Új Szó, 1974. november (27. évfolyam, 258-283. szám)

1974-11-15 / 270. szám, péntek

FALUNÉZŐBEN A legidősebb egyesület Buzit a máig működő legidő­sebb egyesületét, a Jednota fo­gyasztási szövetkezetét, régi ne­vén a Hangyát, 60 évvel ezelőtt, az első világháború kitörésé­nek évében, 19.L4. február l én alakították azzal a céllal, hogy a magánkereskedők .fondorla­tait, egyéni javaik gyarapítását egyensúlyozzák ós reális árpo­litikával jobb közellátási bizto­sítsanak. A fogyasztási és ér­tékesítő szövetkezet létrehozú sár ói Vaskó Lászlóval, a fedim ta jelenlegi vezetőjével beszél­gettem a jubileumi ünneoségek után. — Községünk lakosai már 60 évvel ezelőtt bebizonyították, hogy mire képes a szövetkezés, az egyesült erő — kezdte Vas­kó T■ászló, rhájd így folytatta: — Nagylvünyi József ösztönzé­sére a szövetkezet első igazga­tósági tagjai: Csepely József, Vajányi András, Csepely Mihály és Prekop József segítségével kibéreltek egy lakást, s 1914. április 1-én megnyitották az el­ső vegyeskereskedést, melynek VilenCi Miklós volt a vezetője. A szövetkezetnek már akkor is 143 tagja volt 574 részvénnyel. Hogy a szövetkezet alapításá­nak gondolata ésszerű volt, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy 1918 bán már több he­lyiségből álló lakást kellett bé­relniük, hogy a tagság kérel­mének eleget téve vendéglőt ,s nyithassanak. Az ezt követő években a szövetkezeti mozga­lom tovább fejlődött, amiből az következett, hogy 1925-ben még nagyobb épületbe költözött. Te­kintettel a harmadik költözkö­désre, a tagság a vezetőséggel egyetemben latolgatni kezdte a továbbfejlesztés hogyanjait, míg végül úgy döntöttek, hogy meg­takarított pénzükhöz 200 000 korona kölcsönt kérnek, s új üzletházat építenek a falu kö­zepén. Az elgondolásból csak­hamar valóság lett. 1928-bnn a modern épületház, amely az aláibbi részekből állt: vegyes- kereskedés, kocsma, borozó, üzletvezetői lakás, kisterem, nagyterem beépített színpaddal, kuglizó, pince, jégverem — már fogadhatta az első vásárlókat, Illetve vendégeket. Ez az új szövetkezeti székház hosszú időn keresztül a község leg­szebb épülete volt. A második világháború kitörése azonban, m.rot sok minden mást, a sző vetkezeti mozgalom fejlődését is megállította. 1944-ben Buzita lakossága bolt nélkül maradt. Az élelmezést magánkereskedők biztosították. A fogyasztási szö­vetkezet újjászervezését 1947- ben a košicei központ irányítá­sával kezdték meg. Az újjáéle­dés nem volt könnyű. Szembe­tűnő fejlődés a szövetkezetben csak 1953 után indult mee. Textil- és cipőüzletet nyitot­tunk, majd egy új vendéglátó­ipari üzemet is építettünk. Rö­videsen az iparcikkek árusítá­sát is megkezdtük. — Úgy tudom, Vaskó elvtárs, hogy ön éppen ebben az időben került a Jednota élére? — Igen. Éppen az idén 20 éve ennek, hogy üzletvezető­ként dolgozom községünkben, s 25 éve a kereskedelemben, de hogy ne szakítsuk meg a tör­ténelmi szálat, szövetkezetünk­ről még elmondanám, hogy 1958-ban a kelet-szlovákiai ke­rületben nálunk alakítottuk meg az első önkiszolgáló élel­miszerüzletet, amely azóta is eredményesen működik. Talán nem leszek szerénytelen, ha azt Is elmondom, hogy munkánk minőségéről számtalan elismerő oklevél és kitüntetés is tanús­kodik. — Mi az oka annak, hogy a buzitaI Jednotának kerületi mé­retben is ilyen jó hírneve van? — Nyitott szemmel járunk. Ismerjük a vásárlók igényelt, s ezek tudatában gondolunk a holnapra. Egyébként néhány éve egy volt szövőgyári épületet is üzletházzá építettünk át, ahol vegyeskereskedést nyitottunk. Ebben az épületben helyeztük el a fodrászatot és a cipőjavító üzemet is. Modernizáltuk a mészárszékünket, és a falu fel­ső végén egy további élelmi­szerüzletet nyitottunk, őszintén mondom, naponta azon fárado­BUZITAI MOZAIK zunk, hogy községünk lakosai­nak nyújtott szolgáltatásainkat a lehető legmagasabb szintre emeljük. Számunkra valóban a vásárlók elégedeftséee a leg­nagyobb őröm. Mór lóbadozuink Vaskó Lászlótól elbúcsúzva utamat a buzita) eeészségügvi központ felé vertem. Az orvosi rendelő ajtajának kilincsét kí­váncsian nyomtam le vajon mi tárul a szemem elé Tudniillik, három évvel ezelőtt . Betee az orvosi rende'ő“ című teásomban kritikusan szóltam arról, hogy az illetékesek évekig mevfeled­• keztek róla. hopy bevezessék a rendelőbe a vizet, megoldják •a fűtés proWéroáiát — hogy csak a főbb fogyatékosságokat • említsem. Dr. M.ehna Jozef ez­úttal már mosollyal fogadott: — Már lábadozunk — mon­dotta tréfásan. — A vizet már bevezették, nem kel! vederrel hordanunk a szomszédból. Vil­lany-fűtőtesteket is kaptunk. Tavaly télen és azelőtt már nem kellett fagyoskodnunk. — A legfőbb problémák te­llát megoldódtak? — kérdeztem érdeklődve. — Igen, de helyzetünk még most is a kornak megfelelő át'lagszint alatt van. Az épület, ameLyben több évtizeddel eze­lőtt az egészségügyi központot elhelyezték, ma már elavult. Nézze meg, elég egy nagyobbat dobbantani és moAgremeg az egész felső emelet. Egyébként láthatja, mind a váróterem, mind a rendelő eléggé kicsi. — Hány beteg fordul meg itt naponta? — Nyáron általában 45—60 személy. A téli hónapokban sok esetben 60—100 beteg is jön naponta hozzánk. A gyermek­osztályon ugyanennyi a napi létszám. A fogorvost naponta 20—30 személy keresi fel. A ko­šice-vidéki járás egyik legna­gyobb körzete vagyunk. Hat község lakoséinak egészségi ál­lapotéiról gondoskodunk. — A váróterem most is tele vau betegekkel. Az idősebbeken kívül több fiatalt is láttam kö­zöttük. Milyen betegségek for­dulnak elő itt a leggyakrabban? — Az utóbbi években elég sok problémánk van a vírusos megbetegedésekkel. Egy idő­szakban nagyon elterjedt a tu- larémia. A betegség továbbter­jedését Sikerült megfékeznünk, de jelenleg is alig van nap, amikor nincs olyan betegünk, akinél a Q-lázas. megbetegedés tüneteit fel ne fedeznénk. Kör­zetünkben elég gyakori beteg­ség a sárgaság is. — Mi az előidézője ezeknek a betegségeknek? — Mindenekelőtt a munka­környezet.' Körzetünkben * több olyan falu van, anol az állami gazdaság elavult istállói a köz­ség közepén helyezkednek el. A felsőlánci és a perényi gaz­dasági udvart a higiéniai állo­más dolgozói egészségügyi szempontból balesetveszélyes munkahelynek nyilvánították. A jelek arra mutatnak, hogy az Alsólénci és a Buzitai Állami Gazdaság udvara is ilyenné vá­lik. Egyébként a környéken csak néhány olyan kút van, amelyikben nem fertőzött az ivóvíz. x — A problémát ezek szerint gazdasági udvarok áthelyezésé­vel, modernizálásával és termé­szetesen egy új egészségügyi központ felépítésével lehetne megoldani? — A falu vezetőségével és felettes szerveinkkel már több­ször tárgyaltunk egy új egész­ségügyi központ felépítéséről. A szükség szülte ötlet megér­tésre és támogatásra is talált. Sikerült olyan vállalatot talál­nunk, amely elvállalta az egész­ségügyi központ megtervezését. A baj most már csak az, hogy a munkát nem tudják elkezde­ni, mert az új orvosi rendelő­nek az állami gazdaság tehén- istállói helyén Jfíillene felépül­nie, de késik az udvar felszá­molása. — Jelenleg valóban mostoha körülmények kö,zött dolgozunk — jön be hozzánk a szomszéd­ból Braško Anton fogorvos. — Jöjjön be az én rendelőmbe Is, nézze meg. nem engedhetünk vizet a csapból, mert rossz a vízvezeték, szivárog a víz, az alattunk levő hnb-Lrodában át­nedvesedik a mennyezet. Fia­tal orvos vagyok, 'harmadik éve dolgozom. A bratisiavai világos, tiszta, tágas orvosi rendelők után nem könnyű megszoknom az itteni állapotot. A környe­zet hatása talán munkámra is rányomja bélyegéi. Az összefoglalást dr. MiChna mondja: — Orvosi rendelőnk már lá­badozik, de még nem gyógyult meg! Sürget az idő Az említett problémákkal né­hány lépcsőfokkal lejjebb, a hnb Irodájába kopogtattam be. A hnb titkára. Képes Elemér szívesen válaszolt kérdéseimre. — Orvosaink panasza telje sen jogos — mondotta a tit­kár. — Mondhatom, u problé­ma megoldódik. Az állami gaz­daság vezetőinek tájékoztatá­sa szerint Zsarnón rövid időn belül befejezik egy korszerű te­hénistálló építését, s az itteni tehénállományt majd ebben a modern istállóban helyezik el, s ekkor átvehetjük tőlük a lel­ket. Az idő sürgőt. Tavasszal 8 millió korona beruházással már egy korszerű művelődési ház építését akarjuk elkezdeni. Terveink szerint az építést hú­rom év alatt befejezzük, s az­után az egészségügyi központ építéséhez is liozzáláithatimk. A hnb munkájáról ifj. Vajá­nyi László, a helyi népművelési ház vezetője tájékoztatott. El­mondotta, hogy a választási programban kitűzött tervfelada- taikat a helyi pártáiapszervezet tagjainak vezetésével rendsze­resen megvalósítják. Eddig a borbély- (is a cipészműhelyen, a népkönyvtár épületén, az óvo­dán, az alapiskolán és az agi­tációs központ épületén végez­tek javításokat. Az említett munkálatokhoz a lakosság 2920 brigádóra ledolgozásával, 665 ezer korona értékű munkával járult hozzá. A Jednota fogyasz­tási szövetkezet és a hnb épü­lete előtti tér alagcsövezését *s a Z-akció keretében végezték el. 590 órai brigádmunka ledol­gozásával a lakosság itt 50 000 korona értéket alkotott. A kö­zeimül tban 30 000 korona rá­fordítással száfítótornyot épí­tettek a tűzoltószertár mellett. Az építkezési beruházás kere­tében 15 család részére 342 330 korona ráfordítással részleges vízvezetéket építettek. A válasz­tási programban fontos pont­ként szerepelt a világháborúban elesett hősök emlékművének felépítése. Már ezt a munkát is elvégezték. Ifj. Vajányi Lász­ló még elmondotta, hogy köz­ségünkben az utóbbi időben a népművelés területén is egyre figyelemre méltóbb eredménye­ket érnek el. Falujukban jó ha­gyományai vannak a színjátszó- mozgalomnak. Legutóbb 1972- ben a Gazdag szegényekkel a Jókai-na pokon is szerepeltek. Azóta a Kakukk Marcit mutat­ták be nagy s.kerrel és egy emlékezetes esztrúdműsort ké­szítettek, amelyről a környéken mindenki elismeréssel beszélt. SZASZÁK GYÖRGY a Szovjetuniónak Hetvenöt tég, *183 gáz- és 19 hűtő turbokompresszort szállított a prágai ČKD terme­lési-gazdasági egysége az eltelt 20 év folyamán a Szovjetunió­ba. Szovjet exportra egy olyan hűtő turbokompresszor gyártá­sát is megkezdték, amely a mí­nusz 84 fokra történő hűtést is lehetővé teszi, jelenleg Ladoga típusú turbokompresszorokat is gyártanak. Ezekből az év vé­géig 90-et exportálnak a Szov­jetunióba. BIZTOSAN A CÉL FELÉ Szlovákia fogyasztási szövetkezetei Bratislavában a Kul­túra és Pihenés Parkjában november 15—16-án tartják meg II. szlovákiai kongresszusukat. Ezen a jelentős eseményen felmérik az elért eredményeket, kijelölik a további felada tokát, és megemlékeznek a szövetkezeti mozgalom úttörőjé­ről, Sámuel Jurkovičról. *í) volt az első, aki Sobotištén lét­rehozta a gazduegyletet, s ezzel örök időkre beírta a ne­vét a szövetkezeti világmozgaiomba. Ezt követően több ha­sonló kísérletre került sor. A košicei dolgozók 1908 bán megalapították a fogyasztási szövetkezetei, amely a JEDNO­TA nevet vette fel, s ezt Szlovákia fogyasztási szövetke­zetei a mai napig viselik. Az azóta eltelt idő mennyiségi és minőségi változást ho­zott. A februári győzelem után a szövetkezeti mozgalom előtt megnyílt a fejlődés útja. A jednota fogyasztási szövet­kezet a régi üzletek és vendéglők mellé újak építését kezdte meg. Az első önkiszolgáló üzlet átadására 1956-ban Nitrianské Právo községben került sor. A fejlődés rohamos léptekkel haladt előre. 1948-hoz viszonyítva a fogyasztási szövetkezetek kiskereskedelmi forgalma több mint 13-szoro- sára emelkedett. Üzlethálózata több mint 10 000 kereske­delmi létesítménnyel gazdagodott. Szlovákia fogyasztási szövetkezetei — amelyek mint tár­sadalmi-gazdasági szervezetek tagjai a Nemzeti Frontnak, — ma 736 170 tagot számlálnak, akik 36 szövetkezetbe tömö Fülnek. Több mint 12 000 kereskedelmi egységben 41 276 al­kalmazottat foglalkotatrtnk. Az említett szövetkezetekben és 5 üzemében 359 kollektíva mondhatja magáénak a szo­cialista munkabrigád címet és 448 közösség elnyeréséért versenyez. A fejlődés különösen az utóbbi években figyelemre mél­tó. Az első kongresszus — 1968 novembere — óta 532 új üzlet, 29 bevásárló központ, 11 áruház és 456 nyilvános ét­terem, illetve szálloda létesült. Az 1 milliárd korona be­ruházási költség 34,9 százalékát gépek, illetve üzleti beren­dezések vásárlására fordították. Ez nagy mértékben előse­gíti az árusítás kulturáltságát és korszerűsítését. Az 1969—1973-as években a kiskereskedelmi forgalom 4,5 milliárd koronával növekedett. Tavaly pl. elérték a 16 milli­árd koronát, amely a szlovákiai kiskereskedelmi forgalom mintegy 30 százalékának felel meg. Az ötödik ötéves terv időszak 3,5 éve alatt 1 miliárd 851 millió koronával tel­jesítették túl a kiskereskedelmi forgalom tervét, s köte­lezettségvállalásuk alapján az év végére ezt 2 milliárd 283 millió koronára növelik. A fogyasztási szövetkezeteknek nagy érdemük van ab­ban is, hogy a vásárlási feltételeket a falvakban megja­vították. Éttermeiket az idős nyugdíjas embereken kívül a mezőgazdasági szövetkezetek dolgozói is egyre nagyobb számban keresik fel. Saját ételkészítményeiket 88,1 száza­lékkal sikerült növelni, s így ez ma a vendéglői kiskeres­kedelmi lörgalomnak 12,7 százalékát teszi ki. Hatalmas a fejlődés a lakosságnak nyújtott fizetett és díjmentes köl­csönzés, a tej- és az építőanyagok házhoz való szállítása, szabászat! és tanácsadói szolgálat — szolgáltatások te­rén is. Míg az ebből erodő bevétel 1969-ben 27 millió korona, a tjeiig tavaly már 42,5 millió korona volt. A fel- vásárlási tevékenység az említett idő alatt 103 millió ko ionéval növekedett. A fogyasztási szövetkezetek sokrétű munkájút nehéz volna aprólékosan felsorolni. Exporttevékenysége mellett nagykereskedelmi tevékenységet fejt ki, utazási irodája, a Tatratour, a kül- és belföldi idegenforgalomban játszik je­lentős szerepet. A II. szlovákiai kongresszus küldötteinek tehát lesz miről beszélniük, jóleső érzéssel állapíthatják még, hogy útjuk, célkitűzéseik biztosan vezetnek a CSKP XIV. kongresszusa határozatainak megvalósításához. NÉMETH JÁNOS ÚJ SZÓ 1974. XI. 15/ A Veiké Kapušany/ (nagykapuéi) viztorou (Tóthpál Gyula felvétele]

Next

/
Oldalképek
Tartalom