Új Szó, 1974. november (27. évfolyam, 258-283. szám)
1974-11-08 / 264. szám, péntek
A; ereAnényes manka ismerése I **«»*$»•* Mimdeint átfogó, tervszerű pártmunkc • A pártgyülések programja a mindennapot tükrözze? • Ami rossz, azt nem lehet elhallgatni # A pártcsoportok a sikerek záloga Q Ahogy a járási pártbizottság plénuma tót ja A hat évvel ezelőtt alakult Veľký Krtíš-i (nagy kürtösi) járás rövid életében az idei év minden tekintetben kiemelkedő esztendő. Nemcsak azért, mert nagy lépést jelent a járás so- oldalú fejlődése érdekében kitűzött tervek megvalósításában, hanem azért is, mert a mező- gazdasági termelésben elért kiemelkedő sikerek és eredmények summázásaként a járás az idei országos aratóünnepélyen átvehette a Munkaérdemrendet. Ezzel a legmagasabb fórumokon is elismerték azt a munkát, amelyet a járás mezőgazdasági dolgozói a párthatározatok megvalósítása terén az utóbbi években végeztek. Mi sem természetesebb, hogy ez a járás valamennyi dolgozójának nagyon jóleső elismerés felszínre hozta a kérdést: honnan erednek ennek a kis járásnak a sikerei? A kérdésre egyszerű a válasz: minden eredmény záloga a párt, s az irányelveiért harcoló ember. Ez a tömör magyarázata annak, hogy többek között a gabonafélék hektárhozama a járásban röpke három-négy év alatt 19 mázsáról 47,5 mázsára emelkedett. A napokban tárgyalt az SZLKP jB plenáris ülése, amely egyebek közt a pártmunkával és annak egyik fontos részével, a taggyűlésekkel foglalkozott, a legutóbbi három hónapos idő szakot elemezve. Az idei értékelő tagsággyülések ebben a járásban is igen színvonalasak voltak. A tagság megjelenését tekintve a járás a kerület legjobbjai között szerepeli. Igaz, egyes alapszervezetek- ben az értékelő taggyűléseket követő gyűléseken mind a tag ság részvételében, mind pedig « gyűlések színvonalában bizonyos visszaesés volt lapasztal- ható. Természetes, hogy a helyzettel a járási pártbizottság behatóan kezdett foglalkozni. Elsősorban az aktivistákkal vitatta meg a teendőket, majd az alapszervezetek elnökeinek járási aktíváján is napirendi pontként szerepelt a taggyűlések kérdése. Külön elemzés készült azokban az alapszervezetekben, ahol elsősorban a tagság megjelenése volt kifogásolható. Azokat az alapszervezeteket is felülvizsgálták, amelyekben gyenge volt például a napirendi pontok összeállítása, a határozatok kidolgozása, vagy az elhangzott javaslatok meg valósítása. Az elemzések során a járási pártbizottság nagyon sok értékes javaslathoz jutott, amelyeket már a júliusi taggyűlések előkészítésében fokozatosan kezdett megvalósítani. Elsősorban a pártbizottságok munkájú nak javítása mutatkozott szükségesnek. Az aktivisták fokozottabb mértékben vettek részt a pártbizottságok munkájában, elsősorban azokon az üléseken, amelyek a tagsági gyűlések előkészítésével foglalkoztak. A júliusi taggyűlések előkészítésében például a legfontosabb napirendi pontok között szerepelt a Szlovák Nemzeti Felkelés ünnepségeinek lehető legjobb előkészítése, valamint a helyi ünnepségek tökéletes megszervezése. Sok szó esett a pártcsoportok munkájáról, a gyűlések előkészítésében való szerepéről is. Ezúttal is bebizonyosodott az a régi felismerés, hogy azokban a pártszervezetekben, ahol a pártcsoportok munkája rendszeres, tervszerű, ahol előre kidolgozott program szerint dolgoznak, ahol a pártcsoport minden tagja konkrét feladatot kap — s ennek végrehajtását rendszeresen ellenőrzik — nem probléma a taggyűlések színvonalas előkészítése, sőt a tagság megjelenése sem. A munka nem lett volna teljes, ha a járási pártbizottság megfeledkezett volna a választott pártszerveknek az alapszervezetek számára nyújtott segítség elemzéséről. Mert bár igaz, hogy az értékelő évzáró gyűlések után a választott pártszervek minden egyes tagja megkapta azoknak az alapszervezeteknek a névsorát, amelyeket látogatni kell, amelyeknek hathatós politikai és módszertani útmutatást keli biztosítania, ám ennek a feladatnak a teljesítésében igen jelentős eltérés mutatkozik az egyes elvtársak között. így nem minden pártszervezet kapja meg azt a segítséget, amelyre szüksége van. Az elfogadott és a fokozatosan aprópénzre vállutt intézkedések egész sora azt eredményezte, hogy a járás pártalap- szervezeteiben az értékelő taggyűlések után bekövetkezett átmeneti megtorpanás — mert passzivitásról nemigen leltet beszélni — valóban csak átmeneti volt. Például járási méretben az elmúlt három hónap alatt a taggyűléseken való részvétei jóval meghaladta a 90 százalékot (előzőleg 90 százalék alatt volt), de például az ■ iparban tevékenykedő alapsaer- vezetek háromhavi átlaga 98*5 százalék, sőt augusztusban meghaladta a 94 százalékot is. Mivel a járás kimondottan mező- gazdasági jellegű, a nyári mezőgazdasági munkák idején fokozott gondot jelent a taggyűlések megszervezése és a tagság megjelenésének biztosítása. Hiba lenne azt állítani, hogy a jelenlegi időszakban a taggyűlések megszervezése teljesen problémamentes. Mert ha vannak is pártszervezetek, amelyek képesek hónapokon át 100 százalékos megjelenést biztosítani a gyűléseken — például a Szlovák Energetikai Üzemek potori részlegén, a Veľký Krtíš-1 (nagykürtösi) Pieta textilüzemben, a Dolina Szénbánya összüzemi pártbizottságához tartozó alapszervezetben, a Modrý Kameň i (kékkői) Jednotában, a Pőlori Tejüzemben, a Veľký Krtíš-i Péküzemben stb. — nem egy pártszervezetben továbbra is a fontos napirendi pontok között szerepel a taggyűlések felelősségteljes megszervezésének kérdése. Teljes mértékben érvényes ez többek között a hrušovi (körtvélyesi) Malá Ca- loraija-i (Kiscsalomija), opavai, sklabinái (Szklabonya j, buéitt- cei (Bussa) alapszervezetekre, amelyekben az utóbbi hónapok bán a tagság részvétele jóval a járási szint alatt volt. A járási pártbizottság rendszeresítette azt a munkaformát, hogy a gyűléseken való részvéteiben a leggyengébb eredményeket elérő alapszervHzetek bizottságai a járási pártbizottság elnökségében adnák számot arról, hogyan biztosítják az ezen a téren vállalt feladataikat, ugyanakkor természetesen megfelelő útmutatásokat és tanácsokat is kapnak. A pártszervezetek taggyűléseinek Jelentőségét semmiképpen sem lehet csupán a tagság megjelenésére' leszűkíteni. Fontosabb ennél a gyűlések tartalma, h gondosan és rugalmasan megválasztott napirendi pontok, a konstruktív vita és a holnap teendőivel jól összehangolt végkövetkeztetések, határozatok. Ebből a szempontból értékelve a taggyűléseket, a járási pártbizottság említett plenáris ülése jó eredményeket summázhatott. A valóban példás szervezettségről lanúskodó aratási munkák, a választási program teljesítése, az SZNF 30. évfordulóját megelőző hatalmas politikai és gazdasági aktivitás, az idei termelési tervfeladatoknak az egyes munkahelyeken való folyamatos teljesítése elsősorban a pártszervezetek tagságának, minden egyes kommunistának s egyben a dolgozók széles tömegeinek a sikere. Igen meggyőző módon mutatkozik meg eiz például a Velký Krtíš-i (nagykürtösi) Dolina Szénbánya munkáskollektívájában. Ez a kollektíva évek óta a vállalat legjobbjai közé taiy tozik, számos országos csúcseredményt mondhat magáénak. Az első félévben elért eredményeikkel elnyerték a szovjetunióbeli ve nevi baráti járás vsándorzászlóját. amelyet . a szeptember 7-én tartott bányásznapon vettek át. A siker titka, hogy az egyes probléma kát, feladatokat elsősorban a pártszervezetek vitatják meg, a helytállásban elsősorban a kom munisták veszik ki részüket, vagyis az alapszervezeteknek szilárd hitelük van a dolgozók széles rétegeiben. Ennek megfelelően a taggyűlések élőké szítősére az egyes termelési részlegek alapszervezetében rendkívüli gondol fordítanak. A gyűlések előkészítésében teljes részt vállal az összüzemi párt- bizottság, mégpedig elsősorban a részlegeken dolgozó tagok révén. A taggyűléseken a veze tő gazdasági dolgozók rendsze reseh beszámolnak az egyes problémákról, ígv a kommu lusták jól tájékozottak és hoz záfertő módon foglalnak állási a vitás kérdésekben. Minden alapszervezetben arra helyezik a fő súlyt, hogy a tag gyűlések programja a minden napokat tükrözze, hogy azokkal a problémákkal foglalkozzanak, amelyek szorosan kötődnek az emberek mindennapi életéhez. A kommunisták igen helyesen abból az általánosan elfogadott igazságból indulnak ki, hogy ami rossz, azt nem lehet elhallgatni, hiszen ezzel sem ml sem oldódik meg. A felvetett problémákra már a gyűté sen megtalálják a megoldást, s azt minél rugalmasabban valóra is váltják. Ezt többek között az is bizonyítja, hogy az alap szervezetek tagsága az utóbbi időben csak kevés olyan vita felszólalást regisztrált, amelyet a felettes szerveknek ketl megoldaniuk, míg egész .sor bírá latot, javaslatot maguk az alap szervezetek intéznek el. A já rási szervek hatáskörébe tartozó vitafelszólalások többnyire a közlekedés problémáival, az egyes mezőgazdasági gépekhez nehezen beszerezhető pótalkat részek kérdésével, az ellátás sál, egy két esetben az üzleti áruk minőségévé}, illetve a nem kielégítő árukészlettel, a mezőgazdasági termékek nem minden esetben rugalmas fel vásárlásával foglalkoznak. A vitafelszólalások el intézésével kapcsolatban a járási pártbizottság úgy jár el, hogy a felvetett problémák jellegének megfelelő munkakörben dolgozó ve zető funkcionáriust jelöli a lég közelebbi taggyűlésre, ahol — amennyiben ez lehetséges — a tagság előtt számol be a felvetett kérdés elintézésének módjáról. Az esetek többségében az illető alapszervezet írásbeli választ is kap attól a szervtől vagy intézménytől, ahol a párttag vitafelszólaiását hivatott elintézni. A nyilvános pártgyűlések rendezését a Veľký Krtíš-i já Fásban is fontosnak tartják. A nyilvános pártgyűlések meg szervezésében rendkívül fontos követelmény, hogy a járás által kiküldött kollektívákban olyan elvtársak kapjanak he lyet, akik lehetőleg ismerik az adott község illetve munkahely problémáit, és a lakosság által felvetett kérdésekre kielégítően tudnak válaszolni. A nyilvános pártgyűlések is hozzájárultak ahhoz, hogy derekasan helytállt az idei szocialista kötele zettségvállalások teljesítésében. Mindent átfogó, tervszerű munka —- talán ezzel lehetne jellemezni a járás kommunistáinak utóbbi néhány hónapos tevékenységét, elsősorban a taggyűlések tükrében. Mert ki ue volna tisztában azzal, hogy az idén kapott Munkaérdemrend mögött tengernyi szervező munka, a kommunisták által mutatott példaadás van, amiben ta lón nem kell keresni semmi rendkívülit, hiszen a kommunistáknak ez a küldetése, ezt várja tőle mindenki s ez az, amit ő maga is szíves örömest nyújt, ha a szükség úgy kívánja — AGÖCS VILMOS A turisták, valamint a Kongresszusi Palota esti műsorainak Iá tagolói a képen látható kör alakú Kutafja bástyán, s a mögötte kiemelkedő Trőjiekaja bástyán át jutnak a Kreml belterület éré. Háttérben a Kongresszusi Palota hatalmas épülettömbje, a kép bal szelén a Központi Kiállítási Csarnok hátsó homlokzata látható A Marx sugárúton, a Szovjetunió Állami Akadémiai Nagyszínháza előtt mindig nagy a forgalom A Dóm Szajúzov (Szakszervezetek Háza) történelmi nevezetességű épületét ma már hatalmas épülettömbök veszik körül, pedig valamikor Itt volt Moszkva legnagyobb koncert- és bálterme, Itt koncertezett Csajkovszkij, Rimszkij Korszakon, Rahmanyinöot, Liszt Ferenc, gyakran ellátogatott ide Puskin, Lermontov és Len Tolsztoj. A forradalom után fontos kongresszusokat tartottak a nagyteremben, amelyeken Lenin többször fa felszólalt. 1924 /g- nuárjában innen búcsúztatták a munkásosztály nagy vezérét Át tanítóját A Puskin téri Rasszija filmszínházban a „Legforróbb napok“ című új szovjet filmet vetítik. A Sirály-uszoda stílusos épületei a régi római fürdők hangulatát mm. Makrai felvételit
