Új Szó, 1974. december (27. évfolyam, 284-307. szám)

1974-12-17 / 297. szám, kedd

VÁLASZ OLVASÓINKNAK KÜLÖNBÖZŐ ÜGYEKBEN Cs. P. Az 1972/66. sz. hirdet­mény 10. §-ának 2. bek. meg­állapítja: ha a kisajátítás so­rán igényelt telek tulajdonosa kijelenti, hogy a Polgári Tör­vénykönyv 490. §-ának 2. bek. értelmében legfeljebb 800 m2 terjedelmű beépítetlen építőtel­két egyenes ágú rokonának (gyermek, unoka, szülő, eset­leg nagyszülő és testvér) aján­dékozza, s az ilyen kijelentés után 6 hónapon belül a helyi nemzeti bizottság építésügyi osztályán igazolja-, hogy az ajándékozási szerződést az ál­lami jegyzőség bejegyezte (re­gisztrálta), a telektulajdonost a hnb építésügyi osztálya fel­hívja, 6 hónapon belül igazol­ja, fel van-e készülve az épít­kezésre (pénz, anyag), s bead­ta-e a rendesen felszerelt kér­vényét az építkezési engedély kiadása iránt. Indokolt, kivéte­les esetekben a linb a határ­időt további 6 hónappal meg­hosszabbíthatja. Ha a tulajdo­nos, vagy az említett megáján dékozott rokon eleget tesz az említett feltételeknek, a kér­déses telket mint előnyben ré­szesített tulajdonosnak meg kell hagyni. Az a körülmény, hogy fia nőtlen, a hirdetmény szempontjából nem számít, és nem lenne akadály a Polgári Törvénykönyv 490. íjának 2. bek. szerinti ajándékozásnál sem. Sz. J.: Válás irtán a házas­társat volt házastársával szem­ben szükséges eltartás illeti meg. Ennek megállapításánál a bíróság mindkét fél anyagi és kereseti viszonyaiból és lehető­ségeiből indul ki. Ha volt fér­jének nyugdíján kívül mellék- jövedelme is van a szőlőből, lehetséges, hogy a bíróság megítél önnqk bizonyos össze­gű tartásdíjat. Fellebbezésében mutasson rá rossz egészségi állapotára is. NYUGDÍJÜGYEKBEN A. B.: ön most 52 éves, hat gyermeket nevelt fel (születési éveik: 1945, 1948, 1949, 1951, 1953, 1964). A gyermekeiről való gondoskodással azok 3 éves koráig — kizárva az egy­mást fedő éveket — 11 év pót- időt szerzett, s ezenkívül van 15 ledolgozott éve. Az említett pótidőből le kell majd azonban vonni azt az időt, mikor szü­lési szabadságon volt, mert ez mint ledolgozott idő számítódik be. Ha az utóbbi adata helyes, már meglenne az öregségi já­radékhoz szükséges 25 besáí- mítható éve, de még hiányzik egy éve a korhatár eléréséhez. Az öregségi járadék megál­lapításának további feltétele, hogy a dolgozó a járadékigény keletkezésének idején még dol­gozik, vagy a munkát (munka­tevékenységet) nem hagyta ab­ba két évnél korábban az igény keletkezése előtt. Mivel az utóbbi feltételt ve­szélyeztetné, ajánljuk, hogy az Igény keletkezéséig (53. éve betöltéséig) újból lépjen mun­kába. Továbbá fontolóra kell még venni a törvény intézkedését is, hogy a munkatevékenység megszakításának idejét az utolsó 5, vagy 10 év átlagánál osak akkor nem veszik tekin­tetbe, ha a járási nemzeti bi­zottság járadékbizottsága a megszakítást fontos okból indo­koltnak ismeri el. Az Ön ese­tében a kisgyermekekről való gondoskodás számítható ilyen oknak. M. F.: Ajánljuk, hogy sógur- nője kérje az ápolási pótlék emelését. „Hull az elsárgult levél'* jel­igére: Ha mint özvegy újból férjhez menne, ezzel elveszíte­né a 687 korona összegű özve­gyi járadékát, de a három kis­korú, még ellátatlan gyermeké­re továbbra is folyósítani fog­ják az árvajáradékot az eddigi 1032 korona összegben. Kiskorú gyermekei csupán akkor veszí­tenék el igényüket az árvajá­radékra, ha leendő férje a gyermekeket örökbe fogadná. BALESETI KÁRTALANÍTÁS T. J.: A dolgozók társas bal­esetbiztosítása (združené pois­tenie pracujúcich) értelmében ön az 1. típusú szerződést kö­tötte havi 25 koronás pré­miummal. A dolgozók ilyen tár­sas balesetbiztosítása a törvény alapján az 1. típusú szerződés esetében a szerződés megkö­tésének évfordulójára eső nap­pal szűnik meg abban az év­ben, amikor a biztosított dol­gozó betölti 65. életévét. Mivel a biztosítás a törvényes bizto­sítási feltételek értelmében szűnt meg, sem a biztosító, sem a munkaadó vállalat nem volt köteles önt erre külön fi­gyelmeztetni. Ajánljuk, győződ­jék meg arról, nincs-e társított háztartási biztosítása, amely magában foglalja rendszerint — a megegyezés szerint — a háztartás tagjainak balesetbiz­tosítását is. Ha lenne ilyen biztosítása, akkor e szerződés alapján lenne igénye az egyéb­ként nem üzeini (otthoni) bal­eset kártalanítására a baleset­biztosítási feltételek szerinti mértékben. K. A.: Mint 64 éves rokkant- nyugdíjast munka közben üze­mi baleset érte. A munkaadó vállalat elutasította a kártala­nítást azzal, hogy nem dol­gozott a baleset, ill. betegál­lománya előtt legalább 3 hóna­pot. Panaszával forduljon az Okresná správa nemocenského poistenia, Nové Zámky hivatal­hoz és kérje, hogy az 1956/54. sz. betegbiztosítási törvény 21. §-a 1. bek. utolsó mondatának értelmében folyósítsák az üze­mi baleset által keletkezett betegállomány idejére a táp­pénzt (az első naptól kezdve a napi tiszta kereset 90 szá­zaléka a ledolgozott évekre va­ló tekintettelj. Ha a balesetért több mint 30 pont értékű fáj- dalomdíj járna, akkor erre is igénye lenne, de már csak a munkaadó vállalattal szemben. Ennek értékeléséről az üzemi orvos állít ki igazolást. Az ilyen betegállomány idejére megilleti a munkaadó vállalat­tal szemben a táppénz és az átlagkereset közötti különbözet is. Különélési pótlékra akkor lenne igénye, ha erre a mun­kaadó vállalat szerződésben kötelezte volna magát. M. M.: Az 1973-ban elszen­vedett üzemi balesete következ­tében teljesen rokkanttá vált és teljes rokkantjáradékot kap. A munkaadó vállalat elismeri, hogy üzemi balesetről van szó, amelyet a Munkalörvénykönyv 190. és következő paragrafusai értelmében hajlandók is kárta­lanítani. Az idézett rendelkezések ér­telmében igénye van: egyszeri juttatás címén az orvos (kór­ház) által megállapított fájda­lomdíjra (bolestné), a tartós következmények esetében igé­nye van a társadalmi érvénye­sülés megnehezüléséért járó egyszeri kártalanításra (náhra­da za sťažené spoločenské uplatnenie), amit szintén az or­vos (kórház) számít ki pon­tokban, továbbá a betegállo­mány egy éve alatt igénye van a baleset előtti naptári évben elért átlagkeresete és a folyó­sított táppénz közti különbség teljes megtérítésére, a beteg- állomány megszűnte után, illet­ve a teljes rokkantjáradék megállapítása utáni időre igé­nye van az említett — 1972 — évben elért átlagkeresete és a folyósított rokkantjáradék köz­ti különbségre azzal a korlá­tozással, hogy a kiilönbözetet teljes mértékben kell téríteni, ha az átlagkereset összege nem haladja meg a havi 2500 ko­ronát, mert a 2500 koronán felüli összegből csupán fele erejéig kell a különbözeiét megtéríteni. Az átlagkeresetet az év folyamán kötött munka- viszony vagy a változatlan munkaadóval kötött munkavi­szony esetében — ha az alap­fizetése lényegesen megválto­zott — az új belépéstől, illetve az alapfizetés lényeges megvál­tozásától kezdve a baleset napja előtti utolsó bérelszámo­lásig terjedő idő alatt elért keresetből kell kiszámítani. Ajánljuk, forduljon ii^yvé lliez. Dr. F. J. (sSt* A ^ §T(c*<3 VÍZ — A LEGDRÁGÁBB KINCS A világ számtalan részén a víz lett a legdrá­gább kincs. A kutatók ezrei foglalkoznak a víz természetes körforgásával, földi előfordulásai­val, a természetes vagy mesterséges víznyerés különféle módjaival. A legnagyobb víztogyasztó mindenütt az ipar. így van ez nálunk is. A kitermelt víznek közel 60 százalékát az ipar használja fel és mintegy 40 százalékát a háztartások. Az UNESCO adatai szerint egy liter benzin előállításához 10 liter víz, egy liter sör előállításához 15 liter víz fel- használása szükséges. Egy köbméter, vagyis 1000 liter víz fogy el — részben hűtés, tisztítás stb. formájában — 3 q szén, 60 kg acél, 15 kg papír, vagy 2 kg műselyem előállítása során. Vannak olyan gyártási eljárások, amelyekhez még jéval nagyobb mennyiségű vízre van szük­ség (pl. húsipar, gyapjúipar). Földünk nagyobb részét víz borítja. Európa, Ázsia, Afrika, Amerika, Ausztrália, Óceánia és az Antarktisz területe közel 140 millió négyzetki­lométer, ezzel szemben csak a Csendes-óceán felülete — melléktengereivel együtt — 180 mil­lió négyzetkilométer! A szárazföldek és u tenge­rek aránya 1:2,43. A számok tehát azt bizonyít­ják, hogy bőven van víz. A Föld kb. 1360 mil­lió köbkilométernyi vízkincsének azonban mind­össze 3 százaléka édesvíz, 97 százaléka sós ten­gervíz. Fogyasztásra pedig csak az édesvíz al­kalmas. A Föld édesvízkészletének kb. 75 százaléka, a felszínen található édesvíznek pedig kb. 99 szá­zaléka a sarkok jégállományában található. A sarkok hatalmas jéghegyei és végelláthatatlan jégmezői tehát rengeteg vizet raktároztak el. Nemzetközi adatok szerint Európában minden ember — átlagosan — kb. 150—200 liter vizel használ el naponta. Európa, de még a tengenen- túli országok is jelentős vízhiánnyal küzdenek, különösen a nyári hónapokban. A vízhiány a legfejlettebb és a legnagyobb ipari országok fővárosaiban nyáron ijesztően megnőtt. jellemző, hogy míg például egyes nagyvárosok részben kutakból, részben felszíni vízkivétel út­ján kapják a vizet, kb. 30—40 km-es körzeten belül, San Franciscób# már 400 km távolságból jut el a vízi A Ruhr-vldéken már alig van em­beri fogyasztásra alkalmas víz, a folyók szennye- zettek, tisztításuk szinte Lehetetlen. A tervek szerint Skandináviából csővezetéken importálná­nak ivóvizet. Ismeretes, hogy Kuvaitban alig van édesvíz, és a tengerből állítanak elő — igen nagy költség­gel — ivóvizet. A Jordán folyó vizének elveze­tésével kapcsolatos tervek nemzetközi bonyodal­makhoz vezettek stb. A tiszta ivóvíz a legdrágább nyersanyagok kö­zé tartozik. Előállítása — az egyre növekvő fo­gyasztás miatt — évről évre nehezebb. Moszkva napi vízigénye kb. 3,5—4 millió köbméter! Ezt a hatalmas vízmennyiséget nagyobbrészt felszí­ni vízművekből nyerik, mégpedig 40 százalékát a Moszkva folyóból, 60 százalékát a Volgából (a Volga—Moszkva-csatornán keresztül). Ä Moszk­va folyón két vízkivéleli mű van, teljesítményük egyenként 900—1000 köbméter naponta. Ezen­kívül a Moszkva folyón 4 nagy medertároló van. Egy-egy tároló megközelíti a Balaton méretét, amelynek vízfelszíne 591 négyzetkilométer. A hatalmas medertárolók feltöltése, illetve utántöltése nehéz műszaki feladat. Példaként ér­demes megemlíteni, hogy a mérések szerint a Balaton vizéből meleg nyári napokon átlagban kb. 2,5—3 millió köbméter víz párolog el. A vízművek napjainkban egyre inkább „víz­gyárakká“ fejlődnek, ahol a tudomány minden vívmányát felhasználják, hogy elegendő mennyi­ségű és megfelelő minőségű ivóvizet nyerjenek. Ez az igyekezet napról napra nagyobb akadá­lyokba ütközik, egyrészt azért, mert folyóink szennyezettek, másrészt azért, mert az igények szinte állandóan nőnek. Az USA-ban már a csa­tornák szennyvizét is kezejik, hogy legalább ipa­ri fogyasztásra alkalmassá tegyék. Nyugat-Né- metországban olyan hatalmas mennyiségű szeny- víz keletkezik, hogy azt az egyébként is szeny- nyezett folyókban már nem lehet elhelyezni, és nagy részét a Keleti-tengerbe kell vezetni. A folyóvizek elszennyeződése világjelenség, amely ellen nemzetközi összefogásra van szük­ség. A KGST-országok már felismerték e prob­léma fontosságát, s fokozott figyelemmel kísé­rik folyóink tisztaságát a határokon túl is, és eredményesen együttműködnek a víz minősége védelmében. LÉZERKÉS A SEBÉSZEK KEZÉBEN A moszkvai Visnyevszkij Sebészeti Intézetben legújabban lézerkést alkalmaznak a szív- és a májműtétek elvégzésére. A szemészetben már évek óta hasznosítják korunk technikájának „va­rázspálcáját“, a lézert súlyos szembántalmak orvoslására, de a szív- és a májműtéteket ma­guk a sebészek is a legnehezebb feladatnak tartják. A műtéti módszerek több évtized során alakultak ki és nemzedékről nemzedékre „örök­lődnek“. Miért van hát szükség lézerre a mű­tőben? Alekszandr Visnyevszkij professzor, az intézet névadó tudósának unokája az új sebészeti lézer úttörője. Egyelőre mindössze egyetlen példány van a lézerkésből, de már 1975-re tervezik so­rozatgyártásának megkezdését. A sebészeti lézer ember nagyságú szerkezet. Külsőre keskeny szekrényre emlékeztet, amelynek felső részéhez merev cső van erősítve. Ehhez a csőhöz csatla­kozik a különleges berendezés, a lézerkés. Igaz, egyáltalán nem hasonlít késre, a sebészek szi­kéjére. A belőle kiáramló lézersugár nem vágja a szövetet, hanem elgőzölögleti. Könnyű moz­gatni, és bonyolult optikai szerkezete révén rend­kívül pontosan lehet irányítani. A sebészeti lézerkésnek számos előnye van hagyományos szikével szemben. Szívműtétek so rán a mellkas nyílásán át közelíti meg a sebész a szívet — olykor egy gyermek szívét —, ame­lyen nagyon pontos bemetszést kell ejtenie; ettől függ egy ember normális szívtevékenysége, élete. A sebész műtét közben a szikén kívül egész sor más eszközt is használ, s ezek bizo­nyos mértékig elfedik a műtéti teret. Ám a se­bésznek állandóan ellenőriznie kell az átmet­szett szöveteket. A lézerkés megoldja ezeket a nehézségeket. A vágás abszolút steril és a lé­zerkés még a több órás műtétek során sem tompul-csorbul ki. Évszázadok óta álmodoznak a sebészek a vér- telen műtétekről. A lézerkés megvalósítja ezt az álmot, mert nemcsak átmetszi a szöveteket, ha­nem rögtön el is állítja a vérzést. Ez a tulajdon­sága lehetővé teszi, hogy a sebészek optimális körülmények között végezzék el a legbonyolul­tabb, legfelelősségteljesebb műtéteket is. Az új lézerkést 1969-ben próbálták ki először emberi műtét során — de nem a mostani lézer­kést, hanem elődjét, az impulzusüzemű optikai kvantumgenerátort. ÚJ GYORSVONATOK A LÁTHATÁRON Az Angol Államvasutak APT—E elnevezésű, új típusú gyorsvonati szerelvényt készítettek, amely­nek — a próbajáratok során ,— kb. 200 km/óra sebességgel is igen jó futási tulajdonságai van­nak. A gázturbina meghajtású motorvonat ellen­őrző műszerei a legkisebb sugarú kanyarban 200 km/óra sebességgel 200 mm „túlemelési elégte­lenséget“ állapítottak meg. Ez azt a különbséget jelenti, amely a meglevő pályák tényleges túl- emelése és azon túlemelés között van, amire szükség lett volna, hogy a kerekek karimái és a külső sínszál között ne keletkezzék nyomás. Az utasok kényelme érdekében a kocsiszekrényt a kelletténél jobban megdöntik, ha a szerelvény a meglevő fővonal kanyarjain halad nagy sebes­séggel keresztül. Ezt a kocsiszekrények a for­gózsámolyokhoz viszonyított megdöntésével érik el. Az elektrohidraulikus működtetésű billentő hajtómű, az önbeállító, lágy, levegőrugós felfüg­gesztéssel együtt kifogástalan utaskényelmet biz­tosít. Üj, vagy speciálisan kialakított pályán a sze­relvény 320 km/órát meghaladó sebességei fog haladni. A Svéd Államvasutak az ASEA vállalattal együttesen kísérleteket szándékszik folytatni a kialakítás alatt álló, nagy teljesítményű, 200 km/óra névleges sebességű gyorsvonattal. Erre a célra egy, až ASEA által 1948-ban gyártott X5 gyártási sorozatú háromrészes szerelvényt alakí­tanak át és szerelnek fel korszerű villamos meghajtással és látnak el új típusú, levegő ru­gózásé forgózsámolyokkal. Az egyszerűen kezel­hető tirisztoros vezérléssel a szerelvény fokozat nélkül gyorsítható fel. Az összesen 2240 kW tel­jesítményű 8 motort a két szélső kocsi forgó­zsámolyaiba szerelik be. A szerelvénysebesség rövid időtartama 220 km/órára növelhető. A kanyarban fellépő centrifugális erőnek az utasokra gyakorolt hatását oly módon egyenlí­tik ki, hogy a kísérleti szerelvényt billentő be­rendezéssel látják el, amelynek segítségével a kanyarokban a kocsiszekrényeket befelé döntik. A megengedhető nagyobb kanyarsebességek eredményeképpen a meglevő pályák átépítése nélkül is nagyobb utazási átlagsebességet lehet elérni. A motorkocsi mindkét oldalára beépített át­viteli tagokkal az ASEA kísérletekkel már a múltban megoldotta azt a problémát, hogy az áramszedők maximális méretű kocsiszekrénydő­lés esetében is érintkezzenek a felső vezetékkel. A szerelvény nagy sebesség közbeni futási magatartását és a keletkező sínerőket számos futódinamikai számítással, számítógéppel fogják meghatározni. Az átépített szerelvény kísérleti próbajárataival kívánják a számítások helyessé­gét ellenőrizni és olyan gyakorlati tapasztala­tokat szerezni, amelyeket a jövőbeni nagy telje­sítményű gyorsvonatok tervezésénél hasznosíta­ni tudnak. Egy új konstrukcióval azt a célt szándékoz­nak elérni, hogy a 220 km/óra sebességgel ha­ladó gyorsvonat mind az egyenes pályán, mind az 1000 méter sugarú kanyarban is, ugyanazt az utazási kényelmet biztosítsa, mint az ez idő szerinti, 130 km/óra sebességgel közlekedő sze­relvények, s ugyanakkor a kerekek és a sínek között fellépő erők se haladják meg a hasonló pályán mostanában közlekedő gyorsvonatok ál­tal keltett erőket. A kísérleti szerelvény elkészítését ez év vé­géig tervezték befejezni, s azzal legfeljebb egy esztendeig tartó kísérleteket szándékoznak vé­gezni. (df) 08 1974. XII. ] 6

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom