Új Szó, 1974. december (27. évfolyam, 284-307. szám)
1974-12-11 / 292. szám, szerda
1974. XII. 11. 5 K ommunista pártunk és egész társadalmunk nem egy próbát állt ki a szocialista jövő felé vezető úton. A párt a bonyolult, nehéz harcokban megacéloso- dott, megszilárdította sorait, elmélyítette egységét a marxizmus—leninizmus alapján, új tapasztalatokat szerzett. Végül mindig megoldotta a legnehezebb problémákat is, levonta a következtetéseket a fogyatékosságokból és a hibákból, a munkásosztály és az összes dolgozó érdekében bontakoztatta ki munkáját az élet által igazolt tanulságok, a lenini alapelvek és normák alapján. A legfontosabb dokumentumok közé, amelyek ezt bizonyítják, tartozik A CSKP XIII. kongresszusa óta a pártban és a társadalomban kialakult válság tanulságai. Négy évvel ezelőtt, 1970. december 11-én széles körű vita és kollektív felismerés eredményeképpen hagyta jóvá a CSKP Központi Bizottsága. A XIV. kongresszus Amikor pártunk központi bizottsága négy évvel ezelőtt jóváhagyta ezt a dokumentumot, hangsúlyozta, hogy „tanulságul szolgál a párt számára, hozzájárul további politikai, eszmei és szervezeti egyesítéséhez, marxista—leninista jellegének megerősítéséhez és vezető szerepének megszilárdításához, valamint egész társadalmunk sikeres szocialista fejlődéséhez.“ A tanulságokkal kapcsolatban a pártban és a társadalomban is végbement a nézetek kikristályosodásának, a differenciálódásnak és az egyesülésnek a folyamata. Ez megnyilvánul annak a dokumentumnak a megszületésében is, amely milliók komoly tapasztalatainak, a pártszervek és társadalmi szervezetek széles körű elemző tevékenységéből született tapasztalatoknak és ismereteknek, a tagkönyvcsere folyamán a másfél. millió párttaggal folytatott beszélgetéseknek széles körű kollektív általánosítása lett. A nép nagy közösségének ez az óriási értékelő munkája elősegítette, hogy objektív képet alkossunk a korról, az emberekről és a politikai irányzatokról, meggyőzően leleplezzük a jobboldali és a szocialistaellenes erők tevékenységét a pártban és a társadalomban, és levonjuk a jövő számára a tanulságokat ebből a bonyolult korszakból és harcból. A CSKP KB novemberi ülésén indokoltan értékelték a kommunisták óriási munkáját, energiáját és áldozStkészségét az utóbbi években, amelyet a párt és a társadalom konszolidálásra, a párt marxista—leninista jellegének felújítására, Az idő múlása elősegítette és elősegíti, hogy megyőzően bebizonyítsuk a jobboldali erők, a hazai és Külföldi reakció ellenforradalmár terveit a válságos időszakban. Ezek az erők szennyes játékot indítottak, amelyben a tét a szocializmus léte volt hazánkban. A szocializmus megújhodásának“ ürügyén összpontosított támadást intéztek alapjai ellen. Az idő múlásával egyre nyilvánvalóbb lesz azok személyes felelőssége, akik demagóg nacionalista jelszavakkal olyan állásfoglalásra és akciókra ragadtatták a közvéleményt, amelyek nemzeteink és az egész nép érdekei ellen Irányultak, mindazok felelőssége, akik félrevezették, rossz útra terelték, durván becsapták a lakosság nem kis részét. A tanulságok széles körű tárgyi -anyaga azt bizonyítja, hogy a jobboldali frakciős tevékenységet fejtett ki a pártban, megbontotta a párt egységét és saját politikai platformját alakította ki. A hibák kiküszöbölésének leple alatt a párt fő irányvonalának revíziójára, felépítése ideológiai és szervezeti alapelveinek megbontására törekedett. A' közéletben tudatosan teret biztosított a szocialistaellenes reakciós erőknek. így Csehszlovákiában sajátságos politikai blokk alakult ki, amelybe a jobboldali opportunisták szövetségesekként magukkal hozták a szocialistaellenes erőket a belső reakció soraiból, valamint a nemzetközi revizionizmus és a nemzetközi mint pártunk egész tevékenysége kötelező irányvonalát hagyta jóvá a Tanulságokat. Az azóta eltelt évek, amelyeket pártunk és népünk igényes munkája töltött ki, újból bebizonyították, hogy a Tanulságok valóban történelmi jelentőségű dokumentum, az ismeretek gazdag forrása, időszerű, élő, a jelen és a jövő számára is érvényes dokumentum. Megszabja az irányvonalat a mindennapi gyakorlati politikában és a párt elméleti munkájában. A CSKP Központi Bizottsága legutóbbi novemberi ülésén újból hangsúlyozta, hogy állandóan vissza kell térnünk és állandóan szem előtt kell tartanunk a múlt tapasztalatait és a válságos fejlődés tanulságait. ideológiai és akcióegységének megszilárdítására és az állam- hatalom tekintélyének felújítására irányuló törekvésben fejtettek ki. Valamennyien jól tudjuk, milyen mély bomlás ment végbe a pártban és a társadalomban, mennyire befeketítették a pártot és történetét, mennyire lebecsülték a kommunistákat. A párt a XIV. pártkongresszus határozatainak megvalósítása során megszilárdította és megsokszorozta erőit. Megtisztult azoktól az emberektől akik elárulták a marxizmust—leninizmust, akik megbontották a Szovjetunióval való szövetséget és barátságot, azoktól, akik elvesztették forradalmi bátorságukat, azoktól, akik passzívak voltak és ezáltal fokozta akciőképességét s elmélyítette hatását a társadalmi élet valamennyi területén. A pártban ma egészségesebb a légkör, érvényesülnek a lenini alapelvek és norffiák. Az elért eredmények megszilárdítják a párt tekintélyét a dolgozók széles rétegeiben, megerősítik bizalmukat politikája iránt. Ez a folyamat határozott változást idézett elő az emberek politikai tudatában, hozzájárult a jobboldali opportunizmus és revansizmus ideológiai hordalékának leküzdéséhez. A pártnak a jobboldali opportunizmus, mint a fő veszély ellen folytatott harcban kifejtett összpontosított törekvésének sikere volt. A társadalmi tudatban végbement változás és a társadalmi szocialista öntudat növekedése befolyásolta és továbbra is befolyásolja az emberek aktivitását a XIV. pártkongresszus határozatainak megvalósításában. antikommunizinus erőit is. E blokk egyesült zászlaja alatt megkezdődött a párt irányító struktúrájának, a szocialista társadalomnak és államnak fokozatos boinlasztása. Amint a Tanulságok hangsúlyozzák, „az imperializmusnak így alkalma volt arra, hogy globális stratégiája és taktikája szellemében megvalósítsa Csehszlovákiában azokat a célokat, amelyeket távlatilag minden szocialista állam ellen kidolgozott.“ A Tanulságok bebizonyítha- tóan megerősítették, hogy a jobboldali opportunizmus és revizionizmus vezetői tudatosan hazudtak, tudatosan félrevezették és demobilizálták a pártot és a népet, fékezték a munkás- osztály politikai aktivitását és ellenállását a fokozódó ellen- forradalmi összeesküvés ellen, és így objektíve az ellenforradalmár erők platformjára kerültek. A történelem, a nép és a párt előtt teljes mértékben felelősek a nyomás és a félelem légkörének kialakításáért, a párt bomlasztásáért, a szocialista állam hatalmi szerveinek bomlasztásáért és gyengítéséért. A jobboldali opportunista és szocialistaellenes erők fokozatosan, amint azt a Tanulságok leszögezik, jelképpé változtatták Alexander Dubčeket, akit 1968 januárjában állítottak a part élére. Pajzsul használta fel nemcsak a jobboldal, hanem a kommunistaellenes reakció is, és Dubček végül megszerezte a nemzetközi antikom- munizmus nem irigylésre méltó rokonszenvét. Elvtelen politikája, éppen úgy mint J. Smr- kovský, F. Kriegel, J. Spaček és a kommunista párt hozzájuk hasonló likvidátorainak frak- ciós tevékenysége, halálos veszedelembe sodorta a társadalmat és a pártot. A „demokratizálásra“, „az emberi arculatú szocializmusra“, a „nemzeti sajátságok fejlesztésére“ esküdöz- tek, azzal hencegtek, hogy „a szocializmus csehszlovákiai modellje“ vonzó példa lesz az egész világ számára. Egész tevékenységük azonban egyértelműen a szocializmus vívmányainak felszámolására és diszkreditálására irányult. „A januári férfiak“, „a nép szószólói“ és más messiások hamis frázisai, amelyeket többnyire külföldről a revizionisták fegyvertárából vettek át, a füst- függöny szerepét játszották, amely mögött az ellenforradalom lépésről lépésre kiharcolta a szocializmus alapvető értékei bomlasztásának programját. A. Dubček és társai így súlyosan vétettek a párt érdekei, internacionalista hagyományai és elvei ellen, vétettek népünk létérdekei, a szocializmus érdekei ellen, és közvetlenül erkölcsileg és politikailag is felelősek sok becsületes ember megingásáért. A párt az utóbbi több mint öt év alatt nagy magyarázó és ideológiai nevelőmunkát fejtett ki a nép között, elvhűen leleplezte és leleplezi — többek között éppen a Tanulságokban — az ellenforradalom céljait, taktikai eljárását, stratégiai célkitűzéseit és a világimperializmussal való szövetségét, rámutatott a jobboldali és revizionista erők felelősségére az 1968. évi ellenforradalmi eseményekért. Ezen a téren vitathatatlanul sok munkát végeztünk. A becsületes, hazafias módon gondolkodó állampolgárok támogatták a marxista—leninista erőknek a forradalmi vívmányok védelmére irányuló törekvését. Bebizonyosodott, hogy a szocializmus gondolata mély gyökeret eresztett a nép tudatában. Az új pártvezetőség kialakulása, élén Cfustáv Husák elvtárssal, a marxista—leninista internacionalista osztálypolitika kiharcolása és az egész további fejlődés meghiúsította azok reményét, akik úgy vélekedtek, hogy a párt nem találja meg a kivezető utat a bomlásból, nem tudja majd megnyerni politikája támogatására a dolgozók tömegeit. Népünk helyesen, mint lét- biztonságának és az állam jövőjének fő biztosítékát értelmezte a válság leküzdésének, a társadalom további fejlődésének programját, amelyet a párt 1969 áprilisa után hirdetett ki. Jogosan megállapíthatjuk, hogy a párt vezetésével rövid idő alatt sikerült áthidalnunk a válságos időszak gazdasági bomlásának következményeit, fokozatosan megoldottuk azokat a problémákat is, amelyek a hatvanas évek folyamán gyűltek össze. Az elvhű politika és a párt mai munkája eredményeképpen a XIV. kongresszus óta megszilárdultak társadalmunk politikai és osztályalapjai, megerősödött a munkásosztály vezető szerepe, megszilárdult a munkások és a földművesek szövetsége és értelmiségünk egyre jelentősebb mértékben jáA jobboldali hajótöröttek, akiktől a párt 1969 áprilisában határozottan megtisztult, azt jósolták, hogy a párt új vezetősége nem szerzi mag a nép támogatását, elszigetelődik stb. Abban a reményben éltek, hogy a kommunista pártnak nem sikerül konszolidálnia a helyzetet, vagy legalább is egész évtizedekig eltart a konszolidálás. Munkásosztályunk azonban az elvhű marxista— leninista vezetéssel mindig tanújelét adta politikai érettségének, erejének, szervezettségének és annak a képességének, hogy a forradalmi változások A csehszlovákiai ellenforradalmi folyamat több képviselője az emigrációban nyíltan beismerte valódi terveit. Egyesek az ortodox rovansistákkal szövetkeztek, akik határaink és a második világháború győzelmes befejezése következményeinek revíziójára törekednek. Valamennyien azonosulnak a chilei junta fasiszta gyilkosainak véres tetteivel és leplezetlenül sajnálatukat fejezik ki, hogy nálunk nem jutottak el „ehhez a szakaszhoz“. Valamennyiük nevében nyíltan kifejezte ezt az egyik emigráns: „Ha valaki golyószórót adna nekem, gyalog elmennék Plzeftbe és lelőnék mindenkit, akivel találkozom“. Újból és újból meggyőződhetünk arról, hogy az ellenforradalom Csehszlovákiában ugyanolyan véres öldöklést vitt volna végbe, mint az ellenforradalom Chilében, ha legközelebbi szocialista szövetségeseink nem nyújtottak volna idejében internacionalista segítséget. Az ellenforradalom győzelme hazánkban a munkásosztály és a dolgozók hatalmának vereségét jelentette volna. És ez beláthatatlan következményekkel járt volna nemcsak népünk, hanem az európai béke számára is. rul hozzá a szocializmus építéséhez. A mai időszak jellemvonásai közé tartozik az ifjúság nagy részének politikai elkötelezettsége és munkaaktivitása. Szocialista államunk szilárd, megerősödött a képviseleti szervek és a nemzeti bizottságok osztályjellege, fokozódott munkaaktivitásuk. A párt ideológiai harca, a burzsoá és kispolgári nézetek, valamint a jobboldali opportunizmus és revizionizmus ellen folytatott liarc fejlesztésének alapvető eredménye az a tény, amint azt a CSKP KB novemberi ülése hangsúlyozta, hogy a társadalmi élet összes területén megszilárdult a marxizmus—leninizmus eszméinek hatása. Fokozódik a kommunisták öntudata, elmélyül a pártnak a lakosság széles rétegeire gyakorolt ideológiai hatása. További jelentős pozitív változás ment végbe az emberek tudatában, megszilárdultak a szocializmus erkölcsi értékei. Országunkban továbbra is pozitívan fejlődik a társadalom. Népünk, pártunk és szocialista államunk széles körű, céltudatos tevékenységének eredményei az összes területen — az anyagi, szociális, gazdasági és külpolitikai területen — vitathatatlanok. Ezeket a tényeket sokan azok közül is megértették, akik a válság forgatagában ideiglenesen a jobboldali erők demo- gógiájának hatása alá kerültek, ma azonban általában aktívan támogatják pártunk politikai irányvonalát, amit munkahelyükön és a társadalomban kifejtett konkrét munkájukkal is bizonyítanak. A jobboldal vezetői — Dubček és segítőtársai — nem irigylésre méltó elszigeteltségbe kerültek és még jobban elmélyítették átállásukat az antikommunista pozíciókra. Erről tanúskodik többek között Dubček levele is, amelyet annak idején Nyugaton nyomtattak ki, és amelyet nagy örömmel fogadott a legsötétebb, legkonokabb kommunistaellenes reakció, amelyet végeredményképpen szolgálni kívánt. és a szocialista építés feladatainak megvalósításáért folytatott küzdelem élére tud állni. Pártunk széles körű gazdasági és politikai változásokat ért el és ezzel párhuzamosan megszerezte a dolgozók bizalmát és támogatását, annak köszönhetően, hogy céltudatosan megvalósította a XIV. pártkongresszus programját, nem került az elévült hangulatok és nézetek befolyása alá és elvhű politikát folytatott, amelynek nem volt semmi köze a szektás elzárkózottsághoz és amely harcolt a jobboldali opportunizmus ellen. Amint a CSKP KB novemberi ülése hangsúlyozta, ez az egyik alapvető tanulság, amelyet pártunk a válság utáni fejlődésből levonhat. Az előrehaladás rendszerint nem mentes az akadályoktól és a nehézségektől. A világban tapasztalt és aljas osztályellenség áll a szocializmussal szemben, amely — annak ellenére, hogy állandóan változtatja taktikáját — mit sem változtatott stratégiai céljain: célja a világszocializmus elnyomása. A legkülönbözőbb tegyvereket használja, mindenáron fel akarja nagyítani minden hibánkat, különböző rágalmakat, hazugságokat, koholmányokat terjeszt, meg akarja bontani a szocialista országok pártjainak és népének egységét, é';et akar verni a szocialista országok közé, s meg akarja bontani a szocialista országok barátságát a Szovjetunióval. A nemzetközi antikommuniz- mus ebben a harcában a jobboldali opportunisták és revizionisták csoportjaira, a kudarcot vallott belső reakció maradványaira támaszkodik. A legyőzött jobboldal és a legyőzött szo- cialistaellenes erők továbbra is kapcsolatban állnak külföldi szövetségeseikkel. Abban reménykednek, hogy előbb vagy utóbb sor kerülhet az ideológiai lefegyverzésre a békés egymás mellett élés viszonyai között, és különböző messiásaik ezzel kapcsolják össze a „rehabilitálásukhoz“, a politikai életbe való visszatérésükhöz fűzött hiú reményüket. Saját tapasztalatainkból — amint ezt a Tanulságok is kifejezték —, valamint a nemzetközi forradalmi mozgalom tapasztalataiból tudjuk, hogy osztályellenségeink legveszélyesebb politikai-ideológiai fegyverei közé tartozik a nacionalizmus. Osztályellenségeink és szövetségesei mindenáron élesztik és támogatják a nacionalista csökevényeket, a nemzeti sajátosságok eltúlzásá- val akarnak bizalmatlanságot és gyanusítgatásokat kelteni nemzeteink és a szocialista országok között. A CSKP a proletár internacionalizmusra való nevelésben nagy gondot fordít országunk nemzetei és nemzetiségei, elsősorban a cseh és a szlovák nemzet testvéri kapcsolatainak megszilárdítására. Nem tagadja, hogy megnyilvánulnak még nálunk a nacionalizmus előítéletei, amelyeket a kapitalista fejlődés idézett elő és amelyeket egyes esetekben az új helyzet meg nem értése élesztett fel. A párt ezért ideológiai hatásával arra törekszik, hogy offenzívebben fejlessze a harcot mindaz ellen, ami gyen. gíti népünk, nemzeteink és ál Járnunk egységét. A kommunis táknak kell a nacionalista cső- kevények elleni harc élére állniuk, példát kell mulatniuk abban a törekvésben, liogy ai egész munkásosztályt, nemzeteink és nemzetiségeink összes dolgozóját egyesítsük a közö; szocialista célok eléréséér folytatott küzdelemben. Pártunk ma jelentős figyelmet fordít mindarra, ami elősegíti szövetségünk megszilárdítását a szocialista országokkal. Ez a nép ideológiai nevelésének elválaszthatatlan része. A válságos évek keserű múltja arra tanít bennünket hogy könyörtelenek legyünk az antiszovjetizmussial szemben, amely az antikommunizmus egyik fő formája. Az antiszov- jetizmus elleni harc elsősorban a szocializmus, tehát többek között a csehszlovákiai szocializmus védelmét jelenti. Nemzeteink haladó erőinek szent hagyatéka, amint ezt a Tanulságok hangsúlyozták, arra ösztönzi országunk minden becsületes állampolgárát, hogy szeme fényeként védje a Szovjetunióval való szövetségünket, amely szavatolja nemzeti és állami szuverenitásunkat, önállóságunkat és népünk boldog jövőjét. A szocializmus fejlődés© — közös alkotásunk A pártnak az a képessége, hogy biztosítani tudja a szocialista társadalom sokoldalú fejlődésének feladatait, a párt sorainak egységétől, a dolgozók széles rétegeivel való fel(Folytatás a 6. oldalon) Dömtő változás népűink politikai tudatában •V jobboldal vezetőinek politikai és erkölcsi felelőssége Elvhü politiSca — legjobb politika A társadalom osztályalapjaiinaik megszilárdítása