelmes, kulturált környezetben való vásárlás lehetőségét, olyan árucikkeket, amilyeneket a régiben nem kaptak meg. A bolt négy alkalmazottja: Valacsay József üzletvezető, Kiss Ilona, író Margit, Csicsay Mária elárusítónők számára korszerű munkakörülményeket. A vásárlótér egyharmadával nagyobb a réginél, a raktárhelyiség pedig kétszer akkora. Ez lehetővé ta- szi, hogy több fajta árut tartsanak és nagyobb mennyiségben. Ugyanebben az épületben kapott helyet a húsbolt is, ahol éppúgy, mint a régiben Garajo- vá Anna méri a húst. Ez a bolt is lényegesen nagyobb a réginél, korszerű hűtőpultja és raktára van. Az áruellátás a boltvezető hozzáértését bizonyítja. Minden megkapható itt, aminek egy húsüzletben lennie Kelten a vásárlók közi' kell; a füstölthústól kezdve a friss húsig. Ami hiba: sokan bírálják a hús minőségét, főleg azt, hogy a marhahús erősen faggyús, azért nem a vezetőt terheli a felelősség. A vágóhídon nem tartják be az előírt normát: miszerint egy cm-nél vastagabb faggyúréteg nem lehet a marhahúson. Ami pedig a boltvezető lelkiismeretességét illeti, csak egy példát említek, amit a vásárlók körében hallottam. Ha késik a hússzállítmány, vagy a vágóhídról nem hozzák a megrendelt árut, férjével együtt fáradságot és költséget * szerző felvétele) nem sajnálva, a saját autójukon hozzák el Bratislavából mindazt, amire a falunak szüksége van. Az üzlet ellátottságára pedig jellemző, hogy a környékbeliek — még a nagyobb falvakból is — szívesen jönnek ide hentesárut vásárolni. Éberhardon tehát az élelmiszervásárlás gondja megoldódott. A nemzeti bizottság vezetői azonban ezzel még nem tettek pontot a falu ügyére. Machán Béla elvtársat most a sportpálya építésének gondolata foglalkoztatja. KOVÁCS ELVIRA
