Új Szó, 1975. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-30 / 25. szám, csütörtök

NÉ HÁNY ■VJ! SORBAN ESSl sksL. AZ SZVSZ VÉGREHAJTÓ IRODÁJÁNAK ÜLÉSSZAKA A SZOVJET HADSEREG IDEOLÓGIAI MUNKÁSAINAK ÉRTEKEZLETE Moszkva — Moszkvában ked­den megnyílt a szovjet hadse­reg ideológiai munkásainak ér­tekezlete. Andrej Grecsko, a Szovjet­unió marsallja, az SZKP KB Po­litikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió honvédelmi minisz­tere „A szovjet fegyveres erők ideológiai munkásainak fela­datai az SZKP KB határozatai­nak fényében“ címmel tartott beszámolót. Bevezetőben az SZKP Központi Bizottsága, a po­litikai bizottság és a személy szerint Leonyid Brezsnyev ne­vében üdvözölte az értekezlet résztvevőit és sikereket kívánt nekik munkájukhoz. Grecsko marsall nyomatéko­san kiemelte a XXIV. pártkong­resszus határozatainak nagy je­lentőségét az ideológiai munka további fokozása szempontjá­ból. Az SZKP Központi Bizott­sága — mint mondotta — az utóbbi években a hadsereg épí­tésre vonatkozóan számos fon­tos határozatot fogadott el, köz­tük a fegyveres erőknél folyó párt-politikai munka megjavítá­sáról szóló határozatot. Az értekezleten felszólalt Bo- Visz Ponomarjov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttag­ja, a központi bizottság titká­ra. Méltatta azt az óriási fi­gyelmet, amelyet a központi bizottság, a politikai bizottság és Leonyid Brezsnyev, a köz­ponti bizottság főtitkára szen­tel a nemzetközi ügyeknek. Hangsúlyozva, hogy az SZKP a szovjet állam egyik központi feladatát abban látja, hogy visszafordíthatatlan jelleget ad­jon az enyhülésnek, kiemelte azoknak a találkozóknak a je­lentőségét, amelyek lezajlot­tak Leonyid Brezsnyev, vala­mint az NSZK, az Egyesült Ál­lamok és Franciaország vezetői között. Ezzel kapcsolatban ki­emelte a hadászati támadófegy­verek korlátozására vonatkozó hosszúlejáratú szovjet—ameri­kai megállapodás alapjairól Vla­gyivosztokban létrejött megál­lapodást. A szovjet állam — folytatta Ponomarjov — fejlesztve a ka­pitalista hatalmakhoz fűződő kapcsolatokat, elvi álláspontot foglal el, ami kedvező nemzet­közi visszhangra talál. Az ese­mények menete ismét és ismét alátámasztja, hogy az SZKP XXIV. kongresszusán meghirde­tett békeprogram továbbra is úgy hat, mint nagy fontosságú mozgatóerő az egész külpoliti­kai helyzetnek a béke és a népek biztonsága érdekében történő konstruktív átalakítá­sában. A nemzetközi helyzetről szól­va kijelentette: Jelenleg végbemegy a kapi­talizmus általános válságának új kiéleződése. Ez a gazdaság állammonopolista rendszerének válságával, a kapitalista rend­szeren belüli gazdasági kap­csolatok válságával, a neokolo- nializmusnak — a fejlődő or­szágok iráRyában folytatott imperialista politika alapjainak — a válságával függ össze. A kommunista mozgalom kér­déseiről szólva megállapította, hogy szüntelenül erősödnek annak pozíciói, sorainak egy­sége. A tesilvérpártuk vezetőinek találkozásai, a Varsói Szerző­dés tagállamai politikai tanács­kozó testületének rendszeres ülései, a kétoldalú párt- és ál­lamközi kontaktusok — együtt­véve alkotják a szocialista kö­zösség külpolitikai erőfeszítései szoros koordinálásának megbíz­hatóan működő mechanizmusát. A szocialista közösség erőinek és potenciáljának általános nö­vekedése — a szocializmus sza­kadatlanul fokozódó nemzetközi befolyásának nélkülözhetetlen forrása — jegyezte meg Pono­marjov. A nemzetközi fejlődésben — folytatta a szónok — nagy és mindinkább erősödő szerepet tölt be a világ nem szocialista részében kibontakozott kommu­nista mozgalom. Azok a mélyre­ható politikai változások, ame­lyek az utóbbi időben végbe­mentek Európában és más kon­tinensen, elválaszthatatlanok a kommunista pártok céltudatos tevékenységétől. Borisz Ponomarjuv végezel ül hangsúlyozta a szovjet fegyve­res erők személyi állományá­nak körében végzett eszmei ne­velő munka jelentőségét. Tegnap Moszkvában befejező, dött a szovjet fegyveres erők ideológiai munkásainak értekez­lete. A felszólalók hangsúlyoz­ták, hogy teljes mértékben he­lyeslik és támogatják az SZKP politikáját, a párt központi bi­zottságának és Leonyid Brezs­nyev vezette politikai bizottsá­gának a XXIV. pártkongresszus határozatai végrehajtásában ki­fejtett tevékenységét. A részvevők levelet intéztek a párt központi bizottságához és hangoztatták: a szovjet ka­tonák továbbra is híven fogják szolgálni a népet és minden erejükkel szilárdítani fogják a szocialista közösség biztonságát. Berlin —- Berlinben megnyílt a Szakszervezeti Világszövetség végrehajtó irodájának rendkívü­li ülésszaka. A háromnapos ta­nácskozás fő napirendi pontja a kapitalista országokban ta­pasztalható válság éleződése, és e válság hatása a dolgozók életkörülményeire. Az ülésszakot megnyitó Enri­que Pastorino, az SZVSZ elnö­ke hangsúlyozta, hogy a kapi­talista rend ellentmondásainak leküzdése és a tőkésországok válsága a dolgozók és a szak- szervezetek eddiginél sokkal egységesebb fellépését teszi szükségessé. Pierre Gensous főtitkár refe­rátumában megállapította, hogy a szocialista közösség létezése, továbbá a Szovjetuniónak és a többi szocialista országnak a Ankara -- Ilhami Samcar tö­rök hadügyminiszter bejelentet­te, hogy Törökország megkezd­te Cipruson állomásozó haderői­nek visszavonását, és első lé­pésként körülbelül ezer katonát szállítanak vissza a tőrök szá­razföldre. Törökország eddig nem szá­molt be arról, hogy milyen lét­számú török katonaság állomá­sozik a szigetországban. Kato­nai megfigyelők véleménye sze­rint körülbelül negyvenezerre tehető a Ciprusra vezényelt tö­rök katonák létszáma. Mint ismeretes, az amerikai kongresszus korábban olyan ha­tározatot fogadott el, hogy az Egyesült Államok felfüggeszti a Törökországnak folyósított katonai segítséget, amennyiben február 5-ig a ciprusi kérdés rendezésében nem mutatkozik haladás. Peking — Teng Hsziao-pinget kinevezték a kínai népi felsza­badító hadsereg vezérkari főnö­kévé, Csang Csung-csiaot pedig a hadsereg politikai főcsoport-, főnökévé — közölték szerdán kínai források. A két szenzációszámba menő új kinevezéssel betöltötté vált a kínai párt, állam és hadse­reg szinte valamennyi üresen álló posztja. A legfelsőbb kato­nai vezetés kulcstisztségeibe a párt legmagasabb szintű vezetői kerültek, kifejezve ezzel a had­sereg fölötti „abszolút“ pártel­békés egymás mellett élést hir­dető politikája a nemzetközi erőviszonyokat alapvetően a bé­ke erőinek javára változtatta meg. Ennek ellenére szükség van arra, hogy a béke erői a legnagyobb éberséget tanúsítsák az imperializmus agresszív meg­nyilvánulásaival szemben. Gen­sous az Egyesült Államokat, amiért katonai intervencióval fenyegette meg az arab olajter­melőket, elítélte, továbbá és a szovjet belügyekbe való beavat­kozásnak minősítette az új amerikai külkereskedelmi tör­vényt. A rendkívüli ülésszak keddi napján felszólalt még Herbert Warnke, az NSZEP Politikai Bi­zottságának tagja, a Szabad Né­met Szakszervezetek Szövetsé­gének elnöke, az SZVSZ Főta­nács Elnökségének tagja. Nicosia — Hivatalos nicosiai források közölték, hogy február első felében megindul a Ciprus és a külvilág között július 19- én megszakadt polgári légifor­galom. A ciprusi ENSZ rend- fenntartó erők ellenőrzése alatt álló nicosiai repülőtér azonban továbbra is zárva marad, he­lyette az ország déli részén lé­vő larnacai új légikikötőt nyit­ják meg. Athén — Az athéni rádió jól­értesült ankarai forrásokra hi­vatkozva jelentette: A török kormány rövidesen kedvező vá­laszt ad Karamanlisz görög mi­niszterelnöknek arra az indít­ványára, hogy az Égei-tenger olajmezőinek kiaknázása kérdé­sében Görögország és Törökor­szág között kirobbant vitát utalják a Hágai Nemzetközi Bí­róság elé. lenőrzés elvét, valamint az ál­lami és párttisztségek jól kive­hető összefonódását. Teng Hsziao-ping, az új ve­zérkari főnök köztudomásúlag egyike a KKP KB alelnökeinek, amellett miniszterelnök-helyet­tes is. Csang Csun-csiao, az új politikai csoportfőnök tagja a legfelsőbb párttestületnek, a KKP KB Politikai Bizottsága ál­landó bizottságának, amellett ugyancsak miniszterelnök-he­lyettes az Országos Népi Gyűlés két héttel ezelőtt lezárult ülés­szaka óta. Kínos' katonai kinevezések Megkezdődött a török haderők kivonása Ciprusról Kommentárunk 1975. I. 30. A viszonylagos béke immár harmadik évébe lépett Vietnam, de továbbra sem szűnt meg e térségben a hábo­rús veszély, s ez joggal nyug­talanítja a világot. Amikor két évvel ezelőtt, 1973. január 27- én Párizsban aláírták a viet­nami háború befejezéséről és a béke helyreállításáról szóló négyoldalú megállapodást ko­moly és reális lépés történt az igazságos rendezés irányában. A párizsi megállapodás 23. cik­kelye, valamint a kiegészítő jegyzőkönyvek arra irányultak, hogy Vietnamban megteremtsék az igazi békét, Észak és Dél fokozatos újraegyesítését, az ország függetlenségét. Az egyezmény véget vetett az Egyesült Államok szövetségesoi közvetlen katonai részvételének, az Egyesült Államok elismerte a DIFK létezését, kötelezte ma­gát a vietnami nép alapvető nemzeti jogainak és Dél-Viet- nam lakossága önrendelkezési jogának tiszteletben tartására. Az egyezmény aláírása után, amely új korszakot nyitott a háborúban mérhetetlen szenve­déseket és károkat elviselt vi­etnami nép történetében, az első, viszonylag rövid időszak­ban határozottan javult a lég­kör. A bombázások megszünte­tésével a Vietnami Demokrati­kus Köztársaságban megkez­dődhetett a békés újjáépítés, Dél-Vietnamban pedig kedve­zőbbek lettek a feltételek a hazafias erők számára, hogy megteremtsék az ország függet­len és demokratikus fejlődését. A kezdeti kedvező kibonta­kozás azonban hamarosan meg­torpant, elsősorban azért, mert a saigoni kormányzat követke­zetesen szabotálja a párizsi egyezménynek a politikai meg­oldásra vonatkozó cikkelyeit. A helyzet egyre romlott, s ilyen körülmények között már 1973 A HARMADIK ÉV tavaszán újabb tárgyalásokra került sor Le Dúc Tho és Kis­singer között. E tárgyalások eredményeképpen vietnami — amerikai közös közleményt ad­tak ki, amely tulajdonképpen megerősítette a párizsi béke­egyezmény legfontosabb rendel­kezéseit. Felhívást tett vala­mennyi hadművelet azonnali megszüntetésére Dél-Vietnam­ban, s előirányozta a DIFK és a saigoni kormány ellenőrzése alatt álló övezetek meghatáro­zását. Mindezen lépések ellenére a Thieu-rezsim folytatta terror­hadjáratát a DIFK ellenőrzése alatt álló területek ellen, s új­ból meg újból területrabló ak­ciókat indított azzal a céllal, hogy megszerezze a stratégiai és gazdasági szempontból leg­fontosabb körzeteket. Ilyen kö­rülmények között a DIFK kény­telen volt a felszabadított öve­zeteket a fegyverek erejével védelmezni. Ugyanakkor azon­ban tovább folytatta kitartó erőfeszítéseit a politikai rende­zés érdekében. Tárgyalókész­ségének ismételt bizonyítéka volt az a hatpontos javaslat, amelyben tavaly márciusban a tűzszüneti megállapodás szigo­rú végrehajtását indítványozta Dél-Vietnam egész területén, to­vábbá a politikai és katonai foglyok kicserélését, a demok­ratikus szabadságjogok teljesí­tését, a nemzeti megbékélés és egyetértés országos tanácsának létrehozását, nemzetközi ellen­őrzés alatt tartandó szabad és demokratikus választásokat, s a fegyveres erők fokozatos lét­számcsökkentését szorgalmaz­ta. A Thieu-rezsim azonban e ja vaslatra is csupán dühödt kiro­hanásokkal és terrorhadjáralá- nak fokozásával válaszolt. Ugyancsak Saigon bűnéből holt­pontra jutottak és megszakad­tak a két vietnami fél Párizs melletti politikai tanácskozásai csakúgy, mint a közös katonai bizottság tárgyalásai. A kiala­kult helyzetért nagy felelősség terheli az Egyesült Államokat. Ha a saigoni rezsim nem ka­pott volna újabb és újabb fegy­verszállítmányokat Washington­tól, ha 1973 óta nem küldtek volna 15 ezer civilruhás kato­nai szakértőt Dél-Vietnamba, ha az Egyesült Államok kor­mánya következetesen leszá­molt volna a Nixon-doktrina alkalmazásával és nem támo­gatná a saigoni csapatok terü­letszerző akcióit, kétségtelen, hogy Dél-Vietnamban a békés kibontakozás előbbre tartana. Méltán állapította meg abból az alkalomból, hogy több mint két év telt el a párizsi Viet- nam-megállapodás aláírása óta Le Dúc Tho, a Vietnami Dol­gozók Pártja Politikai Bizottsá­gának tagja: Annak idején a Nixon kormányzat, most pe­dig a Ford-kormányzat szegte, illetve szegi meg vállalt köte­lezettségeit. Abban a í'emény- ben avatkozik be katonailag és politikailag Dél-Vietnam bel- ügyeibe, hogy sikerül ott meg­honosítania az amerikai neoko- lonializmust és végérvényessé tenni az ország megosztottsá­gát. Az Egyesült Államok min­dent elkövet a saigoni katonai rezsim katonai és gazdasági tá­mogatásának további növelésére A Thieu-klikk Washington támo­gatásával szabotálta a tűzszü­netet, végrehajtott több tízezer területrabló és úgynevezett „pa- cifikációs“ hadműveletet, folytatott és folytat népirtó ^támadásokat a DIFK által el­lenőrzött övezet ellen. Leszö­gezte: ha a Ford-kormányzat tovább folytatja a katonai el­kötelezettség politikáját és a Dél-Vietnam belügyeibe való beavatkozást, s a háború fo­kozása érdekében továbbra is segítséget nyújt a saigoni laká­jainak, akkor Dél-Vietnam la­kossága egy emberként s egy­ségben összeforrva a kambod­zsai és a laoszi néppel, a leg­elszántabb harcot fogja vívni a béke, a Vietnamról szóló pá­rizsi megállapodás védelméért. A szocialista közösség orszá gai, a világ összes békeszerető erői szolidárisak a vietnami nép harcával, síkraszállnak azért, hogy érvényesüljenek a párizsi békeegyezmény előírásai és hogy a most megkezdődött har­madik esztendő végre meghoz­za az igazi békés kibontakozást Dél-Vietnamban. PROTICS JOLÁN A CGT bányásztagozata jelen­tést adott ki a lieveni bánya­katasztrófa ügyében folytatott vizsgálata eredményéről. A je­lentés hangsúlyozza, hogy a robbantást a bányabiztonságért felelős szervek súlyos hanyag­sága okozta, mert nem tartot­ták be a szükséges • biztonsági intézkedéseket. A WASHINGTONI KÜLÜGY­MINISZTÉRIUMBAN egy har­madik emeleti mosdóhelyiség­ben bomba robbant. A merény­let közép-európai idő szerint 7,00 óra, vagyis helyi idő sze­rint szerdán hajnali 1,00 óra körül történt. A robbanás kö­vetkeztében senki sem sebe­sült meg, de az épület máso­dik, harmadik és negyedik eme­lete súlyosan megrongálódott, „LOCKED GAE 75“ fedőnév­vel tíznapos NATO-hadgyakor- latok kezdődtek Portugáliában. A légi és haditengerészeti ma­nőverekben az Egyesült Álla­mok, az NSZK és Franciaor­szág hadihajói és harci repülő­gépei vesznek részt. A JÚLIUSRA tervezett közös szovjet—amerikai űrrepülés előkészítésére szovjet űrhajózá­si szakemberek mintegy hatvan fős csoportja érkezett a Cap- Canaveral-i Kennedy-űrközpont- ba. A csoport tagjai — akik előzőleg a houstoni űrközpont­ban jártak —, a következő tíz napban kipróbálják a Szojuz szovjet és az Apolló amerikai űrhajó július 15-re tervezett összekapcsolása után haszná­landó szovjet gyártmányú be­rendezéseket. GERALD FORD amerikai el­nök Róbert G. McCloskeyt ne­vezte ki a kongresszussal fenn­tartott kapcsolatokért felelős külügyminiszter-helyettessé. McCloskey, aki jelenleg az Egyesült Államok „utazó nagy­követe“, e tisztségét is meg fogja tartani. A KOZMIKUS TÉRSÉG kuta­tásának folytatására kedden a a Szovjetunióból Föld-körüli pá­lyára bocsátották a Kozmosz-« 705 jelzésű mesterséges holdat. A mesterséges hold berendezé­sei megfelelően műkődnek. A földi számítógépközpontban megkezdték a beérkező adatok feldolgozását. GENFBEN megnyílt a szovjet —amerikai állandó konzultatív bizottság ülésszaka. Mint isme­retes, e bizottság hivatott elő­mozdítani az 1972 május 26-1 SALT-megállapodások, vala­mint a nukleáris háború veszé­lyének elhárítására teendő in­tézkedésekről 1971 szeptember 30-án megkötött megállapodá­sok rendelkezéseinek végrehaj­tását. ETIÓPIÁBAN az ideiglenes katonai kormányzótanács kö­zölte, hogy véget vet eddigi türelmes politikájának, s a jö­vőben erélyesen fellép a szepa­ratista gerilla-tevékenységgel szemben. Az Addisz Abeba-1 rádióban közölt nyilatkozatában a vezető testület hangoztatta: Nem tűrheti tovább a közrend veszélyeztetését Eritrea észak* etiópiai tartományban. Lemondott a dán kormány Koppenhága — Poul Hartling dán miniszterelnök kedd este bejelentette: benyújtja kormá­nya lemondását U. Margit ki­rálynőnek. E bejelentés azután hangzott el, hogy a folketing (parla­ment) 86 szavazattal, 85 ellené­ben, s 5 tartózkodás mellett megszavazta az ellenzéki Szo­ciáldemokrata Párt által ugyan­aznap a költségvetési vita kel­lős közepén benyújtott indít­ványt, amely felszólította a ki­sebbségi Hartling-kabinetet, hogy mondjon le és ily módon tegye lehetővé a többségi kor­mány megalakítását. A királynő a szokásos eljá­rásnak megfelelően valószínű­leg Anker Jörgensent, a folke- tíngben a legtöbb mandátummal rendelkező Szociáldemokrata Párt elnökét kéri fel az új kor­mány megalakítására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom