Új Szó, 1974. december (27. évfolyam, 284-307. szám)
1974-12-15 / 50. szám, Vasárnapi Új Szó
1974. XII. 15. 7 František Same, a knb elnöke pohárköszöntőt mond a hlbokái várkastély vadásztermében, mellette Jaroslav Hejna, a kerületi pártbizottság vezető titkára. Šumava — kereken 20 éve jártam először ezen a vidéken. Élményeim sokaságából az évek elteltével csupán egy szilárdult maradandóvá. Emlékezetemben a Sumava szóhoz egy szinte leírhatatlan vibráló feszültség társult, melyet akkor — a két világ határán járva — szüntelenül éreztem. Az emberek dolgoztak, éltek, de a távolabbi jövőről csupán homályos elképzeléseik voltak. Beszélgetéseink igen gyakran a „majd csak lesz valahogy“ megállapítással zárultak. Ősz volt, bri- gádosok százai szedték a határban a burgonyát, az erdők közötti domboldalakon ifjú traktorosok szántottak. — Az a fiatal elégedett, aki gépet kap — mondták a gazdaságok vezetői. — Sok, nagyon sok gép kellene ahhoz, hogy ezek a fiatalok ne csupán ideiglenes lakhelynek tekintsék a határvidéket ... — Húsz év! Könnyen kimondjuk, hiszen csupán két szó. De mennyi küzdelmet takarnak e szavak. Azok tudják a legjobban, akik ezt a két évtizedet itt élték át... Vojtech Krebš közülük való. A hajdani kékin- ges CSISZ-tag, ma a CSKP Központi Bizottságának tagja, a Sumavai Állami Gazdaság igazgatója. A 60-as évek végén megbízták: dolgozzon ki javaslatot a kerület határvidéke mezőgazdaságának fejlesztésére. Munkatársaival két javaslatot készített a központi szervek számára. Az egyiket elfogadták, s őt bízták meg a Sumavai Állami Gazdaság megszervezésével és irányításával. Három járásban — Prachatice, Český Krumlov, České Budejovice — tizenöt állami gazdaság ösz- szevonásával alakították 1971-ben, a Sumavai Állami Gazdaságot. Az egyesítéskor 76 000 hektár területet és 3 millió korona veszteséget örököltek elődeiktől. Az elmúlt évet 22 millió korona nyereséggel zárták. Mi eredményezte a hatalmas fellendülést? Az igazgató szerint a termelés szakosítása és összpontosítása, az építési beruházások összevonása, az állattenyésztés gyors ütemű gépesítése, a talajjavítás, a növénytermesztés szinte teljes gépesítése, s nem utolsósorban a helyes jutalmazási rendszer kialakítása tette lehetővé az eredmények elérését. Azt már munkatársaitól tudom, hogy a szakirányítás tervének pontos kidolgozása volt az új igazgató első „bemutatkozása“. Tizennyolc részlegre osztották a gazdaságot, az egyes részlegeket ma mérnökök irányítják. A gazdaság igazgatósága a festői szépségű Český Krumlovban székel, s irányító szervező munkáját korszerű számítóközpont segíti. Havonta tudják, hol. miként alakulnak a termelési költségek. Egy nap alatt három járásból kapok „ízelítőt“. A dolgozókról való gondoskodás eredménye,, hogy megszűnt a munkaerő-vándorlás. A mezei csoportokat traktorosok, technikusok, gépkezelők, gépjavítók alkotják. A segédmunkások, „a mindent végző gyalogosok“ létszáma a minimumra csökkent. Korszerű állattenyésztési telepeken technikusok kezelik a gépi berendezést, a többi munkát szakmunkások végzik. A hranicei részleg teljesen gépesített istállóiban 1000 növendékbikát hizlalnak, a súlygyarapodás naponta eléri a 80 dkg-ot. Az istállókban, műhelyekben, amerre, jártunk, főként fiatalokkal találkoztunk. Nem véletlenül, hiszen a gazdaság dolgozóinak átlag életkora 38,2 év. Az idősebbeknek lehetőségei adtak, hogy az üzemi iskolákban szakképzettséget szerezzenek, a főiskolákra jelentkező fiata lóknak az első évtől ösztöndíjat fizetnek, így biztosítják, hogy visszajöjjenek falujukba, a gazdaságba. ■» — 1971 ben 21 dolgozónk épített családi házat. Az idén 180 családnak nyújtunk anyagi segítsé get házépítéshez ... Számokat, lényeket sorol tovább az igazgató. Közben eszembe jut, hogy eltelt egy nap, s egyetlen embertől sem hallottam, hogy „majd csak lesi valahogy ..." S emlékezetemben — két évtized múltán ekkor foszlott szét a Sumava névhez párosuló feszültség. Harminckét kilométer hosszúságban dombok', hegyek, erdők tekintenek a Vltava két partjáról a negyvenkilenc kilométernyi víztükörre. Ez a „cseh tenger“, amely a lipnói duzzasztógáttól az osztrák határig húzódik. Nyáron a fürdési lehetőség, az erdő, a táj még érintetlen természetes szépsége vonzza a turistákat. Aki pihenni akar „messze a világ zajától“, fenyvesek között sétálgatni, az kora tavasztól késő őszig bármely évszakban felkeresheti a vidéket. Igen sokan vannak, akik azt mondják, télen bontakozik ki a táj valódi szépsége. E vidéknek minden évszakban különleges varázsa van. Persze a 300 millió köbméter víztömeg nemcsak a vidék vonzó erejét hatványozza, hanem közvetlen nemzetgazdasági hasznot is ad. Két vízi erőművet táplál már másfél évtizede, melyek 120 megawatt energiát termelnek. Az egyik állandóan üzemel, a másik csak időnként. Azok, akik először járnak erre, csodálják a sziklatömböt, és tekintetük elsiklik a szikla tövéhez simuló szürke épület felett. Mások, akik gyakori vendégek, jól tudják, hogy a szikla mélyén üzemel az egyik vízi erőmű. — Nekünk nincsen vetélytársunk. Ha egyszer kitárnánk a kaput, úgy tolonganának itt a turisták, mint Prágában az Öváros téren. Persze, mi termelünk, nem vagyunk idegenvezetők, ezért kevés látogató juthat le az erőműbe, firí Helle- brand, a Lipno I. vízi erőmű vezetője most mégis vállalja az idegenvezető szerepét. Az előcsarnokból csempézett folyosón indulunk a mélybe. „Nyolc személy számára“ — olvashatom a figyelmeztetést a folyosó végén levő ajtón. Megszólal a csengő, az ajtó kitárul, nyolcán férünk el a mögötte levő kabinban. Belépve egymásra tekintünk. Újabb csengetés, automatikusan záródik az ajtó, szinte merőlegesen siklunk lefelé. A 210 méter utat 2,5 perc alatt tesszük meg. — Tessék, nézzenek körül a harmadik, vagyis a felső emeleten vagyunk 150 méter mélységben. Ez a terem 60x25 méter, magassága 40 méter. Ott fenn látják a nehézdarut, ez a turbogene- rátorok kiemelésére szolgál. Az első, amit a laikus észrevesz, az a tökéletes szellőztetés. De nemcsak ez tökéletes. Itt minden a hazai kivitelezők és tervezők munkáját dicséri. Nyolc év alatt készült el az erőmű, s éppen tizenöt éve üzemel... Harmincezer ember munkájának eredményét csodáljuk. Fúrták, vésték, robbantották a sziklát, több mint másfél millió köbméter „törmeléket“ távolítottak el, hogy megkezdhessék az építést. Az erőmű automatizált. Műszakonként három személy — gépész, villanyszerelő és egy segédmunkás — teljesít szolgálatot. Az erőmű kisegítő szerepet tölt be a csúcsfogyasztás idején, vagy egyéb zavár esetén kapcsolják" be' az bnér- giaelosztó rendszerbe. Méghozzá távolról, a prágai központ utasítására négy percen belül vil lanyáramot szolgáltat. Naponta átlag 4 órát működik, s ekkor másodpercenként 92 köbméter vizet fogyaszt. Az automatikus irányító berendezés másfél évtizede pontosan működik. Erre éberen Ügyel a szolgálatos gépész. A vezérlőteremben, asztala felett olvassuk: „Jaroslav Komrský munkacsoportja a szocialista munkabrigád címért versenyez.“ A vezető elismeréssel szól a csoportról: lelkiismeretesen, szakszerűen végzik feladatukat. Az érték, amelyre ügyelnek, több mint 3 millió korona személyenként. Lépcsőn jutunk egy emelettel lejjebb, a turbinához. Csővezetéken ömlik ide a víz a duzzasztógáttól. A cső átmérője a gátnál 4,5 méter, de mielőtt a turbinába torkollik, 2,5 méternyire szűkül. Percenként annyi víz folyik át a két turbinán, mint Prágánál a Vltavában. Lent, a földszinten láthatjuk a turbinákból kiáramló vizet. Két alagút vezeti tova 3,5 kilométeren át a föld alatt, amíg újra a felszínre jut. Lépcsőlabirintusban jutunk fel újra a harmadik emeletre, innen az ismert kabin siklik velünk a felszínre. Hideg Sumavai szél süvít a cseh tenger partján, hullámokat korbácsol a vízen. Lent a szikla mélyén — a Prágából érkező utasításra — talán éppen most kezd üzemelni az erőmű. Valóban nincs vetélytársa. A mezőgazdasági jellegű dél-csehországi kerület az elmúlt három évtized alatt ipari-mezőgazdasági jellegűvé formálódott. A kerületek sorrendjében területi nagyságrendben az ötödik, a lakosság sűrűsége alapján az utolsó helyet foglalja el. Egy négyzetkilométernyi területre (az országos átlagnak alig fele) mindössze 57 lakos jut. A munkaerőnek az ipar 34, a mezőgazdaság 23 százalékát foglalkoztatja. A gépipar adja a kerület ipari termelésének 26 százalékát. Mögötte zárkózik fel a közszükségleti ipar, a textil- és bútoripar. Igen lényeges hagyományokra épül fafeldolgozó iparunk. Élelmiszer- ipari termékeik — a kiváló minőségű sajtok, nem is szólva a Budvar sörről — nemcsak a hazai, hanem a külföldi piacon is kedvelt árucikkek. Halastavaik területe 29 ezer hektár, innen származik a hazai haltermelés több mint 50 százaléka. Itt termelik hazánkban a legtöbb burgonyát, ők adják a cseh országrészekben termelt mennyiségnek több mint 20 százalékát. A kerület vezetői — Jaroslav Hejna, a CSKP KB tagja, a kerületi pártbizottság vezető titkára és František Same, a knb elnöke — tények és adatok halmazával érzékeltették a három évtizedes fejlődést. A mezőgazdaságban az állattenyésztés fejlesztésére, a gabonatermesztésre, a talaj javítására, a rétek és legelők hozamának növelésére ügyelnek a legjobban. Véleményük szerint a 190 ezer hektárnyi rét és legelő fokozottabb gondozással 20—25 százalékkal nagyobb hozamot adna. Az iparban a többi kerületekével azonos problémákkal küzdenek. Szorgalmazzák a beruházások határidejének lerövidítését, az üzemekben széles körű szocialista munkaverseny segíti a termékek minőségének javítását, a gazdaságosabb anyagfelhasználást, a termelési költségek csökkentését. Az ipar 120 000 egyént foglalkoztat, s a lakásépítés tudatos, tervszerű koncentrálásával kedvező feltételeket teremtenek a munkaerők stabilizálásához. Nem a véletlen műve, hogy a tervezettnél minden évben több lakást építenek. Az előirányzott ütemnél gyorsabban fejlesztik a lakosságnak nyújtott szolgáltatásokat is. Céljuk, hogy a falun élő dolgozó nők ugyanazokat a szolgáltatásokat vehessék igénybe, mint a városiak. Lényegesen bővítették az üzlethálózatot, s a lakosság 510,4 millió korona értékű kötelezettségvállalással segíti a Nemzeti Front választási programjának megvalósítását. Falvakban és üzemekben egyaránt láthattuk, hogy következetesen valósítják meg az „Önmagunknak és a köztársaságnak!“ jelszót. Nagyon találóan jegyezte meg Hejna elvtárs: „Nemcsak a táj változott... Sót, ez csupán következménye a lényegesebb — az emberek gondolkodásában bekövetkezett — változásoknak. CSETŐ JÁNOS A dél-csehországi kerület legszebb városa: Cask,'/ Krum- lOT. (Ľudovít Andii felvételei)
