Új Szó, 1974. december (27. évfolyam, 284-307. szám)
1974-12-15 / 50. szám, Vasárnapi Új Szó
1974. XII. 15. Előzés és sebesség Az előzés az egyik legveszélyesebb művelet. A veszély annál kisebb, minél nagyobb a sebességkülönbség az előző és az előzött gépjármű között. Ha ugyanis a sebességkülönbség nagy, az előzéshez szükséges útszakasz rövidebb, ha viszont ez a sebességkülönbség kicsi, az előzéshez szükséges útszakasz lényegesen növekszik. Az alábbi táblázatból következik: ne előzzünk akkor, ha az előző és az előzendő gépkocsi sebessége között minimális a különbség, s mindkét gépkocsi haladási sebessége aránylag magas. Jelmagyarázat: A — az előző gépjármű sebessége km/őra; B — az előzött gépjármű sebessége km/óra; C — az előzéshez szükséges távolság méterben. A B C 50 40 500 60 40 330 70 40 280 80 40 260 90 40 255 100 40 250 60 50 720 70 50 455 80 50 373 90 50 337 100 50 320 70 60 980 80 60 600 90 60 450 100 60 425 80 70 1280 90 70 765 100 70 600 90 80 1620 100 80 980 100 90 2000 Sikeresen folytatódik az Ivachnová—Liptovský Mikulás—Liptovský Ján közötti huszonkét kilométeres autópálya szakasz építése. A Liptovský Mikulás—Liptovský Ján közötti 7,2 kilométeres szakasz építését a Košicei Mélyépítő Vállalat 04-es poprádi részlege végzi. A földmunkákat már befejezték, s most a kavicsrétegei teregetik. Az építendő tíz híd közül négy elkészült. Az autópálya építésénél jól bevált a TS 000 típusú univerzális betonozógép, melynek napi teljesítménye — az autópálya fél szélességében — 600 folyóméter. A CSTK felvétele diagonal vagy RADIÁL? A magyarországi Autó-mo- tor 21. száma e címmel cikket közölt, melynek szerzője részletesen foglalkozik a gumiabroncsok szerkezetével, majd elemzi a radiáláb- roncsok előnyét. Ogy véljük, ezek a kérdések olvasóinkat is érdekelhetik, ezért az alábbiakban közöljük a cikk befejező részét. Az autós szempontjából ösz- szehasonlítva a két eltérő szerkezetű gumiabroncsot, az alábbi különbségeket találjuk: A diagonál szerkezetű gumiabroncsok olcsóbbak, tehát a beszerzésükkel járó befektetés 5—20 százalékkal kisebb. Ezek az abroncsok ismertek, felszerelésük egyszerű, kevésbé kényesek, a használat közben bekövetkező sérülések egyszerű és ismert módszerekkel javíthatók. A diagonál abroncsok nagy tapasztalatokkal rendelkező gyárakban készülnek, minőségük egyöntetű, megbizha- tó. Ma már olyan műszaki szintet értek el, hogy majd minden közlekedési feladat ellátására alkalmasak. A radiálabroncsok előnyei: Nagyobb sebességgel is biztonságosabb haladást tesznek lehetővé. Szerkezetük következtében kisebb a melegedésük, ennek köszönhetően kisebb a légnyomás-növekedés. Felfekvési felületük nagyobb, és eltérően a diagonál szerkezetű abroncsok ovális felfekvésű alakjától, lekerekített sarkú, téglalap alakú. Ennek következtében jobb a kapaszkodóképesség, jobb a fékhatás, nagyobb a biztonság. Az öv alkalmazása miatt a futófelület merevebb, ami a futógumi mozgását csökkenti és ezáltal csökkenti a kopást. Nagyobb a kanyarvételi stabilitás, (1. ábra), mivel az oldalfalak sokkal rugalmasabbak, mint a diagonálabroncsolc- nál. Nagyobb sebességgel, biztonságosabban lehet a kanyarokat venni, mint a diagonálab- roncsokkal. Kisebb a gördülési ellenállás, ami csökkenti az üzemanyag-fogyasztást, és na*- gyobb sebességű haladást tesz lehetővé. Ez elsősorban az oldalfalak kisebb vastagsága miatt következik be. Nedves úton jobb a tapadóképesség (2. ábra), mivel szerkezete következtében „elsöpri“ maga alól a vizet és szinte olyan, mintha száraz úton haladnánk. Az ismert „akvuaplanning“-hatás készítetve jelentkezik. A radiálabroncsok nagyobb élettartamúak, nagyobb kilométerteljesítményt tesznek lehetővé. A nagyobb élettartam végeredményben gazdaságossá is teszi alkalmazásukat. Hátrányuk viszont a radiálabroncsoknak, hogy drágábbak, szerelésnél könnyebben megsérülnek, a használat közben fellépő sérülések javítása nagyobb szakértelmet igényel és ennek következtében is költségesebb. Rossz utakon, például macskaköves úton, az öv merevedése és a futógumi ennek következtében kialakuló merevsége miatt nagyobb mértékben „ráznak“ és könnyen sérülnek. összefoglalva. A radiálszerke- zetű gumiabroncsoké a jövő, mert tulajdonságaik következtében biztonságosabb közlekedést tesznek lehetővé. Kielégítik a korszerű közlekedés követelményét: tartósan lehet velük nagy sebességgel, biztonságosan haladni, lehetővé teszik a nagyobb sebességű kanyarodást. Néhány év alatt bizonyára megoldják még az újszerűség miatt fellépő problémákat — többek között a javítás egyszerűsítését — és akkor a ma még fennálló hátrányok is kiküszöbölődnek. FELKÉSZÜLÉS A TELI AUTOZASRA Az 50—60 év előtti autós-újságokat lapozgatva olyan tanácsokat találunk a téli autózásra mint pl; időben vegye ki a naftalinból az autósbundáját, hogy kiszellőzzék a molyokra kellemetlen szag, esténként ne csak a hűtőből, de a karbidlámpa víztartályából is eressze le a vizet, mert befagy, a megtisztított bőralkatrészeket kenje be fókazsírral, azonkívül szerezzen be riasztófegyvert a hosszabb téli utak előtt. Napjainkban, ha nem is az 50—60 év előtti módon, de bizonyos előkészületeket azért jelent a téli autózás, a havas, a jeges utak fokozottabban igénybe veszik a kocsit is és a vezetőjét is. Ezekhez kívánunk tanácsot adni. Majd minden gépkocsimárkánál változik a légszűrő szerkezete. Egyes típusoknál a szűrőfedél vagy a szívócső átforgatásával, illetve áthelyezésével történik a téli üzemre az átállás, de van, ahol csak egy kar elforgatása szükséges. Mindezekre a kocsi „Kezelési könyvében“ részletes útmutatást találunk. A légszűrő tisztasága bizonyos mértékig befolyásolja az üzemanyagfogyasztást és a könnyű téli indítást. Ha a szűrőbetétet már 6—7 ezer km-t használtuk, jobb kicserélni újra, a régit a nyári üzemnél esetleg még tovább használhatjuk. A hideg idő beállta előtt nézzük át a kocsi elektromos gyújtását. A 8000—10 000 km-t futott gyertyákat tegyük el tartalékba, viszont az újaknál vigyázzunk a helyes hőérték megválasztására. Tisztítsuk meg a műanyag elosztófedél belsejét, ellenőrizzük a megszakító elektródák tisztaságát és távolságát. Nézzük át a kábeleket és a pipákat. Ha repedéseket találunk, cseréljük ki újakra, mert ezeken a helyeken könnyen utat találnak az ún. „kóbor áramok“. Ne feledkezzünk meg a beépített, de már hibás zavarszűrő ellenállások esetleges cseréjéről sem. Lehet vásárolni ún. „vízta- szító-spray“-t, hasznos vele befújni a különböző elektromos alkatrészeket, mint pl. a gyújtáselosztót, a transzformátort, a feszültségszabályozót stb. A tél fokozottabban igénybe veszi az akkumulátort, többet kell világítani, tovább tart az indítás, többször szükséges a fűtőmotor bekapcsolása is. Ellenőrizzük az akkumulátor feltöltési fokát, a savszintet, ha szükséges, töltsünk utána desztillált vizet. Ha már az elektromos berendezéseknél tartunk, hasznos átnézni a világításhoz tartozó alkatrészeket is. Különösen a hátsó világítótestek hajlamosak a beázásra. A repedt műanyag burákat cseréljük ki újakra. A kisebb repedéseket műanyagragasztóval kijavíthatjuk. Az izzók idővel veszítenek fényerejükből, megsötétülnek, két év után érdemes fokozatosan kicserélni. A kiszáradt világítótest gumitömítéseket is újítsuk fel. Aki sokat jár országúton, annak érdemes ködlámpákat is felszerelni. Felszerelésüknél tartsuk be az előírásokat, tehát nem lehetnek magasabban mint a beépített fényszórók, azonkívül csak a városi világítás bekapcsolásával egyidöben használhatók. Itt említjük meg, hogy sokan szabálytalanul használják a hátsó piros ködlámpákat. Ezek nem kapcsolhatók rá a féklámpa áramkörére, csak a mellső ködlámpákkal együtt használhatók. A szabadban tárolt kocsi motorjának a könnyű téli indítása elsősorban a karbantartástól függ. Tehát a motor beállítása elektromosan, mechanikusan a gyári előírásoknak felleljen meg. Ennek ellenére a jól karbantartott motornál is lehetnek indítási problémák és ilyenkor segítenek az ún. „indítófolyadékok“. Műanyagcsővel a légszűrőház összekapcsolható az indítófolyadékot tartalmazó tartállyal és a kocsiban ülve, a néhány pillanatig tartó befecskendezés után könnyen indítható a motor. Lényeges tulajdonságuk, hogy nemcsak a motor indítását könnyítik meg, az olajfilm kialakulása előtt biztosítja az egymáson csúszó fémfelületek kenését és megszünteti a hideg motornál előálló intenzív korróziós hatást. Hasznos az akkumulátort is védeni az éjszakai lehűlésektől, ha van helyünk, érdemes habosított műanyag lemezekkel burkolni az oldalfalait, az alját és esetleg a tetejét. Különösen ott hasznos, ahol az akkumulátor nem a motortérben van, pl. a csomagtartóban vagy a hátsó ülések alatt stb. A nagyon hideg éjszakákon, ha lehetséges, tartsuk az akkumulátort fűtött helyiségben. Ellenőrizzük — nagy hidegben —, hogy az akkumulátordugók nyílásai nincsenek-e befagyva, különösen akkor, ha „odplynoväĽÍ za rí zeni prú automobilové akumulátory“ szerkezetet használunk. Ha télen desztillált vizet töltünk a cellákba, utána elektromos árammal töltsük, hogy a víz jól elkeveredjék a folyadékkal. Ugyanez forog fenn, ha lehűlt akkumulátorral többször indítunk. Tehát minden indítás után feltétlenül járassuk a motort. A hidegben lényegesen csökken az akkumulátor tárolóképessége, ha pl. plusz 20 Celsius-foknál 100 Ah, akkor mínusz 20 Celsius-foknál csak 20 Ah, tehát ötödére csökken. A reggeli indítás előtt 30 mp-re kapcsoljuk be a fényszórókat és ha van kézi indítókar, pl. a Zsigulinál, akkor néhányszor forgassuk meg a motort. Sokan hozzájutnak elektronikus gyújtókészülékhez. A tirisztoros berendezések egyik fő előnye, megkönnyítik a téli indítást, mert az önindító-motorral leterhelt akkumulátornál is olyan szikrákat szolgáltatnak, ami szükséges a lehűlt motor biztos gyors indításához. Nagyon fontos, hogy a henger-blokktól a hangtompító dobig ellenőriztessük a kipufogórr dszer tömítettségét. Télen ez azért lényeges, mert gyakran kényszerülünk arra, hogy álló helyzetben járassuk a motort pl. fűtés céljából. A megfelelő intenzív szellőzés hiányában a rossz tömítések miatt végzetesen mérgező kipufogó gázok kerülhetnek az utastérbe. A léghűtéses kocsiknál a hideg levegő beáramlását a „Kezelési könyv“-ben előírtak szerint szükséges átállítani. A fo- lyadékhűtéses motoroknál már több a tennivalónk. Műszerrel ellenőriztessük a fagyálló folyadék hatásfokát. Két évnél tovább ne használjuk a fagyálló-folyadékot, cseréljük ki újra. Az öreg folyadék nem csak veszít a fagyálló képességéből, hanem olyan vegyi átalakuláson megy keresztül, ami akadályozza a termosztát megbízható működését is, pl. a Zsiguli kocsiknál súlyos műszaki hibákat is okozhat. A folyadék cserét alapos hűtőtisztítás előzze meg. A folyadékcserénél felhívjuk a figyelmet, hogy a fűtőkészülék csapját feltétlenül hagyjuk nyitva, hogy oda is friss folyadék kerüljön. Közben ne feledkezzünk meg az ékszíj ellenőrzéséről sem, télen lényeges, hogy a dinamó, vagy a generátor megfelelő fordulatszámon járjon. Tanácsadásunkban nem tértünk ki a karosszériát, a krómozott alkatrézeket ápoló vegyi készítményekre, az olajcserére, az ablaktisztítófolyadékra, a fékekre, a gumikra, a jégtisztító, a párásodást gátló szerekre, a hóláncra, az ún. „folyékony-hólánc“ használatára és még sok mindenre, ami ma már természetes a téli autózásra való felkészülésünknél. TAMÁS GYÖRGY
