Új Szó, 1975. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-28 / 23. szám, kedd

A Szövetségi Statisztikai Hivatal jelentése a CSSZSZK népgazdaságának fejlődéséről és a terv teljesítéséről (Folytatás az 1. oldalról) százalékkal az egyéb mezőgaz­dasági gépek, 25,8 százalékkal a zománcozott fürdőkádak, 15,0 százalékkal az acél- és az önt­vényradiátorok gyártása. A tartós fogyasztási cikkek közül a megelőző évhez viszo­nyítva 4253 darabbal több sze­mélyautót, 9,8 százalékkal több háztartási mosógépet és 7,5 százalékkal több tévékészülé­ket gyártottunk. Az énítkezési anyagok terme­lése 8,2 százalékkal növekedett és 0,8 ponttal haladta meg a tervben előirányzott növekedési ütemet. Az átlagosnál gyorsab­ban növekedett a kőfejtés és a kö feldolgozása, s 1973-hoz vi­szonyítva 586 ezer tonnával (7,0 százalékkal) több cemen­tet és 450 ezer m3-rel (8,4 szá­zalékkal) több épületelemet gyártottunk. A közszükségleti ipar terme­lése 5,8 százalékkal, az elő­irányzott ütemnél 0,9 ponttal gyorsabban növekedett. Leg­gyorsabb volt a fafeldolgozó ipar (7,6 százalék), ezen belül a bútoripar (9,6 százalék) ter­melésének növekedése. Az üveg-, kerámia- és porcelánipar termelése 7,4 százalékkal, a poligráfiai ipar termelése 6,2 százalékkal növekedett. Az élelmiszeripar az elmúlt évben 4,7 százalékos növeke­dést ért el, ehhez elsősorban az állati termékek feldolgozása, a sör- és a malátagyártás, va­lamint az olajipar járult hoz­zá. A húsipar termelése 6,6 szá­zalékkal növekedett. A termelési feladatok túltel­jesítése alapján az értékesítés előirányzott tervét is sikerült teljesíteni. A beruházási gép­ipari szállítások 10,0 százalék­kal, a belkereskedelmi szállí­tások 6,2 százalékkal növeked­tek. Ennek ellenére hiányossá­gok fordultak elő a szállítási határidők megtartásában, s a gépipar és közszükségleti ipar belkereskedelmi szállításai nem mindig voltak összhangban a fogyasztók igényeivel. Mezőgazdaság A mezőgazdasági termelés emelkedő irányzata az 5. öt­éves terv negyedik évében is folytatódott. A bruttó mezőgaz­dasági termelés értéke csaknem 77,6 milliárd koronát ért el, ami 3,0 százalékkal volt több, mint 1973-ban. (A CSSZK-ban 1,4 szá­zalékkal, az SZSZK-ban 6,4 szá­zalékkal). Ezzel összesítve tel­jesítettük, az állattenyésztésben pedig körülbelül 1 százalékkal túlszárnyaltuk az évi terv elő­irányzatát. Az állami alapokba irányuló mezőgazdasági áruter­melés értéke 1,4 százalékkal haladta meg a tervet, s csak­nem 44,6 milliárd koronát ért el. A mezőgazdasági termelés nö­vekedése az 5. ötéves terv ed­digi 4 évében lehetővé tette a CSKP XIV. kongresszusán elfo­gadott határozat teljesítését, melynek értelmében az élelmi­szerfogyasztás növekedési több­letét saját termelésből fedez­tük. A .növénytermesztés sza­kaszán 960 ezer tonnával több gabonát termeltünk, mint 1973- ban. Ezt a növekedést a vetés- terület csökkenése mellett a hektárhozamok növelésével ér­tük el. Eredményesen bővítet­tük a hüvelyesek termesztését is, kevésbé volt sikeres a cu­korrépa, a burgonya, a gyü­mölcs- és a zöldségfélék beta­karítása. A gabonafélékből (ku­koricával együtt) 38,5 q/ha át­laghozam mellett 10 616 ezer tonnát, ezen belül a búzából 40,2 q/ha átlaghozam mellett 5126 ezer tonnát termeltünk. A gabonafélék elmúlt évi hozama lehetővé tette az állami felvá­sárlás tervének 10,9 százalékos túlszárnyalását. A gabonafelvá­sárlás állami tervét a közép­szlovákiai kerület 17,4 száza­lékkal, a kelet-csehországi 13,9 százalékkal, a nyugat-szlovákiai 13,5 százalékkal, a dél-morva- vidéki kerület pedig 12,0 szá­zalékkal, teljesítette túl. Cukorrépából 395,0 q/ha átla­gos hektárhozam mellett 8 191 ezer tonnát gyűjtöttünk be, s az év végéig felvásárolt meny- nyiség 11,0 százalékkal több az előirányzott tervnél. Burgonyá­ból 163,9 q/ha átlaghozam mel­lett 4 586 ezer tonna termett. Az állattenyésztési termelés a törzstenyésztés és az állat­orvosi gondoskodás fejlődése, valamint a korszerű takarmá­nyozási módszerek elterjedése következtében tovább növeke­dett. Az egy tehénre eső évi tejhozamban elértük a 2810 li­tert, s a tyúkok átlagos tojásho­zama elérte a 204 darabot. Az állattenyésztési termelés kedvező növekedése lehetővé tette a terv túlteljesítését az alapvető termékek felvásárlá­sában. Az elmúlt évben 2,2 szá­zalékkal több vágóállatot, 5,1 százalékkal több vágóbaromfit, 1,0 százalékkal több tejet és 10.1 százalékkal több tojást vá­sároltunk fel, mint amennyit az évi terv előírt. A mezőgazdasági termelésben elért eredményekre kedvezően hatott a növénytermesztés és az állattenyésztés intenzifikálá- sa, az új kooperációs kapcsola­tok, a koncentráció és a szako­sítás elmélyülése. A mezőgazdaság 1974-ben összesen 1400 ezer tonna ipari trágyát kapott, s csaknem 200 kg tiszta tápanyag jutott 1 ha mezőgazdasági területre. Az utóbbi években fokozódott a hatékonyabb kombinált műtrá­gyák felhasználása, arányuk azonban még mmdig alacsony, az összes műtrágyának alig egyötöd részét képezi. Erdő- és vízgazdaság Az 5. ötéves terv előirányza­tait az erdőgazdaságban is tel­jesítettük. 1974-ben összesen 15.4 millió erdei köbméter fát termeltünk ki, 3,4 százalékkal többet, mint 1973-ban. Az erdei munkák gépesítettségi foka az 1973-as évi 84,5 százalékról 86.2 százalékra növekedett, a fák kivágásánál és elszállításá­nál azonban már eléri a 10 százalékot. 1974-ben 1,2 milliárd mS ivó­vizet állítottunk elő, ami 6,3 százalékos évi növekedést: je­lent. A nyilvános vízvezetékek­re kapcsolt háztartások aránya az 1973 évi 60,8 százalékról 61,7 százalékra növekedett. Az elmúlt évben már 2290 község­ben volt nyilvános csatorna- rendszer, ami az 1970-es évhez viszonyítva 19,3 százalékkal több. A csatornázott házakban élő lakosság aránya 1974 ben elérte az 50 százalékot Építőipai Az építőipari vállalatok saját dolgozóikkal 66,6 milliárd koro­na értékű munkát végeztek, s teljesítményük 7,0 százalékos évi növekedése 0,9 ponttal több az évi tervben előirányzott fel­adatnál. A CSSZK-ban teljesített építési munkák értéke 44,0 mil­liárd korona, a növekedési ütem 6,6 százalékos, az SZSZK- ban az építési munkák értéke 22,6 milliárd korona, a növe­kedési ütem pedig 7,8 száza­lékos volt. A XIV. pártkongresszus hatá­rozatainak megfelelően jól ha­lad az építőipari kapacitások összpontosítása Bratislavában és az észak-csehországi kerü­letben, ugyanakkor a rendkívü­li intézkedések ellenére is le­maradás van Prága főváros te­rületén. Egyes építőipari válla­latok az elmúlt évekhez hason­lóan 1974-ben is elmaradtak az évi terv teljesítésében. Az építőipari vállalatok 1974- ben összesen 80 918 lakást fe­jeztek be (a CSSZK vállalatai 51 630, az SZSZK vállalatai 29 288 lakást), ezzel az évi ter­vet 101,5 százalékra (a CSSZK- ban 102,5 százalékra, az SZSZK- ban 99,7 százalékra) teljesítet­ték. Közlekedés és szállítás A nyilvános teherszállítás tel­jesítménye 1974-ben elérte az 555 millió tonnát, a megelőző évhez viszonyítva 9 millió ton­nával, vagyis 1,7 százalékkal növekedett. Az évi tervet azon­ban csak 97,1 százalékra sike­rült teljesíteni. Ezen belül a Csehszlovák Államvasutak 267 millió tonnás áruszállítással 99.4 százalékra, a Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat pedig 283 millió tonnás áruszállítás­sal 94,9 százalékra teljesítette az évi tervet. A szállítások egyenletességét kedvezőtlenül befolyásolták a tartós esőzések és az árvizek a második félévben, a közúti te­herszállításra viszont kedvezőt­lenül hatott egyes kerületekben a gépkocsivezetők és a pótal­katrészek hiánya. A nyilvános személyszállítás tervét globálisan 1,4 százalék­kal teljesítették túl, miközben csökkent a vasúton közlekedő személyek száma és megnöve- kedett az autóbuszforgalom. A légi utasforgalomban összesen 1809 személy vett részt, ebből 1097 személy a belföldi járató kon. Egyre több utas veszi igénybe a városi tömegszállílá- si eszközöket. Az 1974 május 9- én üzembe helyezett prágai metrón az év végéig összesen 38,9 millió személy utazott. Több év után először sikerült csökkenteni a nemzeti jövede­lem képzésének anyagigényes ségét az egész népgazdaság méreteiben. A háromnegyedévi kimutatások szerint a társadal­mi termék 5,2 százalékkal, a termelési fogyasztás pedig 5,0 százalékkal növekedett. A társadalmi munkatermelé­kenység 4,8 százalékkal növe­kedett, s mintegy 87 százalékos arányban fedezte a nemzeti jö­vedelem növekedését. A nép­gazdaságban dolgozók száma (körülbelül 330 ezer anyasági szabadságát töltő nővel együtt) 1974-ben elérte a 7350 ezer sze­mélyt, ennek 47,7 százaléka nő. A népgazdaság dolgozóinak szá­ma az elmúlt évben körülbelül 100 ezer személlyel, vagyis 1,4 százalékkal nőtt, éspedig főleg az építőiparban, az egészség­ügy, a szociális gondoskodás, a kereskedelem, a közétkezte­tés, az iskolaügy, a kultúra és a népművelés területén; ezzel szemben csökkent a dolgozók száma a mezőgazdaságban és az erdészetben. A betegségek és balesetek okozta munkaképtelenség 4,05 százalékos volt, a megelőző év­hez viszonyítva 0,03 ponttal csökkent. Az ipari dolgozók száma or­szágos átlagban 0,8 százalék­kal, ezen belül a CSSZK-ban 0,2 százalékkal, az SZSZK-ban 2,8 százalékkal növekedett. A népgazdaságban 117,6 mil­liárd korona értékű beruházást teljesítettünk (a Z-akcióban és a lakosság egyéni építkezésein kívül), ami az előző évhez vi szonyítva 8,7 százalékos nőve kedést jelent. A beruházások értéke a CSSZK-ban 77,6 mil­liárd, az SZSZK-ban 40,0 mil­liárd koronát tett ki. A beru­házások állami tervének telje­sítésében 1,9 százalékos volt a lemaradás (CSSZK 2,6, SZSZK 0,6 százalék). Az építkezési be­ruházások terén 96,2 százalé­kos, a gépek és berendezések beruházása terén 100,8 százain Az 1974-es évben tovább folytatódott gazdaságunk be­kapcsolódása a nemzetközi ágazaton belüli munkamegosz tásba a szocialista gazdasági integráció Komplex Programja keretében. Gyorsan növekedett az áru­csere-forgalom a szocialista ál­lamokkal, ami jelentős ténye­zője volt népgazdaságunk fo­lyamatos fejlődésének. A kapi­talista államokkal folytatott ke­reskedelem dinamikáját nagy mértékben befolyásolták a ka­pitalista piac árnövekedései. A A gazdaság dinamikus fejlő­dése megteremtette a feltétele­ket a lakosság anyagi és kul­turális szükségleteinek jobb ki­elégítéséhez. A személyi fo­gyasztás 6 százalékkal növeke­dett. Az ötéves terv eddigi éveihez viszonyítva meggyor­sult és meghaladja a tervezett előirányzatot. A társadalmi fo­T óvösszeköttetés A telefonállomások száma 1974-ben mintegy 120 ezerrel gyarapodott, s így jelenleg 2473 ezer telefonállomás van üzem­ben. Ennek ellenére tovább nö­vekedett a telefonállomásokat igénylő elintézetlen kérvények száma. 1974-ben tovább bővült a városok közötti és a nemzet­közi automatizált összeköttetés, s az utomatikus kapcsolású in- terurbán beszélgetések aránya elérte az 54 százalékot. A televízió második program­ját 1974-ben a lakosság 45 szá­zaléka vehette, s az adás a CSSZK területének 22 százalé­kát, s az SZSZK területének 17 százalékát fedte be. Az év má­sodik felében az I. televíziós programon is elkezdődött a kí­sérleti színes adás. Legjelentősebb volt a növeke­dés az energetikában (3,6 szá­zalék), a színesfém-kohászat­ban (2,9 százalék) és a vegy­iparban (1,6 százalék), ugyan­akkor enyhén csökkent a fog­lalkoztatottság a textil- és a ruházati iparban. A munkatermelékenység az iparban 5,4 százalékkal növeke­dett, ami 0,6 ponttal több az előirányzott növekedésnél. Gyorsabban növekedett a mun­katermelékenység az SZSZK iparában (SZSZK 6,9 százalék, CSSZK 4,9 százalék). A munka­termelékenység növekedése kö­vetkeztében 3,5 százalékkal nö­vekedett az ipari dolgozók át­lagbére, s elérte a 2290 koro­nát, ami viszont 1,0 ponttal több az előirányzott növekedés­nél. Az építőipari dolgozók mun­katermelékenysége szintén 5,4 százalékkal növekedett, ez azonban 0,3 ponttal kevesebb az előirányzottnál. Az iparban a munkaidő alap kihasználásának foka a meg­előző év szintjén maradt, a túl­órái munka részaránya 0,1 ponttal csökkent és 5,3 száza­lékot ért el. A műszakszám az 1973. évi i,333-ról 1,330-ra csökkent. Az elmúlt évben 622 állami kutatási és fejlesztési feladat megoldása volt folyamatban, ezekből 82,6 százalékot sikerült lerv szerint teljesíteni. kos arányban teljesítettük az évi tervet. Az építkezési beru­házások értéke 66,3 milliárd, a gépi beruházások értéke 51,3 milliárd korona volt. Gyorsabb ütemű volt a beru­házás a termelési szférában, ezen bel ül pedig a tüzelőanyag­termelésben és az energetiká­ban. Javult a helyzet az épít­kezési kapacitások legfonto­sabb akciókra való összponto­sításában, de ennek ellenére nem került sor több új terme­lési kapacitás tervezett időben való átadására. szocialista államokba irányuló kivitel 10,6 százalékkal, a ka­pitalista államokba irányuló ki­vitel 33,9 százalékkal növeke­dett. A szocialista államokból származó behozatal növekedése 18,5, a kapitalista államokból 35,5 százalékos volt. A csehszlovák külkereskede­lem döntő hányadát a szocia­lista államokkal valósítjuk meg. Legfontosabb kereskedel­mi partnerünk a Szovjetunió, melyre a forgalom egyharmada esik. gyasztás növekedése 5,6 száza­lékos volt, s egy lakosra szá­mítva 1974-ben megközelítőleg 6150 korona értékű társadalmi fogyasztás jutott. A lakosság pénzjövedelme 4,3 százalékkal, vagyis 11,6 milliárd koronával növekedett, s körülbelül 281 mlliárd koro­nát ért el. A bérjövedelem az előirányzott 4,5 százalék he­lyett 4,7 százalékkal növeke­dett. A lakosságnak nyújtott kölcsönök értéke mintegy 10 milliárd korona volt, és alapjá­ban véve a megelőző év szint­jén maradt. Az újházasok 3,1 milliárd korona értékű kölcsönt vettek fel, s a lakosság betét­jei 8,8 milliárd koronával nö­vekedtek. Az átlagos havi nominálbér a népgazdaság szocialista szek­torában (az efsz-ek nélkül) 2234 koronát ért el, s a meg­előző évhez viszonyítva 3,4 százalékkal növekedett. Az ipa­ri szervezetekben a bérek fej­lődésére a munka ésszerűsítése és a bérrendszer tökéletesítés« is kedvezően hatott. Az új bér rendszert alkalmazó szerveze­tekben gyorsabban növekedett a munka termelékenysége, s ennek következtében az átlag­bér is, mint a régi bérrend­szert alkalmazó szervezetekben. Az elmúlt évben a kiskeres­kedelmi forgalom is gyorsab­ban növekedett a tervezettnél. A növekedés üteme 7,5 százalé­kos volt, a forgalom értéke el» érte a 205,2 milliárd koronát, miközben az iparcikkek forgal­ma sokkal gyorsabban növeke­dett, mint az élelmiszereké. A kiskereskedelmi árak szintje stabil maradt, s az 1974-es árak az 1970-es januári árak színvonalán maradtak. Tovább növekedett az alap* vető élelmiszerek fogyasztása. Az 1 lakosra eső húsfogyasz­tásban elértük a 78,5 kg-ot, ami 1,2 kilogrammal iöbb, mint a megelőző évben. Az 1 lakosra eső tejfogyasztás 132 literre, a tojásfogyasztás 292 darabra nö­vekedett. A lakásépítés különböző for­máiban 9782 lakással több ké­szült el, mint a megelőző év­ben, vagyis összesen 127 295 la­kás, ebből a CSSZK-ban 84 081, az SZSZK-ban pedig 43 214 la­kás. Ez az építés egyes formái szerint így oszlott meg: kom­munális építés 22,8, szövetkeze­ti lakásépítés 27,7, vállalati la­kásépítés 22,2, egyéni lakásépí­tés 27,3 százalék. A szociális biztosítás céljaira 51,8 milliárd koronát fordítot­tunk, 4,8 százalékkal többet, mint a megelőző évben. Ebből a nyugdíjakra 30,5 milliárd ko­ronát fizettünk ki. A nyugdíja­sok száma 46 ezerrel, a kifize­tett nyugdíjak összege 1 mil­liárd koronával növekedett. Az alkalmazottak öregségi nyugdí­ja csaknem 2 százalékkal nö­vekedett és elérte a 945 koro­nás havi átlagot. A családi pót­lék kifizetésére vonatkozó új rendeletek alapján az e célra kifizetett összeg a megelőző évhez viszonyítva 9 százalékkal növekedett és 10,1 milliárd ko­ronát ért el. A két és a több gyerekről gondoskodó anyák 1,35 milliárd korona anyasági juttatásban részesültek, ami csaknem 17 százalékkal halad­ja meg a megelőző évben kifi­zetett összeget. Az elmúlt évben a kiadóvál­lalatok csaknem 7 ezer köny­vet adtak ki, összesen 78 mil­liós példányszámban, s össze­sen 1190 újság jelent meg, eb­ből 30 napilap. Tovább emelkedett az egész­ségügyi gondoskodás színvona­la, az egy orvosra eső lakosok száma az elmúlt évben 393-ról 380-ra csökkent. A kórházakban növekedett a férőhelyek száma, az elmúlt évben 1000 lakosra 12,3 kórházi ágy jutott. A népszaporulat is kedvezően alakult, bár csökkent a házasu­landók korosztályának szemé­lyi létszáma, összesen 142 ezer házasságot kötöttek, ami leg­több a háború befejezése óta. Ezzel szemben 31 ezer házassá­got bontottak fel, ami 2 ezer­rel több, mint a megelőző év­ben. 1974-ben 292 ezer gyermek született, 18 ezerrel több, mint 1973-ban. Az elhalálozások szá­ma nem növekedett, a megelő­ző év színvonalán maradt. Az átlagkor az 1973-as évi 70,2 év­ről 70,5 évre növekedett. 1974 végén a CSSZSZK-nak összesen 14 472 000 lakosa volt, ebből 10 026 000 a CSSZK-baa és 4 716 000 az SZSZK-ban. II. A fejlesztés minőségi eredményei IV. Külgazdasági kapcsolataink fejlődése V. Az életszínvonal növekedése Ül. A beruházás eredményei

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom