Új Szó, 1975. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-25 / 21. szám, szombat

Hana Meličková hetvenöt éves Á szlovák hivatásos színmű­vészet kialakulása elválasztha­tatlan a cseh együttesektől, amelyek az első világháború utáni időszakban Szlovákiában tevékenykedtek. Addig magyar és német együttesek érkeztek Budapestről és Bécsből, elsősor­ban Bratislavába és KoSicére. A szlovákiai színművészetben 1920. március elseje fontos idő­pont, mert ekkor nyílt meg a Szlovák Nemzeti Színház kapu­ja. Hangsúlyozni kell, hogy en­nek alapját a cseh és a szlo­vák prózai és operaegyüttes ké­£ ezte, a szlovák művészek csak esőbb léptek a hivatásos pá­lyára és vagy a műkedvelők so­raiból érkeztek, vagy a prágai Színművészeti iskolában tanul­tak. Az elsők között volt Hana MeliCková (született Martin­ban, 1900. január 27-én). Prá­gában végezte a konzervatóriu­mot, majd a színművészeti tan­szakot és előbb mint vendég, később pedig mint szerződéses művész számtalan nehéz sze­repet vitt sikerre a Szlovák Nemzeti Színház színpadán. E szerepek között volt Wilde Sa- loméja, az Ember tragédiájának Évája és Ibsen Peer Gyntjének Solvejgja. Hűségesen kitartott a választott színház mellett — kivéve az ún. szlovák állam ke­serves éveit, amikor távoznia kellett az intézményből — és a Szlovák Nemzeti Színházhoz a mai napig is hű maradt. Hana Meliöková művészetével és egyéniségével kiérdemelte a szocialista társadalom legna­gyobb elismerését és értékelé­sét, a nemzeti művész megtisz­telő címet, hiszen élete és te­vékenysége összefügg a szlovák (J. Vavrn felvétele) hivatásos színművészet egész fejlődéstörténetével. Míg a Szlovák Nemzeti Szín­ház színpada a művésznő szá­mára az igazi otthon, filmsze­repei, illetve a rádióban és a televízióban nyújtott alakításai révén meghódította az egész or­szágban a nézőket és a hallga­tókat, akik valóban saját nem­zeti művészüknek tartják. Szerepeinek felsorolása szin­te lehetetlen. Példaként említ­jük, hogy a Szlovák Nemzeti Színházban 277 figurába lehelt életet és ha ehhez hozzászámít­juk a rádiószerepeket, a tele­víziós játékokban nyújtott ala­kításait és filmszerepeit, továb­bá nyilvános fellépéseit, ame­lyekkel ünnepélyes alkalmak műsorát gazdagította, akkor úgy véljük, hogy. ezek a figurák életre kelve nem férnének el sem a bratislavai Hviezdoslav Színház, sem a Szlovák Nemze­ti Színház nézőterén. Elismerést érdemel, hogy Ha­na Meliöková művészetének ere­dője a színház alázatos szere- tete és tisztelete, a pozitív vagy negatív női alakok szeretete, jellemezzék ezeket tragikus, vagy komédiázó vonások s kö­veteljenek bármilyen alkotó, művészi küzdelmet. Bizonyo.s, hogy minden ilyen küzdelem a művésznő csodálatos adottsá­gának győzelmével végződött és végződik. Alakított kislányokat, lányokat, asszonyokat, felesége­ket, anyákat és nagyanyákat, de mindenkor elhitette a néző­vel, vagy a hallgatóval, hogy az a figura, amelyet megformál, hiteles. Ezt elsősorban meggyő­ző alakításaival érte el. Ahosz- szú évek során Hana Meliőko- vá egyetlen szerepét sem ke­zelte csak úgy félvállról. A né­ző, vagy a hallgató mindenkor érezte a teljesítmény mögött az alkotó küzdelmet, azt az eltö­kélt szándékot, hogy a legjel­lemzőbb vonásokat láttassa, ér­zékeltesse a nézőkkel. El kell hinni a könnyeit és a neveté­sét. Akár a színház nézőterén, akár a moziban, vagy otthon a képernyő előtt el kellett hin­ni, hogy Hana MeliCková való­ban az, amit éppen alakít. Ép­pen ezért nyűgözött le minden­kit művészetével, mert a vál­lalt hősök életét és sorsát élte és szenvedte. És nem ismert nagy vagy kis szerepeket, csak „szerepet“ s a tökéletes alakí­tás érdekében szívesen vállalt minden áldozatot, minden erő­feszítést. A közönség szeretettel kö­szönti Hana Meliőkovát 75. szü­letésnapja alkalmából és továb­bi nagy sikereket kíván a mű­vésznőnek. (M. G.) Bemutató este A PIROS KARAVÁN A SZLOVÁK FŐVÁROSBAN feélelőtt tíz óra. A bratisla­vai Oj Színpad nézőterén csu­pán néhány színész üldögél. Ök nem játszanak az új darab­ban, s így most a színház „túl só részéről“, nézőként figye­lik társukat. A színpadon leír­hatatlan a nyüzsgés. Jlvo Heller, Ida RapaiCová gyakorol egy je­lenetet, mellettük a fővilágósí- tó méri a fényerősséget. Zdc- nék Macháfíek nincs kibékülve a mikrofonok beállításával, sze­rinte a nézőtéren mindent túl­harsognak a fúvósok. Karéi Vlach a sapkáját keresi, Mis- kovics László pedig éppen a hangját köszörüli. A rendező­asztal mellett BedFich Kramosil nagy nyugalommal dúdol egy dalt az új magyar musicalből. A gyanútlan színházlátogató nyilván elcsodálkozna e látszó­lagos zűrzavaron, pedig erről szó sincs. Az úgynevezett ’„szín­házasok“ erre azt mondják: né­hány perc múlva kezdődik a fő­próba. S valóban: rövidesen elcsen­desül a színpad, kialszanak a ri­valdafények, s elkezdődik a Piros karaván című magyar musical bratislavai főpróbája. A színhely: egy cigánytanya. Az időpont: az ötvenes évek ele­je. A társadalmi átalakulások szele ide is eljut, s ebben a légkörben, ahol azelőtt évtize­dek alatt szinte semmi sem történt, most igazi vihar készül. Öröm' és bánat sugárzik a sze­replők szemében. Nehéz egy­szeriben véget vetni a régi élet­módnak, s legalább ilyen nehéz új életet kezdeni. Különösen akkor, ha az illetékes embe­rek türelrr- •- -v. s alapjában véve jó e úsaikat elha­markodva, ciummisztratív esz­közökkel igyekeznek megvalósí­tani. A főpróba szünetében Csemer Gézával, a musical szövegköny­vének szerzőjével beszélget­tünk erről a figyelemre méltó zenés játékról. — Darabunk valóban az úgy­nevezett cigánykérdésről szól, amely nálunk, Magyarországon sem politikai kérdés, hiszen ha­zámban is biztosítják valameny- nyi állampolgár számára a mun­kához, a művelődéshez és az egyéb emberi szükségletekhez való jogot. Persze, a gyakorlat­ban már nem minden zökkenő nélkül lehetett e jogok"' ' vé- nyesíteni. Különösen a származású állampolgáro. .;ö- zül sokan nem értették meg, hogy új, humánus társadalmat építünk, amely valamennyiünk számára jólétet biztosít. Ehhez természetesen dolgozni kell, s rendszeresen művelődni. S ez­zel együtt szakítani a régi életszemlélettel és életmóddal. Erről igyekeztünk művészi esz­közökkel vallani, s a szereplők sorsán , keresztül paríibolikus példázat ♦ formájában befolyá­solni az emberek gondolkodá sát. / Szakcsi Lakatos Béla zene­szerző folytatja a gondolatsort: — Nem volt könnyű a már kész szövegkönyvhöz muzsikát komponálni. Nálunk, s úgy tu­dom, részben Szlovákiában is még nagyon erős az úgyneve­zett bécsi operett hatása, s ta­lány ezért idegenkednek még sokan a musicaltől. Mi nem egy kis és naiv cselekményt, s fülbemászó dallamokat kíná­lunk, hanem mai, drámai erejű történetet, s ennek megfelelő muzsikát. Bedricli Kramosil művészeti vezetőtől, az előadás rendező­jétől arról érdeklődöm, hogy miért hozták a szlovák főváros­ba a Piros karavánt. — Az Oj Színpad dramatur­giája néhány évvel ezelőtt el­határozta, hogy olyan zenés da­rabokat mutatunk be, amely a mi nézőnkhöz szól. Ezért első­sorban a hazai, s a szocialista országokban született zenés já­tékokat visszük színre. Tudjuk, hogy ez a nehezebb út, de meg­győződésünk: ez az eredménye­sebb. A Piros karavánt tavaly márciusban láttuk a Fővárosi Operettszínházban. Nagyon tet­szett nekünk a darab őszinte hangvétele, modern muzsikája, s úgy éreztük, hogy az úgyne­vezett cigánykérdésen kívül van általános érvényű emberi mondanivalója is. A mostani premier rekordnak számít, hi­szen nem egészen egy évvel az ősbemutató után már a mi kö­zönségünk is láthatja a Piros karavánt. Miskovics László az egyik kulcsszerepet, Kálót alakítja: — Őszintén megmondom, ke­ményen meg kellett dolgoznom, hogy ezt az érdekes és értékes figurát a maga összetettségé­ben s sokszínűségében „kihoz­zam“ a színpadon. Az énekesi teljesítmény mellett nagy sze­repe lesz a színészi eszközök­nek is. Valamennyi színésztárs- sammal együtt nagyon örülünk, hogy ebben az őszinte hangvé­telű és igényes musicalban játszhatunk. Meggyőződésem, hogy fővárosunk közönsége is tetszéssel fogadja a Piros ka­ravánt. Ehhez a krónikás csak egy mondatot tehet hozzá: mi is bízunk benne, hogy ma este a bemutató után felcsattan a vas­taps. SZILVÁSSY JÓZSEF KULTURÁLIS HÍREK • Heine Múzeum létesül Düs­seldorfban a költő születésének 175. évfordulója alkalmából. Szó volt egy róla elnevezett egyetem létrehozásáról Is, de bizonyos körök ellenezték, mi­vel nem tudják megbocsátani a költőnek, hogy részt vett a 1848-as forradalomban. • A Szlovák Nemzeti Szín­ház 18 operát, illetve balett­kompozíciót mutatott be az el­múlt évben. Az előadások szá­ma 24-gyel meghaladta a ter­vezett 750-et. A bevétel 1 mil­lió koronával volt több a ter­vezettnél. • A nagy reggel a címe an­nak az antológiának, mely a felszabadulás 30. évfordulója alkalmából az ismert szovjet kiadónál, a Molodaja Gvargyi- jánál jelent meg. A 400 oldalas kötet 35 európai író elbeszélé­sét tartalmazza. • A Szlovák Nemzeti Szín­ház idén ünnepli fennállásának 55. évfordulóját. Ebből az alka­lomból és felszabadulásunk év­fordulójának tiszteletére az opera és balett-társulat több elő­adást tart itthon és külföldön. • A felszabadulás 30. évfor­dulója alkalmából a Német De­mokratikus Köztársaságban iro­dalmi pályázatot hirdetlek 14 —25 éves fiatalok számára. A pályázat feltétele, hogy az iro­dalmi alkotások hűen fejezzék ki, ill. ábrázolják a Szovjetunió és a többi szocialista ország iránti barátságot, a proletár in­ternacionalizmust és az antiim­perialista szolidaritást. ® Václav Erben biinügyi re­génye, A foyeri halott, máso­dik kiadásban ismét megjelent a berlini Volk und Welt kiadó­nál. A* regény fordítója Karl- Heinz Jähn. Versenyképes dolgozókkal Tavaly volt 25 éve annak, hogy lerakták a ma már 7200 hektáron gazdálkodó Zeliezov- cei (Zselízi) Állami Gazdaság alapjait. Jamárik Pavel, az ál­lami gazdaság igazgatója jól ismeri annak múltját és jelenét, amiről szívesen beszél. — Sokáig dolgoztam a járási termelési igazgatóságon, így jól ismertem az állami gazdaságot — mondja az igazgató. — Az évek során rengeteget fejlődött, s ma már egy nagyon jól fel­szerelt gazdasággal dicseked­hetünk, ahol minden feltétel adva van a jó terméshozamok elérésére. Gépparkunkban a legújabb típusú mezőgazdasági talajművelő és termésbetakarí- tő gépek találhatók. Persze, nemcsak jó gépeink, hanem jó kezelőik is vannak. Hogy- milyen szakemberek biz­tosítják a gépek zavartalan mű­ködését és kihasználását, azt az is bizonyítja, hogy a járási és szlovákiai viszonylatban meg­rendezett versenyeken kombáj- nosaink és traktorosaink közül egypáran nagyon jó helyezést értek el az elmúlt évben is. Sal- lav József, a javítóműhely ve­zetője sem véletlenül kapta ta­valy „A szocialista mezőgazda­ság 25 éve“ elnevezésű emlék­plakettet, ifj. Béres György és ifj. Vojtényi László sem vélet­lenül került a hatsoros répa­betakarító gépek kategóriájá­ban megrendezett szlovákiai versenyen a második helyre. Rövid beszélgetésünkből ter­mészetesen nem maradhattak ki a termelési eredményeket tükröző számok sem. Jamárik Pavel büszkeséggel sorolja az elmúlt évi eredményeket. — Az állami gazdaság a 6700 hektárnyi szántóterületből 3600 hektáron gabonaféléket ter­mesztett az elmúlt évben. El­mondhatjuk, hogy jó eredmény­nyel, mert az elmúlt évi átla­gos hektárhozam gabonafélék­ből — a kukoricát is beleszá­mítva — 51,6 mázsa volt. Az esős ősz a mi gazdaságunkat is alaposan próbára tette. Hatá­rainkban is volt árvíz, s bizony kemény munkára volt szükség a cukorrépa betakarításánál és a többi őszi munkák végzésé­nél. Tavaly 500 hektáron ter­mesztettünk cukorrépát, szin­tén jó eredménnyel, ugyanis 470 mázsás hektárhozamot ér­tünk el. Ezenkívül takarmány­termesztéssel és 100 hektár te­rületen szőlőtermesztéssel is foglalkozunk. Jó eredményeket értünk el az állattenyésztésben is, ahol első­sorban a tej és sertéshús-ter­melésre szakosodunk. A tehén- állományunk 1750 állat, s az évi fejésátlag tavaly 3065 liter volt tehenenként. 1973-hoz vi­szonyítva több mint 300 literrel növekedett ez a mutató, ami a korszerű technológia eredmé­nye. Sertésállományunk 9000 ál­latból áll. Évente 130 vagon ser­téshúst, 79 vagon marhahúst és 50 vagon baromfihúst szállítunk a fogyasztóknak, ami szintén nem csekélység. Termelési és eladási felada­tainkat mindig idejében telje­sítjük. Most, az 5. ötéves terv­időszak utolsó évének küszö­bén azzal dicsekedhetünk, hogy egy mutatónál — az olajos magvak termesztésénél — már sikerült teljesítenünk az 5. öt­éves tervidőszakra előirányzott tervet. Mivel hat részlegünk van a környező falvakban, a legtöbb gondot számunkra a falutól tá­volabb eső gazdaságokon dol­gozók lakásproblémái jelentik, amit a lehető legsürgősebben szeretnénk megoldani. A szak- szervezet segítségével, amelynek az elnöke már hosszú évek óta Tóth József, állandóan gondos­kodunk a dolgozók szociális körülményeinek javításáról. Tóth József az állami gazdaság legrégibb dolgozói közé tartó* zik, s a napokban ünnepli 60, születésnapját. Ö olyan ember, akinek a segítségére mindig le­hetett és lehet számítani. AZ állami gazdaság 1200 dolgozója jó munkát végez. Csak az a baj, hogy a gépesítési részié- gén kívül aránylag kevés a fia* tál, de reméljük, hogy a jövő* ben ezen a területen is javulás áll be. Želiezovce a háború utolsó hónapjaiban csaknem teljesen elpusztult. Az, hogy újjáépült, s ma már szebbnél szebb há?" sorok sorakozhatnak egymás mellett, nem utolsósorban az állami gazdaságban dolgozók munkájának eredménye. P. G. A L LÄ S 3) Dohány- és dinnyekertész ál­lást keres. Cím a hirdetőirodá­ban. Ú-17 H Eladó Ondrejovcén hsz. 57 (Levice-i járás] nagy családi ház 28 áras kerttel (két család ré­szére Is alkalmas). Tájékoztatást: Lehocký Ján, Stropkovská 3, Bra­tislava — ad. 0-77 SS Az IFJÜ SZIVEK Magyar Dal- és Táncegyüttes a Kiváló mun­káért érdemrend tulajdonosa kéri egykori tagjait, akik 1955-től, a megalakulástól kezdve tevékenykedtek az együt­tesben, hogy az IFJÚ SZÍVEK fennállása 20. évfordulója alkal­mából tervezett bemutató előadás és találkozó szervezésének elő­készületeihez közöljék 1975. II. 10 ig címüket az együttes igazgatósá­gával: 801 00 Bratislava, Mostová 8, tel.: 304-22. ÜF-12 £3 32/182 elvált férfi komoly Is­meretséget kötne házasság cél­jából. Lehet leány, özvegy, vagy elvált 25—29 éves korig. Egy gyermek nem akadály. Van saját házam kerttel. Csak komoly szán- dékúak válaszoljanak, ha lehet fényképet Is küldjenek, jelige: Nem bánod meg. 0 1379 51 Ötvenéves özvegyasszony be­csületes élettársat keres. Jelige: Gazda kell a házhoz. 0-75 ■ 44 éves legényember megis­merkedne — házasság céljából — hozzá Illő nővel. Anyagiak jók. Jelige: Siess. Ú 78 11 38/181 falusi legényember ez­úton szeretne megismerkedni hozzá illő leánnyal. Jelige: Vág- part. 6 80 ■ 45 ill. 42 éves barátnők le­velező partnereket keresnek 50— 55 éves korig. Zenét, könyveket és a természetet kedvelők je­lentkezzenek. Jelige: Öszl rózsák. Ú-83 El 30 éves, nem saját hibájából elvált fiatalember — komoly szándékból megismerkedne ha­sonló sorsú fiatal asszonnyal vagy leánnyal 25—31 éves korig* Van két kislányom. Jelige: Házam, autóm van. Ú-85 K ö S Z ÖN T Ö ■ Pálinszky Péternek, Drahnov, 71. születésnapjára, és feleségé­nek, Ilonának 66. születésnapjá­ra további sok, jő egészséget és hcsszú életet kíván szerető leá­nyuk, vejük és három unokájuk: Laci, Éva és Mónika. Ű-7Í £3 Halász János és Halász János­né, Szclőce, 1975. január 27-én ünnepllk há­zasságkötésük 50. évfordulóját. Ebből az alkalomból szívből gra­tulál és további, boldog házas- 'életet valamint jő egészséget kí­ván leányuk, Ilonka, unokáik, Évike és Zsuzslka. 0-46 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS ■ Fájó szívvel mondunk köszö­netét a kedves rokonoknak, Is­merősöknek, jóbarátoknak, szom­szédoknak, akik 1974. nov. 23-án elkísérték utolsó útjára a felejt­hetetlen, drága, jó férjet, édes­apát, nagyapát, testvért és só­gort, ŰSÖLLE Lajost a nyárasdi temetőbe és részvé­tükkel, koszorúikkal, virágado­mányaikkal igyekeztek enyhíteni mély fájdalmunkat. A gyászoló család. 0-76 Hl Hálásan köszönöm minden ro­konnak, ismerősnek, külön a nyírieknek, hogy szeretett édes­anyám. BENYAK Józsefné sz. Galgóczy Ilona temetésén részt vettek, és rész­vétükkel enyhítették soha el nem múló fájdalmamat. Benyák Mária

Next

/
Oldalképek
Tartalom