Új Szó, 1975. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-13 / 10. szám, hétfő

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁN AK NAPILAPJA 1975. január 13. MÉTFÖ BRATISLAVA • XXVIII. ÉVFOLYAM 10. szám © Ara 50 fillér Világ proletárjai, egyesüljetek! „Űjofncofk" az űrhajó fedélzetén: Gubarev alezredes, az űrhajó parancsnoka és Geor- gij Grecsko fedélzeti mérnök ® Sikeresein összekapcsolták a Szojuz—17-et és a Szaljut—4-et jpzei Lenárt, a CSKP KB Elnökségéinek tagja, az SZLKP KB első titkára jókívánatait fejezte ki Peter Colotkának, a CSKP KB El­nöksége tagjának, az SZSZK kormánya elnökének 50. születés­napja alkalmából, majd átnyújtotta a jubilánsnak az SZLKP KB üdvözlő levelét. Jelen voltak: Miloslav HruSkoviC, a CSKP KB Elnökségének póttagja, az SZLKP KB titkára, Ladislav Abrahám, Herbert Öurkoviő, Ján Janik, Elena Litvajová, Ludovít Pezlár és Gejza Slapko, az SZLKP KB Elnökségének tagjai, valamint Villám SalguviC, az SZLKP KERB elnöke. [Felvétel: Z. Repová — CSTK) GUSTÁV MISÁK ELVTJIB VQETCSlVa párt- és kormányküldöttség utazik Bulgáriába (CSTK) — A Bolgár Kommu- ■ista Párt Központi Bizottsága* nak és a Bolgár Népköztársa­ság Minisztertanácsának meg­hívására 1975 január második (elében Gustáv Husák elvtárs­iak, Csehszlovákia Kommunis­(CSTK) — A Novákyi Szénbá­nyák dolgozói hazánk felszaba­dítása 30. évfordulójának tisz­teletére 5 millió korona értékű vállalati szocialista kötelezett­ségvállalást tettek. A novákyi bányászoknak fokozott munka­igyekezete, elkötelezettsége ás áldozatkészsége, melyet az 5. ötéves terv feladatai teljesíté­sének érdekében fejtenek ki a vállalás elfogadásával egy új, konkrét cselekedetben nyilvá­nult meg. A vállalásban kitűzték, hogy ez évben terven felül 20 000 tonna szenet jövesztenek, ami­vel egyidőben több mint egy­millió koronával teljesítik túl a jövedelmi tervet. A bányafo­lyosók vágásában a feladatokat 200 bányaméterrel szárnyalják Az első szlovákiai bányarekord (CSTK) — A Vefk|y Krtíá-i (nagykürtös! ) Dolina-bányában Pavel Hudec vezette szocialis­ta munkabrigád kilenctagú kol­lektívája tegnap felállította az első ez évi szlovákiai rekor­dot a gépesített folyosóvájás- ban. A kollektíva 31 munkanap alatt 563,5 méter folyosót vájt, tehát egy műszakban egy dol­gozóra 201,97 cm-nyi teljesít­ményt ért el. Ezzel a teljesít­ménnyel, amely a dolgozók kezdeményező munkáját tükrö­zi, a VeTky Krtífi-i bányászok túlszárnyalták a Cígel-bánya Ján Lalik vezette kollektívájá­nak szlovákiai rekordját, még­pedig egy főre 40 centiméter* egy műszakban. ta Pártja Központi Bizottsága főtitkárának vezetésével cseh­szlovák párt- és kormánykül­döttség utazik hivatalos baráti látogatásra a Bolgár Népköz- társaságba. túl, a beruházásfejlesztésben terven felül 300 000 koronát fektetnek be. További 100 000 koronát azzal takarítanak meg a vállalatnak, hogy az elmúlt évhez viszonyítva fokozzák a kitermelés minőségét. Az anya­gi költségek megtakarítása te­rén több mint 100 000 koronára számítanak. A vállalás legfontosabb része, amellyel a novákyi bányászok a Slovnaft vállalatnak a racio­nalizálásra szólító fölhívására válaszoltak, a költségeknek minden kitermelt tonna szén után egy koronával való csök­kentése. Mindez évente össze­sen 1,5 millió korona megtu- karítást jelent. A takarékossági intézkedé­sek keretében az idén a tava­lyi évhez viszonyítva 25 000 li­terrel csökkentik az üzem­anyag fogyasztását, a hőener­gia megtakarításával pedig 150 ezer koronás eredményt érnek eh A bányaipari termelési folya­matok hatékonyságát célozza a kötelezettségvállalásnak az a része, amelyben kitűzték, hogy 1975-ben 66 ésszerűsítési ja­vaslatot nyújtanak be. E ja­vaslatok realizálása 1,5 millió korona tiszta hasznot jelent. A bányászok a vállalatban a kü­lönböző földalatti és külszíni munkáknál, s nemkülönben az SZSZK NF választási program­jainak teljesítésében társadal­mi munka keretében több mint 12 000 órát szándékoznak le­dolgozni. Ez a vállalati szocialista kö­telezettségvállalás, amely 12 üzemi, 73 kollektív és 623 egyé­ni vállalást ölel fel, méltó hoz- í zájárulás a dicső évforduló I megünnepléséhez. | Moszkva — A szovjet űrkuta­tási program keretében szom­baton felbocsátották a Szojuz­17 űrhajót. 9 Szojuz-17 fellövé­sével immár 18. éve megszakí­tás nélkül folyamatban van an­nak a szovjet kozmikus kutatá­si programnak a megvalósítá­sa, melynek első műholdiát 1957. októberében juttatták Föld-körüli pályára. A Szojuz-17 fedélzetén 2-ta- gú legénység tartózkodik: Alek­szej Gubarev alezredes, az űr­hajó parancsnoka és Georgij Grecsko fedélzeti mérnök, a műszaki tudományok kandidá­tusa. A Szöjuz-17 űrhajó kutatási programja sokrétű, elsősorban a feladata az, hogy összekötte­tést teremtsen a december 26- án felbocsátott Szaljut-4 orbi- tális tudományos állomással. Az űrhajósok az űrutazás során kipróbálják az űrhajó fedélzeti berendezéseinek működését az űrhajó legkülönfélébb helyzetei­ben. A fellövés időpontjában a kilö- vőhelyerí meglehetősen sűrű köd volt, ezért a televízió-nézők — a moszkvai televízió a hely­színről közvetítette a kilövést — csak később, amikor az űr­hajó már magasabb felhőréte­gekbe jutott, tudták figyelem­mel kísérni annak útját. A Szaljut-17 legénységével a földi irányítóközpont állandó rádió- és televízió-összekötte­tést tart fenn. Miután az űrha­jó a Föld-körüli keringési pá­lyára jutott, az űrhajósok je­lentették, hogy közérzetük jó, a fedélzeti műszerek pontosan működjek, az űrhajó belsejé­ben normális viszonyok ural­kodnak. Az űrhajósok következő je­lentkezésükkor elmondották, hogy már hozzászoktak a súly­talanság állapotához és meg­kezdték repülésük programjá­nak teljesítését. Jelentést ad­tak az űrhajó keringési adatai­ról. Ezek szerint az űrhajó leg­nagyobb távolsága a Földtől 354 km, a legkisebb eltávolo­dás 293 km, a keringési idő 90,7 perc. A Szojuz-17 űrutasai tegnap, űrutazásuk második napján megkezdték az űrprogram leg­fontosabb pontjának teljesíté­sét: előkészületeket tettek a Szojuz:17 űrhajónak a Szaljut-4 orbitális űrállomással történő összekapcsolására. A két koz­mikus test összekapcsolása két szakaszban történt. Az űrhajó­sok automatikus fedélzeti be­rendezések segítségével köze­lítették az űrhajót a Szaljut-4- hez. Amikor a S?:aljut-4 és a Szojuz-17 mintegy 100 méter­nyire megközelítette egymást, a két űrhajós rendkívüli pontos­sággal hajtotta végre az utolsó előkészületeket az összekapcso­lásra. Amikor ez sikeresen meg­történt, Alekszej Gubarev és Georgij Grecsko „átköltözött“ a Szaljut-4-be. Első teendőjükként „új munkahelyükön“ ellenőriz­ték a tudományos állomás mű­szaki berendezéseit. A két űrhajós a Szaljut-4 tu­dományos állomás kabinjaiban fontos tudományos felmérése­ket végzett. Többek között meg­vizsgálták a kozmikus térség egyes fizikai folyamatait és je­lenségeit; felvételeket készítet­tek a Föld felszínéről, egyes at­moszférái jelenségekről; orvosi­biológiai méréseket végeztek és állandóan figyelemmel kísérték a fedélzeti berendezések műkö­dését. Az űrhajósok az összekapcso­lást követően ismét kapcsola­tot teremtettek a földi irányító központtal és jelentették, hogy jól érzik magukat a Szaljut-4- ben és teljesítik az előírt prog­ramot. Alekszej Gubarev és Georgij Grecsko űrhajósok még „újon­cok" a világűrben, hiszen mindketten most vesznek részt először űrutazáson. Mindketten egykorúak, egyaránt 43-évesek. Alekszej Gubarev űrhajó-pa­rancsnok egy Kujbisev melletti faluban született. Először ka­tonai repülő- és tengerészeti szaktanintézetet látogatott, majd elvégezte a Jurij Gagarin Katonai Repülő-akadémiát. Csillagvárosban 1963-ban járt először. Itt sikeresen felvéte­lizett, így részt vehetett a szovjet űrhajósok közös csilag- városi felkészülésében. Alekszej Gubarev kádervéle­ményét 1965-ben maga Jurij Gagarin, a világ első űrhajósa írta alá: „Bátran és magabiz­tosan repül. Szorgalmas és energikus. Alkalmas arra, hogy megbízzák kozmikus hajók na­vigációs berendezéseinek keze­lésével. A földi megfigyelő ál­lomásokon részt veit kozmikus repülések irányításában." Guba­rev 1957-től az SZKP tagja, fe­lesége, Nagyezsda Csillagváros­ban dolgozik. Vlagyimir fia a moszikvai közgazdasági intéze­ten tanul, 14-éves Olga lánya alapiskolás. Georgij Grecsko Leningrád szülöttje. 1955-ben végezte el a katonai-műszaki szaktaninté­zetet. Ezt követően a leningrá- dl tervező intézetben dolgozott, melyet Szergej Koroliov {1966- ban halt meg) akadémikus, a kozmikus berendezések főkonst­ruktőre vezetett. 1967-ben megvédte disszertűr ciós munkáját, melyet a bolygó­közi automatikus állomások Holdra-szállásáról írt. Csillag- városba négy évvel később ér­kezett, mint Gubarev. Georgij Beregovojnak, az űrhajós ki­képző-központ vezetőjének véle­ménye szerint Georgij Grecsko tökéletes elméleti felkészültség­gel és gazdag műszaki tapasz­talatokkal rendelkezik. Georgij Grecsko 1960-tól az SZKP tag­ja. Felesége Nyina szintén szakmabeli, a tervező iroda tu­dományos dolgozója, a műszaki tudományok kandidátusa. Két fiuk van: a 16-éves Alekszej és a 12-éves Mihail. A két űrhajós még a fellö­vést megelőzően nyilatkozott a TASZSZ tudósítójának. „Űrprogramunkban több tu­dományos kísérlet elvégzése szerepel. A repülést megelőző­en alaposan áttanulmányoztuk a Szaljut-1 és Szaljut-3 beren­dezéseit, hogy ne érjen bennün­ket semmilyen kellemetlen meglepetés az űrben. Átvettük űrhajós elődeink legjobb ta­pasztalatait.“ —* nyilatkozta Gubarev alezredes. A legutóbbi jelentések szerint tegnap az űrhajósok a Szaljut­4-ben megvacsoráztak, majd nyugovóra tértek. Szükséges, hogy ma jól kipihenten ébred­jenek, hiszen újabb nehéz mun­kanap vár rájuk. Az űrhajósok még az össze­kapcsolást követően rögtön rá­dión értesítették a földi figye­lőállomást az összekapcsolás körülményeiről. Oleg Makarov, a földi megfigyelő állomáson tartózkodó űrhajós, aki a rádió­összeköttetést teremtette, el­mondotta, hogy a két héttel ezelőtt fellőtt Szaljut-4-nek csu­pán két motorját kellett műkö­désbe hozni ahhoz, hogy az az összekapcsolásra alkalmas pá­lyára kerüljön. Georgij Grecs­ko fedélzeti mérnök így kiáltott fel, amikor a Szojuz-17 csu­pán pár méternyire volt a Szal­jut-4 űrállomáshoz: „Fantaszti­kus látkép!“ Utána bővebben megmagyarázta földi kollégái­nak, hogy gyönyörű látványt nyújtott a Szaljut-4 hófehér burkolata a reggeli virradatban. Abban a pillanatban, amikor a Szojuz-17 összekapcsoló beren­dezései már készenlétben vol­tak a Szaljut-4 hasonló beren­dezéseinek befogadására, meg­szűnt a földi összeköttetés az űrhajóval, mivel az kívüljutott azon az övezeten, melyben még kapcsolat teremthető a földi űrközponttal. Alekszej Gubarev alezredes, ai űrhajó parancsnoka és üeorgtj Grecsko fedélzeti ménök, a Szojuz- 17 kél ürutasa* (Xelefot» — CSTK — TASZSZ) Első számú feladat: a takarékosság A NOVÁKYI BÁNYÁSZOK VÁLASZA A SLOVNAFT FELHÍVÁSÁRA FOLD KÖRÜLI PÁLYÁN A SZALIUT-17

Next

/
Oldalképek
Tartalom