Új Szó, 1974. december (27. évfolyam, 284-307. szám)

1974-12-29 / 52. szám, Vasárnapi Új Szó

Látogatás a városházán és az egyetemen Karaziné, az egyetem alapítójáé. így kapcsolódik a múlt a jelenne.l, azzal a jelennel, amelyről Hodkijevics Vla­gyimir Ignatyejevics professzorai, az egyetem rektorával beszélgettünk. A műszaki és a gazdasági fejlődés úttörői Találkozásunk Sevcsemkóvai A városházán tett bemutatkozó iá togatás után a nevezetes Harkovi Egyetem felé indultunk. Néhány pil­lanatra megálltunk Tarasz Sevcsenkó monumentális szobra, s alatta az uk rán forradalmárok és népfelkelők szoborcsoportja előtt. Ukrajna nagy költője Petőfi kortársaként indult harcba a cári önkény, s a földesurak elnyomó hatalma ellen. 1845-ben így írt a „Végrendelet“ című versében. Keljetek fel ti is, élők, Széttépni a láncot, Az ellenség gaz vérével Nyomát lemossátok Sevcsenkó szülei jobbágyok voltak, s még gyermekkorában elhaláloztak A nép nevelte őt fel. Brjullov, a híres festőművész egy alkalommal felfe­dezte rendkívüli rajzoló tehetségét, s egy festményének alkalmi bevételé­ből kiváltotta a fiatal Sevcsenkót a jobbágysorsból. Sevcsenkó rajzokban és festményekben is kifejezte a nép szenvedéseit. Sokoldalú tehetsége az irodalomban bontakozott ki legin­kább, s ma az ukrán irodalom szü lőatyjaként tartják őt számon. Sevcsenkó szobra mögött hatalmas park terül el, amely szintén az ő nevét viseli. A park túlsó végében, az egyetem épülete mellett egy má: sik szobor is áll, Vaszilij Nazarovics Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az egyetem két forrásból fedezi a ki adásait: az állami költségvetésből és a vállalatok számára végzett munka bevételeiből. Míg az előbbi az Iskola pedagógiai tevékenységének biztosi tására, az oktatás színvonalának nö velésére szolgál, az utóbbiból az is kólán kívüli tevékenység, a gyakor lati munka költségeit, s nem utolsó sorban a pedagógusok és a hallgatók anyagi ösztönzésének, az üdülés, a tanulmányi kirándulások, a kulturá­lis és sporttevékenység kiadásait fe­dezik. Nemzetközi egyetértésbem Az egyetemen végzett politikai munkáról, a diákok társadalmi tevé­kenységéről, s az iskolán tanuló kül földi diákok életéről Pugacs jevge nyij Petrovics prorektor, a pártbizott­ság titkára nyújtott felvilágosítást. A pártmunka 21 alapszervezetben folyik s az összüzemi pártbizottság az ideo lógiai nevelés szervezésében szorosan együttműködik a rektori hivatallal és a társadalomtudományi katedrákkal Az egyetemisták sokoldalú társadal mi munkát végeznek, a felsőbb évfo lyamok hallgatói például a falva kon szervezett téli népművelési kur zusokon tartanak előadásokat, s egy úttal felkeltik a falusi fiatalok ér deklődését az egyetemi tanulmányok iránt. A harmadik évfolyam hallga­tói egy szemeszter keretében építési és termelési munkát végeznek itthon vagy külföldön. A főiskolai munka brigádokat a nemzetközi összefogás jegyében szervezik. A harkovi egye temisták mellett például 30 hallói és 25 poznaňi diák vett részt a szűz földek mezőgazdasági komplexumai nak építésében. A társadalmi tevékenységbe egyéb ként a többi szocialista ország Har kovban tanuló diákjai is bekapcsolód nak, kultúrműsorokat is rendeznek a városi üzemi klubokban, amelyeken előadásokat tartanak hazájuk földraj­zi, történelmi nevezetességeiről, be mutatják a népszokásokat, a népi táncokat és a népdalokat, s beszá­molnak a szocialista építésben el ért eredményekről. Az egyetemen je­lenleg 650 külföldi diák és tudomá nyos aspiráns tanul a világ 60 álla mából. Egyes államokat természete­sen csak egy-két tanuló képvisel Har kovban, az NDK-ból azonban eddig 51 diák fejezte be tanulmányait, s a jelenlegi létszám 120 hallgató és egy aspiráns. Tőlünk 29-en látogatják az egyetemet, többnyire Szlovákiából. A külföldi diákok többsége az Otakar faroš-utcai internátusbán lakik. A Harkovi Egyetem 170 éves fenn­állása alatt sok tudóst adott már a világnak. Világhírű fizikusok, vegyé szék, biológusok és atomkutatók ne vei fémjelzik az iskola gazdag tudo­mányos-pedagógiai munkásságát, amelyről széles képet nyújt az egye­tem gondosan berendezett múzeuma. A régi épületek makettjei, a tanárok fényképei és a kiállított tudományos dolgozatok, műszerek és tanítási se­gédeszközök mellett személyi emlék tárgyak, albumok őrzik a forradalmi és a honvédő harcok emlékét. Az egyetem diákjai már a cárizmus évei­ben aktív szerepet vállaltak a forra­dalmi eszmék terjesztésében, s a má sodik világháborúban külön katonai alakulatot szerveztek, amely részt vett a harkovi és a moszkvai védelmi harcokban. Az egyetemi alakulat el­esett hőseinek neveit, utolsó bizo­nyítványaikat, személyi irataikat nagy kegyelettel őrzik az egyetem múzeu mában. A 170 éves egyetem múzeumában. A Munka Vörös Zászlajával kitün tetett Maxim Gorkij Állami Egyetem 11 karán mintegy ezer pedagógus működik, s a hallgatók száma meg­haladja a 15 ezret. Az egyetem éle­tében különösen az utóbbi évtizedek hoztak jelentős mennyiségi és minő­ségi változásokat. A fejlődés követel­ményeinek, s a növekvő feladatok­nak az eredetileg univerzális, csak­nem mindenre kiterjedő felépítésű is­kola nem tudott már eleget tenni, így külön főiskolává önállósult a jo­gi, az orvostudományi, a mezőgazda- sági és a népművelési kar, s az egyetemen főleg a műszaki irányza tok fejlesztése került előtérbe. A fi­zikai, fizikai-műszaki, radiofizikai, matematikai-számítástechnikai, ve­gyészeti, geológiai-geográfiai és bio­lógiai karon az előadók és a hallga­tók a termelés szükségleteinek meg­felelő tudományos-kutatási munkát is végeznek. A műszaki tudományok elő­retörése ellenére az egyetem univer­zális jellege továbbra is megmaradt, hiszen az említert hét kar mellett hasonló színvonalon folyik az okta­tás és az alkotó munka a közgazda sági, a történelmi és a filológiai ka­ron, valamint az idegen nyelvek ka­rán. Rendkívül érdekes és tanulságos volt mindaz, amit Vlagyimir Ignatye- vics rektor az egyetem életével és munkájával kapcsolatban elmondott. Elsősorban abból indulnak ki, hogy a termelési technológia gyorsan vál­tozik, ezért az egyetemen elsősorban az erős alapok megszerzésére fekte­tik a súlyt, főleg a matematika, a fi­zika, a kémia és a biológia tárgykö­réből. Ugyanakkor azt is figyelembe veszik, hogy az új iskolai reform nagyon sok középiskolai szakpeda­gógust követel éppen ezeknek a tan­tárgyaknak az oktatására. Az egyete­mi munkát ezért két alapvető irány­zatban, a tudományos-pedagógiai igazat és a tudományos-ipari ágazat nretében fejlesztik. Együttműködés a gyakorlattal A tudományos-műszaki irányzat munkájának egyik fő jellegzetessége, hogy szoros kapcsolatban áll az ipa­rt vállalatok termelő tevékenységé­vel. Ezt úgy valósítják meg, hogy az egyes tanszékeken olyan tudományos dolgozók is vannak, akik az Ipari vállalatok számára fejlesztési prog­ramokat, technológiai eljárásokat dolgoznak ki. Ezekben a munkákban a pedagógusok és a hallgatók is részt vesznek, saját ötleteikkel, Javaslataik kai járulnak hozzá az adott felada­tok sikeres megoldásához. A vállala­tok ezeket a tudományos „szolgálta­tásokat“ megrendelik és fizetnek is értük. A vállalatoknak természetesen csak olyan munkákért fizetődik ki ez a kiadás, amelyek valóban növelik a termelés hatékonyságát, gazdasá gosságát, s így ez számukra meg is térül. Az anyagi érdekeltség rend­szere tehát azt is biztosítja, hogy az egyetem tudományos-kutató munkája a termelési gyakorlat konkrét szük­ségleteire irányuljon, s így az egye­tem hallgatói már tanulmányi éveik alatt megismerkedhetnek az egyes termelési ágazatok technikai, tech­nológiai és munkaszervezési problé­máival. f\ harkovi Maxim Gorkij Állami Egyetem épületének bejárata. Az 1656-ban alapított Harkovnak íi második világháború küszöbén 830 000 lakosa volt. A háborúban elpusztult a lakások ötven százaléka, s több mint háromszázezerrel csökkent a lakosok száma. Húsz évvel a háború befeje zése után megszületett a város mii liomodik polgára, s ma már 1 millii 350 ezer lakója van Kelet-Ukrajn. dinamikusan fejlődő ipari központ já nak. Ennyit mondanak a számok. Azt viszont, hogy mi van e számok mö gött, Kucsko Ljudmila Andrejevnától a városi tanács elnökhelyettesétől tudtuk meg. Harkov hatalmas területén töbi- mint 400 ipari nagyüzem termel, s mintegy 100 tudományos intézet te­vékenykedik. A kilenc közigazgatási kerületre osztott város több mint 25 kilométer hosszú, s legnagyobb szé lessége meghaladja a 20 kilométert Érthető tehát, hogy a közlekedés je­lenti az egyik legnagyobb problémát. Ezt itt is metró építésével akarják megoldani, az első 18 kilométeres szakaszt a tervek szerint 1975 au­gusztusában adják át. Ljudmila And rejevna a továbbiakban azt is elmond­ta, hogy jelenleg számos kulturális, iskolai és egészségügyi intézmény építése van folyamatban. Hat színház működik a városban, s 12 millió ru beles beruházással most egy új ope­raszínházat is építenek. A városren­dezésre s a járulékos beruházások építésére fordított költségeket rész­ben az állami költségvetésből, rész­ben a vállalatok forrásaiból fedezik. Az elnökhelyettes-asszony egyébként azt is megjegyezte, hogy a városi ta­nács 10 bizottságában a nők a leg­aktívabbak, s a kerületi tanácsokban is vagy az elnök, vagy legalább a helyettese nő. A nők emancipációja te­hát Harkovban a közigazgatásban is kiteljesedett. Ez így is van rendjén, hiszen a munkahelyen, a háztartás ban s a gyermeknevelésben helytálló nők tudják a legjobban, hogy mire van szüksége a társadalomnak. Tarasz Sevcsenkó szobra Szabad honban újra éled*. Nagy s boldog lész népem, S nem feledsz el, szeretettel Őrződ meg emlékem. 1859-ben már Csehnisevszkij barát­jaként, a forradalmi demokraták szellemében írta harcra buzdító so­rait: Ne várj te jót, ne várd, hogy eljő a szabadság, mit Miklós cár elaltatott s betegen szunnyad . .. Ébresszed fel, népem: kiálts, zengj csatadalt, lendítsd karod! Szelcercéd élét köszörűid meg és jó élesre fend ki kardodat, így keltheted fel, fegyvercsattogással, régóta vágyott szabadságodat!

Next

/
Oldalképek
Tartalom