Új Szó, 1975. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-03 / 2. szám, péntek

Eredményesen zárták az évet Vít Nejedlý halálának 30. évfordulójára 1945 első napjaiban szo­morú hír érte a csehszlo­vákiai nyilvánosságot. Duk­la közelében, Krošcienkánál meghalt Vít Nejedlý, ismert cseh zeneszerző és karmes­ter, a katonai művészegyüt­tes alapító tagja. A felsza­badulást már nem érte meg, pedig legszebb éveit ennek a célnak szentelte. Vít Zdenék Nejedlý akadé­mikus fia 1922. június 22- én Prágában született. Csa­ládi környezete nagymérték­ben hatott a fiatal fiú világ­nézetének alakulására. Kez­detben matematikát és fizi­kát tanult a Károly Egyete­men, később pedig filológiát és zenét. A zenében Otakar Jeremiás, akkori ismert cseh zeneszerző tökéletesítette magántanárként Vít tudá­sát. Diákkorában számos diákszervezetben tevékeny kedett, s 1934—1936 között a Haló noviny és a Tvorba című folyóiratokban is je­lentetett meg írásokat. Eb­ben az időszakban látogatott első ízben a Szovjetunióba. Az ország annyira elbűvöl­te öt, hogy hazatérése után sokat írt, és számos elő­adást tartott a Szovjetunió népeinek éleiéről és a szo­cializmus építéséről. Vít Ne­jedlý még egyszer visszatért ebbe az országba. Amikor 1939-ben a köztársaság szét­esett, illegálisan átlépte a határt és a Szovjetunióba ment. Gyorsan beilleszke­dett az ottani életbe. A cseh nyelvű rádióadás zenei szakelőadójaként dolgozott. Egyidejűleg az L. M. Gins- burgról elnevezett zenei főiskolái végezte levelező hallgatóként. 1941-ben ami kor a náci Németország hit­szegő módon megtámadta a Szovjetuniót, Vít Nejedlý az eseményre gyorsan reagált és megalkotta „A győzelem a miénk lesz“ című szerze­ményét. A zenét egy akkor időszerű költemény utolsó szavaira írta. Amikor Moszk­vából elszállították a polgá­ri lakosságot, Nejedlý fele­ségével, Štefa Petrovával együtt a kuznyecki terüle­ten (Szibéria) dolgozott. Számos fellépése alkalmával a cseh zenét, elsősorban Smetana és Dvofák műveit terjesztették. Amikor Novohoperszkban megalakították az első ön­álló csehszlovák brigádot, dr. Vít Nejedlý a zenei sza­kasz élére állt. Szovjet min­ta alapján először csak kis csoportot, majd egész együt­test szervezett, amely a há­ború alatt nemcsak a cseh­szlovák, hanem a szovjet katonáknak is énekelt és játszott. Ebből a zenei „sejtből“ alakult ki később a katonai művészegyüttes, amely a fel- szabadulás után felvette megalakítójának a nevét. Az együttes jelenleg Prágában székel. Vít Nejedlý nem érte meg a felszabadulást. Magas láz­zal szállították 1944. decem­ber 16-án kórházba, és meg állapították, hogy tífuszban szenved. Később a jól fel­szerelt krošcienkai kórházba szállították. Itt néhány to­vábbi betegség is megtá­madta. Vít Nejedlý had­nagy 1945. január 2-án hunyt el. Két nappal később a duklai temetőben hántol­ták el. Kívánsága — hogy még egyszer visszatérhessen hazájába — csak a halála után teljesülhetett. Dr. Vít Nejedlýt halála után századossá léptették elő, és in memoriam a Cseh Tudományos Akadémia tag­jává is kinevezték. Prágai szülőházán 1955-ben emlék­táblát helyeztek el. MARTA NÍZLOVÁ Megünneplik a felszabadítás 30. évfordulóját A roznavai (rozsnyói) járás lakossága ünnepi gyűléseken emlékezik meg a járás köz­ségei felszabadításának 30. év­fordulójáról. Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezeté­sével 30 év alatt alapjában megváltozott a járás arculata. A korábban mezőgazdasággal foglalkozó járás fejlett ipari- luézÖgíjzdasági vidékké vált. Több íparT tizem épült, ahol sok dolgozó talált állandó munkát. Az elmaradott 'mező- gazdaságot korszerű szocialista mezőgazdasággá változtatták. Emelkedett a felső-gömöri lakosság műveltségének szín­vonala. Ma már több mint 5000 lakosnak van teljes középisko­lai műveltsége. Különböző mun­kahelyeken több mint 1200 fő­iskolát végzett szakember dol­gozik. Lényegesen emelkedett a^ lakosság életszínvonala. A lakosság 60 százaléka modern, Jói berendezett lakásokban él, amelyeket 1945 után építettek. Évről évre növekszik a járás dolgozóinak jövedelme. Az átla­gos bérek az utóbbi tíz év alatt egy főre számítva 600 koroná­val emelkedtek. Ugyanez a helyzet a mezőgazdaságban is. 1964 óta az ipari gépesítés és automatizálás bevezetésével megkétszereződött az egy mun­kásra eső munkatermelékeny­ség. A mezőgazdaságban a leg­főbb termények átlagos hek­tárhozama az 1961. évi 17 mé­termázsáról az utóbbi években 29—30 métermázsára emelke­dett. Mindezek az eredmények a munkások, a parasztok és a többi dolgozó becsületes mun­kájáról, s nem utolsósorban arról tanúskodnak, hogy a roz­navai járás dolgozói a CSKP vezetésével becsületesen telje­sítik a nemzeti felszabadító küzdelem forradalmi hagyaté­kát és az 1948. évi dicső feb­ruári győzelem üzenetét. A komárnói bőrdíszműárukat gyártó kisipari termelőszövet­kezet dolgozóinak 74 százalé­ka csökkent munkaképességű. A szövetkezet főképpen bőr­díszműáruk gyártásával foglal­kozik, azonban a lakosságnak nyújtott szolgáltatások kereté­ben óra- és kerékpárjavítást, kulcskészítést is vállalnak, s két kiskereskedelmi mintaüzle­tük is van. A jelenleg 320 dolgozót fog­lalkoztató üzem termékeinek sokféleségét nem lehet ponto­san meghatározni, mivel a megrendelők igényeitől és a di­vattól függően állandóan vál­tozik. Bő választékban készítik a női kézitáskákat, az iskola- és aktatáskákat, különböző va­dászati- és sportfelszereléseket. Az úgynevezett „légi-bőröndö­ket“ az Air Francé légitársa­ságnak szállítják. Ez utóbbit az 1973-ban Bohatán (Bagotán] létesített, s csak exportra dol­gozó műhelyben készítik. Az 1974-es év eredményeiről Bedecs Lajos, a gazdasági osz­tály vezetője tájékoztatott: — Feladatainkat minden téren si­keresen teljesítettük. Habár még pontos számokkal nem szolgálhatok, annyi azonban bizonyos, hogy nyerstermelési tervünket 500—600 ezer koro­nával szárnyaljuk túl. A lakos­ságtól származó 2 300 000 ko­ronás bevételi tervet év közben 2,5 millióra növeltük, s ezt több mint 50 000 koronával túltelje­sítettük. Külföldi megrendelőin­ket nemcsak mennyiségileg, ha nem minőségileg is igyekeztünk kielégíteni. Remélem, hogy si­került, hiszen nagyobb rekla­mációk nem érkeztek. Hat ka­pitalista országba (Anglia, írt ország, Franciaország, NSZK, Ausztria és Hollandia) 3 250 000 korona értékű árut szállítunk. A szocialista államok közül el sősorban a Szovjetunióba és Lengyelországba exportálunk, mintegy 6 700 000 korona érték­ben. A hazai piacra szánt ter­mékek értéke 16 200 000 koro na. Megtudtam még, hogy nagyon jó az együttműködés a párt- alapszervezet és a szövetkezet vezetősége között, ami a jó gazdasági eredményekben is megnyilvánul. Az ötéves terv­ben meghatározott feladatokat a lakosságtól való bevétel te­rén már most 109,8 százalékra, a piaci alap tervét pedig 105 százalékra teljesítették, annak ellenére, hogy számos nehéz problémával kellett megbirkóz­niuk. Jelenleg rendkívül nehéz körülmények között dolgoznak, a műhelyek túlzsúfoltak, s egészségi szempontból sem megfelelőek. A raktárhelyisé­gekkel is probléma van. Mind­ez azonban már nem tart so­káig, hiszen 1976 augusztusá­ban átadják az új üzemet, mely. a város szélén épül 20 millió koronás költséggel. A korsze­rű épület földszintjén helyezik el a raktárakat, a csomagoló- részleget és a'z előkészítő-mű­helyeket. Az első emeleten 10 műhelyben összpontosítják a termelést, a második emeleten pedig az irodahelyiségek lesz­nek. ' Ehhez még számos más létesítmény is tartozik, a gará­zsok építésén kívül éttermet, mosdókat, zuhanyozókat is léte­sítenek. Már készülnek a tervek a 4—5 millió korona beruhá­zást igénylő bölcsőde és óvoda építéséhez. Amint Bedecs elvlárs elmond­ta, az új munkahelyen 160-nal növekszik a dolgozók száma, s lehetőség nyílik majd a szalag­szerű termelés bevezetésére is. A jelenlegi 24 milliós évi ter­melésüket már az első évek­ben 10 millióval akarják növel­ni. Az is nagy jelentőségű az anyagi gazdálkodás szempont­jából, hogy csökkennek a kar­bantartási munkálatok, melyek­re gyakran került sor a jelen­legi öreg műhelyekben. Már most megkezdték az új gépek vásárlását. A gépek nagy része hazai gyártmányú, de 25 varrógépet hozattak az NDK- ból és néhány speciális szere­lőgépet Olaszországból. Továb­bi előny, hogy sűrített levegő­vel is tudnak majd dolgozni. Az elmúlt évben a dolgozók üdültetésére és gyógykezelteté­sére nagy gondot fordítottak. Mivel a nők nagy része beta­nított munkás, a szakmunkák elsajátítását tanulmányutak megszervezésében is könnyebbé akarják tenni. Erre szükségük is van, hiszen már említettük, hogy állandóan új termékekkel kell a szövetkezetnek bemutat­koznia, ez a divatcikkeknél ter­mészetes követelmény. A veze­tőség bízik abban, hogy a 75- ös év feladatait is sikerül majd túlteljesíteni, és örülnek an­nak, hogy a hatodik ötéves terv első évében már új mun­kahelyükön dolgozhatnak. MALINAK ISTVÁN TEVÉKENYEK A SZISZ iskolai szervezete két évvel ezelőtt alakult meg a KráT. Chlmec-1 (ki- rályhelmeci) gimnáziumban. Jelenleg mintegy 250 tagot számlál a szervezet, amely a megalakulás óta már több dicsérő oklevelet kapott a SZISZ járási bizottságától. A legutóbbi tagsági gyű­lésen Takács Viktor elnök számolt be a szervezet ta­valyi tevékenységéről, s részletesen elemezte a munkaeredményeket. A ta­nulók politikai nevelését az ifjúsági szervezet Rácz Gusztáv, Molnár János és Dobos Ferenc tanárok veze lésével valósította meg. Az ifjú aleisták köre is nagyon tevékeny volt. Politikai té­ren az ifjúsági szervezet ál­landó és hathatós segítséget kapott Raftko József elvtárs­tól, az iskola igazgatójától. Hathatós volt az a segít­ség is, mely abban nyilvá­nult meg, hogy az ifjúsági szervezet klubhelyiséget ka­pott az iskolától, ugyanak­kor az iskolai pártszervezet 20 000 koronát ajánlott fel a klubhelyiség berendezésé­re. így lett az ifjúsági klub a szervezeti munka színhe­lye, központja. A segítséget természete­sen viszonozta az ifjúsági szervezet. Nemcsak a neve­zetesebb évfordulókra készí­tett műsorok előadásával, hanem jelentős társadalmi munkával. Az iskolai szerve­zet tagjai minden alkalom­mal részt vettek a város- szépítési munkákban, a nyá­ri szünetben a mezőgazda- sági üzemekben, földműves- szövetkezetekben dolgozlak, az őszi betakarítás idején is rendszeresen segítették brigádmunkájukkal a mező- gazdasági dolgozók küzdel­mét. Tevékenységük másik fon­tos területe a pionírmozga­lommal való kapcsolat. Az ifjúsági szervezet tagjai ál­landó kapcsolatot tartanak fenn az alapiskolák pionír­jaival, hiszen közülük na­gyon sokan megbízatást, tisztséget vállaltak egyik, vagy másik pionírcsapatnál. Egyébként a kapcsolat egyik kedves megnyilvánu­lása volt, hogy az alapisko­lák pionírjai küldöttséggel köszöntötték a SZISZ iskolai szervezetének taggyűlését és a tagokat saját készíté­sű ajándékokkal lepték meg. A sportélet terén is tevé­keny volt az iskolai szerve­zet, hiszen számos versenyt, vetélkedőt rendeztek. Főleg a labdajátékok és az atléti­ka terén. Több alkalommal a futásban meg is szerezték az első helyezést a járási, illetve kerületi versenyen. A szellemi vetélkedők megrendezése terén Is je­leskedtek. Dicséretre méltó, hogy a szomszédos Magyar- ország sárospataki Rákóczi Gimnázium diákjaival közö­sen megrendezték a „Ki tud többet a szomszédjáról?“ cí­mű vetélkedőt. Tanulságos volt a „Valamit magunkról“ címmel megszervezett ve­télkedő is, valamint a „Kis társadalmi érettségi“ vetél­kedő-sorozat egy-egy fordu lója. A tanulás terén is jó ered­ményt értek el az iskolai szervezet tagjai. Ezt egyéb­ként jelzi a járási és kerü leti matematikai és fizikai olimpián való részvételük is. Leguióub a fizikai olimpián az eiső helyezést Mltró Aud- rás, az isiíola diákja, az if­júsági szervezet egyik leg- tevéltenyebb tagja szerezte meg. JABRÍÚ ANNA A bratislavaí Slovnaft n. v. dolgozói júliusban az SZSZK petrokéniiai komplexuma I. részlege építésének meggyorsítására kötelezettséget vállaltak. Felajánlották, hogy az 1068 millió korona értékű tervezett beruházású építkezéssel 1974. december 20-ig elkészülnek. A dolgozók a felajánlás tervét 100,1 százalékra tejesítették. Ezzel megteremtették a feltételeket arra, hogy a kötelezettségvállalás II. részének értelmében próbaüzembe helyezhették a műszaki-termelési berendezést a kormány által meghatározott időpontban. (Felvétel: S. Petrás — CSTK)

Next

/
Oldalképek
Tartalom