Új Szó, 1974. december (27. évfolyam, 284-307. szám)

1974-12-15 / 50. szám, Vasárnapi Új Szó

A szünet nem Befejeződtek az I. labdarúgó-liga 1974/75-ös baj­noki év© őszi idényének küzdelmei, hogy a téli szü­net következzék, majd a folytatást 1975 februárjának második fele hozza. Itt a visszapillantások ideje. Azért célszerű és he­lyes dolog felmérni a történteket, hogy az újabb so­rozatban legyen miből kiindulni, legyen alkalom a hibák, a visszásságok kiküszöbölésére. Azt a labdarú­gást kedvelők hatalmas tábora érzi, hogy újítani kell, de a mikéntet, a módot kevesebben látják tisztán. REND, RENDSZERESSÉG, RENDSZERETET Ősrégi szólásmondás állítja: „Rend a lelke minden­nek“. Ezt természetesen ma is és a jövőben is nyu­godtan vonatkoztathatjuk a labdarúgásra, konkrétab­ban a mi I. ligánkra is. Már jóval az egyes bajnoki évek kezdete előtt ki­sorsolják a következő idény egyes fordulóit, s a csa­patok olyan sorszámmal kerülnek a sorsolás urnájá­ba, hogy például Szlovákia fővárosában a két liga- csapat felváltva szerepeljen idehaza, egyszer a Slo­van, másszor az Inter legyen a házigazda. így Bra­íislavának mindén liga-fordulóra jut egy-egy mérkő­zés. Prágában jelenleg négy I. ligás együttes van, még­hozzá a Dukla, a Slávia, a Sparta és a Bohemians, tehát valahány fordulóban egyszerre két házigazda akad. Itt kezdődik a bökkenő. Az érdekelt csapatok mindig azt kérik a Labdarúgó Szövetség vezetőségé­től, hogy találkozóik ne azonos időpontban kerüljenek megrendezésre. Nem titok, hogy a Spartának és a Sláviának nagyobb a látogatottsága, jelentős a Bohe­mians találkozók nézőserege is, míg a katonacsapat — különösen, amíg idegen pályán volt kénytelen házi­gazda lenni — meglehetősen gyér számú néző előtt szerepelt. A házigazda szerepek váltogatásával másutt nem volt probléma, hiszen Jablonec, Teplice, Plzeň, Tŕinec, Ostrava, Brno, Trnava, Košice, Žilina és Nitra csak ©gy csapattal van képviselve az I. ligában. Évek óta divat nálunk, hogy a mindenkori I. ligás mérkőzések egyikét péntekre hozzák előre, s azt a tv közvetíti. Ez magában nem rossz megoldás. A futball- szurkolók így hétről hétre láthatják azokat a csapa­tokat, amelyeket szemtől szembe ritkán láthatnak, így képet alkothatnak az egyes klubok játékerejé­ről, megismerik azok játékosait, összehasonlítási ala­pot kapnak. Így a nézőnek nem kell mindig megelé­gednie a kapott kommentárral, kialakíthatja a maga véleményét, elvégre ahány ember, szinte annyiféle meglátás, észrevétel, érdek van a háttérben. Egy azo­nos vonás azonban közös fedélzetre hoz bennünket: az igazi szurkoló egyetemes labdarúgásunk javát kí­vánja, s övéit ott szeretné látni, amely hely évtizedek sói an megillette címeres mezünk hordozóit. Ez a bevezető azért volt szükséges, mert mindig és következetesen a r*endszeressé|g hívei voltunk. Nem látunk okot arra, miért kell egy-egy liga-fordu­lót négy napon át megrendezni. A pénteki tv-s mérkő­zést az igazi játéknap, a szombati több találkozója követi, de maradnak vasárnapra mérkőzések, s néha még hétfőre is jut belőlük. Ha hétközi fordulóra kerül sor (rendszerint szer dai napon), kissé jobb a helyzet. Akkor nem nyújt harmonikaszerű képet a forduló. Szerény véleményünk szerint a Csehszlovák Labda rúgó Szövetségnek ebben sokkal következetesebbnek kellene lennie, mint eddig. Nem állja meg a helyét az az állítás, hogy például Prágában egyszerre, illetve ugyanazon a napon nem lehet két liga-találkozót lebonyolítani. Hazánk fővá­rosának jóval több lakosa van egymilliónál, s ebből a számból bizonyára jócskán akad szurkoló a Sparta, a Slávia, a Bohemians és a Dukla együttesének. Per­sze, a szurkoló csak akkor jár ki a mérkőzésekre, ha jó, érdekes, izgalmas, iramos találkozóban remény­Petrášt (balról a második játékos), ha egészséges volt, és csapata rendelkezésére állhatott, idehaza egyetlen őrzője sohasem tudta sakkban tartani. Képünkön is szinte robban a labdára, hogy azt alacsony termete ellenére fejjel küldje rendeltetési helyére. (Tóthpál felv.) azonos kedhet. Igaz, sok és sokrétű a szórakozási lehető­ség, de a jó, eredményes és mutatós labdarúgást az igazi szurkoló nem a tv mellett ülve tekinti meg, ha­nem inkább a lelátókon foglal helyet. SZABÁLY A SORSOLÁS Amikor megismerjük az őszi, majd a tavaszi idéhy egyes fordulóinak sorsolását, párosítását, azt is meg­tudjuk, hogy az illető fordulót milyen időpontra tűz­ték ki. Mint tudjuk, a játéknap már évek óta elmélet­ben a szombat és esetleg a szerda. Ez azért is logi­kus, mert a nemzetközi labdarúgásban ugyanennek lehetünk tanúi. A szerdai nap hovatovább a nemzet­közi kupamérkőzések időpontja lesz, míg szombato­kon a bajnoki pontokért küzdenek mindenütt. Már az Európa-bajnoki, vagy éppen világbajnoki se­lejtező-, illetve csoportmérkőzések is többnyire szer­dai napon kerülnek megrendezésre. Ha ez így vau, — s mindez kétségtelen, — miért nem ragaszkodunk nálunk is ehhez a bevált és alkal­mazott ciklushoz? Az alkalmazkodás csak azt segít­hetné elő, hogy klubjaink, tehát játékosaink is hozzá­szoknának a rendszerességhez, s ez csak egyetemes futballsportunk javát szolgálhatná. Ha tehát bizonyos napra van kitűzve egy bajnoki forduló, azt minden körülmények között akkor ren­dezzék meg. Ezzel a rendszerességen kívül a sport- szerűségnek is tartozunk. Nem csupán a hajrában kell ügyelni arra, hogy elejéi vegyük a spekulációknak. Még a látszatát is kerülnünk kell annak, hogy ered­mények ismeretében kalkulálni lehessen. Akad sok példa arra, hogy a bajnokság hajrájában a kiesési övezetben érdekelt csapatok eredményét nem közük a hírszolgáltatási eszközök, míg az egész for­duló eredményei nem ismeretesek. Ez helyes, de nem is ez a leglényegesebb, hanem az azonos idő­pont betartása. Mivel egyre több helyen áll majd rendelkezésre vi­lágítóberendezés, még kevesebb ok lesz arra, hogy a csapatok időpontkivételt kérhessenek, s főleg kaphas­sanak. VIGYÁZZUNK A MAJOMSZERETETTRE Nálunk nagy divat a játékosok dédelgetése. Ha va­lamelyik csapatunkra — legyen az válogatott vagy klubcsapat — nemzetközi erőpróba vár, máris keres­sük a hazai kötelességek időpont-áthelyezésének lehetőségét, vagyis bele akarunk avatkozni a már említett ciklus mikéntjébe. Játékosainkat a legmodernebb edzésmódszerek sze­rint edzik (s reméljük, hogy ezt kijelentő és nem kérdőmondatként kell használnunk), tehát valamit ki is kell bírniuk. Labdarúgásunk szakvezetői már amúgy is megállapí­tották, hogy a hosszabb edzőtáborozás, a nemzetközi erőpróba előtti, több napos összpontosítás divatjamúlt dolog, s nagy általánosságban nem éri el a célját. Ha így van — s ez kétségtelen —, akkor miért csináljuk továbbra is? Kijelentéseinkben, terveinkben legyünk következetesek, ezt tegyük és követeljük meg labda­rúgásunkban minden szinten. Az természetes, hogy minden klubiban — persze a válogatottban is — a vezetőségnek, az edzőknek és a játékosoknak a dolgok boldogabb végét kell megfog­niuk. Csak az összetartás eredményezhet sikert. Az edzőnek szakembernek kell lennie, s ha már alkal­masnak találták tisztje betöltésére, minden támoga tást meg kell kapnia. Helyének nem szabad ingatag­nak lennie csak azért, mert egy-egy elgondolása a Svehlík, a Slovan Bratislava üdvöskéje, az idény egyik legnagyobb felfedezettje. Tehetségéhez nem fér két­ség. 0 maga szerényen állítja, hogy még nagyon so­kat kell fejlődnie. Ha ennek érdekében mindent meg is tesz, segíthet megoldani a jelenlegi hazai csatár- ínséget ... (Vojtišek felvételei) vártnál kisebb sikerrel járt. Az edzőtől alapos, átgon­dolt, szakszerű munkát várnak el, a játékosoktól pe­dig azt, hogy eleget tegyenek a modern játék köve­telményeinek, erőnlétük, felkészültségük megkívánt szintű legyen. Nincs szükség olyan nyilatkozatokra, amelyek a vá- logatottlrau való igénybevételre hivatkozva magya­rázzák egyik-másik klub soron következő teljesítmé­nyét. Mindig és mindenhol megtiszteltetésnek vették a válogatottban való szereplést, ez így volt nálunk is, s a jövőben még inkább így kell lennie. Az edző legyen következetes, az előírt edzésanyagot mindig követelje meg, s ne legyen hajlamos a dédel- getésre. Nemzetközi szinten nincs déde’getés, nincs pardon. A BAJNOKSÁG LEGYEN AZ ALAP A válogatottat nagy általánosságban mindig és min­denhol a mezőny legegységesebb klubcsapatára építik. Nálunk is ez volt a gyakorlat. Ennek ellenére más együttesekből is garmadával próbálták ki azokat, akik szóba jöhetnek a válogatásnál. Ne áltassuk magunkat azzal, hogy sok klasszisjátékossal rendelkezünk! Jár­junk a földön! Tudjuk, hogy nagy erőpróbák várnak nemcsak az „A“, hanem az utánpótlás és az úgyneve­zett olimpiai válogatottra Is. A szokásos 22 fős keretet számításba véve, ez 66 kiváló játékost igényel. Ez bi­zony nem kevés. A szakvezetésnek annyira kell is­mernie a számításba jövő játékosokat, hogy megkü­lönböztessék azokat. Vannak, akik csak klubszinten nyújtanak átlagon felülit, vannak, akik a nemzetközi igénybevételnél fokozottabb teljesítményre képesek, nagyobb bennük a becsvágy, az akarat, jobb a küzdő- szellemük. Az ilyenek kiválogatásához szükséges az edzők ön­zetlen együttműködése, hiszen ők ismerik elsősorban kitől mi várható, kinek milyenek akarat- és jellem­beli tulajdonságai. A liga-küzdelmek során az igazi nevelőmunkának kell bizonyságot telnie, ehhez kell segítséget nyújta­nia a szakvezetésnek és a játékvezető-testületen kí­vül a nagyközönségnek is. Akikre pedig a válogatás felelős dolgát bízzák, ne feledkezzenek meg arról, hngy ennek a nálunk leg­elterjedtebb sportnak a fővárosokon, sőt az I. ligás helyeken kívül is vannak izmos tehetségei. ZALA JÓZSEF Kiadja Szlovákia Kommunisto Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Lőrincz Gyula. Szerkesztőség: 893 38 Bratislava. Gorki) utca 10. Telefon: 169. 312 52 , 323-01, főszerkesztő: 532-20. titkárság: 550-18. sportrovat: 505-29, gazdasági Ügyek: 506-39. Távíró: 092308. Piavdo Kiadóvállalat. Bratislava, Volgogradská 8. Nyomja a Pravdo Nyomdavállalat bratislavai üzeme, Bratislava, Štúrovo 4. Hirdetőiroda: Vajanského nábrežie 13/A, II. emelet, tele­fon: 551-83, 544-51. Előfizetési díj havonta 14,70 korona, a Vasárnapi 0| Szó negyedévre 13,— korona. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Előfizetéseket elfogad minden postai kézbesítő. Külföldi megrendelések PNS — Ostredná expedícia tía£e, Bratislava, Gottwaldovo námestie 48/VII. jezef Vengloš, a bajnok Slovan Bratislava ed­zője, akit szakértelme mellett az a körülmény segített a válogatott társedzői szerepébe, hogy a legjobb együttesbe éppen a Slovan adja rend­szeresen a legtöbb játékost.

Next

/
Oldalképek
Tartalom