Új Szó, 1974. december (27. évfolyam, 284-307. szám)
1974-12-28 / 305. szám, szombat
MIT VÁRNAK 1975-TŐL Värosíasftas - tervszerűen Putyera Irén munka közben. több mint kétszáz női alkalmazottja van, csak néhányat szólaltattunk meg közülük, hogy elmondják, az ő környezetükben milyen hiányosságokat kellene kiküszöbölni ahhoz, hogy munka- és életkörülményeik még jobbak legyenek. Belépünk a varrónők egyik műhelyébe; csupa fiatal nő hajol a varrógépek fölé. A munkakörnyezetüket veszem először szemügyre. A műhely központi fűtéses, világos. De mi vei kint borüs az idő, neon égők helyettesítik a természetes fényt. Amint mondják a szociális helyiségek is megfele lőek az épületben. — 1971-ben költöztünk be az új épületbe — magyarázza Bartošová Mária, a Nőszövetség üzemi szervezetének elnöke. Így hűt jók a munkakörülmények. Azt az épületet már lebontották, amelyben azelőtt dolgoztunk. Ahhpz azonban, hogy a fiatalok és azok, akik most kerültek hozzánk, értékelni tudják az új munkahelyeket, meg kell említenem, hogy a .jn74 régi épületben egy helyiségbe összezsúfolva dolgoztunk. A va- XII. 28. salóterera pedig régi, kiselejtezett vasúti kocsikban volt be5 rendezve. — Munkahelyi problémák eszerint nincsenek? AZ EMBERISÉG FEJLŐDÉSÉNEK történetében mindig nagy szerep jutott a városok létrejöttének, növekedésének, s jelentőségük különösen az utóbbi évszázadban nagymértékben fokozódott. Hogy a világon a XX. században lezajló városiasodási folyamat milyen nagy méreteket öltött, azt a következő adatok jói szemléltetik. Míg a világ lakosainak száma a múlt század elejétől a huszadik század közepéig a háromszorosára nőtt, a városi lakosság száma a hússzorosára növekedett. 1950 ben a világ lakosainak 30 százaléka élt városokban, s az előzetes számítások alapján kétezerben az emberiség kétharmada városi lakos lesz. Ez a gyors fejlődés a városiasodási folyamatban természetesen hatalmas erőfeszítéseket követel az urbanisztikával, a városok tervszerű építésével foglalkozó szakembe- s rektől szerte a világon. Iván 1 Michalec építész, a Szlovák Építészek Szövetségének elnöke és további vezető dolgozói a közelmúltban beszélgetést folytattak az újságírókkal, ame lyen a szlovákiai urbanisztika küldetéséről, feladatairól és célkitűzéseiről volt szó. Általában közismert és elfogadott tény, hogy a városiasí- tás az ipari termelés létrejöt tének és növekedésének a következménye. Az urbanizációt viszont mégsem lehel csupán azzal magyarázni, hogy az ipar fejlődésével bővül az ipari munkaalkalmak köre és mivel az ipar elsősorban a városba települ, a munkaerők is a váró sokban tömörülnek. Viszont a gazdasági fejlődés ütemét egy- egy országban nemcsak a me zőgazdasági és az ipari termelés határozza meg, hanem a kereskedelem, a közlekedés, a szolgáltatások színvonala, ame lyek a városok fejlesztésében nagy szerepet játszottak a múltban is, és ma az úgynevezett harmadik szektor fejlesztésére egyre nagyobb gondot fordítanak. Az is igaz viszont, hogy a mezőgazdasági technológia tökéletesedése következtében egyre több vidéki ember válik városi lakossá, mert a falvakban évről évre kevesebb ember szükséges ahhoz, hogy a tár sadaiom mezőgazdasági tér mékszükséglelél előállítsa. Egy adat, amely jól bizonyítja ál lításunk helyességét: a Szovjet unióban például 1913-ban négy falusi család kellett egy városi család élelmiszerszükségleté nek fedezéséhez, 1939-ben két tő, 1959 ben pedig elérték az 1:1 arányt. Marx és Engels ezzel kapcsolatban a Kommunis la Kiáltványban többek között ezt írta: „A mezőgazdaság és az ipar összekapcsolása, a város és a vidék közötti ellentétek fokozatos felszámolása — a proletariátus egyik fő iela dala kell, hogy legyen“. A SZOCIALISTA URBANISZTIKÁNAK a tervszerű városia- sítási folyamatban ezt a szempontot kell elsősorban szem előtt tartani. Nem szabad fi gyeimen kívül hagyni azt a követelményt sem, hogy a váro- sí ásítás nem csupán a lakások, középületek, ipari és mezőgazdasági üzemek létesítéséből áll, hanem a szocialista ember életstílusának és követelményeinek minden szempontból megfelelő városokat kell építeni. A rohamosan fejlődő nagyvárosokat ugyanis hatalmas üzemekhez hasonlíthatnánk, ahol csak a legmagasabb fokú szervezettséggel lehet biztosítani a viszonylag kis területen élő százezres és milliós tömegek életéhez szükséges feltételeket. A feltételek biztosítása nálunk is hatalmas erőfeszíté- I seket követel azoktól, akik ezen a területen dolgoznak. Ennek egyik oka az, hogy a városok műszaki ellátottságának feltételei nincsenek arányban azzal a fejlődéssel, amely városaink életében az elmúlt három évtized alatt végbement. Szlovákiában a városlasítás folyamata a felszabadulásig j nem öltött nagy méreteket. Az itt élő emberek főleg földműveléssel keresték kenyerüket, s nagyobb ipari üzemeink a XX. század közepéig úgyszólván nem is voltak. A középkorban létrejött városaink elsősorban kereskedelmi és közigazgatási jellegűek voltak ipart csak nagyon kevés városban űztek. A XVIII. században Szlovákia területén hat tízezer lakosúnál nagyobb város volt, s a XIX. században pedig csupán kettővel növekedett a számuk. A fel- szubadulás utáni években az iparosítás és a mezőgazdasági termelés ipari szintre való emelése volt a legfontosabb feladat, ami nálunk is szükségszerűen maga után vonta városaink fejlesztését és kiépítését. Szlovákia urbanisztikai fejlesztésének kérdéseivel az utóbbi években magasabb fórumokon is foglalkoztak. 1972 februárjában a CSKP KB és az SZLKP KB ülésein többek között kitűzték az urbanizálás területén végrehajtandó legfontosabb feladatokat. A problémakör megoldásának időszerűségét és fontosságát az a tény is alátámasztja, hogy ez nemcsak gazdasági, hanem politikai szempontból is sürgős feladat. Az urbanizálás a városok terv szerinti építésén és fejlesztésén kívül a környezetvédelmet és az ember egészséges életkörnyezetének kialakítását és megvédését is magába foglalja. Az ember életét, munkáját, alkotóképességét nagymértékben befolyásolja a környezete, a körülötte levő ipán létesítmények, közlekedési és kulturális lehetőségek, szolgáltatási hálózat — amelyek fejlesztése és kialakítása minden ember feladata. A SZOCIALISTA VAROSOK — így hazánk városainak — fejlesztésekor sem szabad figyelmen kívül hagyni a jövő városainak szociális összetételét sem. Más igényeik vannak a fiataloknak, mint az idősebi) korosztályúaknak, más követelményekkel lépnek fel a munkások, másokkal az értelmiségiek. Éppen ezért az új agglomerációs központokat úgy ke tervezni és építeni, hogy ezek minden szociális réteg mindenirányú igényét kielégítsék. Ez Szlovákia urbanisztikai fejlesztésénél annál is fontosabb tényezővé válik, mert az újonnan kidolgozott távlati tervek alapján Szlovákia lakosságának 8U—86 százaléka kétezerig nagyvárosokba költözik. A tervek alapján Szlovákiában kétezerig 13 ún. „városi régiót* építünk ki, amelyek 300 ezernél, 100 ezernél és 50 ezernél több lakosú hatalmas közigazgatási és ipari központok lesznek. Bratislava, Banská Bystrica és Košice lesznek jövőben a legnagyobb városaink. Ezekben és a többi szlovákiai városban is évről évre szaporodnak az új építészeti megoldások jegyét magukon viselő városi lakónegyedek, amelyek megfelelnek a kor követelményeinek. Az ipari és a mezőgazdasági termelőmunka állandó magasabb fokú automatizálása és gépesítése következtében a városok lakosainak többsége a harmadik szférában dolgozik majd. Mivel a felszabadulás után eltelt eddigi időszakban fő feladatunk az ipari központok kiépítése volt, amihez a nagyarányú lakásépítkezés is hozzájárult, ezért városaink műszaki és kulturális objektumokkal való ellátottságában lemaradások mutatkoztak. A SZLOVÁK ÉPÍTÉSZEK SZÖVETSÉGÉNEK szakembere' építészmérnökei olyan terveket dolgoztak ki Szlovákia váro- siasítására vonatkozóan, amelyek minden tekintetben megfelelnek a szocialista ember kö vetelménycinek. Az építészek és a tervezőmérnökök a távlati tervek kidolgozásakor nem arra törekedtek és törekszenek, hogy „uniformizált“ városokat alkossanak, hanem arra, hogy minden egyes városnak külön sajátos arculatot teremtsenek. Az építészek tudják, hogy tervezéskor szoros együttműködésre van szükség a közgazdászok, a szociológusok, a technológiai szakemberek széles munkacsoportjaival, hogy kihasználva a tudomány és technika legújabb vívmányait iá egészséges és esztétikai szempontból szép élet- és munkakörnyezetet teremtsenek hazánk dolgozói és az elkövetkező generációk számára. PÁKOZDI GERTRÜD Közeledik a nők nemzetközi éve panaszok vannak — mondja Hajdusik Erzsébet, a varroda vezetője. — Kicsi a választék. Akik nincsenek állásban, azt mondják, hogy napközben több az áru. De mi munka után alig találunk valamit. Pedig a félkészáru üzletnek mindenekelőtt a dolgozó nők vacsorafőzéssel járó gondjait kellene megköny nyíteni. Emília Mújková Jelkáról (Jó káról j jár ide dolgozni. Mint elmondotta, hazautazása előtt mindig bevásárol Galántán, mert az ő falujában — ahol van ugyan egy régebbi áruház, amelyben élelmiszer, textil, vegyesáru kapható —, kicsi a választék. Azt szeretné, ha az új iskola után, amely most épül a faluban, jövőre új üzletház építését kezdenék meg, amelynek nagy raktára is lenne, nem úgy mint a mostaninak. Szíve sebben vásárolna ő is helyben, minthogy innét cipelje az árut. Nuyyová fana leállítja a varrógépet, amikor odamegyünk hozzá. Rövidesen anyuka lesz, ezéri nem csodálkozunk, amikor azt mondja, jó lenne, ha 1975 ben kibővítenék a város óvodáit, mert tudomása szerint nem minden óvodáskorú gyermeket tudnak felvenni. — önnek először bölcsődére lesz szüksége ... — Igen, mert az első gyermek után félév szülési szabad ság jár, tehát hamarabb vissza kell jönnöm dolgozni, mint a többgyermekes anyáknak, akik kétév anyasági szabadságra jogosultak. Viszont azért említettem az óvodát, mert azt hallottam, hogy a bölcsődében elegendő hely van. A nők nemzetközi évére való készülődés hazánkban is teljes ütemben folyik. Az illetékes minisztériumok már megvizsgálták, melyek azok a tényezők, amelyek nehezítik nálunk a nők életét. Ennek alapján hoznak határozatokat a megszüntetésükre. A szolgáltatások, bölcsődék, óvodák, napközik ügyében is történnek változások, a jövő évben. Bizonyára a níűhely alkalmazottainak kívánsága is teljesül majd. KOVÁCS ELVIRA títás után. A mosoda munka jára nem tart igényt. A többiek azonban megjegyzik, amióta Galánta új forrásból kapja a vizet, a mosoda munkájának minősége javult. — A városban levő félkész- áru-üzletre azonban továbbra is Hatan a varroda alkalmazottai kozUJL (A szerző felvételei) A szocialista tábor országai — s azok nagy családjában hazánk — a világ ama részéhez tartoznak, ahol szép ered menyeket értek el a nők egyenjogúsításában, műveltségük fokozásában. A nőknek a férfiakkal egyenlő jogaik vannak és egyre több nő kapcsolódik be a társadalmi életbe. Hogyha hazai viszonylatokban beszélünk, meg kell említeni, hogy nálunk a nők miután munkába álltak, részt vállalnak a közös ügyek intézésében, a háztartás vezetése második műszakká válik számukra. S eddig kevés olyan intézkedés történt, ami ezt a második műszakot mégkönnyítené. Jövőre, a nők nemzetközi évében az eddiginél nagyobb figyelmet szentelnek ennek a kérdésnek n szolgáltatások fejlesztésének, a nők munka- és életkörülményei további javításának. * Nagyuvá Jana nemsokára anyuka lesz. Emília Májková azt szeretné, ha új üzietház építését kezdenék meg a falujukban. Galántán járva kíváncsiak voltunk, vajon a Slovodev termelőszövetkezet alkalmazottat mit várnak a jövő esztendőtől. Mivel azonban az üzemnek — Azért vannak . ., — szólalnak meg ketlen is, névsze- rint Chrotková Anna és Tóth Anna. S mint elmondották munkájuk szezonjellegű. Nyá ion többen varratnak ruhát, télen kevesebben, ezért télen ke vesebbel keresnek. Jó lenne ha az üzem vezetősége egész évben egyforma mennyiségű munkát tudna biztosítani a varró da alkalmazottai részére. Szívesen vállalnának olyan munkát is, amilyet a sorozatgyár fásban dolgozó munkatársaik végeznek. Fiatalok, de néhányuk már férjes asszony, akiknek nem csak munkahelyi, de családi gondjaik is vannak. Többféle szolgáltatást is igénybe vesz nek. Putyera Irén gyakran jár a tisztítóba. — Néha szebben, máskor kevésbé jól tisztítják ki a ruhát — mondja. A kislányom lábzsákja például nem fehér, hanem szürke lett a tisz
