Új Szó, 1974. december (27. évfolyam, 284-307. szám)
1974-12-23 / 302. szám, hétfő
VÁLASZ OLVASÓINKNAK KÜLÖNBÖZŐ ÜGYEIKBEN H. M.: Ha valamelyik szülő hanyagságból, vagy szándékosan elmulasztja kiskorú gyermekével szembeni tartási kötelezettségét, a bíróság a büntető törvénykönyv 213. §-a értelmében 3 évig terjedő szabadságvesztés-büntetéssel sújthatja. Az intézetben elhelyezett gyermekek után az intézet jogosult a vonatkozó előírások érte mében hozzájárulást megállapítani és ezt be is hajtani. B. V.: Mivel a legidősebb fia katona, rá már nem kaphat családi pótlékot és más ellátási illetményt sem. Másik két fia mint harmadéves tanuló fejenként több mint 620 koronát keres (ez a határ, mert 620 korona keresetig még igénye lenne családi pótlékra), így reájuk szintén nem lehet a családi pótlékot folyósítani. A legkisebb gyermekükre a rokkantjáradékhoz 140 korona nevelési pótlékot folyósítanak. Járadékukon kívül tbc betegségüre való hivatkozással a helyi nemzeti bizottság szociális osztályán kérhetnek alkalmi kiegészítést, támogatást (vásárlási utalványt, erre azonban perelhető igényük nincs. BÉKE JELIGÉRE: , Ajánljuk, hogy a kérdéses föld további használatát a járási nemzeti bizottságon igyekezzenek elintézni. B. K.: Ha a kérdéses pianínót a nagynéni végrendelettel hagyná az Önök gyermekeire, azt a néni halála után az örökösödési illeték megfizetése után előnyösen át tudnák hozni. A nagynéni még életében a magyarországi devirahatóság engedélyével ajándékozhatná a pianínót az Önök gyermekeinek. Az ilyen jóváhagyott szerződés és kiviteli engedély alapján és a kiviteli, valamint behozatali vám megfizetése ellenében tudnák a pianínót átszállítani. MUNKAJOGI ÜGYEKBEN D. I.: Az ön esetében az átlagkereset kérdése vált vitássá. Az átlagkeresetbe be kell számítani a prémiumokat is és a túlórákért járó díjazást, valamint a szombat-vasárnapi bér-, kedvezményt. Az ilyen magasabb átlag azonban csak akkor jogosítaná fel önt a különbözette, ha a szerződés, amelyet az új munkaadó vállalattal kötött, erre feljogosítja. B. E.: A foglalkozás melletti továbbtanulásnak a munkaadó vállalat részéről való támogatásának mértékét az 1968/140 számú hirdetmény szabályozza. A hirdetményben foglalt kedvezményekre azonban csak akkor lenne igénye, ha a középiskola (gimnázium) esli tagozatának látogatásába a munkaadó vállalat beleegyezett. Abbeli az esetben az említett hirdetmény értelmében hetenként három óra munkabérmegtérítés melletti szabad időre lenne igénye, továbbá egy-egy iskolaévben 3 fizetésmegtérítéses szabad napra lenne igénye a vizsgákra, továbbá évi 3 fízetésrnegtérí- tés nélküli szabad napra iskolai gyakorlatokon, összpontosításokon való részvételre, végül 10, vagy 20 napi fizetésmegtérítés nélküli szabad időre lenne igénye az érettségi letételére aszerint, hogy ennek része az érettségi szakdolgozat elkészítése, vagy sem. Ha a munkaadó vállalat az említett rendelet értelmében nem egyezett bele az ön esti tagozaton való tanulásába, joga van szabad idejében a tanulmányok folytatására, de nincs igénye a fenti előnyökre, és a munkaidőt iľetôen a ko rábbi távozás esetében a munkaidőt rá kell dolgoznia. (A vállalattal való megegyezés szerinti időpontban). NYUGDÍJÜGYEKBEN SCH. D.: Az 1932—1940 közöt ti kereskedelmi utazói tévé kenységét a Társadalombiztosító Hivatal önálló kereseti tévé kenységnek tekintette, ezért nem számították be ezeket az éveket a nyugdíjbiztosítás szempontjából. Az önálló (nem alkalmazotti munkaviszonyban) kereseti tevékenységet csak 1948. október 1-től, a nemzeti biztosítás bevezetésétől kezdve lehet beszámítani, feltéve, hogy a biztosított rendesen fizette a biztosítási díjat. L. V.: On özvegyi nyugdíja mellett állandó munkaviszonyban dolgozik. Saját biztosítása alapján, bár a korhatárt már elérte, de nincsenek meg az előírt ledolgozott évei, nem jogosult még sem teljes, sem aránylagos öregségi nyugdíjra (egyesített özvegyi és öregségi járadékra). A csupán özvegyi nyugdíjat élvező járadékost a betegállomány idejére a többi dolgozóval egyenlően illeti meg a táppénz azokban az esetek ben, amikor az özvegy egyesi tett özvegyi és öregségi járadékot élvez, mivel az ilyen egyesített járadékot lényegében öregségi járadéknak ke'l tekin teni. Csak a továbbdolgozó öregségi nyugdíjasok ós a teljes rokkantjáradékot élvezőkre vonatkozó korlátozó előírások szerint, tehát legalább három havi ilyen munkaviszony után egy megbetegedésből kifolyóan legfeljebb 60 munkanap idejére, egy naptári év soráni több betegállomány esetében is összesen egy évben legfeljebb 60 munkanap idejére van igény táppénzre, kivéve, ha üzemi CSALÁDJOGI K. S.: A bíróság ©vált leányuk gondozására bízta a válás után a házasságból származó kisgyermeket. A gyermek apját egy kocsmai verekedéskor leszúrták. A tettest 13 évi szabadságvesztésre ítélte a bíróság. Azóta senki sem fizetett a gyermekre, akit Önök, mini nagyszülők tartanak el. Közben leányuk újból férjhez ment és ebből a házasságból két gyermek született. A tettessel szemben az árva a polgári törvény- könyv 448. §-ának értelmében az elesett tartást perelhetné legfeljebb egy évre visszamebaleset okozta a betegállományt. Mivel ön csak özvegyi nyugdíjat kap, betegállománya teljes idejére igénye van táppénzre. (A támogatási idő legfeljebb 1 év). A betegállomány ideje a nyugdíjbiztosítás szempontjából pótidőnek számít és az átlagfizetés kiszámítását úgy írja elő a törvény, hogy az ilyen betegállományban töltött idő nem rontja az átlagot. Mivel az utolsó 10 évben több mint 5 évet dolgozott, rokkantjáradékot igényelhet, ha egészsége nem javulna. A betegállomány ideje alatt a munkaadó vállalat nem adhat felmondást a dolgozónak, de fordítva a dolgozó a munkatörvénykönyv 51. §-ának 1. bekezdésében felsorolt valamelyik törvényes felmondási ok alapján az életkora szerinti 1—3 havi felmondási idő betartásával írásbeli felmondással megszüntetheti munkaviszonyát. Az Ön esetében a háromhavi felmondás jöhetne számításba. ön feltehetően az 51. §. 1. bekezdésének c) pontjára hivatkozhat, azaz, hogy orvosi véleményezés, vagy egészségügyi szerv határozata alapján nem folytathatja munkáját, ha öregségi, illetve rokkantnyugdíjba lép. (Munkaviszonyát ezenkívül a munkaadó vállalattal való megegyezés alapján tetszőleges időpontban is megszüntetheti I H. F.: Feleségének és több asszonynak nyugdíjigénye még a korábbi előírás alapján keletkezett. Nyugdíjuk összege feltehetően azért azonos, mert egyforma „nyugdíjövezetbe“ tartoztak. ÜGYEIKBEN nőén. Sajnos, fennforog annak a veszélye, hogy a károkozó az igény elévülésének kifogásával fog élni. Ezenkívül szintén csak egy évre visszamenően a járási nemzeti bizottság járadékosztályán keresztül igényel hetnék az elhunyt apa biztosítása alapján az árvajáradékot, ha ezt eddig nem folyósították volna. Unokájuknak ugyanis mint félárvának igénye van ár vajáradókra (sirotský dőcho dók). A tettes elleni igény érvényesítésével (perlésével) ajánljuk ügyvédet megbízni. j DR. F. J. I SZAGOK A TECHNIKÁBAN Az utóbbi két évtizedben egyre kiterjedtebb vizsgálatok folynak az emberi érzékszervek mechanizmusának tisztázására, és az ily módon felderített jelenségek és folyamatok technikai hasznosítására. Amíg a látás és a hallás, valamint részben a tapintás érzékelési folyamat jórészt tisztázottnak tekinthető, addig sokkal kevesebbet tudunk a szaglás érzékéről (beleértve magát a lokalizált, helyileg is behatárolt érzékszervet), de még kevesebbet tudunk a szaglás mechanizmusáról. A színeket hullámhosszuk szerint egyértelmű- leg meg lehet különböztetni, és a színkeverékeket is objektív módszerrel szél lehet választani. Ugyanez a helyzet a hanggal és a zajjal is. Sokkal kevésbé mondható el ez a szagokról, és egyelőre igazán nem tudjuk, hogy végeredményben mi okozza bizonyos anyagok jellegzetes szagát — illatát vagy bűzét. A bionika kutatóinak mégis sikerült már nyomra jutni: feltételezik, hogy az anyagok jellegzetes szagát bizonyos molekulák és molekulacsoportok okozzák, és hogy a szaglószerv e molekulák alakja révén tudja a különféle szagokat megkülönböztetni. A lengyel, amerikai és szovjet kutatók sokféle vizsgálatot végeztek, s ezek alapján az anyagokat bizonyos csoportokba sorolták be, mégpedig úgy. hogy a névadó szerepét régóta ismert illatos vagy rossz szagú anyagok töltik be (pl. pézsma). Az eddigi becslések szerint csupán a szagok felhasználásával, az ember orrával másodpercenként 100 egységnyi információ megkülönböztetésére képes. Ha tekintetbe vesszük azt, hogy az átlagos európai nyelvek egy-egy betűje 2,8—3,5 egységnyi információt tartalmaz, akkor azt mondhatjuk, bogy a másodpercenkénti 100 egység kb. 30 betűvel egyenértékű, ami annyit jelent, hogy az ember szaglószervé- vel (ha ez technikailag megvalósítható), kb. ugyanolyan gyorsan és ugyanolyan mennyiségben szerezhet információt, mint olvasás útján. S ha egyelőre nem is kell attól tartanunk, hogy megfelelően szagosított papír vagy szövetdarabok helyettesíthetik a könyveket, vagy netán az Üj Szó olvasója egy cikk tartalmát az illatok orgiájával fűszerezett papírlapról leszimatolhatja, mégis meggondolandó, vajon nem lehet-e ezeket az információkat valóban az ember termelő tevékenységének szolgálatába állítani < Jekes próba Ikozások Az első kísérletek azonban nem közvetlenül az emberekkel voltak kapcsolatosak, hanem bi zonyos különleges technikai célok érdekében megpróbálták az állatok igen fejlett szaglóké- pességét felhasználni. Az egyik angol állattankutató vizsgálatai során megállapította, hogy a levéli béka mintegy 25ü-féle szag megkülönböztetésére képes. A nyu- lak sokkal fejlettebb szaglóérzékkel rendelkeznek: csaknem milliónyi szagot tudnak megállapítani és differenciáltan érzékelni. (Maga az ember is több ezertől több százezerig terjedő szagárnyalatot képes felfogni.) Az amerikaiak rájöttek arra, hogy bizonyos jellegzetes rakétahajtóanyagok és hidraulikai folyadékok felismerésére egyes légyfajták kivá lóan képesek. Ennek megfelelően megpróbálták — méghozzá jó eredménnyel —, hogy kis és nagy rakéták hajtóanyag-táprendszereiben és hidraulikus működtető berendezéseiben a tömi téseket, illetve inkább a tömítetlenségeket, legyek segítségével tárják fel. A kész, összeszerelt rakétára tehát az odaszállított dobozból légyrajt eresztenek, a legyek pedig néhány másodpercen vagy percen belül akármekkora rakéta csőrendszereinek és csőkötéseinek min denféle tömítetlenségét megtalálják, hiszen oda rajzanak. A kutyák kiváló szaglóérzéke régóta ismeretes. A rendőrség a nyomozásban, a bűnüldözés szolgálatába állította négylábú segítőtársainak ezt a különleges adottságát. Ennél azoi bán jóval technikaibb jellegű, hogy Nyugat Németországban, ahol az utóbbi évek folyamán a csőtávvezetékek építése óriási méreteket öltött, a csövek folyási, szivárgási helyeinek meghatározására vadászkutyákat, kopókat használnak fel. Régóta ismeretes az is, hogy u bányákban a sújtólégveszély megállapítására madarakat, elsősorban kanárikat visznek le a mélybe, és ezek jelzik, ha a levegőben a metánkoncentráció veszélyes méreteket ért el. Szagiindikátorolk a techinilkábain Ezek után nem meglepő, hogy az ember szag- lóérzékét is megpróbálják a termelés érdekében hasznosítani. Egy jellegzetes kísérlet pozitív eredményei nyomán u Szovjetunióban komolyan foglalkoznak a mélyfúráshoz használt különleges fúrókoronák kopásának ilyen meghatározásával. A. V. Posenka mérnök, a taskenti Közép-Ázsiai Geológiai és Ásványkutató Intézet munkatársa, megvizsgálta azokat a súlyos időveszteségeket, amelyek az évente sok millió kilométernyi próbafúrás nyomán azért lépnek fel, mert a fúrási teljesítmény csökkenésekor a fúrókoronát az egész rudazattal együtt visszahúzzák. Gyakran előfordul azonban, hogy nem a fúrókorona elkopása, hanem csupán egy nagy keménységű kőzetréteg áttörése miatt csökkent le egy időre a fúróteljesítmény. Ilyenkor az egész művelet hiábavaló veszteséget okoz. A Posenko-féle fúrókoronán a feltaláló egy bűzanyaggal töltött patront helyezett el. Ez a patron a világítógáz és a földgáz biztonsági büzösítéséhez használt etilmerkaptánt tartalmazza. A fúrókoronába úgy helyezik el, hogy a korona fogainak a használhatatlanság határáig való elkopásakor az etilmerkaptános kapszula ugyancsak elkopjék és megpattanjon, ezáltal a kis átmérőjű próbafúrásba kiümlik az etil- merkaptán, és a fúró forgása közben eljut a felszínig. A kísérleti fúrókoronával végzett próbák során valóban az etilmerkaptán jellegzetes bűzét érezték akkor, amikor a fúrókorona már a használhatatlanságig lekopott. Posenko módszere tehát jól használható. Érdemes megjegyezni, hogy az állatvilágban a szaglószervek érzékenysége megdöbbentően nagy. A nyomozó kutyák teljesítménye gyakran ejti csodálatba a szemlélőt. Ez azonban parányivá törpiil a lazacfajtáknak ama képessége mögött, hogy több ezer kilométeres út után, kizárólag a szaglóérzékük alapján találnak el az ívás helyére. Bár bizonyos szaganyagok hatása és a szaglószerv jellegzetes sejtjeinek alakja között sikerült összefüggést találni, az agyban lejátszódó érzékelési folyamat titkai egyelőre feltáratlanok annak ellenére, hogy Lucretius Carus római költőről kezdve napjaink legnagyobb állattankutatóiig és fizikusaiig sok száz kiváló tehetségű tudós próbálta megfejteni a szaglási mechanizmus titkát. A szagindikátorok felhasználása sokféleképpen lehetséges. A Posenko-féle etilmerkaptános kapszula csupán egy példa. Kopás jelölésére fel lehet használni pl. különleges anyagokkal átitatott betéteket, alátéteket; különféle gépek és motorok kopásnak kitett alkatrészeiben tokos Indikátorokat lehet elhelyezni, és valószínű, hogy még igen sok más módszer is felhasználhatóvá válik. Ha figyelembe vesszük azt, hogy csupán pl. füstszagból hányféle eltérő árnyalatot tudunk megkülönböztetni a fa füstjétől a cigaretta füstjén át az égett gumi, a megperzselt szigetelés, a fenyőút és még szinte végeláthatatlan füstforrás szagáig, akkor talán nem is lehetetlen szüleménye a fantáziának egy olyan automata műhely, ahol a gépek beállítását szagindikátorok jelzik, és a felügyelő ellenőr szerepét egy különlegesen képzett farkaskutya tölti be, amely hangos csaholással jelzi, ha valamelyik gép az előírt tűréshatárokat túllépte. NAPENERGIÁVAL MUKODO VÍZSZIVATTYÚ Afrikában kb. egy évtized óta beható kísérleteket folytatnak a napenergia hasznosításával, sőt egyes helyeken ezt a természetadta energiát igen elmés módon állítják az ember szolgálatába. A napenergia kiaknázását Afrikában nem a Szuezi-csatorna kiesése, hanem a fekete kontinens speciális földrajzi helyzete, a napos órák nagy száma, és a kontinens hagyományos — még a gyarmatosítás számlájára írható — ener giahiány indokolja. Mauritániában a Chinguetti oázisban kb. egy esztendeje napenergiával működő szivattyú üzemel. Az iszlám világ e zarándokhelye a Szahara szélén fekszik, a fővárostól keletre. Az oázis egyetlen kútjából eddig vödörrel és kötéllel emelték ki a vizet. A család rendszerint a tíz éven aluli ^gyerekeket küldte a kúthoz vízért, akik ezzel a művelettel sokszor félnapokat is eltöltöttek. A vízszivattyú most napon ta 5—6 órán át üzemei és 20 liter vizet szolgáltat Chinguetti oázis minden lakójának. Igen érdekes és szellemes megoldást választottak a tervezők, amikor a vízszivattyú házát, illetve tornyát egy iskolaépülettel házasították össze. Az iskola tetejét borították be a napenergiát hasznosító receptorokkal, amelyek egyrészt a szivattyú működtetéséhez, másrészt az iskola tantermeinek légkondicinálásához biztosítanak energiát. Az egész szivattyúrendszer évente mindössze egy ellenőrzést kíván. A külföldi szaklapokból értesülünk, hogy a szivattyút Henri Masson francia professzor, a dakari egyetem munkatársa dolgozta ki. Ö tó! b mint egy évtizede foglalkozik Afrika sivatagi vidékeinek vízellátási problémáival. A szivattyú működési elve rendkívül egyszerűnek tűnik. Az iskola tetején elhelyezett napsugár-kollektor rendszert csövek szelik át, amelyekben vizet cirkuláltatnak. A zárt körben keringő víz a napsugár hatására felmelegszik. Az így keletkezett hő a vízszivattyú hengerében elhelyezkedő gázt (pl. bután) kitágítja, így a megfelelő nyomás a dugattyút működésbe hozza. A munkakörben részt vevő gázt kondenzátoron vezetik keresztül, ahol az lehűi, és ismét cseppfolyós állapotba kerül. Ebben az állapotában ismét bevezetik a szivattyú evaporátorába, és megy tovább a körfolyamat. A chinguetti vízszivattyú természetesen csak bizonyos hőfokon működik, mégpedig akkor, amikor a napkollektorokon keresztül keringő víz hőfoka 60 C fokra emelkedik. (A napsugárzás segítségével egyébként 75 C fokot lehet elérni a kollektor-rendszeren keresztül cirkuláltatott víz esetében.) Természetesen nem Mauritánia az első afrikai ország, ahol ilyen szivattyú működik. Masson és kutató csoportja a hatvanas években több szivattyútípust kísérletezett ki, amelyeknek egy tökéletesített változata működik most Mauritániában. Ezt megelőzően azonban 1966- ban működött már az első napenergiával hajtott vízszivattyú Dakarban. (dj) 1974. XII. 23.
