Új Szó, 1975. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-14 / 11. szám, kedd

VÁLASZ OLVASÓINKNAK VAGYONJOGI ÜGYEIKBEN M. L: Az életbiztosításból származó követelés az Állami Biztosítóval szemben polgárjo­gi követelés, amelyet vita ese­tében a járásbíróságon beadott keresetben lehet érvényesíteni. Az elévülési határidő három év, amely a biztosítási eseményt (ez esetben a biztosított sze­mély halálos balesete) követő egy év eltelte után kezdődik Ha a biztosító az újabb határ­időn belül sem utalná át a biztosítási szerződés szerint já­ró teljesítést, ajánljuk, hogy forduljon ügyvédhez, aki a per beadása előtt ajánlóit levélben felszólítaná a biztosítót a tel­jesítésre. M. Polgári törvényköny­vünk nem ismeri a régebbi „végrendeleti kitagadást“, ez­zel szemben 469, §-ában úgy rendelkezik, hogy „nem örököl az, aki az örökhagyóval, annak házastársával, gyermekeivel vagy szüleivel szemben szándé kos bűncselekményt követ el, vagy ha az örökhagyó végaka­rata ellen elvetendő cselek­ményt követ el. Az ilyen sze­mély örökölhet, ha az örökha­gyó cselekedetéi megbocsátot­ta“. Ha a bűncselekmény tárgyá­ban a büntetőbíróság maraszta­ló ítéletet hozott, az ítélet kö­telezi az állami jegyzőséget ab­ban a kérdésben, hogy bűncse­lekmény történt-e és ki követ­te azt el. Ha a büntetőbíróság nem hozott döntést, az állami jegyzőség az örökösödési eljárás során erről a kérdésről sajál maga dönt mint előzetes (pre- judicionális) kérdésről. A szülők életükben szaba­don rendelkezhetnek vagyo nukkal, eladhatják, ajándékoz­hatják, eltartási szerződést köt­hetnek. A gyermekek nem kényszeríthetik szüleiket arra, hogy még életükben rájuk ru­házzák vagyonukat. Tanító jeligére: Szülei a szö­vetkezetbe való belépésükkel az efsz-törvény és alapszabá­lyok értelmében kötelezően tár­sították nemcsak a saját föld­jüket. hanem az általuk akkor használt, más tulajdonában le­vő földet is. A szülőknek mint tagoknak, valószínűleg most már mint efsz-nyugdíjasoknak, az efsz saját alapszabályai sze­rinti mértékben jár háztáji föld. Szülei halála után azzal, hogy az efsz-ben társított föl­deket az efsz használatában hagyja, kérheti, hogy megfele­lő nagyságú földet bocsássanak az ön használatára. Az efsz- ben társított tőidet másra átru­házni (akár szülőről gyer­mekre), csak az efsz hozzájá­rulásával lehet. V. B.: Polgári törvényköny vünk 280. § a értelmében a szolgáltatóvállalat, ez esetben a tv-javító „három hónapig, ha különleges előírások vagy meg­állapodás nem írna elő más ha­táridőt, az általa végzett javí­tásért szavatol. (Már a vételtől számítolt jótállási határidőn lú- li meghibásodás miatti javítás­ról van szó). Ha a kérdéses tárgyat nem kielégítő módon javították meg, az érdekelt sze­mélynek az említelt határ­időn belül igénye van a hiba ingyenes kijavítására. Ha a hi­bát nem lehet kiküszöbölni, vagy ha az üzem nem végzi el ezt a megadott határidőre, a megrendelő elállhat a szerző­déstől, illetve kérheti a szol­gáltatás (javítás) árának meg­felelő csökkentését (visszafize­tését). Az ilyen jog megszűnik, ha az érintett személy a határ időben nem reklamálta a javí­tást. A bizonyíthatóság kedvé­ért az ilyen reklamációt aján­latos írásban, ajánlott levélben megtenni. Vita esetében az igényt három éven belül lehet a járásbíróságon beadott kéré­st tel érvényesít«^! NYUGDÍJÜGYEKBEN K. 1.: Az 1971/2 sz. kormány- rendelet a 2. §-a szerint az olyan nyugdíjasoknak, akik ál­landó jellegű munkaviszonyban dolgoznak tovább és havi ke­resetük magasabb, mint a btto 800 korona, az elért kereset összegére való tekintet nélkül legfeljebb havi 1000 korona összegig folyósítják a nyugdíjat (csak abban az esetben, ha en­nél magasabb nyudíjat élvez­ne), ha a következő, ún. ki­emelt, nem hivatalnoki foglal­kozási ágakról van szó: a ter­melésben, amely alatt az ipari, bánya, mezőgazdasági, erdei, építési termelést, beleértve a karbantartást és javítást is kell érteni. A termelőszövetkezetek­ben dolgozók, a nyomdaipari dol­gozók is ilyen kiemelt foglal- kozásúaknak számítanak. Az említett előnyöket élvezik azok is, akik állandó jellegű munkaviszonyban a szolgáltató- üzemekben dolgoznak, beleért­ve a javító és karbantartó mun­kákat is, valamint az olyan te­vékenységet, amely a lakosság szükségleteinek kielégítésére szolgál. Főként a helyi ipar üzemei­ről, a kommunális üzemekről, termelőszövetkezetekről, a költ­ségvetési és nemzeti bizottsá­gi üzemekről, a nemzeti bizott­ságok és szövetkezetek lakás­gazdálkodási üzemeiről van szó. Ilyen jellegű még a keres­kedelemben, az iskolai és köz­ellátási üzemekben, a nyilvános közlekedésben, a posta és táv közlésben, a vízművek és csa­tornázás különböző üzemeiben, a termésfelvásárlásban és a nyersanyagok gyűjtésénél vég­zett nem hivatali munka. Az előnyben részesített mun­kaágazatokhoz tartoznak még a fűtők, a karbantartók és ta­karítók, az üzemi őrök, portá­sok bármily üzem esetében. Kivételesen a hivatali munkák is ilyen előnyben részesülnek, ha az efsz részére végzik őket. A törvénymagyarázatok sze­rint pl. a városi kertészetben a kertek és parkok létesítése és karbantartása is előnyben ré­szesített munkának számít. Az 1971'2 sz. kormányrende­let 5. §-a esnie a tartós műn- kav;*vr - sv rövid ideig tartó munkaviszonyra való áttérésnél ugyanazon munkaadó vállalat­nál írja elő a 14 napi munka megszakítást. A két év ledolgozását a nyugdíjigény keletkezése előtt a nyugdíjtörvény úgy írja elő, hogy az a dolgozó, aki teljesí­tette az öregségi nyugdíj fel­tételeit a nyugdíjigény keletke­zésekor! időpontban, akkor igényelhet nyugdíjat, hu még munkaviszonyban van, de nem akadályozza a nyugdíjigény megnyíltát az a körülmény sem, ha a dolgozó a korhatár be­töltése előtti utolsó két évben már nem dolgozott (1964/101 sz. törvény 11. §.) Az idénymunkát végzőknek minden ledolgozott 25 munka­nap után jár az egyébként élet­kora szerint a dolgozónak járó szabadság V12 részének kifize­tése. K. E.: A tbc-pótlék önkéntes juttatás, amelyet a betegség aktív időszakának letelte után legfeljebb még 6 hónapig fo­lyósítanak. Kíséreljék meg édesanyjuk számára magas ko­ra és rossz egészségi állapota alapján magatehetetlenségi pót­lékot kérni. Erről a jnb jára­dékbizottsága dönt és ez olyan önkéntes juttatás, amelyre sen­kinek sincs perelhető igénye. Sz. M.: Teljes rokkantjáradé kát egészségi állapotának meg- javulása alapján, beszüntették és az utolsó 6 évben jobb fi­zetési átlagot ért el, mini amelyből azelőtt rokkantjára­dékát megállapították, öregsé­gi nyugdíját majd ebből, a kor­határ elérése előtt 5 vagy 10 év jobb átlagából számítják ki aszerint, mi lesz kedvezőbb Önnek. Nyugdíját semmikép­pen sem lehet alacsonyabb át­lagból kiszámítani, mint aml- Lyenből azelőtt rokkanl járadé­kát kiszámították. Ha teljes rokkantjáradéka folyósítása mellett dolgozott, az esetleg elért jobb keresete ellenére sincs igénye nyugdí­jának átszámítására. Rokkant­járadéka abban az összegben marad, mint ahogy kiszámítot­ták. Dr. F. J. A KORRÓZIÓVÉDELEM ÚJ PROBLÉMÁI A technika rohamos fejlődése egyre újabb problémákat vet fel a korrózióvédelemben is. Ezek az alábbi három csoportba foglalhatók ösz- sze: 1. a berendezések meghatározott élettar­tamra való tervezése; 2. új anyagok ipari alkal­mazása; 3. új iparágak kialakulása. E tényezők vizsgálatával az egész világon fog­lalkoznak. E cikk keretében a fenti három kér­déscsoportot egy-egy jellemző példán mutatjuk be. ÉLETTARTAM ÉS KORRÓZIÓVÉDELEM Az utóbbi öt évben sikerült már néhány arra vonatkozó tapasztalatot szerezni, hogyan lehet­séges igen hosszú élettartamot biztosító védel­met kialakítani. Ilyen tapasztalatot szolgáltattak pl. a fémszórt cink- és esetleg festékréteggel bevont hidak, zsilipek, távvezeték oszlopok. A technika rohamos fejlődése következtében azonban egyes berendezések élettartama —• a gyors elavulás következtében — 5—10 évre rö­vidült. Ebből következik, hogy célszerft lenne ezekel a berendezéseket olyan védelemmel el­látni, amely lehetőleg az adott élettartamra szóló korrózióvédelmet nyújt. így tehát felvetődik a meghatározott időre szóló korrózióvédelem igénye. A kérdési bonyo litja az, hogy pl. vegyipari berendezéseknél a szabadba telepítést is figyelembe kell venni, így egyrészt a berendezésbe áramló agresszív anya­gok halasával, másrészt a klimatikus igénybe­vétellel kell számolni. A korrózióvédelem élettartamát gyorsított la­boratóriumi vizsgálatok segítségével, valamint ezeknek a természetes körülmények között vég­rehajtott vizsgálatok eredményeivel való össze hasonlításával becsülik fel. Eddig elsősorban azt igyekeztek megállapítani, hogy egy adott rendszer egy meghatározott élettartamnál hosz- szabb élettartamot bizlosít-e. Az új követelmény, az élettartam alsó és felső határának megálla­pítása, lényegesen megnehezíti a korróziós ku­tatás egyik alapkérdését, a korreláció számítást. Erre a kérdésre választ csak a korróziós kuta­tás és a számítótechnika összekapcsolása adhat, mint ahogy azt néhány példa már bizonyítja. FÉLVEZETŐK KORRÓZIÓJA Kitűnő példát szolgáltatnak az új anyagokkal jelentkező új korróziós problémákra a félveze­tők. A félvezetők anyagi sajátságaik tekinteté­ben a fémek és a dielektrikumok között foglal­nak helyet. A fémek és félvezetők kristályrá­csait összetartó erők eltérőek. Tekintve, hogy a korrózió olyan folyamat, amelynek során a szi­lárd testet összetartó erők felszakadnak, várha­tó, hogy a félvezetők és a fémek korróziós fo­lyamatokban eltérően viselkednek. Anélkül, hogy részletekbe belemennénk, uta­lunk néhány olyan sajátságra, amely a félveze­tők korróziójára jellemző. Míg a fémek anódos oldásának sebességét a fém-elektrolit fázishatá­ron fellépő potenciálkülönbség szabja meg, ad­dig a félvezetőknél az anódos oldássebességet a felületi defektelektron-koncentráció szabályozza. Eltérő a p- és az 11-vezetők korróziós viselke­dése. A p-vezetők korróziója általában sebesebb, mint az n-vezetőké. Nagy Intenzitású fénysugár­zás és anódos polarizáció hatására a félvezetők­ben ún. fotokorózlós folyamat megy végbe. Mindezek a jelenségek defektelektronokra ve­zethetők vissza. A defektelektronok ugyanis egy bizonyos tekintetben a rácserők fellazítását je­lentik. A rácserők fellazítása viszont nagyobb reakcióképességet és így sebesebb korróziót je­lent. Megfelelő energiájú fénysugárzás hatására megnövekszik a felületi defektelektron koncent­ráció. FELÜLETVÉDELEM AZ ŰRHAJÓZÁSBAN Egészen újszerű megoldásokat tett szükséges­sé az űrhajózás. Bár ezek a megoldások igen költségesek, s ezért más területen a bevezeté­sük nem gazdaságos, mégis érdemes egy pillan­tást vetni rájuk. Mint ahogy háború alatt kizá­rólag katonai célokra kifejlesztett néhány eljá­rás már az ipar egyéb területein is polgárjogot kapott, úgy fognak az űrhajózás speciális körül­ményei között szükséges megoldások is elter­jedni. A speciális igénybevételt a Föld légkörének elhagyásakor és a visszatéréskor fellépő súrló­dás következtében előálló hő, a kozmikus su­gárzás, a mikromeleoritok és egyéb légköri szennyeződések okozzák. Az alkatrészek méret- pontossága és mérettartósága, valamint lehető­leg kis súlya Is fontos. A súrlódási hő csökken­tésére törekedni kell a lehető legkisebb felületi érdességre. Ezek a szempontok vezettek alumínium-, mag­nézium-, berllium- és titánfelületeken előállított oxigénrétegek kifejlesztésére, amelyek nagymér­tékben hő és kopásállóük. Ugyancsak a rakéta­ipar vitte igen nagy lépésekkel előre az elekt- roformázást is. Gaívanoplasztikai úton állítanak elő -pl. ürhajó-zárószerkezeteket. Ezek mérete kb. 1,5X1 m, anyaguk nikkel. A kifejlesztett gaívanoplasztikai eljárás előnye, hogy az előál­lított alkatrész felülele teljesen sima, anyaga mentes a belső feszültségtől. A rakétaipar hatá­sa igen kedvező a gaívanoplasztikai eljárások fejlődésére. Egyre nagyobb körben terjed el pl. az ún. Ni-speed eljárás. Az eljárás lényege, hogy nikkelszulfamátot tartalmazó elektrolitból igen nagy áramsűrűséggel választanak le vastag nik­kelrétegeket. A felsorolt néhány példával — a teljességre való törekvés nélkül — be kívántuk mutatni, hogy a korrózióvédelem milyen hatalmas terü­letei ölel fel. VIZEN ÚSZÓ VÁROSOK A városok zsúfoltsága világszerte gondot okoz, de egyetlen országban sem jelent akkora prob­lémát, mint Japánban. Az grszág 100 millió la­kosának a fele él városban, s ezek 40 százaléka egymillió lélekszámnál többet számláló nagyvá­rosokban. Javulásra pedig nincs kilátás, a kon­centráció a népesség szaporodásával évről évre nő. Az építészek és a várostervezők ezért sok­szor szokatlan megoldásokkal igyekeznek a helyzeten javítani, s az emberek számára élette­ret és megfelelő körülményeket teremleni. Ilyen meggondolások alapján született meg a különös — élénk visszhangot kiváltó — terv Kiyonari Kikutake professzor, a híres építész és város- tervező elképzelései alapján. Kiyonari Kikutake a szigetország partjai mentén a tengerre és 200 m mélységig a tenger alá akar városokat építeni. Az első vízivárost a Tokiót körülvevő öböl előtt tervezik megépíteni. Ez a hatalmas tutaj­szerű alapzaton elhelyezett lakóegység volna a magja Japán új, óceánra épült településeinek, s ehhez csatlakoznának a későbbiek során a to­vábbi városrészek és városok. Az új óceánváros, „Unabara“, 500 000 lakosú ipari város lenne. Két kőrútból áll, amelyeket közigazatási negyed köt össze egymással. A bel­ső körút a lakóházakat, a külső pedig a terinelő- és a munkahelyeket foglalná magában. Az ener giaközpontot az 500 m magas irányítótoronyban helyezik el, amely a város középpontja. A to­rony tetejére szerelt „mesterséges nap“ adja a város központi világítását. A kikötő — amelyről tengeralattjárók tartják a kapcsolatot a száraz­földdel — és a repülőtér az irányítótorony kö­zelében kap helyet. A lakónegyed kör alakban hatalmas vízfelületet vesz körül, a parti szegély­részeken a Nap energiáját és a tengerjárást energiává átalakító berendezéseket állítanak fel. A henger alakú lakóegységeket mozgatható műanyagfalakból építik fel, melyekkel a laká­sokat tetszés szerinti méretűre lehet átalakítani. Foglalkozástól, életkortól és a család létszámá­tól függően hétféle lakástípust alakítanak ki, 2—3 személy részére. A lakóház függőleges ten­gelye körül tetszés szerinti irányban elforgatha­tó. A házak tömeggyártási módszerekkel előre gyártott elemeit egészben vagy részben, laká­sonként gyorsan ki lehet cserélni, mert azok élettartamát nagyon rövid időre, maximálisan 25 évre tervezik. A lakóegységek acélcsőváz körül helyezked­nek el. Két sor acélcső képez egy épületegysé­get. Három-három épületegységet egy központi oszloprészhez erősítenek, ezáltal ezek háromla­pos légcsavarokhoz hasonlítanak. A 100 m ma­gas központi oszlophoz kapcsolódó lakóegység­ben 10 000, a 300 m magas oszlop körül csopor­tosuló házakban pedig 30 000 személy lakhat. Hat lakóegység alkot egy-egy városegységet. Az így képződött hatszögű városegységekből tet­szés szerinti számú részt lehet méhsejtszerűen összeilleszteni. A nagy tutajokra épített városrészekkel ellen­tétben a gyárakat főként a tenger alatt kíván­ják elhelyezni. Ezekhez az ipari építkezésekhez a tervezőknek merőben új megoldásokhoz kell folyamodniuk. Az elképzelések szerint két be­tonhajót csövekkel kötnének össze. Az így kép­ződött négyszöget műanyaghabbal töltenék ki és betonlapokkal fednék be. Ennek a rendszer­nek az üregeibe telepítik a gyárakat a mélybe, a víz alá. Ballaszttartályok rendszere biztosítja a mindenkor szükséges felhajtó erőt. Az üzem ellátásához szükséges különféle tartályokat, pl. gáztartályokat a kisebb nyílásokba építik be. A nagyobb hengereket, amelyek tetszés szerinti mélységekben építhetők a vízbe, a szükségnek megfelelően helyezik el, s eszerint lehet a tar­tályokat nagyítani vagy kisebbíteni. Az így elő­állított egységeket a város körül kapcsolják ösz- sze egy nagy termelő övvé, s csak egy ponton kötik össze a lakótelepekkel. A szakértők szerint az óceánváros nem álom, hiszen megvalósításához minden technikai fel­tétel megvan. A helyszűkével küszködő tengeri országoknak, amelyek között Japán az első he­lyen áll, egyik legégetőbb problémájuk megol­dását jelentheti. MiKRO-DÜRZSHEGESZTÉS A dörzshegesztés ipari alkalmazása már több mint egy évtizedes múltra tekint vissza. A technológia gyors elterjedésének főbb oka a megbízható, egyenletes kötésminőség, a nagy termelékenység, a gazdaságos kötéselőállítás, továbbá olyan fémkombinációk is hegeszthetők, amelyek más eljárással nem, vagy nehezen való­síthatók meg, s végül: a technológia jól autó- matizálható. Az utóbbi években a dörzshegesztés betört a miniatűr alkatrészek gyártási területére is. Kifejezetten olyan mikrodörzshegesztő be­rendezést, amelyen 1—2 mm-es átmérőtokmany bán különféle anyagok hegeszthetők. /dj) I. 14.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom