Új Szó, 1975. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-20 / 16. szám, hétfő

Világ proletárjai , egyesüljetekl SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA f975. január 20. HÉTFŐ BRATISLAVA 0 XXVIH. ÉVFOLYAM Y6. szám Ara 50 fillér GUSTÁV HUSÁKNAK, A CSKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA FŐTITKÁRÁNAK INTERJÚJA A BOLGÁR TELEVÍZIÓNAK ÉS RÁDIÓNAK A csehszlovák és a bolgár nép közön egyre mélyebb a barátság A párt- és kormányküldöttség ma utazik a Bolgár Népköztársaságba (CSTK) — Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a csehszlovák párt- és kor­mányküldöttség vezetője, amely ma kezdi meg néhány napos hi­vatalos baráti látogatását a Bolgár Népköztársaságban, televí­zió- és rádiúinterjút adott Todor Sztojannak, a Bolgár Nép- köztársaság Minisztertanácsa mellett működő Állami Rádió- és Televízióbizottság elnökének. Arra a kérdésre, hogyan ítéli meg a Csehszlovákia Kommu­nista Pártja és a Bolgár Kom­munista Párt, valamint a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság és a Bolgár Népköztársaság közötti kétoldalú kapcsolatok fejlődését, Husák elvtárs egye­bek között azt mondotta, hogy a kölcsönös csehszlovák—bol­gár kapcsolatokat párt- és ál­lami vonalon is igen pozitívan értékelhetjük. Folytatásai ezek a csehszlovák és a bolgár nép történelmi haladó hagyomá­nyainak, az utóbbi harminc év folyamán Csehszlovákia és Bul­gária felszabadítása óta kiala­kult igen szoros együttműködés tapasztalataiból indulnak ki. E kapcsolatokat rögzítettük az 1948-ban aláírt, majd 1968-ban megújított kölcsönös barátsági, együttműködési és segítségnyúj­tási egyezményben. Kapcsolataink párt- és álla­mi vonalon, valamint a társa­dalmi szervezetek vonalán év­ről évre mélyülnek. Husák elv­társ a továbbiakban hangsú­lyozta azt a tényt, hogy Cseh­szlovákia és Bulgária szocia­lista országok, amelyek a mar­xista—leninista tanítás, a pro­letár internacionalizmus közös elvei alapján fejlődnek, közös célokat követnek, ami a nép­gazdaság fejlesztését, a széles néptümegok jólétének növelé­sét és a szocialista rendszer megszilárdítását illeti. A kap­csolatok további elmélyítésére Irányultak a legfelsőbb párt- és állami vezetők találkozásai is az utóbbi években, és a szá­mos kölcsönös látogatás a párt­ós az állami szervek és a tár­sadalmi szervezetek vonalán. Fontos, hogy a csehszlovák és a bolgár nép között is egy­re mélyebb gyökereket ereszt a barátság és a szoros együtt­működés érzése. Ez a két or­szág és a két nép kölcsönös megismerése révén erősödik, ami különböző látogatásokban, a turistaforgalom emelkedésé­ben, egymás kultúrájának meg­ismerésében nyilvánul meg. Arra a kérdésre, miként já­rul hozzá a két párt és a két állam a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagországai kapcsolatainak fejlesztéséhez és megszilárdításához, a CSKP KB főtitkára elmondotta, hogy a népgazdaság szüntelen fej­lesztése főképp a szocialista országokban az élenjáró, igen fonfos feladatok közé tartozik. Ezért a csehszlovák—bolgár kapcsolatok területén a gazda­sági kapcsolatok fejlesztésére mindkét fél igen nagy gondot fordít. Megnyilvánul ez a két ország ötéves terveiben s az évenként aláírásra kerülő meg­állapodásokban, — s igen po­zitívan fejlődik a csehszlovák —bolgár gazdasági együttmű­ködés. Csehszlovákia és Bulgá­ria az utóbbi években, s külö­nösen a szocialista integráció komplex programjának elfoga­dása óta igen aktív hozzáállást tanúsít e kérdésekhez, keresve az utakat, hogyan lehet tovább mélyíteni a gazdasági kapcso­latokat a szocialista közösség országai között. A cél már nemcsak a keres­kedelmi kapcsolatok, az áru­csere-forgalom bővítése, ha­nem az együttműködés minősé­gileg magasabb formáinak megvalósítása; gondolunk itt békeszerető és a demokrati­kus erők intenzív erőfeszítései­nek, s egyes burzsoá politikai körök reálisabb és józanabb magatartásának. A CSKP KB főtitkára a to­vábbiakban hangsúlyozta, meg­van a reális remény arra, hogy ebben az évben sikeresen be lehet fejezni az európai bizton­sági és együttműködési értekez­letet, betetőzni a legnagyobb szinten, hogy ilyen módon le lehessen rakni az európai né­pek és államok biztonságának és együttműködésének alap­Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára interjút ad Todor Szto­jannak. (Felvétel: CSTK) az integrációs folyamatra, a szakosításra az iparban, a me­zőgazdaságban, a tudomány te­rületén és más területeken, a közös tervezésre egyes kérdé­sekben, egyszóval: a gazda­sági együttműködés magasabb fokozására. A szocialista integ­rációnak ez a programja lépés­ről lépésre megvalósult a gya­korlatban. Az utóbbi évek fo­lyamán sok mindent sikerült már megvalósítani, és számos terv megvalósítása vár ránk a következő években. Arra a kérdésre válaszolva, hogy milyen fontosabb politikai eseményeket várhatunk az idén Európában, Husák elvtárs egye­bek között azt mondotta, hogy 1975-ben egész Európa a má­sodik világháború befejezésére, és sok nép, közöttük Csehszlo­vákia népe is, felszabadulásá­nak 30. évfordulójára fog em­lékezni. Bizonyára jó alkalom ez arra, elgondolkozni azon, mi vezetett a legszürnyűbb hábo­rúhoz Európa történetében, mely erők járultak hozzá a fa­sizmus legyőzéséhez és a népek felszabadításához. Ugyanakkor alkalom lesz elgondolkodni mindenekelőtt azon, hogyan le­het fenntartani, elmélyíteni és megszilárdítani az európai földrész békéjét. S arra, hoj'y Európa a béke kontinense le­gyen, irányul országunk, Bulgá­ria, a Szovjetunió s a többi szocialista ország erőfeszítése is. Az elmúlt években bizonyos pozitív eredményeket sikerült elérni a különböző társadal­mi rendszerű államok kapcso­lataiban. A feszültség enyhülé­sének ez a folyamata nem megy könnyen, nem megy bn- magától. Eredménye ez mind a szocialista országok, élükön a Szovjetunióval, valamint a jait a további időszakra, hogy Európában az államközi kap­csolatokban a békés megoldá­son kívül minden más megol­dást kizárhassunk. Megszilárdulóban van a kü­lönböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mel­lett élésének gondolata — mondotta Husák elvtárs. — Vannak azonban még természe­tesen erők, amelyeknek ez nem felel meg, s különböző provo­kációkkal és más cselekedetek­kel próbálják fékezni ezt a fej­lődést. Fölényben vannak azon­ban a békeszerető, a reálisan gondolkodó erők; ezért nem­csak az 1975-ös esztendő lehet a béke éve az európai népek számára, hanem a béke távla­tait további időszakra is bizto­sítani lehet. Ebben az évben ül össze az európai kommunista és mun­káspártok értekezlete is. Cseh­szlovákia Kommunista Pártja nagy jelentőséget tulajdonít en­nek az európai találkozónak. Az értekezlet bizonyára jelen­tős szakaszt képvisel majd az európai kommunista és mun­káspártok s a dolgozó nép éle­tében. A fő feladat továbbra is biz­tosítani népeink békés' életét, s elérni, hogy ez a fontos fej­lődés visszavonhatatlan, szi­lárd legyen, hogy nyugodtan dolgozhassunk és fejleszthes­sük szocialista rendszerünket. A televízió- és rádióinterjú befejeztével Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára a csehszlo­vák nép, a csehszlovák kom­munisták nevében szívélyesen üdvözölte a bolgár népet, a bolgár kommunistákat, a párt­ós az állami vezetőket és sok további sikert kívánt nekik a szocialista társadalom fejlesz­tésében. A testvfii barátság és egviíttmiíkűdes mérfüSdkövei Szófia — A bolgár főváros ünnepi díszben, nagy szeretet­tel várja a csehszlovák párt­ós kormányküldöttséget, mely Gustáv Husák, a CSKP Köz­ponti Bizottsága főtitkára ve­zetésével érkezik a bolgár fő­városba. Az ünnepi díszbe öltö­zött főváros transzparensein a két nép barátságát, testvéri együttműködését kifejező jel­szavak olvashatók. Úgy tekin­tenek a bolgár dolgozók a so­ron levő látogatás elé, mint olyan eseményre, mely a test­véri barátság és együttműködés újabb mérföldkövét jelzi majd népeink történetében. Felfokozott érdeklődéssel várják azok a bolgár városok is népünk képviselőit, ahová út­juk során a vendéglátók elka­lauzolják majd párt- és kor­mányküldöttségünket. A látogatás az egyik fő té­mája a bolgár sajtónak, rádió­nak és a televíziónak is. A tö­megtájékoztatási eszközök be­számolnak a szocialista Cseh­szlovákia sikereiről, az építő­munka hősi hétköznapjairól, s arról az elszántságról, mellyel népünk a szocializmust építi. A Rabotnyicseszko gyelo a BKP Központi Bizottságának sajtó­szerve „Szilárd hagyományok, kedvező távlatok“ címmel rö­vid történeti áttekintést nyújt az országaink közötti kapcso­latokról. Rámutat arra, hogy az országaink közötti kereskedel­mi kapcsolatok az első évek­hez viszonyítva megsokszoro­zódtak. Az együttműködés új irányai, az integráció, a szako­sítás és a termelési kooperáció újabb távlatokat jelentenek or­szágaink számára, s mélyítik a népeink közötti testvéri barát­ságot. ZAVARGÁSOK CIPRUSON Nicósia — Ciprus görög la­kosai körében növekedett a fel­háborodás ' azzal a döntéssel kapcsolatban, hogy Nagy-Bri- tannia engedélyezi a ciprusi tá­maszpontra menekült török la­kosoknak a sziget török ellen­őrzés alatt álló északi részére való távozását. Nagy-Britannia döntése miatt pénteken és szombaton hatal­mas demonstrációt tartottak Cipruson. Limasszol kikötővá­rosban két bombamerénylet történt egy angol iskola és hi­vatali épület ellen. A főváros főterén az egyetemisták ülő­sztrájkokkal tiltakoztak a meg­állapodás ellen. A sziget déli részén fekvő Akrotiri brit tá­maszpont területére behatolt görög száramazású ciprusiak több száz tüntető csoportja til­takozó iratot adott át a tá­maszpont parancsnokának. Ez megállapítja, hogy az angol döntés aláásta a sziget két kö­zösségének képviselői között is­mét megkezdődött tárgyaláso­kat, mivel az áttelepülő török menekültek az otthonaikból el­űzött görögök házait foglalják el. A tüntetők Nicosiában benyo­multak a brit nagykövetségre is, és felgyújtották az Egyesült Államok nagykövetségét. A gö­rög és a ciprusi kormány óvin­tézkedéseket tett a brit nagy­követségi épület biztonsága ér­dekében mindkét fővárosban. Athén — A brit kormány dön­tésével kapcsolatban mintegy ezer tüntető vonult szombaton Nagy-Britannia nagykövetsége elé, követelve a brit támaszpont megszüntetését Cipruson, vala­mint a NATO-tankok kiutasítá­sát a szigetországból. A Görög Kommunista Pájrt Központi Bizottságának Politi­kai Irodája felhívással fordult a politikai pártokhoz, hogy ítéljék el a parlamentben, va­lamint a parlamenten kívül is Nagy-Britannia döntését, mely veszélyezteti a békét az emlí­tett térségben. MEGLEPŐ OPTIMIZMUS Washington — ligái Allon iz­raeli külügyminiszter háromna­pos megbeszéléseit befejezve el­utazott Washingtonból. Útja so­rán tárgyalt Gerald Ford ame­rikai elnökkel, Henry Kissin- ger külügyminiszterrel és James Schtesinger hadügyminiszterrel. Elutazása elótt sajtóértekezle­tet tartott az amerikai főváros­ban, s ezen meglepő derűlátás­sal nyilatkozott az izraeli- egyiptomi tárgyalások Jelújítá­sának esélyeiről. Szerinte itt az ideje, hogy Egyiptom és Iz­rael az Egyesült Államok köz­reműködésével tárgyaljon a Si- nai-félszigetre vonatkozó újabb ideiglenes megállapodásról. Az izraeli külügyminiszter bejelentette, hogy hivatalos lá­togatásra hívta meg Henry Kissingert. Allon Washingtonból London­ba repült, ahol a brit kormány tagjaival tárgyal. Kairó — Izraelnek három hó­napon belül összehangolt csa­patkivonást kell végrehajtania mind a három fronton, külön­ben Egyiptom lemond Kissinger amerikai külügyminiszter közel keleti közvetítéséről. Ezt a gon­dolatot emeli ki a kairói sajtó a beiruti An Nahar-ban közölt Szadat-interjúból, valamint azt a határozott kijelentését, hogy Egyiptom nem vet véget egy­oldalúan a háborúnak, nem köt elkülönített megállapodást Iz­raellel. „Ha nem történik va­lami nagyon gyorsan, akkor mindannyian elmegyünk Genf- be, beleértve a palesztinokat is“ — hangsúlyozta az egyip­tomi államfő, hozzáfűzve, hogy a genfi békeértekezlet felada­ta a konfliktus végleges meg­oldása lesz. Szadat azt is ki­jelentette: ha Izrael részéről tá­madás érné Szíriát, Egyiptom azonnal belépne a háborúba. Bejrút — Továbbra is foly­tatódnak a harcok Dél-Libanon- ban a palesztin egységek és az izraeli alakulatok között. Bár a h arcok hevessége a hét végén csillapodott, Izrael tovább foly­tatja terrorakcióit. Az eseményekről tárgyalt szombaton a libanoni elnök, va­lamint a kormányfő a PNSZ ve­zetőjével, Arafatlal. A libanoni kormány felkérte az arab or­szágokat az arab nemzetvédel­mi tanács mihamarabbi összehí­vására. Washington — Diplomáciai források szerint az Egyesült Ál­lamok modern tankelhárító ra- kátékat szállított Libanonnak. Az amerikai fővárosban most tanulmányozzák a bejrúti kor­mánynak légelhárító fegyverek szállítására vonatkozó kérését Az amerikai külügyminisztérium bevallása szerint a Libanonnal és az Ománi SzuLtánsággal kö­tött fegyverszállítási szerződé­sek „szerény“ mennyiségekről szólnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom