Új Szó, 1974. december (27. évfolyam, 284-307. szám)
1974-12-03 / 285. szám, kedd
VÁLASZ OLVASÓINKNAK Járadékügyeikben M. L.: Ügye utólag kielégítően akkor rendeződhetne, ha visszamenőleg teljesen rok kantnak ismernék el. Feltételezzük, hogy a később kézbesített döntés ellen Ilyen értelemben fellebbezett. A fellebbezést annak szóbeli közlése után esetleg beadhatta volna a döntés írásbeli kézbesítése nélkül is. A munkaadó vállalatnál nem jelentkezett munkára, így köny- nyebb munkabeosztást sem kapott, de a táppénzt sem folyósították tovább. A táppénz to- vaübi folyósítását a támogatási idő eltelte után a KNP bizottság az Okresná posudková komisia sociálneho zabezpečenia ilyen értelmű ajánlására először legfeljebb három hónap idejére meghosszabbíthatja, és ezután újabb egészség- ügyi vizsgálat alapján dönthetnek további folyósításáról, de legfeljebb 1 év idejére (L. az 1965/54 sz. törvény 15. § ának 5. bek. és az 1965/143 hír detmény 35. §-át). Ha a dolgozó a tár»..~.uom- biztosítási véleményező bizottság részleges rokkantságot kimondó döntése ellen fellebbezett, ennek nincs halasztó hatálya és így nem lehet igényelni a táppénz további folyósítását. A részleges rokkantságot megállapító döntés alapján a KNP bizottságnak azzal a nappal kell beszüntetnie a táppénz további folyósítását, amellyel a részleges rokkantjáradék folyósításának kezdetét megállapították (ugyanez vonatkozik egyébként a teljes rokkantság esetére is). A rendelkezések értelmében ennek úgy kellene történnie, hogy a táppénz kifizetését folyamatosan kövesse a részleges, vagy a teljes rokkantjáradék folyósítása. Ha az ügy intézése akármelyik okból elhúzódnék, joggal lehet igényelni előleg folyósítását. Ha egészségi állapota engedi, jelentkezzék küny- nyebb munkára a munkaadó vállalatánál, mely köteles önt ilyen munkára beosztani. M tunika jogi ügyeküen R. S.: A nappali és éjjeliőrök, portások fizetését az 1968/103 sz. hirdetmény szabályozza. A hirdetmény értelmében a havi fizetés a 2. bérosztályban 750—910 korona, a 3. bérosztályban 850—1020 korona. A kollektív, vagy az egyéni szerződésben meg lehet állapodni bizonyos túlórái átalányban, de ilyen megállapodás hiányában az őrökre is vonatkozik a kérdéses vállalatban a töobi dolgozó számára megállapított heti 44 vagy 42 és fél órai munkaidő. Ha a túlórákért nem jár a szerződésben, vagy a fizetési rendeletben megállapított átalány (pausál), akkor minden túlóráért, tekintet nélkül, hogy nappali, vagy éjjeli, szombati, vagy vasárnapi túlóráról van-e szó, a havi alapbér 1/185 e és ehhez 33 százalék pótlék összegű munkabér jár ha csak a dolgozó nem egyezne bele csúsztatott (pót) szabad időben. Ha a kollektív szerződés nem tartalmazna eltérő rendelkezést, az idézett hirdetmény 7. §-a értelmében az éjjeli munkáért (ennek a 22 órától reggel 6 óráig végzett munka számít, feltéve, hogy a kérdéses időne legalább 5 óra esik) 0,80 fillér éjjeli pótlék jár, amelynek összege a vállalat lehetőségei szerint 2 koronáig, kizárólag éjjeli műszakban dolgozó őrök esetében 3 koronáig emelhető, legfeljebb azonban egy-egy éjjeli műszakért 8 óráért állapítható meg ez a pótlék. Ha a kollektív szerződés nem tartalmaz eltérő rendelkezést a szombati és vasárnapi munkáért (ha nincs szó túlórától) legfeljebb 50 százalék pótdíj jár. Az alapbért a havi fizetés már magában foglalja. A ledolgozott, több mint 15 éve alapján 4 hét szabadságra van igénye, ha ezt részletekben venné ki, 5 napos munkahét esetében 20, 6 napos munkahét esetében 24 munkanap szabadságra van igénye. Részleges rokkantjáradéka veszélyeztetése nélkül a rokkantjáradék igényének keletkezése előtti átlagbére kétharmadát, tehát 1368 koronát kereshet. K. M.: A mezőgazdaságban dolgozók a munkaadó vállalattal köthetnek olyan munka- szerződést, amely szerint munkaviszonyuk tartós (nincs meghatározva a munkaviszony vége), és ennek keretében vagy egyenlő munkaidő-beosztással dolgoznak az egész évben, vagy főként a növénytermesztésben dolgozók a vegetációs időszakban hosszabb munkaidőben dolgoznak és az ezért járó csúsztatott szabad időt a téli időszakban veszik ki. Hasonló jellegű a különleges, állandó (tartós) munkaviszyny, ha a dolgozó kötelezi magát a vegetációs időszakban legalább 130 műszak ledolgozására. Az ilyen dolgozókat az egész évben munkaviszonyban levőknek kell tekinteni. A munkaszerződés harmadik módja (ez az Ön esete isi az idény-, illetve kampánymunka, amikor a dolgozó az idény, illetve kampány idejére meghatározott időre köt munkaviszonyt. Az ilyen esetben az idény, ill. kampány, vagy a pontos naptári dátummal kikötött időpont elteltével a munkaviszony felmondás nélkül is megszűnik. Az ilyen dolgozók szabadságigényét a mun katörvénykönyv végrehajtási rendelete (1965/66, ill. 1970/60) 18. §-ának 1. bek. úgy szábá lyozza, hogy minden ledolgozott 25 munkanap után az őket egyébként megillető szabadság 1/12 részének pénzbeli kifizetése jár. Az idény-, és kampánymunkásoknak a nyugdíjbiztosítás szempontjából csak a ténylegesen ledolgozott időt számítják be. Egyébként a rövid ideig tartó munkaviszony ideje alatti igazolatlan távoliét idejére az idézett rendelet 16. § a értelmében lehet a szabadságigényt (ill. annak kifizetését csökkentenij, 1 műszak igazolatlan távollétért legfeljebb 3 napi szabadságcsökken tés jár, így kisebb a hányad. A munkatörvénykönyv 57. §-a értelmében a rövid ideig tartó munkaviszonyt a dolgozó mint meghatározott időre kötött munkaviszonyt a kölcsönös egyezségen kívül csak abban az esetben tudja írásbeli felmondással megszüntetni, ha a nemzeti bizottság munkaerőtoborzása alapján új munkaviszonyt akar kötni, ha egészsé gi okokból nem szabad tovább végeznie a kérdéses munkát, ha a nő terhes, vagy kiskorú ^ gyermekéről kíván gondoskod ni, rokkantsági, vagy öregségi nyugdíjigény keletkezése esetében, végül, ha a munkaadó vál- laiat megszegte volna lényeges kötelezettségét és minősítését az utolsó évben legalább 6 hó napon át nem használta ki. P. E.: Az orvosi rendelkezé sek értelmében a zajártalom miatt bekövetkezett hallásroin- lásáért könnyebb, kisebb fizetéssel járó munkahelyre helyezték át. A munkatörvénykönyv 115. §-ának 5. bek. értelmében legfeljebb egy év idejére igénye van az áthelyezése előtti átlagkeresete és az új munkahelyen elért alacsonyabb keresete közti különbségre. Ez az igény az egyes havi összegeket illetően az esedékességtől számított egy éven belül évül el. Ha a munkaadó vállalat nem ismerné el igényét, ajánljuk, forduljon ügyvédhez, hogy idejében, a járásbíróságon beadott keresetben érvényesítse igényét. Az említett igény még nem zárja ki, hogy a foglalkozási betegségnek minősülő hallásromlásért a munkatörvénykönyv 19Ü. és köv. §-a értelmében és az 1965/32 sz. hirdetmény alapján igényeljen kártalanítást. Ezek az igények is az esedékessé- | güktői számított egy éven belül | évülnek el. A munkatörvény- f könyv 115. §-ának 5. bek. értelmében kapott juttatást be kellene számítani. Dr. F. J. Í mamám. SÍ á © ■m. eJbĽ.ca. x. ]&k: a, TÁVÉRZÉKELÉS A KUTATÁS SZOLGÁLATÁBAN A demográfiai robbanás, a növekvő életszínvonal igénye egyre szorítóbb erővel hajt új lelőhelyek, energiaforrások, termőterületek feltárására és a meglevők rendszeres ellenőrzésére. Az illetékes szakemberek e körbe vágó feladataiknak a közelmúlt időkig a földeket bejárva tettek eleget. így kutatta fel a geológus az új érc- vagy olajkincset, így győződött meg az erdész, vagy a mezőgazda a fák és a termés állapotáról, így térképezték fel földtanilag és mezőgazdaságilag a földterületeket. Új fejezetet nyitott ebben az egész tevékenységi körben a légi fényképezés bekapcsolódása, amely a korszerű technikai eszközök igénybevételével, az elektromágneses sugárzások spektrumának mind szélesebb tartományára kiterjeszkedve hatalmas fejlődést mutat napjainkban. A gamma sugárzástól a hősugarakig terjedő technikát ezért már nem illeti a „fényképezés elnevezés, találóbb szó rá a távérzékelés. A KÉSZÜLÉKEK SZÉLES SKÁLÁJA A felvétel készülhet repülőgépről, de fontos szerephez jutnak e tekintetben az űrhajók, rakéták, és személyzet nélküli mesterséges holdak. Az így nyert óriási információtömeg feldolgozásába bekapcsolódnak új segítőtársaink, a számítógépek, sokkal rövidebb idő alatt biztosítva az eredmények szolgáltatását. Az egyszerű légi kameránál a fénytömör filmtár leszerelhető és cserélhető. A tekercsűim rendesen 24 cm széles, 60 m hosszú, tehát körülbelül hatvan 24X24 cm-es felvétel készíthető. Hajtómechanizmus gondoskodik a film továbbításáról, egy görgő méri a felvételek helyes távolságát. A filmtárba beépített egyszerű szerkezet a megvilágítás tartama alatt kis vákuumot létesít a film mögött, és szívással biztosítja annak pontos és sima felfekvését. A gondosan szerkesztett optika a viszonylag nagy képfelület minden részén torzításmentes képet szolgáltat. A panoráma kamera egyetlen felvételen igen nagy kiterjedésű területet örökít meg nagyon jó felbontásban. Amennyire hasznos szolgálatot tesz ezzel, annyira nem problémamentes a dolog. Éles, a lencse aberrációjával nem terhelt képet akkor kapunk, ba a látószög kicsi. Ezt a panoráma jelleggel homlokegyest ellentétes kívánságul a gép úgy elégíti ki, hogy közvetlenül a film előtt egy keskeny rés vonul el. A soksávos kamera egyidejűleg készít felvételeket a spektrum különböző sávjaiban, másmás lencsével, szűrővel, filmmel. A kilenc lencse együtt a 0,4—0,9 mikrométer hullámhossztartományt fogja át, végig a látható spektrumon a közel Infravörösig. A kilenc zár egyszerre nyílik, a kilenc különböző tónusú kép lényegesen több információt nyújt így együtt, mint bármelyik kép külön-külön. OPTIKAI-MECHANIKAI LETAPOGATÓ Ez a készülék a távolabbi infravörös tartományban, a hősugárzásból alkot képet. A közönséges film ezekre a sugarakra nem érzékeny. De ha az volna is, nehéz volna megakadályozni, hogy a film a kamera saját melegétől meg ne szürküljön. Ahogy a normális gépet fénytömö- ren kell építeni, ezt hőtömören kellene, ami gyakorlatilag szinte megoldhatatlan. Az optikai-mechanikai letapogató megkerüli a feladatot: tűhegynyi infravörös érzékeny detektort basznál, réz vagy arany szennyezésű germánium alakjában. Ezt a parányi detektort meg lehet óvni a környezet hőjétől folyékony nitrogénnel, vagy héliummal. A táj sugárzását forgó tükör irányítja a detektorra, egyszerre mindig csak egy kis területről. A detektor a sugárzást villamos jellé alakítja, és abból egy oszcilloszkóp képernyőjén fénypont lesz. A tükör forgásával más-más pont villan fel, és így a táj „hőképe“ a képernyőn összeáll és onnan lefényképezhető. Hasonló technikával ibolyántúli felvételek is készíthetők. Minden időjárási körülmények közt és éjjel is készít felvételt a radar, amelynek érdekessége, hogy áthatol a növénytakarón, és például az erdővel borított hegyekről „kopasz“ felvételt készít. Az impulzusok egy nagy kör alakú terű* létről verődnek vissza, ebből kell a pontokra bomló képet rekonstruálni. Ha csak egy meghatározott idő múlva visszaérkező jelet veszünk, akkor a körfelületen belül egy körvonalat jelöltünk ki. Irány szerint pedig differenciálhatunk azon az elven, hogy a repülőgép haladása és az emiatt jelentkező Doppler-hatás következtében minden irányból egy kissé eltérő frekvenciával tér vissza a reflektált impulzus. A teljes kép itt is a képernyőn áll össze. Végül a gammasugár spektrométerrel zárjuk a távérzékelő készülékek sorát. Sok nagyságrenddel kisebb hullámhosszon dolgozik, mint az eddig említettek, a mikrométer ezredrészén vagy még az alatt. Több kilométerről is kitűnően jelzi radioaktív anyagok jelenlétét. Minthogy pedig akár . 400 csatornán — vagyis frekvenciasávon — dolgozik egyszerre, megkülönböztető képessége is kiemelkedő. AZ ADATOK FELDOLGOZÁSA A távérzékelés azon a tényen alapszik, hogy a földfelszín különböző alakulatai más-más intenzitással és spektrális összetételben bocsátanak ki, illetve vernek vissza elektromágneses sugarakat. A soktele kép gazdag információ anyagát azonban le kell fordítani megszokott ismereteink nyelvére. A törvényszerűségeket jól ismert területek felvételeiből lehet tapasztalati alapon meghatározni. A gyors áttekintés egyik hatásos eszköze, hogy a különböző hullámsávokon felvett fekete-fehér képeket különböző szűrők segítségével egyetlen színes képpé kombinálják. A szűrők változtatásával a színhatás és a kontrasztok módosulnak, és egyes keresett jellegzetességek jól felismerhetőkké válnak. Bonyolultabb, de szabatosabb eljárás szerint fotoelektromos érzékelő tapogatja végig egyszerre a fekete-fehér képeket, és a tereppontok eltérő fényességű képpontjaiból így mintegy a visszavert sugár spektrális összetételét határozza meg. Ez pedig jellemzi a tereppont természetét. Az eljárás még nem tökéletes, kifejlesztése azért is fontos, mert igen alkalmas az automatizálásra. HASZNOS SEGÉDESZKÖZ A mesterséges holdakról készített, nagy területeket átfogó képek a geológusok számára olyan tájékoztatást nyújtanak, amelyet a kisebb képek összerakásával nem lehet elérni. A földtani képződmények nagyléptékű áttekintése majdnem biztos támpontot ad az érc-, olaj- vagy vízlelőhelyek felismerésére. Megkülönböztethetők az üledékes, száraz, homokos, lekoptatott és egyéb talajok, ami a mezőgazdasági politika célkitűzéseihez szolgáltat adatokat. Erre nézve egyébként kitűnő tájékoztatást ad a távlati képen jól felismerhető vegetáció-térkép. Ehhez még számítsuk hozzá, hogy a mesterséges holdról egész kontinensek nagy vonalú légi fényképei néhány perc alatt elkészülnek. Közönséges légi fényképen jól megkülönböztethető az erdő a cserjéstől és a réttől, megfelelő szűrőkkel elválik a lombos erdő a fenyvestől és a kevert erdőtől, közelebbről felvéve érljékel- ni lehet a fák nagyságát, sűrűségét, a fa meny- nyiségét. Az erdész felismeri a rovarkártól vagy betegségtől sújtott fákat és erdőrészeket is. Hasonló információkat szolgáltatnak a légi felvételek a szántóföldek, a termés állapotáról is. Különösen az infravörös felvételek érdekesek ilyen szempontból; rajtuk a beteg növényzet csaknem feketén jelenik meg. Sokat köszönhet az oceanográfia a távérzékelés technikájának; másképp aligha lehetne követni a nagy tengeráramlások menetét, az árapály játékát, a tengeri állatok vonulását, a nagy hínárosok kiterjedését, a jéghegyek mozgását. Nem egy alkalommal olvashattunk már azokról az izgalmas felfedezésekről, amelyeket a régészet köszönhet a légi felvételeknek. És még sorolhatnánk tovább a példákat a legváltozatosabb területekről: halászat, levegő és víz- szennyezések eredete és terjedése, meteorológia. A fejlődés még biztosan nem lezárt, akár a kihasznált frekvenciasávokat, akár a feldolgozás automatikus és számítógépes megoldását, akár az alkalmazási területeket tekintjük. m: m OLTÓANYAG A LÁTÓHATÁRON? A Német Szövetségi Köztársaságban sikerült hatásos oltóanyagot kifejleszteni ama herpeszvírus ellen, amely rákot okoz a majmokban. Minthogy a herpeszvírus a fő gyanúsított több emberi rák létrejöttében is, a mostani eredmény újabb ösztönzést adhat a rák immunológiai megelőzésének kutatására, olvassuk a Delta c. folyóiratban. A vírusok és az emberi rákbetegség közötti okozati összefüggés még hiteles bizonyításra szorul; a kísérleti bizonyítás azonban erkölcsi okok miatt nyilvánvalóan lehetetlen: kísérleti személyt nem lehat vírussal beoltani azzal a céllal, hogy rákot hozzanak létre szervezetében. A járványtani adatok azonban a rák több formájával kapcsolatban alátámasztani látszanak a vírus és a rák közötti feltételezett összefüggést. Bizonyos jelek a leukémia (fehérvérűség) vírusos eredete mellett szólnak, és valószínű, hogy az Afrikában gyakori Burkitt-limiómát (az arc egyik nyirokcsomójának rákia), amely főként fiatalokat támad meg és Afrika érintett területein a rosszul tápláltság mellett a legfőbb halálok, szoros kapcsolatba lehet hozni a herpeszvírusok család’ával. Nagy szükség lenne tehát a herpeszvírus elleni jó oltóanyagra, ehhez azonban olyan állat-modellre lenne szükség, amely közel állna az emberekhez. Ezt az állalmodellt sikerült most majmokkal létrehozni R. Laufs- nak, az NSZK-beli göttingeni egyetem biológusának. A nyugatnémet tudós olyan vakcina, oltóanyag kifejlesztésére törekedett, amely három dologra képes: megelőzi a vírusfertőzést, megállítja a rákot létrehozó tevékenységét és hatásos immunválaszt provokál ki az állat szervezetében. Laiifs néhány héten át elölt vírusokat tartalmazó oltóanyagot fecskendezett kísérleti se- lyemmajmainak szervezetébe. Három héttel az első injekció után a vírus elleni különleges antitestek megjelenését észlelte a majmok vérében, és éppen az elölési művelet eredményeként nem volt élő vírus a majmok szervezetében az oltásokat követően. A védőoltásban nem részesített ellenőrző majmok kb. 30 nappal azután rákban elpusztultak, hogy élő vírusokat juttattak szervezetükbe, az elölt vírusokat tartalmazó oltóanyaggal kezelt állatok viszont legalább háromszor ennyi ideig éltek még a kezelést követően ... (dj) 1974. XII. 3.
