Új Szó, 1975. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-11 / 9. szám, szombat

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1975. január 11 SZOMBAT BRATISLAVA XXVili: ÉVFOLYAM 9. szám & Ára 50 fillér DICSÉRTESSÉK A TETT Az esztendők találkozójának idején akarva-akaratlanul is bepillantottunk abba a bizonyos tükörbe. Inkább akarva, mert enélkül ma már nem megy. A mérlegvonás az élet minden te­rületén szükséges. Hogy csak egy példát említsünk: az egysé­ges földművesszövetkezetek szintén most, az esztendő első he­teiben, hónapjaiban tartják az esztendőzáró közgyűléseket. Min dig eseményszámba megy ez a közös gazdaságok életében. Mi lyen lenne azonban a zárszámadás, amelyet nem előzne meg az a bizonyos visszapillantás? Egyszóval szükséges, meg az­tán ... Az ember általában szívesen gondol a jól végzett mun­kára, szívesen tekint vissza a megtett útra, a közös sikerekre. Zárszámadást említettünk, tehát a mezőgazdaságra gondolunk Fs ha már így van, maradjunk is nála. Ne felejtsük, hogy ma már nagykorú, negyedszázad, huszonöt sikerekben gazdag esz­tendő áll mögötte. Ján Janik elvtárs a múlt év szeptemberében a gabonatermesztők nyitrai konferenciáján többek között így summázott: „Most, amikor az idei aratás sikereiről beszélünk, gondolatban egy kicsit szocialista mezőgazdaságunk megszüle­tésének huszonötödik évfordulóját, még inkább felcseperedését, megizmosodását, minden összehasonlítást, erőpróbát kiálló élet- képességét ünnepeljük. Az átütő sikerek pártunknak a lenini szövetkezetesítési terv alapján kidolgozott mezőgazdasági poli­tikájának győzelmét is jelentik. A sikerek nem maguktól jöttek. Fáradságos, verejtékes, kitartó, célratörő munka áll mögöttük. A szavakat tettek, eredmények teszik hitelessé. Amikor ösz- szehasonlítunk, vagy mérleget vonunk, akaratlanul is a tetteket dicsérjük: az embert, aki — nem restelljük kimondani — szinte csodával határos dolgokra képes, ha ... ígen, ha munkájának, töprengésének, verejtékhullatásának gyümölcsét látja. A tettet dicsérjük, a bizonyító szavak súlyát fémjelezzük, ami kor azt mondjuk, hogy Szlovákiában az ötvenes évektől számít­va a paraszti munkát végzők száma kétharmadával csökkent, viszont az egy hektárra jutó mezőgazdasági termékek kétsze­resükre, a piaci termelés pedig az ötszörösére emelkedett. Ma­napság nem minden ok nélkül világszínvonalat rebesgetünk. Ha általában beszélünk a mezőgazdaságról, egy kicsit még várnunk kell az ilyen összehasonlítással, ami viszont magát a mezőgaz­dasági termelés alapját, a növénytermesztést és ennek kereté­ben a gabonafélék termesztését illeti, már beszélhetünk világ színvonalról. Hogy egyebet ne mondjunk — amennyiben a sta­tisztikának hinni lehet —, Nyugat-Európa közös piaci országai­ban a múlt évben gabonafélékből 41 mázsa volt a hektáronkénti átlag. És nálunk? Az újságolvasók számára nem ismeretlen, hogy Szlovákiában gabonafélékből az átlaghektárhozam mégha ladta a 42 mázsát, hogy teljesen pontosak legyünk, elérte a 42,1 mázsát. Ez az átlag pontosan a háromszorosa annak az átlag­nak, amit a burzsoá köztársaság idején (1934—1938) fel tudott mutatni Szlovákia mezőgazdasága. A szövetkezeti gazdálkodás hőskora, ha szabad ezt a kifeje­zést használni, az első ötéves tervünk időszakára esik (1951— 1956). Termőterületünk jelentős részén már szocialista nagyüze­mi gazdálkodást folytattunk. Természetesen nem azon a szinten, mint ma. Habár egyesek tagadni próbálják, a valóság mégis az, hogy már ekkor jelentős eredményeket értünk el. A háború előtti hektárhozamokhoz mérten négy mázsával növekedett az átlag: 14 mázsáról 18 mázsára. A negyedik ötéves terv során már 26 mázsa átlagról beszél a statisztika. A jelen tervidő­szak első négy esztendejének az átlaga viszont már 35,5 má­zsa. Eddig általában beszéltünk a gabonafélékről. Nem árt azon­ban, ha néhány mondatot külön a búzának szentelünk. A búza­termesztés terén világviszonylatban is jelentős eredmények szü­lettek. A Közös Piac országaiban három mázsával haladta meg az átlagot, nálunk (Szlovákiában) 3,5 mázsával. Ismeretes, hogy országos méretben is a nyugat-szlovákiai ke­rület vitte el az idén a pálmát a gabonatermesztésben. A kerület átlaga meghaladta az 51 mázsát. A kerület nyolc járása ért el jóval 50 mázsán felüli átlagot. Közülük a dunaszerdahelyi járás elérte az 57,3 átlagot. Hatvankét olyan mezőgazdasági üzem volt, amelyben az átlag elérte, illetve meghaladta a §0 mázsát. Búzából az abszolút legjobb eredményt a Nagymegyer melletti Újmajori Állami Gazdaság érte el: 531 hektáron 76,7 mázsás átlagot. Ezeknek a felemlítése azért volt fontos, hogy lássuk: a lehe­tőségek még távolról sincsenek kimerítve. A közeljövőre vár a feladat, hogy a lehetőség egyre inkább valósággá váljon. A visz- szapillantáson kívül tehát az alaposan átgondolt útkereső szán­dék sem 1 ' rao d az esztendőzáró közgyűlésekről. Tevemmy tiacaíoK a Vasműben A Kelet-szlovákiai Vasműben dolgozó SZISZ-fiatalok Kosice felszabadulásának közelgő 30. évfordulóját fokozott munkaak­tivitással köszöntik. Vállalták, hogy mindannyian, de elsősor­ban az ifjúsági szocialista munkabrigádok segítségével, bekapcsolódnak azokba az ak­ciókba, racionalizációs intéz­kedések megvalósításába, ener­gia megtakarításba, az elfekvő készletek feltárásába, az újító- mozgalomba, a pótalkatrészek készítésébe stb., ami által vál­lalatuk közel 30 millió korona értékű gazdasági megtakarí­tást ér el. Legalább háromezer tonna hulladékfémet is össze­gyűjtenek. r”ovábbá vállalták a Vasmű fiataljai, hogy egy rendkívüli műszakot ledolgoznak a mun­kakörnyezet rendezésénél a bordái pionírtáborban és egye­bütt. A csaknem ötezer főt számláló SZISZ-tagok létszámát négyezerrel bővítik. Elhatározták azt is, hogy jó előfeltételeket teremtenek a SZISZ KB ellenőrző csoportja munkájához a aVsmű meleg- hengerdéje rekonstrukciós munkálatainál, amely az ifjú­sági építkezés nevét viseli. Az idei jelentős jubileumok tisz­teletére végül vállalták, hogy a duklai harcok színterétől gyalogosan menetelnek Prágá­ba a felszabadítók útján. (ik| Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, valamint a (JSKr ku Elnök­ségének tagjai és póttagjai, a CSKP KERB elnöke és a CSKP KB Titkárságának tagjai a prágai Hrzán palotában csütörtökön gra­tuláltak Peter Colutkának, a CSKP KB Elnöksége tagjának, a szö­vetségi kormány alelnokének, a szlovák kormány elnökének 50. születésnapja alkalmából. Az ünnepségen Husák elvtárs a Jubi­lánsnak átadta a Köztársasági Érdemrendet. (Felvétel: Telefoto — CSTK) Szerencsekívánatok Peter Colotka elvtársnak (CSTK) — Peter Colotkát, a a CSKP KB Elnökségéinek tag­ját, a CSSZSZK kormányának alelnökét, az SZSZK kormányel­nökét 50. születésnapja alkal­mából számos küldöttség keres­te fel és fejezte ki szerencsekí- vánatait. A születési évforduló és a Köztársasági Érdemrend ado­mányozása alkalmából fejezte ki jókívánságait a Szlovák Nem­zeti Tanács küldöttsége Ján Stenclnek, az SZNT alelnöké- nek a vezetésével, aki átadta a jubilánsnak az SZNT üdvözlő levelét. Az SZSZK kormánya és az SZSZK egyes intézményei veze­tő tényezőinek nevében Július Hanus kívánit a jubilánsnak jó egészséget és alkotóerőt, s át­adta a szlovák kormány üdvöz­lő levelét. Kifejezték szerencsekívána- fcaikat a középső hadseregcso­port képviselői is. A jubilánst jókívánságaikkal keresték fel szűkebb szülőföld­je, Orava dolgozóinak küldöttei is, köztük Mária Medvecká nem­zeti művész. Az ünnepeltet köszöntötte a nitrai választókörzet küldöttsé­ge is, amelyet Colotka elvtárs képvisel a Szövetségi Gyűlés­ben. (Folytatás a 2. oldalon) Köszönet a jókívánságokért (CSTK) — A CSKP KB Elnök­ségének tagjai és póttagjai, valamint a Központi Bizottság Titkárságának a tagjai a múlt év végén a dolgozók kollektí­váitól, a társadalmi szerveze­tektől és magánszemélyektől is számos üdvözletei kaptak és olyan jelentéseket, amelyek be­számolnak a teljesített kötele­zettségvállalásokról és felada­tokról. Külön kiemelést érdemel, hogy az üdvözletek és a jelenté­sek újabb Ígéreteket is tartal­maznak, nevezetesen, hogy né­pünk nemzeti felszabadító har­ca ás hazánk felszabadítása 30. évfordulójának tiszteletére to­vább fejlesztik a munka és a társadalmi aktivitást. A CSKP KB Elnökségének tagjai és póttagjai, valamint a Központi Bizottság Titkárságá­nak a tagjai ezúton mondanak köszönetét a jókívánságokért és a miinkaeredményekért, a CSKP politikájának tettekben megnyilvánuló támogatásáért és kívánnak az új esztendőben sok új inunkaeredményt, jó egészséget és sok boldogságot a magánéletben. A környezetvédelemről tárgyaltak (CSTKJ — Prágában tegnap ülést tartott a CSSZSZK kor­mányának környezetvédelmi bizottsága. A tanácskozást Ján Gregor, a CSSZSZK kormányá­nak alelnöke vezette. A bizottság a zajelhárítás 1980-ig terjedő távlati koncep­ciójával foglalkozott. Egyebek között megvitatta a motorizá- lás következtében létrejött ár­talmak problematikáját és a probléma megoldásáról szóló jelentést. A mezőgazdasági és élelmiszeripari dolgozók eredményesen teljes-lettek feladataikat BOHUSLAV VEÖE&A MINISZTER 'NYILATKOZATA — A múlt évi 10,6 millió ton­nás gabonatermés a legnagyobb a csehszlovák mezőgazdaság történetében, s az állattenyész­tés fő mutatóit is túlteljesítet­ték. Ez tehát az a nyitómérleg, amivel mezőgazdasági termelé­sünk az ötödik ötéves tervidő­szak utolsó évébe lép — jelen­tette ki a Csehszlovák Sajtó­iroda tudósítójának dr. Bohu­slav Veöera szövetségi mező- gazdasági és élelmezésügyi mi­niszter. — Miniszter elvtárs, amikor elemzi a tárca 1974. évi ered­ményeit, mit tart sikernek és miben látja a fogyatékossáqo- kat? — 1974 nagyon igényes esz­tendő volt a mezőgazdasági és élelmiszeripari dolgozók szá­mára. A feladatok teljesítése az olyan rendkívül szeszélyes Időjárás közepette, mint a múlt évi tavaszi fagyok, később a szárazság, majd ősszel az esős idő, maximális erőfeszítést és önfeláldozó munkát követelt a mezőgazdasági, a felvásárló, a karbantartó és a feldolgozó vállalatok valamennyi dolgozó­jától. A mezőgazdasági válla­latok és igazgatóságok vezető dolgozóinak bizonyítaniuk kel­lett szakmai tudásukat és szer­vezőképességüket. A felsorolt szélsőséges felté­telek ellenére elmondhatjuk, hogy 1974 a mezőgazdaságban csakúgy, mint az élelmiszer- iparban, jó volt. A 10,6 millió tonna gabona- termésen kívül és a már jelzett klimatikus nehézségek ellenére is sikerült betakarítani az ugyancsak jó cukorrépa- és bur­gonyatermést. Nagyra értékeljük azt is, hogy jó takarmányalapokat lé­tesítettek, s tovább bővült a takarmánytartósítás haladó módszere. Például széna- és vitaminlisztből 557 000 tonnát gyártottak, vagyis közel 160 000 tonnával többet, mint 1973-ban. Az állattenyésztés szakaszán emelkedett a gazdasági állatál­lomány létszáma és fokozódott a hasznosítása. A vágóállatok felvásárlási tervét 1974-ben 102,2, a tejfelvásárlási tervet 101, a tojásfelvásárlási tervet pedig 110,1 százalékra teljesí­tették. 1973-hoz viszonyítva a múlt esztendőben 95,5 tonna hússal, 99,2 millió liter tejjel és 185,7 millió tojással többet vásároltak fel. Míg 1973-ban az egy tehénre számított évi fejé* si átlag 2781 liter volt, addig 1974-ben elértük a 2810 litert, s az egy tojóra számított tojás­hozam az 1973. évi 198-ról 205- re emelkedett. A tern.. ési eredmények bi­zonyítják, hogy a mezőgazda- sági termelés intenzitásának di­namikus növekedése tartós és felfelé ívelő. Ezzel egyidejűleg kerül sor a termelés további szakosítására és koncentrálásá­ra, valamint a vállalati koope­rációs és integrációs kapcsola­tok bővítésére. Az egyesült mezőgazdasági vállalatok 1974-ben a piaci to­jástermelés 31,2, a baromfi 9,6 és a sertéshús közel 13 száza­lékát állították elő. Az egysé­ges földművesszövetkezetek 88 százaléka és az állami gazda­ságok 78 százaléka tagja a kü­lönféle kooperációs tömörülé­seknek. Kedvezően értékelhetjük az élelmiszeripari termelés növe­kedését is. 1973-hoz viszonyítva a termelés 4,3 százalékkal, vagyis 3,1 milliárd korona ér­tékkel emelkedett, s 3,3 mil­liárd korona értékkel túlhalad­ta a tervidőszak utolsó évére tervezett értékszintet. Annak el­lenére, hogy a nyersanyagellá­tás egyrészt a kedvezőtlen ve­getációs feltételek miatt, más­részt a világpiaci helyzet ked­vezőtlen alakulása miatt na­gyon nehéz volt, kikerült a hiányzó termékeket más termé­kekkel helyettesíteni, és bizto­sítani a termelést úgy, hogy ne kerüljön sor olyan súlyosabb kiesésre, amely veszélyeztetné a közellátást. Azonban amikor a jó eredmé­nyekről beszélünk, az nem je­(F oly tatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom