Új Szó, 1975. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-07 / 5. szám, kedd

A bratislavai kikötő 112 százalékra teljesítette az 1974 évi tonna- tervet. A kikötő történetében ez csúcseredmény. (Felvétel: A Zager — CSTK) VÁLASZ OLVASÓINKNAK Munkajogi ügyeikben B. B.: A munkatörvénykönyv végrehajtási rendelete 1965/60 és 1970/60 függelékének 7. pontja szerint a munkaadó vál­lalat a tömegközlekedési eszkö­zök (kivéve a helyi közleke­dést) olyan váratlan megszaka­dása esetében, amelyet legalább 24 órával korábban nem jelez­tek előre, az okvetlenül szük­séges időre, de legfeljebb egy napra, munkabérmegtérítéssel járó szabad időt adhat dolgo­zóinak, ha másként nem tud­nak eljutni a munkahelyükre. Az árvíz miatt a munkaadó vál­lalatok a munkatörvénykönyv 124. §-a értelmében az egyéb közérdekű tevékenység miatt (az árvízvédelem Is ilyen köz érdekű polgári kötelezettségnek volt tekinthető) dolgozóiknak szabad időt nyújthattak az em­lített fizetésmegtérltéses egy napon kívül is. A munkatör­vénykönyv 124. §-ának 3. bek. értelmében a kormány, illetve az általa meghatározott szerv határozhatja meg, hogy melyik szervezet milyen mértékben kö­teles munkabérmegtérítést fizet­ni. Szakszervezetük útján a fel­sőbb szakszervezeti szerveknél (KOR) érdeklődjenek, adtak-e ki ebben a kérdésben kötelező utasításokat. M. E.: Ha az elszámoláskor a kérdéses műszak bérét tényleg levonnák, a járásbíróságon pe­relheti annak kifizetését, mert 7 hónapos terhes nőt nem lehet nehéz és a terhességet veszé­lyeztető munka végzésére köte­lezni. Ha családtagjai a kérdé­ses munkát nem végezhették el, önt ezért károsodás nem érhe­ti. D. B.: ön, mint bejáró dolgo­zó egy bratislavai vállalatnál dolgozik. Ha a szerződésben a vállalat nem kötelezte magát az útiköltségek megtérítésére, erre igénye nincs. A vállalat önt ideiglenesen áthelyezte az ön tartós lakóhelyén levő mun­kára. Az esetleges szolgálati utakért a bratislavai vállalat­hoz igénjte van útiköltségei megtérítésére. Szülési és egyéb szabadság Cz. V.: Az 1968/88. sz. törvény 10. §-a értelmében a kettős (vagy több) ikrek esetében az anyának 35 hét fizetett szülési szabadság jár, feltéve, hogy egyébként teljesítette ennek az Igénynek többi feltételét. A fizetett szülési szabadság Idejére az anyának a napi tisz­ta keresete 90 %-ának megfe­lelő összegű segély jár. A na- Pl tiszta keresetet egyébként a táppénz kiszámításával azonos módon, tehát a megelőző nap­tári évben elért keresetből kell kiszámítani a következő kivételekkel: ha hajadon, öz­vegy, elvált, vagy komoly ok miatt magányosan élő anyáról van szó, a béradót a napi tisz­ta bér kiszámításánál úgy kell foganatosítani, hogy tekintetbe kell venni a megszületett gyer­meket is; olyan nők esetében, akiket a terhesség miatt más, kisebb fizetésű munkára, vagy rövidebb műszakra kellett be­osztani, az ilyen Időt a napi tiszta kereset kiszámításánál nem lehet figyelembe venni (nem ronthatja az átlagot). Vé­gül, ha az anya a szülési sza­badság megkezdése előtti 12 naptári hónapban állást változ­tatott, ha az anya ezt külön kéri, átlagát az említett egy évi több munkaviszonyban el­ért átlag alapján kell kiszá­mítani. Egyébként ugyanis ál­lásváltozás esetében a belépés­től a szülési szabadság meg­kezdése előtti bérelszámolásig elért fizetésből kellene kiszá­mítani a napi tiszta átlagkere­setet. Fizetett szülési szabadsága eltelte után, ha igényli gyer­mekei kétéves koráig a meg­hosszabbított, fizetés nélküli szülési szabadságot, erre az időre a munkaadó vállalat KNP bizottsága havi 800 korona ösz- szegű gyermekgondozási se­gélyt folyósít, ha egésznapos gondoskodással fog mindkét gyermekéről gondoskodni. Szabadság jeligére: 1971-ben lépett munkaviszonyba. Min den évben megkapta a két he ti (10 munkanap) szabadságot. 1973 végén gyermeke született és 1974 március közepéig volt a 26 hetes fizetett szülési sza­badságon. Mivel munkahelyére naponta kellett beutaznia és a kisgyermekről való gondosko­dás is megkívánta, hogy töb­bet legyen odahaza, falujában vállalt napi 4 órás munkát. Márciusban lépett be. Az új munkaadója szabadságkérelmét eddig azzal intézte el, hogy csak 1 napra van igénye és egyébként is ebben az évben előző munkahelyén már volt szabadságon (fizetett szülési szabadságon). A munkaadó szervezet álláspontja téves. El­tekintve attól, hogy ön már az új munkaadó szervezetnél is teljesítette a munkatörvény­könyv 100. g-ának 1. bekezdé­sében előírt, a folyó naptári évben ledolgozott 75 munka­nap feltételét, még enélktil is az idézett bekezdés c) pontja utolsó mondata értelmében, mint olyan anyának, aki kis­gyermekéről való gondoskodás miatt változtatott állást, nem kell teljesítenie sem a várako­zási idő, sem a 75 ledolgozott nap feltételét. Tehát igénye van a munkatörvénykönyv 100 §-ának 3. bek. értelmében a jelenlegi munkaadó szervezet­nél ez évben ledolgozott mun­kaidő arányában, tehát 3/4 arányban, azaz 7 1/2 munka­nap terjedelmében rendes sza­badságra. Ha ebben az évben már nem vehetné ki szabadsá­gát, legkésőbb 1975. április 30- ig veheti ki. Az új munkaadó szervezet nem hivatkozhat si­kerrel arra, hogy ön már 1974- ben fizetett szülési szabadságá­val kivette rendes szabadsá­gát, illetve nincs már erre igé­nye. (Lásd Urbanec—Tyc: Do- volená na zotavenou, — Práce, Praha, jL970 c. törvénymagyará­zat 102—103. oldalát). Ha mun­kaadó szervezete nem akarná elismerni igényét, a járásbírósá­gon kérheti igénye elismerését. Csak a fizetett szülési szabad­ság jár ezekkel az előnyökkel, a további fizetés nélküli szülé­si szabadság esetében az idé­zett végrehajtási rendelet 16. §-a 1. bek. értelmében az első 100 munkanap távoliét után 1/12-del és minden további 25 munkanap távoliét esetében to­vábbi 1/12-del kell csökkenteni a szabadságigényt. A fenti rendelkezéssel függ össze a munkatörvénykönyv 106. §-ának 5. bek. amely sze­rint a munkaadó nem írhatja ki női dolgozója szabadságát a fizetett szülési szabadság idejére, sőt köteles eleget ten­ni dolgozója kérelmének, hogy szabadságát a fizetett szülési szabadság merítése iitán köz­vetlenül vehesse ki. Megjegyezzük, hogy a mun­katörvénykönyv 109. §-ának 2. bek. c) pontja és 100 §-ának 2. bek. értelmében igénye van volt munkaadó vállalatával szemben az 1974. január 1-től március 15-ig terjedő időre, tehát kb. 2 munkanap idejére igényelni a szabadság kifizeté­sét. Dr. F. J. A GÉPFEJLESZTÉS TÁVLATAI Mindegy, hogy a számítógéptől, a gőzgéptől vagy a vízimalomtól számítjuk-e *a gépek törté­netét, fejlődésük mindenképpen milliószorta gyorsabb, mint az élőlényeké, mint a biológiai fejlődés. Nem csoda: az élet fejlődésének a me­chanizmusa a természetes kiválasztódás, alap­ja a véletlen, a gép viszont tudatos, tervszerű fejlesztő munka eredménye. E fejlődés távlatai szinte beláthatatlanok. A szkeptikusok azt sem hiszik el belőle, ami már eddig is megvalósult, a merész képzeletűek az embernél tökéletesebb, gondolkodó, önmagukat megsokszorozó gépekről fantáziáinak. Szemünk előtt alakult ki a lyukszalag-leolva­sóból az irásfelismerő, az összeadó gépből a sakkozó gép, az alkalmazkodó és tanuló auto­mata, a tanítógép, amely párbeszédet folytat ta­nulójával. Hova tovább? GÉP ÉS AGY A számítógép-szerkesztők célja minél jobb gé­peket létrehozni, amelyek a társadalom hasz­nára feladatukat a lehető leghatékonyabban old ják meg. Épülnek azonban gépek egészen más céllal Is: megpróbálják modellezni az életet a mplytól és a teknősbékától a gondolkodó emberig. Ezek segítségével próbálunk eljutni az élet és önmagunk mélyebb megismeréséhez. E modellek akkor tökéletesek, ha nem tökéletesek, ha ép­pen úgy tévednek, mint az ember. Az agy esetében is megkülönböztethető a hardware és a software. Az előbbi a neurofizio- lógia tárgya, az utóbbi a kísérleti pszichológu­sé. Minthogy az emberi agy az általunk ed­dig ismert legbonyolultabb adatfeldolgozó szer­kezet, ez utóbbinak a dolga nehezebb. Ha a gép és az emberi agy működését össze akarjuk hasonlítani, a digitális számítógépet kell alapul vennünk, mint nemének legkorsze­rűbb, legfejlettebb képviselőjét. Az agya folya­matai — bár a neuronok adatátvitele talán kö­zelebb áll a kétállapotú rendszeréhez — inkább analóg jellegűek. Hasonló bonyolultsági fokú feladatok megoldása digitális folyamatok útján több elemet igényelne, mint amennyi az agyban van. Az agy elemei sokkal szövevényesebben kapcso­lódnak egymáshoz, mint a számítógép elemei. Míg az utóbbi egy-eg? eleme egyidejűleg egy vagy legfeljebb két másik elemtől vesz át je­let, az agy egy-egy idegsejtjét a többiek szá zai befolyásolhatják egyszerre. Az információ átvitele egyik idegsejtről a másikra századmásodperc nagyságrendű időt vesz igénybe. A modern számítógép egy bináris elemének ugyanehhez nem kell több, mint száz­ezerszer rövidebb idő. Az agy viszont ezt bő­ven kiegyenlíti azzal, hogy a műveletek millióit képes szimultán végezni. A pusztán mennyiségi versenyben az agy mégis erősen alulmarad, a töméntelen párhuza­mos folyamat ellenére az eredő sebesség meg­lepően csekély, átlag 20 bináris döntés másod­percenként. A gép ezt sokszorosan felülmúlja, sebességét csak a perifériás berendezések kor­látozzák. A lyukszalag leolvasás és a kiírás se­bessége 6000 bit/s, mágnesszalag alkalmazásá­val még nagyobb. Határozott fölényt mutat a gép memória dol­gában. A mágnesszalag egymilliónál több bitet rögzít másodpercenként. Az agynál ez a szám 0,1—0,25 bit-s-re tehető, a tartós megjegyzésre gondolva. Ez utóbbi számok nem nagyon meg­bízhatóak, hiszen annyi minden befolyásolja a memorizálást: a tárgy, az egyéni motiváció, a figyelem, a kondíció, ezenkívül egy új tartalom bevésése gyakran összeütközésbe kerül a már korábban elraktározott dolgokkal. Lényeges moz­zanata a tanulásnak az ismétlés. Ha egy ember hetven éves koráig naponta 16 órán keresztül táron információkat, élete vé­géig 10 gigabitet, azaz milliárd bitet képes fel­halmozni. Ez harmincszorosa mai legjobb digi­tális gépeink befogadóképességének, de gyakor- latiiag kizártnak látszik a memória ilyen teljes feltöltése. Könyveink, feljegyzéseink, írott anya­gaink révén persze lényegesen több információ­val rendelkezünk, de ezek hozzáférési sebessége sokkal kisebb, mint a számítógépek járulékos mágnesszalagos vagy tárcsás tárolóié. A számí­tógép járulékos memóriája elvben korlátlanul bővíthető. A számítógép nem ismeri a rövid idejű emlé­kezést, és fontos előnye a szándékos törlés le­hetősége. Az emberi agy kiemelkedő teljesítménye a mértékadó információk kiszűrése a ránk zúduló adattömegből. A szem másodpercenként egymil- liárd információt érzékel, ebből 10—20 bitet ki­vonatol az agy, mint a viselkedés meghatározó­ját. Más az adatfeldolgozás módja is, kezdve at­tól, hogy egy-egy érzékszerv sajátos modalitású információt vesz fel a külvilágból. A felvevő csatornák milliói dolgoznak párhuzamosan, ami nagyon meggyorsítja a releváns Információk ki­szűrését. Egy arc felismeréséhez, a neuronok viszonylag lassú működése ellenére, elég egy másodperc. Az agybeli sokoldalú kapcsolatok eredménye az asszociatív gondolkodás, amely ta­lán a legnagyobb elvi működésbeli különbség agy és gép között. És még egy lényeges és sajátos különbség: hogyan téved a gép, és hogyan az agy? A szá­mítógép általában sokkal pontosabban dolgo­zik, mint az agy, de ha egyszer valami hiba becsúszik, abból a legképtelenebb badarságok születhetnek. Ezzel szemben az agy feldolgozó tevékenysége sokkal pontatlanabb, teljes értel­metlenség — a patalogikus esetektől eltekintve — mégsem jön ki belőle. Talán mert újra vé­gigfut a hibás vonalon, talán a sok szimultán párhuzamos csatorna okozza ezt, az információi? redundáns feldolgozása. Az emberi agy fölényét a problémameggoldó, a teremtő gondolkodásban szokták megfogal­mazni, mint amire a gép nem képes. Elvileg nem képes? Talán egy két évtized múlva tud­nak majd erre a kérdésre válaszolni. EMBERERŰSlTÖK Az antropomorf gépek, amelyeket az ember saját képmására teremt, nemcsak az agybeli fo­lyamatok utánzására készülnek, hanem robotok, manipulátorok formájában igyekeznek a gép ere* jét az emberi test mozgékonyságával, hajlékony­ságával párosítani. Az embererősítők elsősorban arra készülnek, hogy nehéz terepen, szokatlan körülmények kö­zött nagy terheket emeljenek és mozgassanak. Az ember természetes mozgásviszonyai között sokkal többre képes, mint ha a bonyolult fel­adatot bonyolult gépek irányításával kell meg­oldania. Az ember magára ölt egy Ízületekkel össze­illesztett külső csontvázat, amely biztosítja a statikus teherbírást, mégpedig úgy, hogy az embert no korlátozza természetes mozgásában. Azután gondoskodni kell a gépkarok és a gép­lábak erőellátásáról, rendszerint hidraulika se­gítségével. Az összeállítás működtetése érzéke­lőkkel követi az emberi test mozgását, és visz- szacsatolás gondoskodik arról, hogy — megfe lelő áttétellel — az ember érzékelje is a ki­fejtett erőt. Felmerül a gondolat, hogy Ilyen eszközök visszaadhatják-e nyomorékoknak a normális mozgáskészséget. Jelenlegi alakjukban — sajnos — nem, mert a helyes mozgás csak az erő visz- szacsatolásával biztosítható. A béna láb nem tud erőt kifejteni, így zérusról az erősítő is csak zérust ad. A különféle, egészben vagy részben ember- szabású manipulátorokban a személy és a gép térben különválik. Az emberi ügyességű acél­kezek távolból ellenőrizve és működtetve, fino­man babrálnak radioaktív anyagokkal vagy for­ró fémekkel, kinyúló karokkal és kezekkel fel­szerelt járógépek búvárkodnak a tengerfené­ken. Az ember saját kibernetikája egy műveletben képes végrehajtani egy tárgy háromdimenziós térbeli mozgását és forgatását. A mesterséges kéznek is elvileg hat szabadságfokkal kell dol­goznia. A gyakorlatban megvalósított megoldá­sokban a műkéz nyolc vagy kilenc mozgásra is képes, hagy kellő ügyességgel például aka­dályokat ki tudjon kerülni. A mechanizmus kialakításakor még nagyobb feladat a vezérlés. A megoldások többsége kö­vető rendszer, amely a kezelő mozdulatait utá­nozza, s így közvetlen vagy közvetett, ipari te­levízió útján létrehozott visszacsatolással az ember jól kipróbált idegrendszerére, mint ve­zérlő rendszerre támaszkodik. Így a gép gyor­saságban és ügyességben persze biztosan az emberi teljesítmény alatt marad, de megtartja mindenképpen ellenállóképességét az ember számára elviselhetetlen környezettel szemben, és esetleg a nagyobb erőkifejtés lehetőségét adja. A tenger alatti kutatásban már használt és az űrkutatás számára tervezett mozgó robotgépek karokkal ellátott és lánctalpas vagy lépegető járművek. A karok száma természetesen nerí» korlátozott, a feladattól függően lehet egy, de lehet hat vagy nyolc is. VITÁK A JUPITER KÖRÜL A Mariner—10 amerikai űrszonda Jupiter-fel- vételeinek értelmezése széles körű vitát indí­tott el a bolygókutatók körében. Egy nemré­giben megrendezett tudományos tanácskozáson Andrew Ingersoll amerikai kutató festett képet a Jupiter légköréről, amely lényegesen külön­bözik a földitől. A Mariner—10 műszereinek mérései szerint a Jupiter kétszer-háromszor annyi energiát sugároz ki, mint amennyit a Naptól kap. E nagy hőáramlás forrása valószí- nőleg a bolygó folyamatos gravitációs össze­húzódása. A másik meghökkentő tünemény a Jupiter gyors, 9,8 órás periódusa, amely az egyenlítőn óránként 35 200 kilométeres áramlási sebes­ségnek felel meg. Egyes bolygószakértők sze­rint valamilyen kidomborodó örvrendszer — valójában felhőrendszer — játszik fontos sze­repet a nagy hősugárzásban és a nagy forgás­ban. Teljesen új felfedezés a narancssárga-barna sávok kimutatása, amelyekben a hűvösebb lég­köri gázok alászállnak. A közéjük keveredő fe­hér zónák valójában felhőcsúcsok, amelyek a sötét területek felett 20 kilométeres magasság­ba emelkednek. A rejtélyes nagy vörös foltról az a tudósok véleménye, hogy ez rendkívül in­tenzív, a földi hurrikánokra emlékeztető fel- emelkedő gázáramlás. Számos kutató próbálja kialakítani — az ész­lelések alapján — a Jupiter új belső modelljét is. William Hubbard amerikai tudós szerint a Jupiternek nincs szilárd magja, és a 25 000 ki­lométernél mélyebb övezetekben főként fém­hidrogénből áll. M. Podolak és A. G. W. Ca- meron — ugyancsak amerikai kutatók — en­nek a feltevésnek alapvetően ellentmondó új bolygómodellről számoltak be. ök abból indul­tak ki, hogy a bolygóanyag egykor Nap-Összeté­telű volt. Számításaik szerint a Jupiternek 40 Föld-tömegű kőzetmagja van, amelyet jégből és fémhidrogénből álló vékony köpeny vesz kfl^ r ül. (dj)

Next

/
Oldalképek
Tartalom