Új Szó, 1975. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-17 / 40. szám, hétfő

A hősi harcokra emlékeztek (Folytatás az 1. oldalról.) leplezte a gránitoszlopot, rajta a márvány emléktáblával, amely a harminc évvel ezelőtti törté­nelmi eseményekre emlékeztet. Az elesett forradalmárok gyász­indulójának hangjai mellett el­helyezték az emlékműn koszo­rújukat az SZLKP Központi Bi­zottsága, a kerületi pártbizott­ság, a járási pártbizottságok, a volt nitrai partizánbrigád kül­döttsége, a bratislavai szovjet és bolgár főkonzulátus, vala­mint a környék lakosságának képviselői. ­Ugyancsak elhelyezték a há­la és a kegyelet koszorúit a Hronský Beňadik-i temetőben is, ahol a brigád négy volt tagja, négy bolgár partizán fek­szik. Mindannyian az 1945. feb­ruár 13-ról 14-re virradó éjsza­kán a Garamon való áttörés közben vesztették életüket. A volt partizánok összejöve­tele vasárnap a levicei (lévai) járásban levő Dedinka község­ben folytatódott, ahol leleplez­ték a brigád emlékművét, azon a helyen, ahol a brigád 30 év­vel ezelőtt csatlakozott a szov­jet hadsereghez. Az ünnepi nagygyűlésen a brigádnak több mint 250 tagja volt jelen, köztük volt parancs­noka Genagyij Dmitrijevics Av- gyejev gárdaezredes. Stefan Uhnák, az SZLKP Levicei Járási Bizottságának vezető titkára ünnepi beszédében hangsúlyoz­ta, milyen fontos szerepet ját­szottak a partizánosztagok a fasizmus elleni harcban, és ér­tékelte azt a segítséget, ame­lyet a lakosság nyújtott a par­tizánoknak. Beszédében rámur tatott arra a hatalmas fejlődés­re, amely a járás mezőgazdasá­ga, ipara s a lakosság életszín­vonala terén a felszabadulás óta eltelt 30 év alatt mutatko­zik. Rövid beszédében üdvözölte a jelenlevőket Genagyij Dmitrije­vics Avgyejev, a nitrai parti­zánbrigád volt parancsnoka. Megemlékezett a brigád tag­jainak hősi tetteiről. Majd át­adta a nitrai partizánbrigád emlékérmét azon község kép­viselőinek, ahol a brigád a fa­siszták ellen hősi harcot vívott. A helyi nemzeti bizottság épü­letén Dedinkában, ahol a nitrai partizánbrigád csatlakozott a szovjet hadsereghez, ebből az alkalomból emléktáblát leplez­tek le. AKTÍVAN A BÉKE MEGŐRZÉSÉÉRT (Folytatás űz 1. oldalról.) hogy a szocialista állam, a Nemzeti Front, a társadalmi szervezetek és a politikai pár­tok olyan békepolitikát folytat­nak, amely megfelel országunk Összes polgára létérdekeinek. A tartós béke megteremtése reális és teljes mértékben megvalósít­ható cél — mondotta. Ezt azon- Lan csakis a Szovjetunió és a többi szocialista ország követ' kezetes ás türelmes békepoliti­kája eredményeként értük el. Jelentős tényezőnek nevezte Svestka elvtárs a kapitalista országok dolgozóinak harcát, a nemzeti felszabadító mozgalom fejlődését és a világ demokra­tikus közvéleményének és bé­kevédőinek akcióit. Csakis ezen erők közös eljárása teszi lehetővé, hogy valóra váljon az emberiség régi álma — a tar­tós béke megteremtése. Befeje­zésül sok sikert kívánt a kon­ferencia résztvevőinek felelős­ségteljes és nemes munkájuk­ban. A konferencia délutáni ülésén megválasztották a csehszlovák békemozgalom új elnökségét. Josef LukáSt egyhangúlag újból a Csehszlovák Békebizottság elnökévé választották. Ügyve­zető alelnök Josef Mudroch, első elnökhelyettes Villám Thurzo és a második alelnök Antonfn Stejskal lett. A választások után folytató­dott a vita, amelyben kilencen szólaltak fel. Beszéltek a bé- keszerveknek a Nemzeti Front­tal folytatott együttműködésé­ről, a fiatalok elkötelezettségé­ről, a szocialista országok kül­politikájának hatékonyságáról. Tatjana Nyikolajevna Nyikola- jeva a szovjet küldöttség veze­tője, a szocialista országok bé­kés külpolitikájáról és a Bé- ke-világtanács munkájáról be­szélt. A vita után a konferencia résztvevői jóváhagyták a cseh­szlovák békemozgalom felada­tait a következő időszakra. A csehszlovák békemozgalom kon­ferenciája felhívta köztársasá­gunk polgárait, hogy kezdemé- nyezően támogassák a békéért, a biztonságért és a nemzetek együttműködéséért folytatott harcot, és így ünnepeljék meg méltóképp hazánk szovjet had­sereg általi felszabadításának 30. évfordulóját. A konferencia résztvevői a tanácskozás befejezéséül leve­let küldtek a CSKP Központi Bizottságának és a Béke-világ- tanácsnak. EREDMÉNYES SZOCIALISTA MUNKA VERSENY Szakszervezeti konferencia Jelšavám (CSTK) — Ladislav Abrakom­nak, az SZLKP KB Elnöksége tagjának, a Szakszervezetek Szlovákiai Tanácsa elnökének részvételével szombaton konfe­renciát tartottak a jelSavai Szlovákiai Magnezitművek FSZM alapszervezetei. A konfe­rencia értékelte az üzemi szak- szervezeti bizottság tavalyi te­vékenységét és megtárgyalta, milyen feladatok várnak a jols- vai üzemre az ötödik ötéves tervidőszak utolsó esztendejé­ben. A vitában felszólalt L. Abra- hám elvtárs is. Köszönetét mondott a Magnezitmüvek dol­gozóinak a tavalyi feladatok sikeres teljesítéséért. Az üzem termelése 1973-hoz képest 13,8 százalékkal növekedett, a dol­gozók száma viszont 29 cél csökkent, a munkatermelékeny­ség a megelőző évhez képest 14,3 százalékkal, míg az átlag­bérek 3,8 százalékkal növeked­tek. Az üzemben a munkater­melékenység ilyen növekedésé­re még nem volt példa. Amint azt Abrahám elvtárs hangsúlyozta, e jó eredmények e’éréséhez hozzájárult a Szlo­vák Nemzeti Felkelés 30. év­fordulója tiszteletére k*bonta­kozott szocialista munkaver­seny. A felajánlások a terme­lésnek 3,5 millió koronás növe­kedésére Irányultak, a valóság­ban a Magnezitművek dolgozói 4.8 millió korona értékű terme­lésnövekedést értek el. Abra­hám elvtárs megállapította, hogy az Özemben nagy megér­téire talált a felszabndulás 39. évfordulója tiszteletére meg­hirdetett felajánlási mozgalom is, amelybe eddig 42 munka­hely kapcsolódott be. Beszédé­ben végül hangsúlyozta, minél nagyobb mértékben ki kell ven­nie az üzemnek is részét a gazdaságfejlesztésből, ahogyan azt a CSKP KB tavalyi novem­beri és az SZLKP KB idei ja­nuári plénuma határozatában kitűzte. Ezzel lehetővé válik népünk életszínvonalának to­vábbi emelkedése. A konferencia a vita lezajlá­sa után jóváhagyta a szakszer­vezet aktivitási tervét, a szo­ciális programot, valamint az 1975. évi kollektív szerződést. Gépiparunk gyártmányai 27 nemzetközi kiállításon (CSTK) — összesen 27 nemzet­közi vásáron vesznek részt a cseh­szlovák kohóipari, neháat és álta­lános gfiplparl vállalatok. Ezen­kívül bemutatják termékeiket 3 finállft csehszlovák kiállításon Brazíliában. Dániában és a Némit Szfivetségi Köztársaságban. A cseh­szlovák gépipari vállalatok szá­molnak továbbá azzal, hogy ré-zt vesznek négy szakosított nemzőt- közi kiállításon, éspedig máf’is- ban a moszkvai híradástechnikai kiállításon, (űninsban pedlq az Európában elsó ízben Párizsban m«*ren<*présre kerU 14 m3?m"nká- lógéii-klállltáson. Bemutatta a csehszlovák gépipar termékeit szentemberben az Irodai és wá- áttétének moszkvai n^mzetVüzl ►Klllt^sán és oVtóbnrb«« a tér- tillparl gének milánói 7. nemzet- kézi kiállításán. RÖVIDEN ★ Szombaton hazatért Buda­pestről Prágába a CSKP Prágai Városi Bizottságának küldöttsége, Antonín Kapeknak, a CSKP KB El­nöksége tagjának, a városi párt­bizottság vezető titkárának veze­tésével. A küldöttség részt vett a magyar főváros felszabadulása 30. évfordulójának ünnepségein. ★ MiloS JakeS, a CSKP Közpon­ti Ellenőrző és Revíziós Bizottsá­gának az elnöke, a Szövetségi Gyűlés képviselője szombaton részt vett a Prága-nyugati járás nemzeti bizottságai képviselőinek értekezletén. it A Csehszlovák Vöröskereszt szlovákiai szervezeteinek és a Lengyel Vöröskereszt szervezetei­nek együttműködése fejlesztésé­ről tárgyaltak szombaton Bratisla­vában a két szervezet vezetői. A tárgyalásokon csehszlovák rész­ről Imrlch Hatlar, a Csehszlovák Vöröskereszt KB elnöke, Jozef Lu- káíi, a Csehszlovák Vöröskereszt SZKB elnöke és más tisztségvise­lők, lengyel részről a Lengyel Vö­röskereszt küldöttsége vett részt, Ryszard Brzozowskl elnök veze­tésével. ★ Hazatért tegnap Prágába Jó­sét Haviin cseh oktatásügyi mi­niszter vezetésével az a csehszlo­vák küldöttség Moszkvából, amely ott részt vett a szocialista orszá­gok oktatásügyi minisztereinek értekezletén. •k „A nemzeti felszabadító harc és a második világháború a világ filmgyártásának tükrében“ címmel tegnap Banská Bystricán, a Szlo­vák Nemzeti Felkelés Múzeumban megkezdődött a filmklubok 9. or­szágos téli szemináriuma. tlőkészületek az MSZMP XI. kongresszusára Budapest — A Magyar Nép- köztársaságban előkészületek folynak a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusára, amely márciusban lesz. Szom­baton tartották a városi, kör­zeti és üzemi pártkonferenciá­kat, amelyeken a kommunisták értékelték a X. kongresszustól folytatott tevékenységüket és megválasztották küldötteiket a XI. kongresszusra. A beszámo­lók, a felszólalások és a hatá­rozatok egyértelműen megerősí­tették, hogy az elmúlt időszak­ban a X. kongresszus irányvo­nalának szellemében fejlődött a társadalmi, politikai, gazda­sági és kulturális élet. A kon­ferenciák résztvevői jóváhagy­ták a XI. kongresszus irányel­veit, és kifejezték elhatározásu­kat, hogy tovább szilárdítják a párt és a munkásosztály veze­tő szerepét a társadalomban. Téves állítások A csehszlovák nagykövet válasza Gravel szemafor levelére New York — A Washington Post közölte Dušan S páčil cseh­szlovák nagykövet válaszát Mi­ke Gravel szenátor levelére. Gravel a szerzője az amerikai kereskedelmi törvény azon füg­gelékének, amely megakadá­lyozta a csehszlovák—amerikai vagyonjogi megállapodás alá­írását Spáčil nagykövet cikké­ben hangsúlyozza, hogy Gravel állítása Csehszlovákia kötele­zettségeiről az amerikai kor­mánnyal szemben téves. Megál­lapítja, hogy a két ország köz­ti vagyonjogi megállapodás el­ső Javaslatát már 1964-ben elő­készítették, de az Egyesült Ál­lamok visszalépett. A tárgya­lást tíz év után felújították, és 1974. július 5-én parafálták az egyes nyílt pénzügyi kérdések rendeTésére vonatkozó megál- laoodást. Gravel szenátor leve­lében kétséges, nem hivatalos és hiányos adatok idézésével lee^vszerűsítí az egész kérdést — állapítja meg Spáčil. Cseh- ?7lovákia kereskedni akar az Egyesült Államokkal, de ez a kereskedelem csakis a kölcsö­nös előnyösség alaoján lehetsé­ges. Gravel szenátor azáltal, h^gy visszautasít'a a megkülön- böz'ető intézkedések megszün­tetésit a csehszlovák—amerikai ke-e'-kedelemten. me-rakadá- Ivozz^ a kölcsönös kereskede­lem fejlődését. ÜJ FEJEZET A SZOVJET—ANGOL KAPCSOLATOKBAN Az angol miniszterelnök megtekintette Leniingrádot (Folytatás az 1. oldalról.) Harold Wilson a vasárnapot a Szovjetunió második legna­gyobb városában, Leningrádban töltötte. Megismerkedett a vá­ros történelmi nevezetességei­vel, és részt vett azon az ebé­den, amelyet a leningrádi vá­rosi tanács rendezett tisztele­tére. Az ebéden mondott beszé­dében kijelentette: a nemzetkö­zi helyzetben, valamint az eu­rópai helyzetben aa utóbbi években végbement változások megváltoztatták azt a légkört, amelyben ma Anglia és a Szov­jetunió képviselői tanácskoz­nak. Azt eredményezik, hogy új fejezetet nyitunk kapcsolataink­ban és új eszközöket keresünk a konkrét együttműködéshez. Kijelentette, hogy az angol kül­ügyminiszterrel együtt értékes és jelentős tanácskozást foly­tat Moszkvában. Wilson az esti órákban visszatért Moszkvába. Ma a Kremlben befeieződnek a szovjet—mgol tárgyalások. GROMIKO TALÁl KOZ1K KISSINGERREl Genf — Andrej Gromiko, szovjet külügyminiszter tegnap Genfbe érkezett, ahol találkozik Henry Kissinger amerikai kül­ügyminiszterrel. Mindkét felet érdeklő kérdéseket vitatnak meg. Kissinger amerikai külügy­miniszter befejezte közel-keleti körútját. Kőrútjának utolsó ál­lomása Akaba volt, ahol Husz- szein Jordániái királlyal talál­kozott. A királlyal a térségben tett körútjáról tanácskozott, és megismerkedett az uralkodó vé­leményével a közel-keleti béke helyreállítása kérdésében. Kissinger Jordániából Nyugat- Németországba utazott, ahol Genscher nyugatnémet külügy­miniszterrel időszerű nemzetkö­zi kérdéseket vitatott meg. Ta­nácskoztak Nyugat-Európa és az arab országok együttműkö­déséről is. Kissingert Schmidt kancellár is fogadta. Az ame­rikai külügyminiszter tegnap Bonnból Genfbe utazott, ahol a szovjet külügyminiszterrel ta­lálkozik. Nyolcezer politikai fogoly Chilében Mexico — Mexikó fővárosá­ban szerdán nyílik meg a chi­lei katonai junta gaztetteit ki­vizsgáló nemzetközi bizottság harmadik ülésszaka. A bizott­ság élén Jákob Szöderman, a finn parlament tagja, volt igaz­ságügyminiszter áll. Annak el­lenére, hogy a nemzetközi bi­zottság nem bíróság, tevékeny­sége mégis Jogi jellegű, Hoz­zájárult már a fasiszta junta több gaztettének leleplezéséhez, és ezekről tájékoztatta a világ­közvéleményt. Megállapította, hogy Chilében terror ós töme­ges megtorlások uralkodnak. Felszólította a juntát, hogy azonnal bocsássa szabadon a politikai foglyokat, szüntesse be a tömeges letartóztatásokat és vonja vissza az alkotmányelle­nes határozatokat. Pinochet katonai juntája azonban folytatja gaztetteit. A latin-amerikai sajtó szerint Chi­lében továbbra is terror ural­kodik. A Junta több mint 30 ezer chilei hazafit végzett ki. Carlos Altamirano, a Chilei Szocialista Párt főtitkára, aki személyesen részt vesz a nem­zetközi bizottság tanácskozásán, Mexikóba való megérkezése után bejelentette, hogy Chilé­be jelenleg nyolcezer politikai fogoly sínylődik a koncentrá­ciós táborokban. Elítélik a ciprusi török állam kikiáltását (Folytatás az 1. oldalról.) Helsinki — Romes Csandra, a Béke-világtanács főtitkára táviratot küldött Makariosz el­nöknek, amelyben teljes támo­gatásáról biztosítja a ciprusi népnek a függetlenségért foly­tatott harcát. A törők állam ki­alakítására vonatkozó döntést nagyon veszélyes lépésnek tar­tom, amely a sziget kettéosztá­sához vezet — áll a táviratban. A Béke-világtanács főtitkára felhívta a Biztonsági Tanácsot, hozzon intézkedéseket a Cip­rusra vonatkozó ENSZ-határo- zatok maradéktalan teljesítésé­re. New York — Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár aggodalmát fe­MILOS VEJVODA külügymi- n'szter-helyettes február 12— 14-én Moszkvában Nyikolaj Rod- jonov és Szemjon Kozirev, szov­jet külügyminiszter-helyettesek­kel tárgyalt egyes nemzetközi problémákról. ALGÍRBAN szombaton meg­kezdődött 104 ázsiai, afrikai és latin-amerikai fejlődő ország képviselőinek konferenciája, amelyen a harmadik világ ipa­rosításának problémáit vitatják meg. ERITREÁBAN rendkívüli, ál­lapotot hirdetett az etiópiai ideiglenes kormány. Etiópiából kiutasították a Time című ame­rikai lap tudósítóját, mivel tu­dósításai nem feleltek meg a valóságnak és az ország ellen irányultak. KAIRÓBAN megkezdődött az arab tájékoztatásügyi miniszte­rek konferenciába, amelyen az arab országok tájékoztatási po- l't'ká'át vitatják meg A minisz­terek az arab tájékoztatási esz­közöknek a válság magyarázá­sára vonatkozó közös kam­pányát is megtárgyalják. DELHI régi negyedében tel­jes kMárási tilalmat rendelt~k «>1. mível véres összecsanások- ra került sor. amelyek két em­jezte ki a ciprusi törökök kép­viselőinek döntésével kapcso­latban. Kurt Waldheim leszö­gezte, hogy a ciprusi problé­mát az ENSZ-határozatok alap­ján kell megoldani, amelyek állást foglaltak a szigetország függetlensége és területi egy­sége mellett. Róma — Az olasz külügymi­nisztériumhoz közel álló körök szerint az olasz kormány ellen­zi az egyoldalú intézkedéseket, amelyek meghiúsítják a problé­mák tárgyalások útján történő megoldását. Az olasz kormány utasítást adott törökországi, gö­rögországi és ciprusi nagykö­veteinek, hogy tájékoztassák erről az illetékes kormányokat beráldozatot követeltek, és több mint ötvenen megsebesültek. A zavargásokat a vallási ellenté­tek váltották ki. A XI. VILÁGIFJÜSAGI TALÁL­KOZÓT 1978-ban Havannában rendezik meg a VIT nemzetközi előkészítő bizottságának dönté­se értelmében. A b;zottság Ber­linben ülésezett, és ülésén a nemzetközi és nemzeti ifjúsági szervezetek több mint 50 képvi­selője szólalt fel. AZ OLASZ neofasiszta erők újabb merényletet követtek el Rómában. Megtámadták Franco Galluppi ismert antifasiszta sze­mélygépkocsiját. Galluppi és fe­lesége súlyos sérülést szenve­dett. Az újabb terrorcselekmény nagy tiltakozást váltott ki az olasz fővárosban HELMUT SCHMIDT, nyugatné­met kancellár állást foglalt a nyugatnémet—szovjet kereske­delem további bővítése mellett. Leszögezte hogy a kereskedel­mi kapcsolatok kibővítése Nvu- gat-Németország gazdasági fej­lődését szolgál HARMINC EVVEL ezelőtt szabadult fel a Gross-Rosen hit- lerlsta koncentrációs tábor. Nem teljes adatok szerint a tá­borban mintegy 200 000 fogoly raboskodott, s több mint egy- harmadukat kivégezték. 1975. II. 17.

Next

/
Oldalképek
Tartalom