Új Szó, 1975. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-15 / 12. szám, szerda

Testvéri összefogással Dél-Szlovákia iparosításának nagyszerű programja keretében a Őtúrovói Cellulóz- és Papír­gyárban hét évvel ezelőtt kez­dődött meg a termelés. Azóta ezen a kizárólagosan mezőgaz­dasági jellegű Duna-menti tá­jon a szei’ény ütemből hatal­mas kombinát fejlődött, ahol a széles környék több mint há­romezer dolgozója találta meg állandó foglalkozását. Az eltelt évek eseményeiről az új esztendő küszöbén Jozef Belica mérnökkel, a kombinát ügybuzgó igazgatójával beszél­gettünk, aki a kortanú hiteles­ségével mondotta el, hogy a borúlátók a beinduláskor nem sok jövőt jósoltak a papírgyár­tás sikeres kimenetelének. — őszintén mondhatom — vallotta Belica elvtárs — a több­nyire kisparasztokból, szövet­kezeti tagokból verbuválódott törzsgárda kialakítása nem kis gondokat okozott. Az ipari ter­melés üteméhez szokatlan mun­kásokat először meg kellett ta­nítani a korszerű folyamatokat végző gépsorok, berendezések kezelésére. Dolgozóink zöme a gyorsan múló évek során mes­terein elsajátította a szakmát s a kiváló minőségű áruk gyár­tásával mind a belföldi, mind a külföldi megrendelőink előtt kivívták a kombinát hírnevét. Az ifjú üzem dolgozói, amint elsajátították a szakmát, nagy becsvággyal fogtak hozzá a gépek termelő erejének kihasz­nálásához. Az első években ezt az igyekezetüket 102,9 millió négyzetméter fedő- és szigete­lőanyag előállításával a gya­Szakmát taniullak • Erősödött a munkásosztály • Teljesítik a CSKP XIV. kong­resszusának határozatát • A nemzetiségi kérdés megoldása a gyakorlatban nyersanyagot dolgozunk fel, amelyet eddig mellőztek, és mind a hazai, mind a külföldi piacokon igen keresett árucik­keket állítanak elő belőle. Egyébként a hullámos papír, az üzemünk végterméke segít leküzdeni a csomagolás terén levő üMnyt, lehetővé teszi a csomagolási folyamat gépesíté­sét és általában hozzájárul az áruszállítás racionalizálásához. Ez idén ebből az áruból 85 ezer tonnát állítunk elő. Belica elvtárs szakmai tájé­koztatását a hatalmas gépko­losszus mellett Rusnák mérnök, Pavel Gulan és Ivari Ondrej gyártásvezető egészítette ki, il­letve fordította le a „nép nyel­vére“. — A fluting idegen kifeje­zés — hangsúlyozták — de nem ismeretlen fogalom. Tulaj­donképpen hullámpapírt jelent és annak középső „pliszírozott“ rétege a fluting. Ebből Cseh­szlovákiában keveset gyártot­tunk. Kiváló tulajdonsága, hogy rugalmasságával és szilárdsá­gával kellőképpen óvja a be­csomagolt árut az előforduló nyomásveszély és a deformáló dás elől. Természetesen a gyár­tása nem egyszerű, hanem igen bonyolult feladat, átgondolt technológia alkalmazását köve­teli. Nyersanyaga a gyertyán, topoly és a bükkfa, melynek keverékéhez 20 százalékos arányban hulladékpapírost is adagolunk. — A tervezett fluting meny nyiség legyártása tömérdek lombosfa feldolgozását követe­li. Lesz-e elegendő nyersanya­A csomagoló kartonpapír gyártása fontos terméke a kombinátnak 8 a flutingon kívül ez a hagyományos gépeken is folytatódik. Du­dás fános és Csizmadia Imre a gépet is túlszárnyaló ütemben dol­goznak. 1975 1.15. korlatban is híven igazolták. Az építőiparban használt anya­gokon kívül eredményesen ol­dották meg a csomagolásra al­kalmas karton-dobozok gyártá­sát is, melyből évente legalább 24 ezer tonna mennyiséget állí­tottak elő. Nem érdektelen, ha elmondjuk, hogy a papírgyár évi termelése pénzértékben ki­fejezve már tavaly megközelí­tette az 550 millió koronát, fontos szerepet tölt be népgaz­dasági feladataink teljesítésé­ben. — Ez idén — érvelt tovább az igazgató — tovább emelke­dik a gyár termelése, ami 550 millió korona új értéket jelent. Természetesen ehhez hozzá kell még tennem, hogy tavaly november első felében 1,75 mil­liárd korona beruházási össze­get igénylő befektetéssel tulaj­donképpen a gyár második sza­kaszát is átadtuk rendeltetésé­nek. Az új üzemrészlegben a réteges hullámos kartonpapír termelését helyezzük előtérbe, amit Fluting elnevezéssel jelöl a szakirodalom. — Miben rejlik elsősorban a Stúrovói kombinát új gyártási részlegeinek társadalmi és nép- gazdasági jelentősége? — Az új csomagolókarton gyártásunk sajátságos tulajdon­ságaival tűnik ki hagyományos termékeink közül, melyek lehe­tővé teszik, hogy a csomago­lástechnikában is előbbre ha­ladjunk. Az említett hullámos kartonpapír aránylag tízszer könnyebb a hagyományos fale­meznél, nagyobb mértékben ér­tékesíthető e papír gyártásában a faipari nyersanyag és színvo­nalasabbá válhat a csomagolás funkciós tulajdonsága. Népgaz­dasági jelentősége pedig abban domborodik ki, hogy olyan guk a gyártás folyamatosságá­nak biztosításához? — Csupán lomboslevelü fák­ból 350 ezer köbméter anyagot kell feldolgoznunk — mondot­ta Iván Ondrej elvtárs. — Bükk- és gyertyánfából elegen­dő mennyiségű anyag áll ren­delkezésünkre. Rosszabbul ál­lunk a topolyfából. Ebből éven­te 190 ezer köbméterre lenne szükségünk, ezzel szemben a hazai termelés csak 140 ezer köbmétert tud részünkre bizto­sítani. A kiváló fluting előállí­tása nem engedi meg, hogy a topolyt más anyaggal helyette­sítsük. Remélem azonban, hogy a kérdés- mielőbb megoldódik, és nem lesz akadálya korszerű gépsorunk teljesítménye töké­letes kihasználásának. A papírkombinátban tett rö­vid szemle után ismét találkoz­tunk Belica elvtárssal, akivel a CSKP XIV. kongresszusa hatá­rozatainak és az ötödik ötéves terv utolsó éve feladatainak teljesítéséről beszélgettünk. Pathó Anna az automatikus v;.r .■ v < s oro­zatban gyártja a kartondobozokat. (CSTK felvételei) — Amikor a második üzem­részlegek ünnepélyes átadásá­ra sor került — folytatta — Le­nárt elvtárs hozzánk intézett beszédében kifejtette, a kong­resszusi irányelvek sürgetően állították elénk azt a feladatot, hogy főleg Szlovákiában na gyobb mértékben kihasználjuk a lombosfák nyersanyagát. Job­ban kell tehát gazdálkodnunk a fával, a lehető legnagyobb mértékben saját magunk dől gozzuk fel, például a papír- és cellulózgyártás növelésével. A papír- és cellulóziparban a tervidőszak végéig 735 000 t fe hérített cellulóz- és félcellulóz anyagot kell gyártanunk s a papír és papírlemez gyártását legalább 1,2 millió tonnára, az­az 43 százalékkal kell növel nünk. E feladat reánk eső ré­szét üzemi párlalapszervezetünk jó munkájának, pártonkívilli dolgozóink rendkívüli aktivitá sának köszönhetően eredmé nyesen teljesítjük. Amióta csak a gyárat beindítottuk, mindig arra törekedtünk, hogy a ke vésbé értékes tűlevelő fák, hül ladékpapír és rongyok felhasz­nálásával kiváló minőségű árut állítsunk elő. Ezekből az anya gokból évente legalább 100 ezer tonna mennyiségű sima szigetelőpapírt termelünk En nek a nyersanyagnak a blzo nyos részét a kartonpapír és többi szigetelőanyag gyártásé bán ugyancsak gyümölcsözően kamatoztatjuk. A kombinát ruá sodik szakaszának üzembehe Iyezése további 150 ezer tonna fluting és 40 ezer tonna hullá­mospapír legyártását teszi le hetővé. Miután Csehszlovákiá­ban szinte monopolhelyzetünk van a csomagoló kartonanya­gok gyártásában, a termelés fejlesztéséért, az intenzitás nö velőséért teljes mértékben át- érezztik felelősségünket. — Mit jelent az exportfel adatok teljesítésében a fluting? — Az új csomagolóanyagok síkalakban kerülnek leszállítás ra, ami lehetővé teszi, hogy a vevő automatikus vonal közbe iktatásával mechanikusan ki nyithassa. A legnagyobb fo gyasztók nálunk az élelmiszer ipari vállalatok. Persze a cso­magolóanyagok a külföldi pia cot is érdekli. Ennek elleném eddig a kivitel nem volt jelen tős. Éppen a fluting gyártása nak köszönhetően az export is fokozódott. Ha csak az 1972 es évet veszem alapul, amikor a kivitelünk évi terjedelme alig érte el a 70 millió koronát, ez idén, 1975-ben, az exportbevé tel 300 millió korona fölé emel kedik. — A gyártásfejlesztéssel pár huzamosan természetesen a dolgozók munka- és életfelté teleit is biztosítják. Mi a hely zet ezen a téren? — Az csak természetes, hogy a zökkenőmentes termelésnek nemcsak az anyagi, hanem a személyi feltételeit is messze menően biztosítottuk. A foglal koztatottak számát egyharmad dal emeltük. S hogy lakásgond­jaink megoldódjanak, eddig 800 lakást építettünk a csalá­dos, 400 ágyas munkásszállást pedig a nőtlen dolgozóink ré­szére. Alkalmazottaink egész­ségügyi ellátásáról 5 orvos és 18 egészségügyi dolgozó gon­doskodik. Az üzemi étkezdében, amelynek alapterülete 800 négy­zetméter, 1200 ebédet szolgál­nak fel s ezenkívül a gyár te­rületén 4 falatozó áll dolgo­zóink rendelkezésére. Szociális helyiségeink minden igényt ki p’éírftenek. A Stúrovói Cellulóz- és Pa­pírkombinát nemcsak Dél- Szlovákia szo­cialista iparosí­tásának, hanem a nemzeti kér­dés marxi—le­nini megoldásá- sának is szim­bóluma. Szlová­kok, magyarok, csehek testvéri összefogásban dolgoznak a Dél-szlovákiai Papírgyár jó hírneve öregbí­tésén. SZOMBATH AMBRUS január N én volt harminc éve annak, hoyy a szovjet csapatok felszabadították Losoncot. T. Babjak felvételén a város egyik korszerű óvodájar Erősödik az élcsapat Fiatalokat vesznek fel a pártba ® A felvett tagjelöltek 19,7 százaléka nö • A magyar nemzetiségűek aránya Az 1973-ban megtartott járá­si pártkonferencia feladatul ad­ta az összes pártszervezetek­nek, hogy soraikat állandóan új tagokkal gyarapítsák. Ez igen komoly és érzékeny része a pártmunkának, melynek kü­lönlegessége abban rejilik, hogy lényegében párton belüli kér­dés, azonban azt feltételezi, hogy a pártszervezetek és a kommunisták politikailag hassa­nak a pártonkívilliekre. A jövő párttagjait az arra legérdeme­sebb pártonkívüliek közül kell kiválasztani Fontos, hogy a pártban kép­viselve legyenek az egyes szo­ciális rétegek és a különböző korosztályok is. Az említett alapelvekből ki­indulva a luöeneci (losonci) járási pártbizottság, figyelem­be véve a járás lakosságának szociális összetételét, megkülön­böztetett gondot fordít a párt magvának megszilárdítására, azaz a munkások és a szövetke­zeti tagok felvételére. Ezt an­nak érdekében teszi, hogy a já­rási pártszervezetben a munká­sok és a parasztok szervezett­ségének százalékaránya állan­dóan növekedjék. Elhatározta, hogy az új tagjelöltek 90 %-a munkás és szövetkezeti tag lesz. A kitűzött cél reálisnak bizo­nyult: az elmúlt két évben fel­vett új tagjelöltek 90 %-a mun­kás és szövetkezeti tag. Az eredmények elérését nagyban elősegítette a pártszervezetek céltudatos munkája elsősorban a füleki Kovosmaltban, á luöeneci Polanában, a Martini Gépgyár luöeneci üzemében, továbbá Má- linecen, Camovcén, Poltáron, a Füleki és a Lovinobaftai Állami rjazd ■ A ,uu.,i pártbizottság és a pártszervezetek a pártba való felvételnél nem a mennyiségből indulnak ki, még abban az eset­ben sem, ha munkásokról, vagy szövetkezeti tagokról van szó. Elsősorban a tagjelöltek politi­kai fejlettségét, öntudatát, mun­kához való viszonyát veszik fi­gyelembe. A pártvezetőség és a pártcsoportok a tagjelölteket már felvételük előtt beosztják a pártoktatás alapköreibe, megis­mertetik velük a párt program­ját, az alapszabályzatot és a konkrét munka elvégzésére ne­velik őket, elsősorban a SZISZ- szervezetben. Az említetteken kívül a kiválasztott tagjelöltnek ajánlói vannak, akik felelőssé­get vállalnak előkészítéséért. Sajnos járásunkban, a mun­kások szervezettsége még nem minden termelési ágazatban ki­elégítő. Például az építészetben és az építőelemeket gyártó üzemekben, de főleg a kereske­delemben és a vendéglátóipar­ban, ahol igen fontos a párt be­folyásának a megerősítése. Ezt a problémát kétféleképpen igyekszünk megoldani. Egyrészt a kommunisták helyes széthe- lyezésével, másrészt új tagjelöl­tek felvételével, főleg a fiatalok és az arra érdemes tanoncok so­raiból. Ezen a téren eredmé­nyes munkát végez a Luöeneci Járási Építővállalat pártszerve­zete.­Járásunkban — figyelembe véve a mezőgazdaság jelentősé­gét — arra törekszünk, hogy az efsz-tagok és az állami gazdaság dolgozóinak szervezettsége ál­landóan növekedjék. Némely szövetkezetben azonban nehéz­ségek fordulnak elő. A párt­szervezetek nem elégednek meg csupán a helyzet elemzésével, hanem az efsz vezetőségével karöltve, fiatal munkaerők meg­nyerésével szabáPyozzák a tag­ság korösszetételét, s közülük készítik elő az új tagjelölteket. Ezen a téren jó eredményeket ért el a Suricei szövetkezet, ahol a falusi pártszervezet az utóbbi években több fiatal szö­vetkezeti tagot vett fel. A mező- gazdaságban működő pártszer­vezeteket bővíteni igyekszünk a mezőgazdasági szak-, közép- és tanonciskolát végző fiatalok so­raiból. A pártba való előkészíté­süket már az iskolában megkez­dik, ahol egyeseket párttagság­ra javasolnak. Elsősorban azo­kat, akik aktívan dolgoztak SZISZ-S7fi>’VP-7o*l Arról sem leieatcezünk meg* hogy a párt soraiban a szocia­lista értelmiség tagjai is beke­rüljenek. Felvételüket úgy vé- gezzük, hogy összhangban le­gyen a pártszervezetek szociális összetételével. Elsősorban azok­ba a pártszervezetekbe vesszük fel őket, ahová felvételük szük­séges, nem pedig oda, ahol az értelmiségi tagok százalékará­nya túl nagy. Az évente felvett új tagjelöltek 10 százalékát ér­telmiségiek képezik. Köztük vannak tanítók, kiknek társa­dalmi szerepét, főleg a fiatal nemzedék szocialista nevelésé­ben, nagyrabecsüljük. Felvéte­lük alkalmával elsősorban azt vesszük figyelembe, milyen, a hozzáállásuk a párt politikájá­hoz, s hogy aktív tevékenysé­get fejtettek-e ki az iskolában és az iskolán kívüli munkában. A tanítók pártba való felvételé vei párhuzamosan tagjelöltekké veszünk fel egyes tanulókat is, elsősorban a pedagógiai szakis­kolát végző növendékek sorai^ bői. Megkülönböztetett gondot for­dítunk a nők pártba való felvé­teléré. A felvett tagjelöltek 19,7 százaléka nő. A nők szervezett­ségének hiánya arra figyeflmez- teti a pártszervezeteket, hogy nagyobb körültekintéssel szer­vezzék a munkásnők pártba va­ló felvételét. Természetesen itt is figyelembe vesszük a szociá­lis és a korösszetételt. Az elmúlt két év alatt felvett tagjelöltek több mint 70 száza­léka 35 éven aluli, s többségük konkrét feladatot teljesít a SZISZ-szervezetben, és példásan teljesíti tagjelölti kötelességét is Járásunkban ügyelünk a he­lyes nemzetiségi összetételre is, hiszen ezt a párt internacio­nalista jellege és a lenini nem­zetiségi politika is megköveteli. Kiindulva a lakosság nemzetisé­gi összetételéből, behatóan fog­lalkozunk azzal, hogy a ma­gyar nemzetiségű munkások, szövetkezeti tagok és értelmisé­giek megfelelő arányban kerül­jenek a pártba. Ezt a fontos kö* vetelmónyt meg is tartjuk. A felvett jelölteknek közel egy- harmada magyar nemzetiségű. A jövőben is arra fogunk töre­kedni, hogy a járási pártszei've- zetek tagságának helyes szociá­lis és nemzetiségi összetétele alapja legyen a pártszervezetek egységének és akcióképességé­nek. TANKINA ISTVÁN* az SZLKP Járási Pártbizottságá­nak titkára

Next

/
Oldalképek
Tartalom