Új Szó, 1974. december (27. évfolyam, 284-307. szám)

1974-12-22 / 51. szám, Vasárnapi Új Szó

gyivosztokl találkozón közelebb ke­rült egymáshoz a szovjet és amerikai álláspont. Ugyancsak szovjet kezdeményezésre történt fontos döntés a világszerve zetben a ciprusi kérdés rendezésével kapcsolatban. A ciprusi viszály nyári fellángolását kővetően a Szovjetunió határozottan szembehe lyezkedett a szigetország belügyeibe való külső beavatkozással, hangsúlyoz ta, hogy a szigetország szuverenitása, területi épsége tiszteletben tartása alapján kell rendezni az itt élő két népközösség viszonyát, s nem szaluid megengedni, hogy Ciprusa NATO esz­közévé váljék, amire bizonyos nemzet­közi imperialista körök törekednek. ELŐSZÖR HÁRMASBAN A Szovjetunió az idén még egy fon tos területen tanúsított nagy kezde­ményezést. Ez az ázsiai kollektiv biz­tonság megteremtésére irányuló lö rekvés, amelyet a szovjet vezetők kü­lönféle alkalmakkor elhangzott be szédeikben minduntalan kiemeltek. Ennek igen nagy* jelentősége van az­zal kapcsolatban, hogy az érvényes egyezmények ellenére Vietnamban még mindig nem teljes a béke, ugyan­csak megoldásira vár a koreai kér­dés. Az Indiai-óceán térségében ve szély fenyegeti a dél- és délkelet ázsiai országokat azzal kapcsolatban, hogy áz amerikai haditengerészet bő­víti és korszerűsíti támaszpontját Die go Gareia szigetén. Ez ellentétben van az ázsiai népek érdekeivel, ve­szélyezteti létüket. A szovjet kezdeményezést illetően meg kell még említenünk azt a gesz­tust is, amelyet az SZKP és a szov jet kormány a Kínai Népköztársaság felé mutatott azzal a javaslatával, hogy rendezzék kapcsolataikat. Kínai részről azonban különféle alaptalan kifogásokkal és lehetetlen feltételek kel válaszoltak. Kibúvót keresve az érdemi válasz elől. CSEHSZLOVÁKJA HOZZÁJÁRULÁSA Abban a nagy béketörekvésben, amelyet a Szovjetunió a világpolitika ban napjainkban kifejt, Csehszlovákia is részt vállal a maga szerepével. Az utóbbi időben Latin-Ameri ka felé nyi­tott. Ezzel kapcsolatban emlékeztet­nünk kell Bohuslav Chňoupck külügy­miniszter perui és argentínai látoga­tására, mely ösztönzést adott orszá gaink gazdasági és egyéb irányú fej iődésének, amit például kulturális lé ren Csehszlovákia életét szemléltető kiállítás követett. Csehszlovákia és az arab népek vi­szonyát illetően fontos volt Lubomir Btraugal miniszterelnök szíriai láto­gatása, melynek során megerősítet­ték, hogy hazánk támogatja az arab országok, mindenekelőtt a palesztinai arab nép igazságos küzdelmét, szor­galmazza a közel-keleti kérdés igaz­ságos, békés rendezését a Biztonsági Tanács erre vonatkozó ismert határo zatai alapján. Ugyanezt erősítette meg a Strou- gal elvtárs indiai látogatásáról kiadott közlemény ís, amely leszögezi, hogy „békeövezet létrehozása az Indiai­óceánban pozitív lépés lesz a feszült­ség Csökkentésére e térségben. Ezzel összefüggésben követelik az összes idegen katonai támaszpontok meg­szüntetését és élesen elítélik bővíté­süket, mint ez Diego Garcia szigeten történt.“ KORPARANCS A békés egymás mellett élés a szocializmus lényegéből ered. Már Le nin hangoztatta, hogy aki ezt ellenzi, vagy esztelen, vagy provokatőr. A békés egymás mellett élés lenini alap elveinek fő ismérve a tartós béke tó mogatása különböző országok kölcsö nős kapcsolataiban, szuverenitásuk, függetlenségük és területi épségük szigorú tiszteletben tartása, s be nem avatkozás belügyeikbe. Napjainkban annak vagyunk a ta­núi, hogy a tőkés világot mindinkább hatalmába kerítő általános válság rá­kényszeríti az egyes tőkés hatalmak képviselőit arra, hogy keressék a gaz­dasági együttműködésnek, a békés gazdasági versenynek a háborúnál sokkal inkább elfogadható útját, köze­ledjenek a szocialista országok felé. Nem véletlenül jelentette ki Ford el­nök a vlagyivosztoki találkozó után: „Brezsnyev úr állam) ér fiúhoz mél­tóan közelítette meg a problémát s mivel ő is és jómagam is hittünk en­nek lehetőségében, úgy vélem, hogy döntő fontosságú haladást ériünk el és a magam részéről a leghatározottab­ban kiállók amellett, amiben megálla­podtunk“ A Szovjetunió és a többi szocialista ország azzal a biztos tudattal lép bé­kés gazdasági versenybe a tőkés vi­lággal, hogy a szocialista rendszer természetéből adódó fölényben van a tőkés gazdasági rendszerrel szemben és történelmi győzelmet fog altatni — háború nőikül. k L 1974. XII 22 A történelem krónikájában piros számjegyekkel örökítődik meg az 1974. év. Bővelkedett drámai ese­ményekben, három vezető tőkésor­szágban is személyi változás történt a legfelsőbb vezetésben, ám az év ese ményei igazolták, hogy eredményesen megvalósul uz SZKP XXIV. kongresz- szusán kimunkált békeprogram, amelynek alapján kibontakozott szov­jet békeoffenzíva egymás után arat­ja sikereit. Nem látványosságról van szó. A Szovjetunió lenini külpolitikája soha­sem törekedett erre, mórt a látványos­ságban van valamilyen múlandóság, bizonytalanság, márpedig a párt és a szovjet állam külpolitikája arra törekszik, hogy fokozatosan javulja­nak a béke kilátásai, hogy a hideg­háború éveinek nyomasztó légkörét a kölcsönösen előnyös és az egyetemes béke érdekeit szolgáló békés gazda sági és kereskedelmi, tudományos- műszaki együttműködés váltsa fel s a nemzetközi feszültség enyhülésének az SZKP XXIV. pártkongresszusát kö­vető időszakban elkezdődött folyama­ta megmásíthatatlan és visszafordít­hatatlan legyen. KIINDULÁSI ALAP: A KÉT NAGYHATALOM VISZONYÁNAK RENDEZÉSE Az utóbbi években rendszeressé vált a szovjet vezetők találkozója a tőkés világ vezető országainak állam- férfiaival. Ez nagyon természetes, s a pártdokumentumok is a nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó részeikben kidomborítják az államok vezetői kö­zötti személyi kapcsolatok, találkozók nagy fontosságát a világproblémák megoldására irányuló törekvésekben. Nem kétséges és senki sem próbál­ja cáfolni, hogy ezen a téren rendkí­vüli jelentősége van a szocialista és a tőkés világ vezető nagyhatalma — a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok rendezésének. Ez hosszú távú feladat. Eddig négy ízben került sor a két nagyhatalom vezetőinek csúcstalálkozójára s min­den alkalommal fontos megállapodá­sok születtek, nagy jelentőségű do­kumentumokat írtak alá. Az idei év azért is jelentős volt a szovjet—amerikai kapcsolatok ala­kulása szempontjából, mert botrányos előzmények után személyi változás történt a washingtoni Fehér Házban. A nyugati világban ezzel kapcsolat­ban találgatások merültek fel, vajon az új elnök Gerald b'ord folytatja e Nixon elnök ún. keleti politikáját, vagyis a közeledést a Szovjetunióhoz. Az új elnök megnyilatkozásai, vala­mint a vlagyivosztoki találkozó ered­ményei minden kétséget eloszlató vá­laszt adnak erre a kérdésre. Amellett, hogy mindkét részről nagy eredményként emelik ki a kap­csolatok folytatólagosságának emelke­dő tendenciáját, a jelenlegi találkozó rendkívül nagy, Ford elnök szavai szerint „igazi áttörésnek“ minősített eredményeként könyvelik el, hogy meg­egyeztek a hadászati támadó fegy­verek korlátozására vonatkozó újabb, 1985-ig terjedő megállapodás álta­lános kereteiben. A szovjet—amerikai kapcsolatok javításában való előrehaladás mind­inkább kiszorítja a hidegháború erőit, amelyeknek befolyását nem lehet lebecsülni. A gyakorlat azonban nem kedvez ezeknek az erőknek. A napok­ban nmga az amerikai diplomácia ve­zetője, Henry Kissinger külügyminisz­ter figyelmeztette az amerikai tör­vényhozás azon csoportjait, amelyek valamilyen feltételekhez akarnák köt­ni a szovjet—amerikai együttműkö­dést: „Nem maradhat a végtelenségig visszahatás nélkül az, ha felelős ame­rikai közéleti személyiségek és kor mánytisztviselők kiterjedt nyilvános vitákat folytatnak a Szovjetunió bel­politikai gyakorlatáról... Akik meg­kísérlik a Szovjetunió belügyelvel kapcsolatos feltételekhez kötni pél­dául a legnagyobb kedvezmény elvé­nek kiterjesztését a szovjet—amerikai kereskedelemre, azok veszélyeztetik a szovjet—amerikai kapcsolatoknak az utóbbi években kialakult reményteljes irányzatát, amelyet legutóbb az elnök találkozója Leonyid Brezsnyevvel megerősített Vlagyivoszt okban. “ A célba juttató eszközök plafonjá­nak meghatározása az első konkrét eredmény, amely a készülő SALT-2 egyezménnyel kapcsolatban Ford el­nök sajtóértekezletén kitudódott. A szovjet—amerikai együttműködés­nek a fegyverkezéscsökkentés terü­letéről a környezetvédelmi és egyéb békés területekre való kiterjesztése nagy távlatokkal kecsegtető vállalko­zás. Közeledést jelent az álláspontok­ban az is, hogy az amerikai fél haj­lik az összeurópai biztonsági és együttműködési értekezlet zárószaka­szának csúcsszinten való mielőbbi megtartására. A PARTNEREK A megfigyelők ugyancsak várakozó álláspontra helyezkedtek • szovjet— nyugatnémet «iszony* Illetőleg A íjemzetközi enyhülés visszafordít­hatatlanságáért • A békés gazda sági együttműködés a fejlődés tör­vényszerűsége • A hidegháború ve­resége A VLAGYIVOSZTOKI TALÁLKOZÓN át mérőjű acélcsöveket kap az NSZK- tól. A két ország viszonyának rende­zése, illetve gazdasági együttműkö­désük a megkötött szerződések értel­mében ebben az irányban folytatódik tovább. Franciaországban Pompidou elnök halálát követően Giscard d’Estaing elnökké választása ismét felvetette azt a kérdési, milyen irányban fog halad­ni a szovjet—francia kapcsolatoknak Pompidou elnök életében reménytel­jesei* kibontakozott fejlődési folya­mata. Giscard d’Estaing hatalomra jutása a jobboldali áramlatok erősödését je­lentette. Az atlanti politika híveként a gaulle-ista hagyományokkal ellen­tétben arra törekszik, hogy ismét be­vonja Franciaországot az amerikai ve­zetésű tömbbe, ami ellentétben van a nemzeti érdekekkel, s ugyancsak a néptőmegek rovására fegyverkezési versenyt folytat. A gazdasági kény­szer, továbbá a tömeghangulat, a ba­jaink égető kérdéseiben, így a Közel- Kelet, Ciprus, a Földközi-tenger öve­zete stb. kérdéseiben. AZ ENSZ FÓRUMÁN A szovjet diplomácia sokat tett az idén is az Egyesült Nemzetek Szer­vezetében tanúsított kezdeményezésé­vel. Itt emlékeztetnünk kell arra az elfogadott szovjet javaslatra, hogy a tagországok 10 százalékkal csökkent­sék fegyverkezési kiadásaikat s az így megtakarított összegeket fordít- 'sák a fejlődő országok megsegítésére. Ismert a Biztonsági Tanácsban és az ENSZ Közgyűlésében a közel-keleti rendezéssel kapcsolatos szovjet állás­pont. Az 1967-ben megszállt arab te­rületek kiürítéséből, a PFSZ vezette palesztinai arabok szuverén jogainak teljes elismeréséből indul ki és a gen­fi értekezlet munkájának felújításától reméli a rendezést, vagy legalábbis megközelítését, E tekintetben a vla­Folyamatosság a békepolitikában • azután, hogy Helmut Schmidt kancel­lár vette át Willy Brandt hivatalát. Mint ismeretes, Schmidt kancellár a politikai életben é« pártjában Brandt- tól jobbra helyezkedik el, az at­lanti politika híve. Amellett látni kell azt is, hogy az utóbbi időben bi­zonyos jobbralolődás következett be az NSZK ban, amit egyes tartományi választások eredményei, a CI3U/CSU mandátum nyerése bizonyít. Schmidt kancellár moszkvai vilíámlátogaitása azonban azt bizonyította, hogy az NSZK nak változatlanul érdeke a szov­jet-nyugatnémet gazdasági együttmű­ködés folytatása. Mint ismeretes, nyu gatnémet vállalatok közvetlenül részt vesznek a kurszki kohókombinát épí­tésében, s olyan ismert vállalatok képviseltetik magukat a Szovjetunió­ban, mint a Siemens, Krupp, Höchst, AEG, Telefunken, Bayer, Daimler Benz, Nuhrkohle, Otto Wolf, Henkel vállala­tok. Ismeretes, hogy a Szovjetunió 1973 X-tól húsz éven át 120 milliárd köbméter földgázt szállít az NSZK-nak s ennek fejében 214 millió tonna nagy ladó hagyományok és az enyhülés általános szelleme azonban olyan erős,, hogy Giscard d’Estaing kor­mányzata kénytelen folytatni a szov­jet—francia kapcsolatok fejlesztésé­nek politikáját, amelynek legutóbbi eseménye Leonyid Brezsnyev francia- országi látogatása volt. Természete­sen szó van az eredményesen kibon­takozott gazdasági együttműködés folytatásáról, amelynek eredményei például modern híradástechnikai mű­szerek és egyéb technikai eszközök kidolgozásában, az uszty ilimszki cel­lulózgyár közös építésében nyilvánul­nak meg. Az említett országokkal való legma­gasabb szintű kapcsodat felvétel so­rán az együttműködés kérdéséin kívül természetesen szélesebb kérdésekről Is szó van. A szovjet vezetők azon fáradoznak, hogy elnyerjék nyugati partnereik támogatását az európai biztonsági és együttműködési érte­kezlet csúcsszintén történő mielőbbi befejezéséhez, továbbá egyeztessék vagy közelítsék álláspontjaikat nap-

Next

/
Oldalképek
Tartalom