Új Szó, 1974. december (27. évfolyam, 284-307. szám)
1974-12-06 / 288. szám, péntek
A KOREAI KÉRDÉS VITÁJA TITOKBAN HAGYTUK EL AZ ENSZ-BE SANTIAGÓT... York — Az ENSZ-közgyülés Politikai Bizottságában folytatódik a Korea-vita és egyre nagyobb támogatásra talál az a harminckét ország által előterjesztett határozati javaslat, amely követeli az ENSZ zászlaja alatt Dél Koreában állomásozó küljöldi csapatok kivonását. A vitában felszólaló Jakov Malik szovjet fődelegátus hangsúlyozta, hogy a Koreai NDK komoly intézkedéseket tett a koreai probléma rendezéséhez szükséges kedvező előfeltételek megteremtéséhez a távol-keleti béke és biztonság megerősítése érdekében. A Szovjetunió támogatja a KNDK- nak Korea békés demokratikus egyesítésére irányuló politikáját. Közismert — mutatott rá a szovjet diplomata — hogy az ENSZ zászlaja alatt Üél-Koreá- bun állomásozó küljöldi csapatok tulajdonképpen nem a világ- szervezet, hanem egyetlen nagyhatalom, az Egyesült Államok csapatai. Ez a 38 000 fős hadsereg, amely a legkorszerűbb fegyverekkel van ellátva, a külföldi beavatkozás fő eszközét és a feszültség forrását jelenti Koreában. Ezért a beavatkozás megszüntetése és valamennyi külföldi katona kivonása Dél-Koreából a független és békés egyesítés megoldásának kulcskérdése. Isanét szót kért a vitában Li Csőn Mok külügyminiszter helyettes a közgyűlésen részt vevő KNDK küldöttség vezetője. Elutasította egyes nyugati hatalmaknak azokat a kísérleteit, hogy az úgynevezett dél-koreai ENSZ-parancsnokság feloszlatásának kérdését mesterségesen elválasszák a küföldi csapatok kivonásának kérdésétől. Az efféle javaslatoknak az a céljuk — hangoztatta a koreai miniszterhelyettes —, hogy fenntartsák Dél-Korea megszállását. Li Csőn Mok újból elutasította Dél-Koreánuk azt a javaslatát, hogy mindkét koreai államot vegyék fel az ENSZ-he, ez a megoldás ugyanis Korea végleges megosztására irányul. Rámutatott arra is, hogy azok a nyugati államok, amelyek megkísérlik a külföldi csapatok kivonását, a Biztonsági Tanács elé utalni, arra számítanak, hogy ott az Egyesült Államok vétójogával megakadályozhatja a határozat elfogadását. Ezért erről a kérdésről a közgyűlésnek kell döntenie, amely eddig is foglalkozott vele. Az ENSZ-ben arra számítanak, hogy a Korea-vitábau előterjesztett két határozati javaslatról szombatra virradó éjszaka szavaznak. Havanna — „Chile fővárosában napirenden vannak a fegyveres összetűzések az ellenállók és a hadsereg alakulatai között. Az állig felfegyverzett járőrök, embervadászatra kiképzett kutyákkal keresik, kutatják az ellenálló hazafiakat“ — mondották a Chiléből hazaérkezett mexikói követségi dolgozók. A mexikói kormány nyolc nappal ezelőtt szakította meg a diplomáciai kapcsolatot a chilei fasiszta juntával. A mexikói nagykövetség volt dolgozói a sajtó képviselőinek, be* szá mol (a k tapasztalata i k ró 1. „Néhány hónap óta — jelen tették ki — a chilei lapok to tál is támadást intéztek Mexikó ellen. Szovjet ügynököknek, Moszkva kiszolgálóinak nevezték a mexikói kormány tagjait. Nekünk is szinte titokban kel lett elhagynunk Santiagói, mert fiatal suhancokat béreltek fel ellenünk“. „A féktelen terror ellenére — mondották a hazaérkezett követségi dolgozók — egyro gyakrabban jelennek meg az ellenállásra szólító plakátok az ország nagyobb városaiban. Egész Chdében az élet szinte elviselhetetlen. A múlt héten péidúul újabb húsz százalékkal emelték a kenyér árát“. ÜLÖSZTRÁJK A SZÖULI NEMZETGYŰLÉSBEN TETSZETŐS ÍGÉRETEK - MÁS SEMMI? Szöul — Több mint 50 ellenzéki képviselő ülősztrájkot kezdett a dél-koreai nemzetgyűlés épületében, hogy ily módon adjon nagyobb nyomatéket az al kotmány megváltoztatását célzó követeléseinek. Az Ellenzéki Új Demokrata Párt szinte összes képviselői Kim jung Szám pártvezetövel az élen erőszakkal felfeszítették a nemzetgyűlés épületének a plenáris ülés termébe vezető ajtaját és kijelentették, hogy meghatározatlan ideig az épületben maradnak. (A nemzet- gyűlés a jövő hét elején ül Ismét össze.) Az akcióval majdnem egyidejűleg Pák Csöng Hi elnök üzenetét olvasta fel egy ünnepségen Kim Csöng Pil miniszterelnök. Pák Csöng Hi az üzenetben kirohanásokat intézett azok ellen, akik úgymond „szocialista zavart igyekeznek kiváltani“. Az ellenzék, az egyetemi diákság és polgári vezetők fokozódó kampányára utalt, amely a két évvel ezelőtti rendkívüli állapot során elfogadott alkotmány megváltoztatását sürgeti. Az alkotmány kivételes hatalommal ruházza fel Dél-Korea elnökét. Tokió — A mérsékelt politikájáról ismert Miki Takeo elnökké választásával a Japán Konzervatív Párt azt a látszatot kelti, tnintha gyökeres fordulatot hajtana végre eddigi politikájában. Ezt támasztja alá az új pártelnök és néhány napon belül miniszterelnök megnyilatkozása. Takeo Miki a konzervatív párt vezetőinek testületé előtt tartott beszédében a következő alapelveket hirdette meg: 1. Meg kívánja reformálni a Liberális Demokrata Pártot. 2. Gátat szeretne vetni az inflációnak és a gazdasági depresz- sziónak. 3. Párbeszédet szándékozik kezdeni a közvélemény képviselőivel. 4. Nemzetközi együttműködésre törekszik az energiatakarékosság érdekében. 5. Dialógust fog folytatni az ellenzéki pártokkal. A tetszetős nyilatkozatok ellenére még japán konzervatív körökben, sem hisznek komolyan abban, hogy Tanakánál „liberálisabb“, de ugyancsak konzervatív Miki Takeo hatalomra jutásával gyökeres fordulat következik be a japán kormánypolitikában. Az uralkodó párt osztályalapja nem változott, mint ahogy az a tény sem, hogy a konzervatív politikusokon keresztül továbbra is a nagytőke van hatalmon és ennek érdekei döntik el, meddig mehet el „reformjaiban“ a konzervatív párt. A japán ellenzéki pártok véleménye az, hogy a most alakuló Miki-kormány lényegében folytatása lesz az ösz- szeomlott Tanaka adminisztrációnak. így vélekedik a Japán Szocialista Párt és a Komeito Párt. Mindkét párt ilyen meggondolás alapján követeli a parlament feloszlatását és új választás kiírását. Eltérő nézeten van a Japán Kommunista Párt, amely hangsúlyozza: gondos figyelemmel kell kísérni a Miki-kormány lépéseit és a tények ismeretében eldönteni, hogy valóban fordulatról van-e szó, vagy pedig csupán az eddigi politika folytatásáról. A PENTAGON „TITKOS HÁBORÚJA” KAMBODZSÁBAN Washington — A kambodzsai amerikai hadműveleteket betiltó kongresszusi döntés ellenére a Pentagon „titkos háborút“ folytat ebben az országban — jelentette ki az amerikai képviselőházban L. Aspin demokrata párti képviselő. A rendelkezésre álló információkra hivatkozva rámutatott, hogy a háborúban való amerikai részvétel „nyugtalanító méreteket“ öltött. Kambodzsában amerikai katonai tanácsadók tevékenykednek, és az Egyesült Államok finanszírozza a Lón Nol rendszer hadműveleteit is. Amerikai kormányforrások szerint az Egyesült Államok több mint 700 millió dollárt fizetett Phnom Penhnek. Az országban lévő amerikai támaszpontokon képezik ki a kambodzsai pilótákat és amerikai repülőgépek felderítő repüléseik során fénykép- felvételeket készítenek a Lón Nol-csapatok számára. Haladék Fordnak Washington — Az amerikai szenátus 55:36 arányban úgy döntött, hogy február közepéig haladékot ad a Ford-kormány- zat számára a Tör ökör szágnak folyósított katonai segély felfüggesztése ügyében. Ezzel a lépéssel időt akarnak engedni az elnöknek, hogy újabb lépéseket tegyen a ciprusi kérdés rendezésének elősegítésére. A szenátusi vita része volt a Ford által beterjesztett 2,67 milliárd értékű általános külföldi segélyprogram megtárgyalásának. A törvényhozás által javasolt egyéb módosítások értelmében nem folyósítható segély azoknak az olajexportáló országoknak, amelyek az olajárak emelését szorgalmazzák. GÖRÖGORSZÁG: 1974. XII. 6. Athénben élő külföldiek között elterjedt aforizma: Görögországban semmit sem lehet tudni — mert mindenki mindenről beszél. A választási hadjárat idején különösen állt ez az igazság. Úgyszólván mindenki — valamennyi lap és a legtöbb politikus — ontotta a különféle kombinációkat, prognózisokat. És már jóelőre „behűt- ve“ készen álltak a magyarázatok, hogy megindokolják az esetleges kudarcot, vagy a — sikert. Magyarázatokban aztán nem is volt hiány. Csupán a vitathatatlan győztesek — a Ka- ramanlisz-pártiak — elégedtek meg azzal, hogy egyszerűen — ünnepeljék a sikert. De a „győztes párt vezére“ — ahogyan Karamanlisz a választásokat követő napon bemutatkozott a külföldi újságíróknak — még a kampány során értésre adta, hogy a választási hadjá- rat, befejeztével végetvetnek a népünnepélyek időszakának, itt az ideje, hogy hozzáfogjanak a hétköznapi munkához, a felgyülemlett feladatok megoldásához. A görög választópolgár hiába szerette volna megtudni, mit is tart Konstantin Karamanlisz ezekről a bizonyos feladatokról. Csak a teendők sorrendje derült ki már hetekkel ezelőtt — amikor Athén bejelentette, hogy december 8 án népszavazással döntenek majd az államforma sorsáról. Arról, hogy köztársaság lesz-e Görögország, amivé a katonai junta is alakította, vagy pedig valamilyen formában visszaállítják a monarchiát — ahogy Konstantin, a londoni emigrációban élő király és párthívei akarják. Választás után — népszavazás. Három héten belül kétszer kérdezik meg a „nemzet véleményét“. Nem szólítják-e túl sűrűn urnákhoz a görög népet? — Athénben novemberben több alkalommal feltettem ezt a kérdést, politikusoknak, egyszerű Kein ÓM embereknek, baloldaliaknak és az Űj Demokrácia aktivistáinak egyaránt. A Görög Kommunista Párt hivatalosnak tekinthető álláspontját Ambatielosz, a politikai bizottság tagja, a központi bizottság titkára fogalmazta meg, amikor a párt székházéban összegeztük a választások tanulságait. — A párt és a többi baloldali erő nem tett ellenvetést, amikor megszületett a döntés a december nyolcadiki népszavazásról. Ebben a kérdésben — egy széles antimonarchista front keretében — együtt tudunk működni úgyszólván valamennyi de' mokratikus erővel. A Papandreu pártján kívüli baloldal, tehát a Görög Kommunista Párt, az EDA és a magát a GKP belső irodának nevező csoport nem elégszik meg a reménykedéssel. Mikor napvilágot láttak a monarchisták szervezkedésével kapcsolatos első sajtójelentések, már folytak a tárgyalások a baloldal és Kanello- pulosz volt miniszterelnök között égy antimonarchista egységfront megszervezéséről. — Ezek szerint mégis lenne realitása a királyság visszaállításának? A GKP központjában nem becsülik le a monarchista veszélyt, hiszen ez elmaradott vidéknek és a szavazástól eddig távollmaradó polgároknak a szavazatai okozhatnak még meglepetést. — És a királypártiak rafináltan élnek a demokrácia-adta lehetőségekkel. Szervezkednek, agitálnak. Bizonyos vagyok benne, hogy megkapják a megfelelő tévé-nyilvánosságot is. A királypártiak fel fogják használni a jólismert hazai lehetőségeket, remek kapcsolataik, és nem utolsósorban azt a pénzt, amelyet hazai és külföldi forrásokból biztosítottak számukra — mondja a közp onti pártlap egyik munkatársa. — Milyen erők támogatnák a görög királyi restaurációt? — Elsősorban természetesen a földkerekségen még létező monarchiáktól várnak pénzt. Királyok, császárok, fejedelmek megrettentek mostanában — főleg az etiópiai események hatására. Áldozatokra Is készek, hogy megakadályozzák egy újabb monarchia bukását is. Rossz előjelnek vélnék . . . És mi lehet a véleménye Ka- ramanlisznak? A miniszterelnök nem foglal állást. Sőt, kormánya tagjainak is megtiltotta, hogy a minisztériumokban szervezkedő monarchista vagy antimonarchista bizottságokban szerepet vállaljanak. Pedig a miniszterelnök álláspontja befolyásolná az eseményeket, a közvéleményt. A választások megmutatták, hogy személyes tekintélye pillanatnyilag vitathatatlan. Passzivitása azonban lényegében a királypártiak malmára hajtja a vizet. Hiszen közismert, hogy Karamänlisz és a király közt súlyos ellentétek feszülnek. Részben személyes természetűek, részben pedig politikaiak. Ha Karamanlisz mégis meg tudja őrizni előkelő semlegességét, akkor — tartja az ingadozó közvélemény — oka van rá. Hiszen ez esetben a monarchia az ő számára annyit ér, hogy „félreteszi régi sérelmeit“. — így magyarázzák a helyzetet a baloldalon, hozzátéve, hogy a miniszterelnök most is kivár, ezúttal sem siet. Ez is beleillik magaválasztotta „messiási“ szerepkörébe. És bármit is hoz a népszavazás: nem kötelezi el magát egyik fél mellett — egyik fél ellen sem. Ha Görögországban azért nem lehet semmit sem biztosan tudni, mert „mindenki beszél“ — akkor Karamanlisztól azért lehet keveset megtudni, mert a miniszterelnök — sohasem vagy alig-alig beszél. A következő hónapokban azonban — lépésre kényszerül. Nyilatkoznia kell és tennie ke’.l valamit Ciprus ügyében, az infláció kérdésében és nem kerülheti meg a N ATO-probléma valamilyen végleges megoldását sem. Akár a király miniszterelnöke lesz, akár egy elnöki demokrácia keretei között tölti ki négyéves mandátumát: tennie kell valamit, mert lassan elporlad az a politikai-morális tőke, amit nagyrészt a — kivárással halmozott fel. De Görögországban egyelőre, ma még nem sietnek. KRAJCZÁR IMRE BUDAPESTEN megkezdődött a Magyar Szocialista Munkás- párt központi Bizottságának plenáris ülése. A politikai bizottság javaslatára megvitatják 1975. év állami költségvetési és népgazdaságfejlesztési terv irányelveit, valamint a következő ötéves terv főbb irányelveit. VLAGYIMIR BOI.GIHOT, az SZKP KB titkárát 50. születésnapja alkalmából a kommunista párt és a szovjet állam kimagasló munkájának elismeréséül Lenin-reiuldel tüntették ki. LEONYID BREZSNYEV, az SZKP KB főtitkára, Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és Alekszej Koszigin, a minisztertanács elnöke a Finn Köztársaság függetlenségének napja alkalmából táviratban üdvözölte Kekkonen finn köztársasági elnököt. ALEKSZEJ KOSZIGIN szovjet miniszterelnök, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja a Kremlben fogadta Nguyen Duy Trinht, a VDK miniszterelnökhelyettesét és külügyminiszterét, a Vietnami Dolgozók Pártja KB Politikai Bizottságának tagját, aki a VDK gazdasági kormányküldöttségét vezeti a Szovjetunióban. SALAHADDIN MUHAMMAD GHAR1B egyiptomi munkaügyi miniszter Kairóban fogadta hazánk Szakszervezeti Központi Tanácsának küldöttségét, amely Viliam Kožíknak, az SZKT Elnökségi tagjának vezetésével egyhetes egyiptomi látogatáson tartózkodik. PJOTR JAROSZEWICZ, a Lengyel Minisztertanács elnöke Szófiába érkezett, ahol két napot tölt hivatalos baráti látogatáson Sztanko Todorov miniszterelnök vendégeként. ERICH HONECKER, a Német Szocialista Egységpárt KB első titkára Berlinben fogadta Samo- ra Machelt, a Mozambiki Felszabadítási Front (FRELIMO) elnökét. HORST SINDERMANN, az NDK Minisztertanácsának elnöke indiai látogatásának befejeztével visszaérkezett Berlinbe. Útközben rövid időre megállt Moszkvában, ahol Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnökkel találkozott. FERDINAND MARCOS fülöpszigeti elnök Manilában egy Moszkvában járt fülöp-szigetí küldöttség előtt kijelentette, hogy kormánya tárgyalásokat kíván folytatni a Szovjetunióval a kereskedelmi, majd a dijv lomáciai kapcsolatok felvételéről. VITOR CRESPO ellentengernagy, Portugália mozambiki főbiztosa Lisszabonban sajtóértekezleten elmondotta, hogy a szeptemberi incidenseket követően mintegy 15 000 európai hagyta el Mozambikot. Közülük mintegy 5000-en Dél-Afrikába és Rhodesiába települtek át, a többiek Portugáliába, illetve más országokba. ANTONIO DE ALMEIDA SAN- TOS, a portugál területközi koordinációs ügyek minisztere az ENSZ New York-i központjában kijelentette, hogy rövidesen várhatóan tárgyalások kezdődnek Portugália és Kína között a portugál igazgatás alatt álló kínai lakosságú Macao sziget jövőjéről. LUSAKÁBAN, Zambia fővárosában már második napja titkos tárgyalások folynak Rhodesia politikai jövőjéről. A megbeszélések résztvevői Nyerera tanzániai, Kaunda zambiai és Khama taotswanai* elnök, valamint két rhodesiai afrikai vezető, akiket a Smith-rezsim ebből az alkalomból feltételesen szabadlábra helyezett. AZ AMERIKAI SZENÁTUS 40 szavazattal 45 ellenében jóváhagyta a 2,67 .milliárd dolláros külföldi segélyprogramot és a képviselőház elé utalta jóváhagyás végett. A tervezet szerint Izrael az összegből 339,5 mit- lió dollárt kap gazdaságfejlesztési és 300 millió dollárt katonai célokra.
