Új Szó, 1974. november (27. évfolyam, 258-283. szám)
1974-11-10 / 45. szám, Vasárnapi Új Szó
VALLOMÁSOK A KÖZELMÚLTRÓL ES A SZOCIALISTA JELENRŐL Az ukrán regény háború utáni fejlődése JURI| JANOVSZKIJ PETRO PAIMCS LEONYID PERVOMAJSZKIJ Ü1.ESZ HONCSAR A nnak, hogy az ukrajnai szovjet regényirodalom csak a második vi lágháború után ért el jelentős sikereket, több oka van. Az okok közé tartozik a lassú fejlődés, amit még a cári rendszerben kialakult tényezők fékeztek, másrészt az ukrajnai föld és annak légköre, amelyben jószívű és így kissé ro mantikus hajlamú emberek születtek. Hozzájárult mindehhez a történelem alakulása is, de végül éppen a legjelentősebb történelmi esemény a Nagy Október ragadta magával mindenekelőtt a költőket, a Nagy Honvédő Háború pedig írókat követelt, hogy megörökítsék az eseményeket és a nemzet hősi tetteit. A regény volt az a műfaj, amelyben a legelőnyösebben rögzíthették az első vereségeket, az ideiglenes megszállást-, az első harctéri sikereket stb. Bizonyos, hogy a műfaj hagyományai megtalálhatók az ukrán klasszikusoknál is (P. Mirnyij, I. Franko, I. Nyecuj-Levickij stb.) és a két háború közötti szovjet időszakban (I- Janovszkij, A. Holovko, P. Panes stb.). A regény tehát Ukrajnában is a szocialista realizmus uralkodó műfaja lett. A második világháború után az ukrán irodalomban csakúgy, mint az egész szovjet irodalomban a hábo rús regény került túlsúlyba. Az első ukrán regény, ami túlnőtt a nemzeti kereteken, és világszerte ismertté vált, 0. Honcsár műve volt (Zászlóvivők — 1948). Egy év alatt hat kiadást ért meg, és több nyelvre lefordították. A mű három azonos szer kezetű része — Alpok, Kék Duna (a magyarországi események) és az Arany Prága — bemutatja a Vörös Hadsereg hadi útját 1944 tavaszától az 1945. évi győzelemig. A trilógia hősei a szerző bajtársai voltak, és a leírt tragédiák és örömök egyaránt hitelesek Világsikert aratott V. Szoöko A béke szavatossága (1950) című alkotása, amely bemutatja a bonyolult konszolidációt a háború utáni Né metországban. Sikeres volt a szerző Csillagok útja című trilógiája, (Ukrajna vére — 1943, Kaukázus — 1946, Sztálingrád tüze — 1947), a Nagy Honvédő Háború három fázisának leírása. A további tragikus hangvételű háborús regények közül említést érdemel V. Kiicsera Fekete-tengeriek című dokumentum jellegű háborús regénye, amelyben megörökíti Ogyessza és Szevasztopol védőinek a hősiességét. A szerző igen sok hiteles háborús okmányt — (ka tonai napiparancsot, az informbiro jelentéseit, hadinapló kivonatokat, fényképeket stb.) használt fel, és ezek segítségével reálisan ábrázolta az eseményeket. Az ukrajnai kalandos kémregény megteremtője |. Dold-Mihajlik és P. Zahrebelnij. A műfaj követelményeiből eredő fikcióktól eltekintve, a második világháború . anyagából me rítettek. J. Dold-Mihajlik Ordasok között (1956) regényét és ennek folytatását — Goldring báró visszatért (1964) Szlovákiában például ötször adták ki. Az utolsó kiadást (1968) 50 000 példányban. Csehországban ez a mű hét kiadást ért meg. Honcsa- renko bátor szovjet hírszerző történetével a bratislavai televízió műsorában is találkoztunk. P. Zahrebelnij Európa 45 (1959) és Európa-Nyugat (1961) című műve bemutatja a második világháború befejezését és Nyugat-Eurőpa háború utáni elrendezését. Az első regény központi figurája SzkLba szovjet tiszt, aki partizáncsoportjával hősiesen operál a fasiszta Németországban és a megszállt területeken. A regény szereplőinek közös vonása a fasizmus iránt érzett gyűlölet és a szabadságvágy. Az Európa-Nyugat különösen a háború utáni Nyugat-Néraetország bonyolult, ellentétektől feszülő helyzetét írja le. Jelentősen fejlődött az ukrán történelmi regény is. Említést érdemel P. Pancsollak kozák tematikájú Forrongó Ukrajna (1954) című regénye és M. Stelmah alkotása, az ukrán falu forradalmával foglalkozó Az embervér nem víz című regény (1956). S. Sklarenko trilógiájában a Kijevi Rusz korába nyúl vissza. 1. Vild A ricsinszki testvérek (1964) című művében pedig Nyugat-Ukrajna ujabbkori kulturális és szociális történetével foglalkozik. Megállapíthatjuk, hogy az élet- rajzregények is fejlődnek. O. Ilcsen- ko a Petrográdi ősz (1947) című regényében T. Sevcsenko életének utolsó szakaszát írja le. P. Kolesz- nyik a Tövises út (1959) című művében 1. Franknak, a nagy ukrán írónak, tudósnak és kultúrpolitikusnak az életét tárja az olvasó elé. Nagy elismeréssel fogadták R. Ivancsenko Eskü (1971) című regényét, M. Dra- homannak, a szocializmus ukrajnai úttörőjének az életéről. Az ükrajnai első ötéves tervről nyújt izgalmasan érdekes képet P. Cibulszkij 1973- ban megjelent Külvárosi utca című regénye. A hatvanas évektől került előtétbe Ukrajnában az erkölcsi problémá kát felvető és elemző regény P. Zahrebelnij Az örökkévalóság szempontjából című műve egy termelési konfliktus keretében foglalkozik a jelenkori ifjúság nagy horderejű kérdéseivel. A szerző meggyőzően mutalja be, hogy nem a gépek, hanem az emberi szilárdság, becsület és erkölcsi erő teherpróbája a fontos. Regényében foglalkozik a fiatal nemzedék szerelmi és lelki életének a kérdéseivel is. Közelálló problémát tárgyal J. Musketyik Egy csepp vér (1964) című regénye. A szerző szintén a jelenkori életből merít. A konfliktus két figurája két sebész, két jó barát. Egyiküket minden műtét feszültséggel terhel, mert tudja, hogy az emberi élet a legértékesebb, tehát nem lehet közömbös. A közömbösség arra kényszerítené, hogy megalkudjon saját lelkiismeretével. A másik sebészprofesszornak azonbau eltérő habitusa van. Kísérleti műtétéivel segíteni akar a nehéz betegségek gyógyításában, fejleszteni akarja az orvostudományt. A szerző azonban szemléltető példákkal mutatja be, hogy a feonkölt szavak ellenére közömbös az emberek iránt, ős csak beteges hiúsága, dicsvágya hajtja előre. Ez a szellemiség sugárzik O. Hon- csár A trónon (1963) és Ciklon (1970) című alkotásaiból is. Az elsőben bemutatja a modern emberi kapcsolatok bonyolultságát és sokféleségét. És háttérként megrajzolja egy sztyeppéi szovhoz mindennapi életét. Csakúgy, ahogy a szerző többi művében, itt sem szerepel a hagyományos hős, aki kiemelkedne a többiek közül, itt is a névtelen hősök, az emberek dominálnak. Mindegyiknek saját bonyolult sorsa és saját arca van. Az író ezekbe a sorsokba szövi be az erkölcsi-etikai problematikát, ami arra kényszeríti az olvasót, hogy elgondolkodjék a háború és a béke, a munka és a kötelesség, a szerelem és a nép iránti felelősségtudat örök kérdéseiről. A jelenkor problémáit elemzi a Ciklon című regény is, amely művé szí légkörben játszódik. A regény abból a gondolatból indul ki, hogy a jelen minden pillanata egyidejűleg történelmi pillanat, ami megmarad utánunk, és amit majd az eljövendő nemzedékek tanulmányoznak. De e történelmi folyamainak van még egy tényezője is, nevezetesen az emlékőrző emberi szív, ami a művészetet is élteti és elősegíti, hogy megnagyítva mutassa meg az ember új képét, korunk egyedi voltát. A háborús tragédiára tekint vissza L. Pervomajszkij Vadméz (1963) című műve. A szerzőről tudni kell, hogy Zalka Máté és Illés Béla barátja volt, Petőfi és más magyar szerzők, valamint Fučík könyveinek nagyszerű fordítója. Ezt a filozófáló regényét „jelenkori balladának“ nevezte el. A balladikus hangvételű műben az emberi boldogsággal és az egész emberiség örök értékeivel foglalkozik. Ez a rendkívül tehetséges szerző hattyúdala. Pervomajszkij ugyanis, aki ötven kötettel gazdagította az ukrán irodalmat, a múlt évben meghalt. A fiatalabb nemzedék alkotásai közül említést érdemel J. Scserbak Ax összeférhetetlenség gátja (1971) című műve. A szívátültetéssel foglalkozó tanár életén és munkáján töprengve teszi fel a szerző az örök kérdéseket, mi az élet és a halál, mi a jó és a rossz? Milyen árat kell fizetnünk a tudományos haladásért? A regény konklúziója, végső kicsengése, hogy a becsületes, jellemes ember természete nem fér össze a karrierista, a hitvány intrikáival, hogy a jó és a rossz között ott magaslik az összeférhetetlenség gátja. Az ukrajnai írók néhány kisebb regényt alkotlak a tanulóifjúság szá mára is. E művek közös vonása az, hogy kifejezően didaktikusak. Z. Mi-. klasevszkij A szeretet ereje, (1974) című műve bemutatja az építők, a kolhozparasztok és a diákok fiatal szocialista nemzedékét. A regény hősei lelkesedő, szilárd jellemű fiatal emberek, akik hűségesen szeretnek, és önfeláldozóak. A mű alaphangja a lírai lágyság, az igazság és a szép ség, szeretete. A. Pasztusenko Tavrik (1974) című művében arra ösztönzi a fiatalokat, hogy legyenek méltók az apákhoz, küzdjenek a rossz és az igazságtalanság ellen, az aljasság és az árulás ellen. Az ukrajnai regény feljődésél bizo nyitja, hogy egyre gyakrabban illeszti hőseit idegen környezetbe. (V Szobko: A béke szavatossága és A. Stadion, N. Ribak: Honoré de Balzac tévedése, A. Hizsnyak: Nílusi legenda stb.) Azonban a fejlődés legmeggyőzőbb bizonyítéka, hogy az utolsó tíz év alatt Ukrajnában 150 regény jelent meg. Ezek között minden bi zonnyal akad művészileg gyengébb, szürkébb alkotás is. Ez azonban csak a fejlődés törvényszerűségének a bizonyítóka. Itt csak a legjelentőseb beket, a határokon túl is ismerteket említettük meg. De bizonyos, hogy az ukrajnai regény fejlődése felfelé ível. MIKULÁS NEVRLÝ