Új Szó, 1975. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-31 / 26. szám, péntek

VDK-JEGYZÉK SAIGON ÉS WASHINGTON MANŐVEREIRŐL SZEMJONOV: A menekültek hazatelepítése Laoszban • Harcok Kambodzsában TÁRGYSZERŰEN, KONSTRUKTÍVAN KÍVÁNUNK TÁRGYALNI Hanoi — Nguyen üuy Trinh, a VDK külügyminisztere jegyzé­ket intézett a Vietnamról szóló nemzetközi konferencián részt vett országok külügyminiszterei­hez, valamint azokhoz az álla­mokhoz, amelyekkel a VDK dip­lomáciai kapcsolatokat tart fenn. A jegyzék tényeket sorol fel, hogyan sérti meg Saigon a párizsi megállapodást és rámu­tat az amerikaiak szerepére. A VDK külügyminisztériumá­nak szóvivője nyilatkozatban ítélte el az amerikai külügymi­nisztérium ál nők manővereit, amelyeknek célja a Thieu-admi- nisztrációnak nyújtott katonai segély növelése. Legutóbb a kormányzat 300 milliós katonai pótsegély jóváhagyását kérte a kongresszustól. Néhány nappal korábban az amerikai külügyminisztérium egyik nyilatkozatában megrá­galmazta a VDK-t, és feltételeket szabott a dél-vietnami ameri­kai katonai jelenlét megszün­tetésére. Ezek az amerikai manőverek, amelyekkel az Egyesült Álla­mok mondvacsinált feltételeket szab katonai jelenlétének és Dél-Vietnam belügyeibe való be­avatkozásának megszüntetésére, az Egyesült Államok és egyút­tal az egész világ közvélemé­nyének félrevezetésére irányul­nak. Nyílt beismerését jelentik annak, hogy az Egyesült Álla­mok elutasítja a Vietnamról szóló párizsi megállapodás 4. és 14. cikkelyének végrehajtá­sát. Miután az Egyesült Álla­mok elismerte, hogy felderítő repüléseket végez, megsértve ezzel a VDK légiterét, és meg­tagadta annak a kötelezettség­nek a végrehajtását, hogy hoz­zájárul a VDK háborús sebeinek begyógyításához, az amerikai kormány most ismét jogot for­mál a vietnami békemegállapo­dás legalapvetőbb cikkelyeinek megsértésére. A laoszi békemegállapodás végrehajtásával megbízott köz­ponti vegyes bizottság hozzákez­dett a menekültek hazatelepíté­séről szóló egyezmény gyakor­lati végrehajtásához. Január 28- án a főváros, Vientiane repülő­teréről útnak indult Laosz fel­szabadított körzeteibe a mene­kültek első csoportja, összesen 350 személy. A menekültek problémája rendkívül fontos helyet foglal el a laoszi helyzet rendezésé­ben. A külföldi intervenció ide­jén, az amerikai légierő bombá­zásaitól menekülve, több tízezer laoszi család kényszerült ott­honának elhagyására. Kambodzsai katonai források szerint a felszabadító erők visszaverték a Lón Nol csapa­tok támadásait és sikeres tá­madást intéztek egy, a kambod­zsai rezsim számára Dél-Viet­namból utánpótlást szállító kon­voj ellen. Gén/ — A január 31-én foly­tatódó SALT-tárgyalásokra már szerdán megérkezett Genfbe a szovjet küldöttség. A delegációt Vlagyimir Szemjonov külügy­miniszter-helyettes vezeti. A küldöttség megérkezésekor Szemjonov kijelentette: Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtit­kára és Gerald Ford amerikai elnök 1974. novemberi, vlagyi- vosztoki találkozójukon meg­egyezésre jutottak a stratégiai támadó fegyverek korlátozásál szolgáló újabb megállapodás alapvető téziseivel kapcsolat­ban. A Szovjetunió és az Egye­sült Államok küldöttségének a feladata, hogy e tézisek alapján előkészítse az új megállapodás­tervezet szövegét. A szovjet küldöttséget meg­bízták azzal, hogy az említett megegyezés alapján együttmű­ködjék az Egyesült Államok de­legációjával — hangoztatta Szemjonov. — A feladat telje­sítésén tárgyszerűen, konstruk­tívan és konkrétan kívánunk munkálkodni és abból indul­tunk ki, hogy az amerikai kül­döttséget is ugyanezen elvek vezérlik. Az Ale.xis Johnson vezette amerikai küldöttség tegnap ér­kezett Genfbe. KISSINGER FEBRUÁR MÁSODIK FELÉBEN A KÖZEL-KELETRE LÁTOGAT BOMBA ROBBANT AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK KÜLÜGYMINISZTÉRIUMÁBAN 1975. I. 31. Kommentárunk Tévedés volna azt hinni, ' hogy a nemzetközi eny­hülés folyamata teljességgel akadálytalan, a szépen hangzó nyilatkozatok ellenére ne len­nének még jócskán olyanok, akik igyekeznek „ellengőzt“ ad­ni, s fékezni az enyhülés fo­lyamatát. Régi és túlélt prakti­kákra figyelmeztetnek ezek a jelenségek, melyeket azonban mindenkéj>pen tekintetbe kell vennünk, ha a nemzetközi eny­hülés általános tendenciájáról beszélünk A regi és túlélt pral. ikák között említhetjük az amerikai kongresszusnak azt a gátlásta­lanságát, amellyel -- az 1972- ben megkötött szovjet—ameri­kai kereskedelmi egyezmény alapján, a legnagyobb kedvez­mény elvének megszavazásakor — próbált beavatkozni a szov­jet állam belső életébe. Bume­ráng volt ez a próbálkozás, hisz a Szovjetunió — ahogy ez természetes is — az egyezmény felmondásával válaszolt. Bár­mennyire is furcsán hangzik — és itt nemcsak a Jackson-féle kalandor politikusok „vagány- ságáról“ van szó — az Egye­sült Államok kongresszusa jo-. got próbált formálni arra, hogy minden más szempontot mellőz­ve amolyan „ártatlannak“ lát­szó, demagógiára, ámításra azonban rendkívül alkalmas „humánus“ kérdéshez kösse a megállapodást. Mint ismeretes a szovjet állami>olgárok egy csoportja kivándorlásának kér­dését szorgalmazták. Nyilván­valóan azzal a céllal, hogy — az agresszív imperialista körök érdekeit segítve — próbálják ben szerdára virradó éjjel 1 óra után. A robbanás nagy ká­rokat okozott, személyi sérülés nem történt. A robbanással kapcsolatban közölték, hogy „egy földalatti szervezet vállalta magára a fe­lelősséget, tiltakozásul a viet­nami háború folytatása és az Egyesült Államok további be­avatkozása ellen“. A FBI nyo­mozást kezdett a tettesek fel­derítésére. A terrorakció időpontjának az ad különös súlyt, hogy az el­nök most kért 522 millió dol­lár katonai pótsegélyt a kong­resszustól a saigoni és a kam­bodzsai rendszer megsegítésére, amit a kongresszus vezetői még a tegnapi fehér házi tanácsko­zásukon is határozottan elle­neztek. Moszkva — Viktor Kulikov hadseregtábornok, a szovjet fegyveres erők vezérkari főnö­ke, a honvédelmi miniszter el­ső helyettese Moszkvában fo­gadta Hikrnat Sehabi vezérőr­nagyot, a szíriai fegyveres erők vezérkari főnökét — közölte a Kr aszna ja Zvezda szovjet című katonai lap. A jelentés szerint a két fél a kölcsönös érdeklő­désre számottarló kérdésekről folytatott megbeszélést. Áramún — A MÉN egyiptomi hírügynökség ammani jól tájé­kozott körökre hivatkozva je­lentette, hogy Henry Kissinger amerikai külügyminiszter feb­ruár második felében látogat el ismét a Közel-Keletre, és ennek során felkeresi Egyipto­mot és Izraelt, majd felkeresi Jordániát és Szíriát is. Jeruzsálem — ligái Allon iz- laeli külügyminiszter a parla­ment ülésén kijelentette, hogy kormánya semmiféle olyan te­rületi engedményre nem hajlan­dó, amely „veszélyeztetné az ország biztonságát“. A külügy­miniszter e kijelentésével Me­nahem lieginnek, az ellenzéki Likud-tömb vezetőjének vála­szolt, aki azt vetette a kormány szemére, hogy feladni készül a Sínai-félszigeten levő Abu Ru- deisz-i olajmezőket, valamint a Mitla és Giddi hágókat egy Egyiptommal megkötendő má­sodik csapatszétválasztási miig állapodás keretében. Jigal Al­lon ellenvetésként közölte, hogy az esetleges megállajXKlás konkrét részleteiről még nem esett szó a Kissingerrel folyta­tott tárgyalások idején. A parlament ülésén egyidő- ben több száz főnyi tömeg vo­nult Jichak Rabin miniszterel­nök rezidenciája elé, követelve, hogy az izraeli kormány ne vo­nuljon ki az 1967-ben megszállt arab területekről. A felvonulást a Gus Emunim (hívők tömbje) nevű szervezet rendezte, amely azt szorgalmazza, hogy a meg­szállt területeken lehetőleg mi­nél több izraeli félkatonai tele­pülést létesítsenek. A felvonu­lók között nagy számban vollak rabbik, teológiai hallgatók és újonc katonák. Pozitív fordulat Moszkva — Az amerikaiak túlnyomó többsége mélységesen meg van győződve arról, hogy a jövőben is minden erőfeszí­tést meg kell tenni a nemzet­közi enyhülés irányvonalának megszilárdítására, az amerikai —szovjet kapcsolatok további javítására — jelentette ki Hen­ry Winston, az Egyesült Álla­mok Kommunista Pártjának el­nöke a TASZSZ tudósítójának adott interjúban. A beszélgetés során Henry Winston, aki jelenleg Moszkvá­ban tartózkodik, rámutatott: az amerikaiak milliói számot vetet­tek azzal, hogy bizonyos impe­rialista, az enyhülést ellenző körök elkeseredett manőverei ellenére az amerikai—szovjet kapcsolatokban elért pozitív fordulat jeletitős mértékben hozzájárul a népek békéjéhez és biztonságához. útját állni a nemzetközi eny­hülésben kulcsfontosságú szere­pet játszó szovjet—amerikai gazdasági és kereskedelmi kap­csolatok alakulásának. Nemcsak Ford elnök ítélte el ezt a manővert, hanem külügy­minisztere Henry Kissinger is Ë 8 " * $ * ny nul es tarthatatlannak mondta azt. „Még barátaink és szövetsége seink is kezdenek kételkedni abban — mondta a minap —, vajon képesek vagyunk e meg érteni saját nemzeti érdekein­ket, és megbízható, tarlós ál­landó partnerek lehetünk e". Persze, nemcsak a törvény­hozási akciók „önkényesek“. Árnyak járnak Genfben is, kü­lönben aligha volna elképzel­hető, hogy az európai biztonsá­gi értekezlet még mindig nem került fedél alá. A biztonság és együttműködés alapelveinek minden szavát már sokszoro­san átrágták, s jóformán órák kérdése lehetne a megállapo­dás, ha ... Ám „az eszmék sza­bad cseréjének“ ürügyén — mely lényegében imperialista ideológiai Intervenciót takar — egyes körök késleltetik az ügyet. Erről írta a napokban a Le Monde Diplomatique című francia lap, hogy a népek ki- záskmányolása érdekében az agyakat szeretnék leigázni. így és csakis ezzel magyarázható, hogy különböző ürügyek miatt Európa új életének Magna Char- tája még mindig várat magára. Talán az év közepéig fedél alá kerül... S miközben divattá vált Nyu­gaton a szocialista országok­ban végbemenő állítólagos „ke­mény“ vonalról beszélni, talán mondani sem kell, hogy éppen egyes nyugati körök mesterke­déseinek köszönhető, hogy idő­ről időre fagyos fuvallatokat is érezhetünk. Mert továbbra sem szűnt meg az erőfitogtatás és a lélektani hadviselés, holott — és most Kissinger szavait idézzük — ,,A tapasztalat elosz­latta azt az illúziót, hogy saját óhajunknak megfelelően hatá­rozzuk meg az események me­netét". Aligha segíti a nemzetközi enyhülést az a tény, hogy az Egyesült Államok kormánya két év óta képtelen volt érvényt szerezni a párizsi egyezmények­nek, sőt Ford elnök a napok­ban fél milliárd dollár pótse­gélyt szavaztatott meg a Thieu- és a Lón Nol rendszer katonái támogatására. Nem jobb a hely­zet a Közel-Keleten sem, ahol — a kis lépések taktikájával csábítva Egyiptomot — Wa­shington újabb milliárdos se­géllyel bátorítja a Tel Aviv-i héjákat. Nem szeretnénk, persze, csu­pa sötét színeket festeni. Min­denképpen látnunk kell ugyan­is, hogy a szocialista közösség ereje, s a világban végbemenő változások olyan új realitáso­kat teremtettek, melyekben az új korszak kezdete a békés egy­más mellett élés elvének elfo­gadásával és gyakorlati alkal­mazásával képzelhető el. S eb­ből a szempontból a hadászati fegyverzet korlátozására vo­natkozó szovjet—amerikai meg állapodások, valamint a napok­ban felújított SALT-tárgyalások — a két nagyhatalom „hadásza­ti arzenálja“ csökkentésével — jelentős hozzájárulás lehet egy békés, az együttműködésein és megértésen alapuló világ meg­teremtéséhez. Erre annál is nagyobb szük­ség van, hisz Nyugaton, minde­nekelőtt az Egyesült Államok reálpolitikára hajló vezetői kö­rében komoly az aggodalom, nehogy „az atomfegyver-tech­nológia szédületes fejlődése ma­ga mögött hagyja a diplomácia békefenntartó erőfeszítéseit". Ezzel kapcsolatban idézte a kö­zelmúltban Averell Harriman New York állam volt kormány­zója Clemenceaut, aki egykor azt mondta: „a háború túl ko­moly dolog ahhoz, hogy a tá­bornokokra bízzák.“ Az enyhülés ügye tehát kor­paranccsá vált, s még ha figye­lembe is kell venni, hogy egyes körök nem tették le a fegyvert, a politikusok elsőrendű felada­ta, hogy mindent elkövessenek a leszerelésért, a fegyverkezési v ers e n y megszüntet éséér t. Cs mivel nem lehet békés ^ nemzetközi rend a két nagyhatalom — a Szovjetunió és az Egyesült Államok — konstruktív együttműködése nél­kül, nyilvánvaló, hogy az új korszakába lépő világnak ezt a történelmi realitását még azoknak is tudomásul kell ven­niük, akik erejüket eddig a jó ügy szolgálata helyett ármány­kodásra pocsékolták. FONOD ZOLTÁN NYIKOLAJ PODGORNIJ, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke Moszk­vában átnyújtotta Harilaosz Florakisznak, a Görög Kommu­nista Párt első titkárának (30. születésnapján a Népek Barát­sága szovjet érdemrendet. KIRÓ GLIGOROV, a jSZSZK Szkupstinájának elnöke fogad­ta az Interparlamentáris Unió csehszlovák csoportjának kül­döttségét, amely Ján Markónak, az unió csehszlovák csoportja elnökének, a CSSZSZK Szövet­ségi Gyűlése első alelnökének vezetésével Jugoszláviában tar­tózkodik. HAROLD W1LSON brit minisz- terelnök kanadai tárgyalásai­nak befejeztével Washingtonba érkezett. Wilson találkozik Ford elnökkel és megvitatják a két­oldalú kapcsolatokkal, az at­lanti együttműködéssel, a nyu­gati világ pénzügyi problémái­val, valamint a kelet—nyugat kapcsolatokkal összefüggő prob­lémákat. VLASTIMIL EHRKNBERGER, a CSSZSZK tüzelőanyag és ener­getikaügyi minisztere Moszkvá­ban Borisz Scserbinnel, a kő­olaj és gázipar vállalatainak építésével megbízott miniszter­rel és más szovjet kormány- képviselőkkel a szovjet—cseh­szlovák energetikai együttmű­ködésről tanácskozott. JÜAN VELASCO ALVARADO perui elnök megelégedéssel nyi­latkozott arról, hogy elnapol­ták a latin-amerikai külügymi­nisztereknek és Henry Kissin­ger amerikai külügyminiszter­nek márciusra tervezett Bue­nos Aires-i tanácskozását. A ta­nácskozás elhalasztásával a la­tin amerikai országok az új amerikai kereskedelmi reform ellen tiltakoznak. BADENBEN befejeződött az Osztrák Szocialista Párt orszá­gos Elnökségének a kormány tagjaival és a szakszervezeti szövetség vezetőivel együtt rendezett tanácskozása. Kreis- ky kancellár, a szocialista párt elnöke ezt követően kijelentet­te, hogy pártja megkezdte elő­készületeit az októberi orszá­gos választásokra. KUBA képviselője 13 éves szünet után ismét elfoglalta he­lyét az ENSZ latin-amerikai csoportjának ülésén. Kuba ugyan 1962-től formálisan a csoport tagja volt, de az USA és az általa támogatott reak­ciós latin-amerikai rezsimek le­hetetlenné tették a küldött részvételét az ülésen. PAU dél-franciaországi város­ban ma ül össze és vasárnapig tart a szocialista párt kongresz- szusa, melyen megvitatják a párton belül különböző csopor­tok határozati javaslatait. Az előzetes megyei pártkonferen­ciákon kitűnt, hogy Mitterrand és az őt támogató csoport biz­tos többséggel rendelkezik. MOSZKVÁBAN megjelent a KGST titkársága által kiadott sajtó-buletin első száma. Leváltások a belgrádi egyetemen Belgrád — Eltávolították egyetemi oktatói beosztásukból és rendelkezési állományba he­lyezték a belgrádi filozófiai kar nyolc tanárát, illetve tanárse­gédét. Ez a döntés a szerb kép­viselőház két tanácsának Belg- radban megtartott ülésén szü­letett. Az említett egyetemi oktatók eltávolításáról a jugoszláv saj­tóban megjelent közlemény megállapítja, hogy mind a nyolcán „a társadalom céljaival és gyakorlatával, valamint az alkotmány előírásaival és a JKSZ politikájával ellentétes te­vékenységet fejtettek ki. Hely­zetükkel visszaélve, az egyete­mi hallgatókat politikai ellen­zékiségre, a társadalom érde­keinek semmibevételére oktat­ták és azon mesterkedtek, hogy katedrájukat ellenzéki politikai tevékenység központjává te­gyék“. Washington — Nagy erejű robbanás történt a washingto­ni külügyminisztérium épületé­Az ötödik szakasz Bécsben Bécs — A közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről kez­deményezett tárgyalássorozat tegnap folytatódott az osztrák fővárosban. Mint ismeretes, Bécsben az érdemi tanácskozások negyedik fordulóját december közepén fejezték be. A részvevők közö­sen téli szünet tartásában ál­lapodtak meg, és még akkor el­határozták, hogy január végén újítják fel munkájukat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom