Új Szó, 1974. december (27. évfolyam, 284-307. szám)
1974-12-23 / 302. szám, hétfő
Az egységes nevelésért A prágai Pedagógiai Kutató- Intézet dolgozóinak egyik állandó feladata az oktatás korszerűsítése. 'Ennek a célkitűzésnek megfelelően végzik a nevelés és az oktatás hatékonnyá tételére irányuló kutatómunkájukat. Dr. Božena Fickóvá kandidátus, az intézet didaktikai csoportjának a vezetője készségesen tájékoztat tevékenységükről — Célunk, hogy a tanulókat önállóságra, nagyobb aktivitásra neveljük — mondja. — Igaz ugyan, hogy a gyermekekre iskolán kívüli tevékenységük is befolyást gyakorol, jellemük kialakulására azonban elsősorban a szülők és az iskola van hatással. Ezért oly fontos tudatosítanunk, hogy a gyermek nevelése és tanítása szorosan ösz- szefügg; a kettő kölcsönösen befolyásolja, kieeészíti egymást. A tanító és a tainuló kapcsolata A kutatóintézet dolgozói a Jelenlegi helyzetet elemezve nagy fogyatékosságnak tartják, hogy a legtöbb tanító nem Ismeri eléggé tanítványait. Sokan azt sem tudják, hol és hogyan 1 öl tik a gyermekek szabad idejüket, milyen társaságba járnak, hogyan szerzik ismereteikéi, milyen külső hatá sok váltják ki bennük megnyilvánulásaikat, azokat az erkölcsi értékekei, amelyek a kommunista nevelés legfőbb feltételei. B. Picková ennek a kérdésnek a beható tanulmányozásával igyekszik rámutatni a tanító és a tanulók közötti kapcsolat elmélyítésének a lehetőségeire. Ez elsősorban a tanulók önálló munkára nevelésével biztosítható. A gyermekek önálló tevékenysége alapján ugyanis könnyebben felismerhetők a jó és a rossz tulajdonságok, amelyek minden körülmények között közvetlen beavatkozást igé nyelnek. — Bebizonyosodott, hogy ártunk a tanulónak, ha olyan feladattal bízzuk meg, ameilynek teljesítésére képtelen. Ezzel elvesszük a kedvét a további munkától és kisebbrendűségi érzést váltunk ki benne. Ugyanakkor azonban a gyermek képességednek fejlesztése, teljes kiaknázása, törekvéseinek támogatása feltétlenül meghozza a várt eredményt — utal vendéglátóm az intézet számos ilyen jellegű tanulmányára. Valamennyinek a vezérgondol] a ta az, hogy a rossz bizonyítvány nem akadályozható meg (erre már nincs idő), de megelőzhető. Az elmondottakból is kitűnik, hogy a tanítónak, mint a nevelés és az oktatás irányítójának a küldetése rendkívül felelősségteljes. Joggal megkövetelhető tőle, hogy olyan légkört te- remtsen az osztályban, amely a tanulónak lehetővé teszi, hogy megismerje önmagát és azt, milyen szerepet tölt be társai körében, milyen vélemény alakult ki róla a közösségben. — Ezen a téren még nem merítettük ki a lehetőségeket —• véli B. Picková —, mert a tanítók többnyire az egyébként értelmes gyermekkel sem közlik sikertelenségének okát. Gyakran annyi fáradságot sem vesznek, hogy megmagyarázzák neki, mit tegyen, hogyan tanuljon, hogy legközelebb jobb eredményt mutasson fel. Vendéglátóm a tantervek fogyatékosságára is kitér, melyek nem határozzák meg pontosan a tanulókkal szemben támasztott követelményeket, a nevelés és az oktatás céljait. Ennek a fogyatékosságnak a kiküszöbölése kétségtelenül komoly segítséget jelent majd a pedagógusok számára — folytatja B. Picková. Az osztályozás nem minidig mérvadó A további problémát a tanulók értékelése, illetve osztályozása jelenti. Sokan nem látják a kettő közötti különbséget, tehát a ma érvényes normák ebben a tekintetben is módosításra, illetve kiegészítésre várnak. Ha majd a tanító pontosan tudni fogja, milyen ismereteket kell megkövetelnie tanítványaitól — az anyag átvétele után. vagy az óv végén —, akkor értékelése tárgyilagosabb, igazságosabb lesz. B Picková szán dékosan hangsúlyozza az értékelés szót, mert — amint mondja — az osztályozás ma már csak bizonyos kritérium nak tekinthető, mély nem minden esetben lehet irányadó. A különféle teljesítmények ugyanis — például a tollbamondott szöveg leírása és a fogalmazás — nem mérhetők ugyanazzal a mércével, nem osztályozhatók igazságosan ugyanazzal a jegygyei. Ezt azonban a tanuló csak megfeledő magyarázat után értheti meg, hiszen érdekli őt tanítójának a véleménye. A korszerű pedagógiai felfogás szerint azonban ez — rendszeres osztályozás nélkUl — a gyermek teljesítményeinek az értékelésével, néhány elismerő szóval is kifejezhető. A szakemberek szerint ez az újítás minden bizonnyal nagy segítségére lesz a tanítónak, a tanulóra pedig ösztönzőbben hat majd. Az új, az osztályozást csak bizonyos esetekben — elsősorban az év végén — javasodó rendszer elveinek a kidolgozása már folyamatban van. Ám megvalósítása — egyelőre csak az erre a célra kijelölt iskolákban kísérleteznek vele — még néhány évet Igényel. Eredmáinyes nemzetközi együttműködés Az említett kérdésekkel az európai szocialista országok pedagógiai szaktanácsa is behatóan foglalkozik. A nemzetközi tanács értekezletein folyó tapasztalatcsere hozzájárul a különböző vitás kérdéseknek és elveknek a tisztázásához. — Jelenleg egy közös szótáron is dolgozunk, hogy behatóbban tanulmányozhassuk egymás munkáit — mondja B. Picková, majd a szovjet pedagógusoknak a kutatómunkában elért eredményeiről és a velük való együttműködés kölcsönös előnyeiről beszél. Kísérleti iskoláinkban például! sikeresen alkalmazzuk a tanulók előmenetelének ellenőrésére kidolgozott új szovjet módszert, amellyel a meglehetősen egyoldalú tesztek is pótolhatók. Míg tehát pedagógusainknak nagy segítgségé- re vannak a szovjet tudósok gyakorlati tapasztalatai, a mieink elsősorban elméleti ismereteiket osztják meg szovjet partnereikkel. Pedagógiai kutatóintézetünk dolgozói szoros kapcsolatot tartanak fenn az NDK-val is. Az évente megrendezett szemináriumokon elhangzó előadások és viták egymás tájékoztatására, tevékenységének ellenőrzésére szolgálnak. Együttműködő süket a barátság és kölcsönös segíteni akarás jellemzi. Peda gógusaink hasznos tapasztalatokat szereztek magyarországi kollégáiktól is, akik a múlt héten jártak nálunk. Itt-tartózko- dásuk során megtárgyalták ké szülő oktatásügyi reformjuk problémáit. Ök is a gyermekek önállóságában és nagyobb aktivitásában látják a problémák megoldásához vezető utat. A mi pedagógusainkkal együtt azon a véleményen vannak, a tanító kedvező befolyása abban is megnyilvánul, hogy tanítványában idejében felkelti a képességeinek megfelelő, jövendő foglalkozása iránti érdeklődést. Üj feladatod Az új oktatási rendszerre áttérő Iskolák száma az eddigi 13 kísérleti iskola helyett 1975. szeptember l-től 120-ra emelkedik. A kerületi és a járási pedagógiai központok feladata lesz, hogy a tanítókat előkészítsék új feladataikra, s módszertani eszközökkel, tankönyvekkel és segédeszközökkel lássák el. Ezek az intézkedések természetesen a bratislavai Pedagógiai Kutatóintézet dolgozóival való szoros együttműködés alapján történnek. Az új oktatási rendszer tervezetét egymás igényeihez alkalmazkodva, együttesen dolgozzák ki, mert céljuk közös: az azonos elvekből kiinduló egységes nevelés hatékonyabbá tétele. Ez gazdasági életünk fejlesztésének, sőt életszínvonalunk emelkedésének is egyik legfőbb föltétele. KARDOS MARTA Tükör egy zeneiskoláról A Štúr-utcai zeneiskola vaskapuja fiatal leánykákat „tüntet el“ az utcai járókelők szeme elől. Néhányan hegedűt szorongatnak a kezükben, de a legtöbbje csak kis táskával érkezik a šafárikovói (tornaijai) zeneiskolába, hetente háromszor. Zongorázni, hegedülni,, harmonikázni tanulnak, kiki a saját érdeklődési körének megfelelően. A művészeti alapiskola 1958- ban fogadta az első tanulóit, zongora szakon. Két tanerővel kezdett működni, de hamarosan harmonika szakos oktató is érkezett. Egy évvel később már négy pedagógus három szakon oktatta a növendékeket. Az isAz iskola tanulói és oktatói egyaránt bekapcsolódnak a város kulturális életébe. Évente háromszor nyilvános hangversenyt adnak, emlékestet rendeznek egy-egy zeneszerző évfordulója alkalmából. A CSEMADOK helyi szervezetével közösen rendezték meg az elmúlt években a Kodály- és a Csaj- kovszkij-emlékestet. Miközben a szóvivők végigvezetik a közönséget a művész életútján, a zongorán felcsendül egy-egy dallam, egy-egy zenemű. Rendszerint nagy sikerrel lép fel a Ruszó Ádám vezette hegedű- együttes. Egy-egy fellépésre a diákokat szabad szombatonként készíti fel. Ilyenkor órák hoszBarassó Katalin egyik tanítványával .,négykezest“ iáiszik. kóla jelenleg igazgatója bo rassó Katalin. Elmondja, bogy az előkészítő évfolyamban át tag huszonöt-harminc kisdiák kezd tanulni, a hetedik (vég zős) osztályt viszont már csak tizenöt, húsz tanuló hagyja el. Ezt a lemorzsolódást a diákoknak a zenétől való elkedvetile nedése okozza. Az iskola megalakulása óta hárman jelentkeztek zenei pályára; ebbő! kettő el is végezte. A brnói Zene- művészeti Főiskolán a közel múltban avatták művésszé Nagy Máriát. Urbán Margit pedig a zeneiskola alaposztályainak elvégzése után Pedagógiai Fakultáson, zeneszakon folytatta tanulmányait, s jelenleg a Zlaté Klasy-i művészeti alapiskola igazgatójaként dolgozik Az iskola tanulóinak nyolcvan százaléka leány. A leglátogatottabb a zongoraszak, az iskola nyolc pedagógusából hal zongorát oktat. Nagy nehézséget okoz az órarend összeegyeztetése, miveil több alapiskolából járnak ide tanulók. A zeneiskolából több esetben maradtak ki vidéki tanulók, mert nem sikerült egyeztetni az órarendet. Az igazság az, hogy sok látogatására a legtöbb esetben iskolán kívüli munkát végeznek a gyerekek, ezért a zeneiskola látogatására legtöbb esetben már nem futja az idejükből. szat gyakoromaiv. es a siker nem is marad el. Az elmúlt hónapokban az iskola növendékei az új könyvtár megnyitóján, valamint a nőszövetség évzáró taggyűlésén léptek fel. Már készülnek az országos zongora- és hegedűversenyre, melynek iskolai selejtezőjét januárban tartják. A sikeres rendezvények mögött Barassó Katalin neve szerepel. Összekötő szöveget ír, zeneszámokat és egész műsorokat gyakoroltat be, s az egyes műsorokon szereplőként is részt vesz. S hogy kulturális munkásságáról teljesebb képet kapjunk, meg kell jegyeznünk, hogy aktív tagja a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarának. Beszélgetésünk végén még ennyit mond: — Nagy gondot okoz a hangszerhiány, hiszen se a zeneiskolában, se a kultúrotthon- ban nincs egyetlen szárnyas zongora, csupán pianínón játszunk s ez akadályozza egy-egy nevesebb zeneművész fellépését. Iskolánk egyébként segédeszközökkel (magnetofon, lemezjátszó, rádió stb.) jól ellátott, csupán az épület nem felel meg a követelményeknek. Vékonyak a közfalak, emiatt a szomszédos termekből nagy az áthallás. "ŐRZI LÁSZLÓ SOKSZÍNŰ VALLOMÁSOK MARGITA ŠTRBÍKOVÄ KIÁLLÍTÁSA A Plzer.l Skoda Müvek turbinákat gyártó üzemében megkezdték egy 220 MW teljesítményű gőzturbina első alkatrészeinek megmunkálását, a Joslovské Bohuntce-t II. Atomerőmű részére. (Felvétel: J. Vlach — ČSTK) Margita Strbíková fiatal festő műveivel találkozunk a Dosztojevszkij sori tárlati termekben. A Budapesten született, 10 éves kora óta Bratislavában élő művésznő Milly, Mudioch és Zclibský tanároknál folytatta tanulmányait az alakos-, és tájfestésben. Néhány hónapos párizsi tanulmányútja is bővítette látókörét. Az utóbbi esztendők nagy tematikus és elkötelezett művészeti seregszemléjén való szereplése és díjai jelzik Strbíková műveinek színvonalát, politikai és esztétikai hitelét. Témái utalnak szemléletének, gondolkodás-, és ér- zésvilágának művészetéiben megfogalmazódó körére. A jelen kiállítás anyaga az utolsó négy év sokat mondó válogatása. Erőteljes formálási a színek jelképes és érzelemkeltő hatására épített triptichonja: a Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a Leningrád 1917-ben, valamint 1948. februárja. A Háborúról és a Békéről című festményén szembeállítja a harcok okozta súlyos szenvedéseket a béke szép tiszta nyugalmával. A háború értelmetlenségét finom szimbólummal érezteti. A gyermekeinek kenyeret szelő asszony boldog elégedettsége is érvelés a lét békéje mellett. Az egyszerű élet mindennapjainak serény, kétkezi dolgozóit s az őket környező természetet a lényegre irányuló éles szemmel és gyengéd szeretettel figyeli. A hídépítése is szilárd kompozícióval, tapos rajzos formákkal, modern színhangolással, egyéni kézírással rögzíti. Országjáró útján minden szépre érzékeny látását megfogják a népviseletek, különösképp a változatos formájú és színezésű párták. Egész sorozat mellképet fest a különböző vidékek jellegzetes menyasszonyi díszébe öltözött leányokról. A fokozatosan eltűnő, néprajzilag sajátos, színesrö festett ostuniai faházakat megőrzi a jövőnek. Sűrített fogalmazási! városképei (a régi Bratislava és Bratislava éjjel) éreztetik a dolgok objektív formáit. Szinte Impresszionista színkezeléssel varázslatos hatást ér el. Lírai sugárzású, költőien szép tájképein mindig egy-egy tónus uralkodik, a derűs sárga, a hűvös kék, a nedvdús zöld, s a meleg piros. A festőkéssel felrakott apró színfoltok dallamos remegésével a posztimpresszionista pontfestők módszerét mai hangolással újítja fel. 1S74 A tehetséges és rokonszenves M. Strbíková modern reális- XII. la alkotásaival példaadó és komoly értékkel gazdagítja a hazai piktúrát. JÄ, SÁRKÁNY JENÖNÉI
