Új Szó, 1974. december (27. évfolyam, 284-307. szám)

1974-12-23 / 302. szám, hétfő

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1974. december 23. HÉTFŐ BRATISLAVA • XXVII. ÉVFOLYAM 302. szám Ára 50 fillér A Dubnica nad Váhom-i Gép- és Kohóipart Vállalat a hengersorok megmunkáló berendezésének leg­nagyobb gyártója hazánkban Gyártmányai 85 százalékát az idén a szovjet kohóipari üzemekbe szál­lította. Mindenekelőtt méretező, egyenesítő, elektrolitikus krómlakkozó és cinezö gépsorok képez­ték a kivitelre került gyártmányok nagy részét. A vállalat dolgozói a gépsorok tervezése terén szó rosan együttműködnek a szovjet kohóipari üzemekkel. Felvételünkön: Michal Stefánek, az acél pléhlemezek vágására és egyenesítésére szolgáló gépi berendezés szerelése közben. [Felvétel: V. Gabčo — ČSTK) T m fi jg | Q £T tí mg izmiilio turista hazánkban Az SZSZK utasforgalmi kormánybizottságánalk ülése (ČSTK) — Az SZSZK utas- forgalmi kormánybizottsága tegnap Bratislavában ülést tar­tott. A tanácskozást Dezider Goga, az SZSZK kereskedelmi minisztere, a bizottság elnöke vezette. A bizottság foglalkozott az­zal a jelentéssel, amely ismer­teti, hogyan valósítják meg a nyugat szlovákiai kerületben a hévizek fejlesztési és kihasz­nálási Koncepcióját. A jelentés megállapítja, hogy a Dunajská Streda-i (dunaszer- dahelyi) és a komárnói (ko­máromi) járásban rövid idő alatt kiépítették azokat az alapvető létesítményeket, ame­lyek lehetővé teszik, hogy a hévizeket üdülési célokra használják fel. Dunajská Stre- dán, ahol 1973 bán úszómeden­cét helyeztek üzembe, továb­biak építését pedig megkezd­ték, az SZNF 30. évfordulója tiszteletére kibontakoztatott kezdeményezés hozzájárult az üdülőövezetek megszépítésé­hez. A lakosság 110 000 óra bri­gádmunka alatt több mint 1 millió korona értékű munkát végzett. 1975-ben a ,,Z“ akció keretében megkezdik a nyári vendéglő, az egészségügyi be­rendezések és a fedett meden­ce építését. Čalovón (Nagyme- gyeren) ebben az évben ugyan­csak medencét építettek, és egy további építését megkezd ték. A lakosság 137 000 órát Muntedemrend (ČSTK) — Ján Némec, a Cseh Szocialista Köztársaság ígazságügyminiszterc tegnap Hradec Královén átadta a Muu- kaérdemrendet Mária Valáško- vának, a Hradec Králové-i kerü­leti bíróság elnökének. A ju­bilánst a köztársasági elnök a szocialista igazságügy terüle­tén kifejtett sokévi tevékenysé­géért, valamint politikai és köz­életi munkásságáért jutalmaz la. dolgozott le társadalmi mun­kában. A kormánybizottság a továb­biakban foglalkozott a vasúti és légi szállítással kapcsolatos szolgáltatások fejlesztési kon­cepciójával a hatodik ötéves tervidőszakban. Az 1975. évi utasforgalom ál­lami népszerűsítési tervjavasla­ta nagy gondot fordít különö­sen a hazai vendégforgalomra a felszabadulás 30. évfordulója kapcsán, a szocialista országok kölcsönös utasforgalmára, vala­mint hazánk kevésbé ismert te­rületeinek a népszerűsítésére. A jelentés a továbbiakban megállapította, hogy 1974 ja­nuár havától szemptemberig több mint 9 millió 400 ezer sze­mély látogatott Csehszlovákiá­ba — ebből több mint 3 millió Szlovákiába. A látogatók több­sége a szocialista országokból érkezett. Hazánkból több mint 4,5 millió állampolgár — Szlo­vákiából kb. 2 millió 300 ezer személy — utazott külföldre. NEMZETISÉGI DÍJ SZABÓ BÉLÁNAK (ČSTK) — Tegnap Bratisla­vában a Szlovákiai írók Szövet ségében átnyújtották a szövet­ség 1974. évi irodalmi díjait, amelyekkel az eredeti szlovák irodalmi alkotásokat, valamint a nemzetiségi írók alkotásait jutalmazták. A bizottság a szó vétség díjával tüntette ki And­rej Plávka nemzeti művészt az SZNF 30. évfordulója alkalma bél megjelent versgyűjteményé­ért, az idei prózai díjat pedig Vladimír Mináč érdemes mű­vész nyerte történelmi esszéi­vel. Az irodalomtudományi dí­jat Milan Pišútnak ítélték oda „A romantizmus a szlovák iro dalomban“ című tanulmányáért, s a szövetség díjával jutalmaz­ták Vojtech Mihálik irodalom- kritikai művét. A gyermek- és ifjúsági irodalmi alkotásért Jáa Beüot, a színpadi alkotásért pe­dig Ján KákoSt tüntették ki a szövetség díjával. A Szlovákiai írók Szövetsé­gének bizottsága a nemzetiségi díjat adományozta Szabó Béla magyar írónak a Steiner Gábor életéről szóló „Hűség“ című re­gényéért, továbbá Vasil Zuzu- ľáknak az ukrán nép küzdel­meit bemutató regénylrilógiájá- ért. Párizs — Giscard d’Estaing köztársasági elnök a francia televízióban nyilatkozott az el­múlt hetek csúcsértekezleteiről, Leonyid Brezsnyevvel és Ford elnökkel folytatott tárgyalásai­ról, valamint a Párizsban tar­tott közös piaci csúcskonferen­ciáról. Az elnök kijelentéseire főleg az a törekvés nyomta rá a bé­lyegét, hogy csökkentse azt a nyugtalanságot, melyet a fran­cia közvéleményben a francia— amerikai csúcstalálkozó után kiadott közlemény egyes részei keltettek. így nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a NATO- val való francia együttműködés — amelynek szorosabbra fűzé­sét helyezte a közlemény kilá­tásba — „nem változtatja meg a NATO-val kapcsolatos eddigi francia álláspontot." A szovjet—francia csúcstalál­kozóról szólva az elnök ki­emelte, meggyőződött arról, hogy Leonyid ,Brezsnyevet „mély és megfontolt békeaka­rat hatja ál“. Az volt az érzé­sem, olyan emberrel beszélek, akit igazi békeszeretet fűt“ — mondotta. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlettel kapcsolatban az elnök megismé­telte a szovjet—francia közle­ményben leszögezett álláspon­tot, s hangsúlyozta, hogy francia vélemény szerint az ér­tekezlet munkájában bekövetke­zett előrehaladás lehetővé te­szi az értekezlet záró-szakaszá­Kártérítés az ITT-nek Santiago de Chile — A chilei katonai junta körei közölték, hogy az amerikai ITT (Interna­tional Telephoné and Telegraph Corporation) amerikai konszern­nek 125,2 millió dolláros kár­térítést fizetett azért a vágyó­éért, -melyet még az Allende kormány államosított. Az ITT ennek fejében „önzetlenül kész­ségesnek“ mutatkozott 25 mil­lió dollár értékű kutatási prog­ram finanszírozására Chilében. A chilei fasiszta rezsim ugyancsak a napokban kártérí­tést fizetett három nagy ameri­kai réztársaságnak, melyek va­gyonát szintén még a népi egy­ségkormány államosította. Csillogó gyermekszemek, vizsgálódó tekintetek, csodál kozó felkiáltások a kísérője­lenségei mindannak, aminek néhány nap óta tanúi lehetünk a prágai Nemzeti Műszaki Mú­zeumban. Az ott megnyílt mi- nigépkocsi-kiállítás ugyanis indokoltan vonja magára a közönség figyelmét. A kb. 1500 miniautó, a hazai és a külföldi pionírok és barkácso­lók készítményei, valamint a felnőttek gyűjteményeiből köl­csönzött járművek mind alko­tóik ötletességét, ügyességét, és rendkívüli türelmét bizo­nyítsák. Nem egynek az elő­állítása egy évig tartó mun­kát és komoly műszaki isme­reteket is feltételezett. Köztudott, hogy a gépkocsi- modellezés külföldön és ha­zánkban is rendkívül elter jedt szenvedély — talán még a bélyeg gyűjtésnél is közked veltebb — még akkor is, ha a munkához szükséges anya got nálunk sokszor csak a legnagyobb nehézségek árán sikerül beszerezni. A legértékesebbek a rádió jelzéssel irányítható gépko­csik és azok, amelyekre rob­banómotort vagy légcsavart szereltek, hogy speciális pá­lyán, 80 km-es óránkénti se­bességgel közlekedhessenek. A külföldi kocsik közül külö­nösen sok csodálója akad a Lotus F3 jelzésű FordCos- wort motorral ellátott ver­senygépnek. De akadnak itt a múlt századból való kocsik ts, amelyeknek eredeti pél­dányain még nagyapáink utaz­gattak. Például az először 1906-ban napvilágot látott né met Piecolo láttán sokan nem ismerik ki magukat: modellel vagy eredeti példánnyal áll­nak e szemben? A tanulságos kiállításon azt is megtudjuk, hogy egyes au­tóversenyeken milyen gépko­csik nyertek díjakat, és a gépkocsigyártás fejlődési fo­lyamatát is figyelemmel kísér­hetjük. A miniautószalon azonban nemcsak a különlegességek bemutatására törekszik. El­gondolkodásra is készteti a fiatalokat, akiknek a modell­készítés módjának a tanul­mányozására is alkalmuk nyí­lik ezen a hasznos és érdekes kiállításon. — km — GISCARD d’ESTAING: . Leonyid Brezsnyevel megfontolt békeódáról balja él nak csúcsszinten való meg­tartását. Néhány probléma ren­dezése azonban még hátra van, mindenesetre érezhetően meg­gyorsult a konferencia munká­ja, s a jelenlegi helyzetben kívánatosnak látszik, hogy a konferencia munkáját 1975. el­ső felében befejezzék. A közel-keleti kérdéssel kap­csolatban az elnök hangsúlyoz­ta, hogy a palesztin kérdés megoldása nélkül nem lehet tartós rendezés, s eddig a pa­lesztin problémát nem méltat­ták kellő figyelemre. A francia—amerikai viszony­ról szólva az elnök azt hangoz­tatta, hogy a martiniquei csúcs- találkozó ezen a téren nem hozott „fordulatot“, csak a „félreértések szűntek meg“ s a Ford elnökkel folytatott tár­gyalásnak leglényegesebb ered­ménye az volt, hogy megnyílt az út az olajkérdésben a ter­melő és fogyasztó országok konferenciája előtt. Ezt a kon­ferenciát azonban alaposan elő kell készíteni, s Franciaország is egyetért azzal, hogy ennek során a fogyasztó országoknak előbb egyeztetnibk kell állás­pontjaikat. Franciaország azon­ban továbbra nem csatlakozik az amerikaiak által létrehozott nemzetközi energia-szervhez, nem fog részt venni olyan üléseken, amelyeken „esetleg az összeütközést készítik elő“. A közös piaci csúcskonferen­ciával kapcsolatban az elnök sajnálkozva hagoztatta, hogy a kilencek közös külpolitikájának kialakítása „csak nagyon las­san halad előre“. A Quotidien de Faris, szerint az elnök kijoíentéseiből hiány­zott a „történelmi vízió,“ az a lendületes, szenvedélyes erű, amellyel de Gaulle, annak ide­jén magával tudta ragadni hall* gátéit. Januárban újra összeül a Russel-bíróság Brüsszel — Januárban Brűsz- szelben tartja újabb ülését az úgynevezett Russel-bíróság: ve­zető közéleti személyiségek tes­tületé, amely társadalmi vizs­gálatot folytat az emberi jogok megsé r t ésének 1 eg i d őszerű bb kérdéseiről. A neves angol fi­lozófus, Bertrand Russel által létrehozott testület tavaly kezd­te meg a latin-amerikai hely­zet vizsgálatát, különös tekin­tettéi a chilei ellenforradalmi puccsra, a junta kegyetlensé­geire, a többi latin-amerikai or­szágban megnyilvánuló politikai elnyomásra, terrorra. Januári ülésszakon új adato­kat kívánnak feltárni u népel­nyomó latin-amerikai rendsze­rekről, s külön foglalkoznak a nemzetközi monopóliumok sze­repével. A testület számos ta­núvallomást hallgat meg. Az üléseken Lelio Basso olasz sze­nátor elnököl majd. A testület tagjai között van juan Bosch, volt dominikai elnök, Andreasz Paparxlreu, a Pán hellén Szocia­lista Mozgalom vezetője, Alf­réd Kastler, Nobel-díjas fizikus, George Wald, Nobel-díjas bio­lógus, Emilio Maspero, a latüi- amerikai Keresztény Szakszer­vezeti Szövetség főtitkára és számos más ismert Közéleti sze­mélyiség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom