Új Szó, 1974. november (27. évfolyam, 258-283. szám)

1974-11-01 / 258. szám, péntek

A PULT MÖGÜL Két falut — két önkiszolgá­ló boltot látogattam meg, hogy megtudjam, hogyan jellemezhe­tő egy falu — lakosaival, gond­jaival és igényeivel egyetemben — a pult mögül, az üzletvezető szemével nézve. Először Baj kán álltam meg, ebben a kicsiny, a főúttól félre­eső, alig pár száz lelket szám­láló faluban, melynek felső (vagy alsó?) végén, egy nagy- ablakos, földszintes épület szolgálja a vásárlók minden­napos szükségleteit. A bolt, akárcsak a falu, parányi, és meghitt hangulatot áraszt. A bejárat mellé állított terebélyes dísznövény otthonossá teszi. A bolt vezetője Simon Gizella. Két felnőtt gyerek édesanyja, a közelii KáInáról jár ide, va­sárnap kivételével a hét min­den napján, Amikor a faluról és munkájáról kérdeztem, így válaszolt: — Tizenhárom éve dolgozom itt. Elég hosszú idő ahhoz, hogy megszokjam és megismerjem vásárlóimat. Azért szeretem ezt a falut, mert olyan, mint egy élelmiszeren kívül minden más árut Léván, Tekovské Lužianky- ban (Nagysallóban) vagy Kái­nén vásárolnak az emberek. Nem tapasztaltam, hogy ez kü­lönösebb nehézségeket okozna, mivel rendszeres autóbuszjárat köt össze bennünket az emlí­tett helységekkel. — Megtörténik, hogy leltár­hiány adódik a hónap végén? — Nagyon ritkán, s akkor is szinte csak fillérek. Hallottam más üzletvezetőket panaszkod­ni, hogy mennyi gondot okoz nekik egyes vásárlók felelőt­lensége. Néhol ezrekre rúg az eltulajdonított áru értéke. Véletlen volna? Nem hiszem. Az az érzésem, Simon Gizella éppen a személyiségének, s a vevőkhöz való viszonyának kö­szönheti mindezt és nem utol­sósorban a faluközösség meg­hitt családias szellemének. Merőben más a helyzet a 20 kilométerrel messzebb fekvő Veľký Ďúr (Győröd) községben — amelyet a Léváról Nitrára vezető országút szel keresztül. Veľký Ďúr nagy község, három Emília Benővé hagy család. Reggel hatkor nyi­tok, általában ilyenkor jönnek a háziasszonyok friss tejért, kenyérért a család reggelijé­hez; délelőtt már csak vala­melyik otthon tébláboló gyere­ket szaalsztanak el valami ap­róságért. Ez a falu egyetlen üzlete — húst hetente kétszer hoznak Levieéről (Léváról), az önkiszolgáló boltja van, s ab­ban, amelyet meglátogattam, élelmiszeren kívül ipari cikkek is kaphatók. Afféle vegyesáru ez, amelyben Emília Beriová láitja el már hatodik esztendeje a vezetői tisztséget. Ez persze sokkal bonyolultabb, mint a baj­kai üzlet esetében. Egyrészt azért, mert a havi pénzforgalom Szüret után Vidám munka a szüretelés, ha a szőlőhegyet, a párával hé­lelt lankákat beragyogja az őszi verőfény. Ebben az évben mind a szőlő érése, mind a szü­ret idefén fukar volt a nap, s bizony nem is csendült fel sehol a puttonyos legények, a vödrös lányok éneke. A mele­gítőbe, bélelt ruhákba öltözött dolgozókat nem egy esetben< ki­verte a munkából a hideg őszi eső. Éppen ezért érthető, hogy e hét elején, október 29-én elé gedetten sóhajtott fel RETKES Lajos elvtárs, a buci szövetke­zet elnöke. Végre hát leszüre­teltek, a szőlőtőkék termése a rendeltetési helyére került. — Annak ellenére, hogy na­ponta átlag száz ember szedte a termést, mégis hosszan elhú­zódott ez a munka. Az időjárás késleltetett bennünket. Most már, szüret után, teljes erővel nekiláthatunk a többi munká­jes módon. Ezen a területen a koratavaszi fagyok mintegy 80 százalékos kárt okoztak. Ez rontja a huzalos módszerrel ke­zelt terület átlaghozamát is, amelyen egyébként a fagykár minimális volt. A gbeleei (kö bölkúti) pincegazdaságnak több mint ötven vagon szőlőt adtunk át, s ez azt jelenti, hogy a hektáronkénti termés megha­ladta a 100 mázsát. A zöld velt- liniból hektáronként 130 má­zsát szüreteltünk. Sajnos, a must cukortartalma csak 14— 17 fok között mozgott, s ez jó­val a tavalyi szint és a köve­telmény alatt marad. A vincellér szavai után ismét az elnököt idézem: — A terméssel elégedettek lehetünk, noha a szőlőre ez az esztendő nem volt jó. Elértük a betervezett bevételt, így hát dolgozóink — a szőlőművelő csoport, meg a r.ekik segítő Simon Gizella Itt csaknem a tízszerese a baj­kainak, másrészt a bolt mére­tei akkorák, hogy nehezen el­lenőrizhető a vásárló. Az áru sokfélesége is gondot okoz. A hatalmas raktárhelyiség is sok munkát ad, és bizony megtör­ténik, hogy amíg a raktárból kihozza az árut, eltűnik vala­mi a polcokról. Mivel az üzlet egy forgalmas útszakasz mén tén fekszik, sok az átutazó vá sárló, aki ilyen módon „próbái szerencsét“, azután beül az au­tójába és többé nem jelentke­zik. — Nagy szükségem volna még egy dolgozóra — mondja az üzletvezető — képtelen va­gyok egyedül ellátni mindent. Sok gondom van a raktározás­sal is, nem jó az, hogy a szap­pantól kezdve a szemeskávéig és a hűtőszekrényig mindent egy helyiségben kell tartanom. Az rendjén van, hogy egy ek­kora faluban ipari árut is le­hessen vásárolni, csak az a baj, hogy az emberek vala­hogy bizalmatlanok. Nem is tudom miért. Ugyanazt a hű­tőt, vagy villamos háztartási gépet, ami itt Is kapható, in­kább Léván, vagy Nitrám veszik meg. — ön szerint ml lenne a megoldás? — Talán egy önálló szaküz­letet kellene létesíteni, szak­képzett személyzettel, s ezzel megoldódna a gondom Is. Ma már a háziasszonyok igé­nyei vidéken is mások. S ez nemcsak a húsra vonatkozik — amelyet szintén hetente két­szer kapnak Léváról —, de a félkész élelmiszerekre, külön­böző alapanyagokra, például cukrász árura és zöldségféle­ségre is. Hogy csak egy pél­dát említsek: az asszonyok né­ha hónapokig hiába keresik a közkedvelt tortalapokat. Az üz­letvezető megrendeli, az áru­elosztóból azonban nem érke zik meg. Pedig ekkora falu, a maga igényeivel megérdemelné, hogy jobb ellátásban részesüljön. A ü es a politikai mihreUdes 1971 óta figyelemmel kísér­jük a Nöszövetség Szlovákiai Központi Bizottságának a tag­ság, többek között a nem szer­vezett dolgozó nők körében ki­fejtett céltudatos politlkai-ne- velőmunkáját. A nők politikai művel I ség én e k biztosí tásáról való gondoskodást hangsúlyoz­ták a Csehszlovák Nőszövetség és a Szlovákiai Nőszövetség ez évi kongresszusainak határoza­tai is. Bizonyár;] igényes fela­dat megtanítani a szocialista társadalomban minden nőt arra, hogy helyesen értelmezze a ma rx izmus—lenini zmus elve i t, segíteni abban. Iiogv jól tájé­kozódjanak a bonyolult bel- és külpolitikai kérdésekben, meg­világítani szocialista társadal­munk: további fejlődésének tör­vényszerűségeit, főleg ha tuda­tosítjuk, hogy még nincs mesz- sze az az időszak, amikor a nők távol álltak e problémáktól. A feladat azonban megoldható. A nő ma a férfival egyenlő mó­don vehet részt a társadalmi élet minden eseményében, te­hát ugyanolyan módon érdek­lődhet a politika, a gyermekek nevelése iránt, ami a társadal­munk legfőbb érdeke. A Szlovákiai Nőszövetség rendszeres politikai-nevelő mun­kája figyelemre mélitó ered­ményekkel jár. A szövetség já­rási bizottságainak jelentős ré­szében már megszervezték a saját lektori testületeket, szak­értőkkel bővítve az Illető járás érdekei és szükségletei szerint. Szlovákiában évről évre emel­kedik a politikai művelődésben tevékenyen részt vevő nők szá­ma. A szemináriumokban a nők politikai művelődésének el­ső témájáról szóló — „A szo­cialista építés és fejlődés álta­lános törvényszerűségei a szo­cialista társadalomban", című előadásokon a szövetség több miint 3200 funkcionáriusa és mintegy 74 OOU tagja vett részt. „A munkásosztály történelmi küldetése, vezető szerepe a szo­cialista társadalom építésében“ című előadás iránt a szeminá­riumokon több mint 4000 nő ér­deklődött, és a szövetség alap­szervezeteiben tartott előadáso­kon több mint 82 000 nő vett részt. A nők politikai művelő­désének harmadik témája „A szocialista állam alapvető jel­lege és a szocialista demokrá­cia fejlesztésének fő irányza­tai", továbbá „A Szovjetunió a boldog jövő szavatolója" és „A proletár internacionalizmus és a szocialista hazafiasság" cí­mű előadásokat Szlovákiában mintegy 260 000 nő hallgatta meg és az előadások iránt ele­ven érdeklődést tanúsított. Részt vettek az előadásokon a gyárakban, a szövetkezeteikben, az iskolákban, a közszolgálta­tásban, de a háztartásban dol­gozó nők is. Az idei előadások témája — a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulójára — a FÜSTBE MENT MILLIÓK nak, elsősorban a vetésnek — mondja Retkes elotárs. Bernát Andrást a szőlőter­mésről faggatom. — Összesen 51 hektáron ter­mesztünk borszőlőt, ebből íiyolcon hagyományos tőkefe­kertészetiek, sőt haztarrasoeli asszonyok is — megérdemelt keresetre számíthatnak. Ha majd ünnepi asztalnál bor csillan a pohárban, gondoljunk rájuk, a búéi szőlőművelőkre is! l-trikj A Szlovák Szocialista Köztár­saság Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériuma a na­pokban dolgozott ki egy jelen­tést, amely a tárcához tartozó mezőgazdasági és élelmiszer- ipari üzemek tűzvédelmével fog­lalkozik. Mint a jelentésből kitűnik, a szlovákiai mezőgazdasági üze­mekben 1970-ben 521 tüzeset csaknem 16,5 millió korona kárt okozott. Minden harmudik tűzeset a mezőgazdaságban for­dult elő. 1971-ben már 707 tűz­eset, s a kár mintegy 20,5 mil­lió korona volt. 1972-ben ugyan 19,1 százalékkal csökkent a tűz­esetek száma, de a kár 21 mil­lió koronával növekedett. Hoz­zá kell azonban tenni, hogy ez jelentős mértékben a Záhorská Bystrica-i Efsz épületei leégé­sének tulajdonítható, ami egy maga 20 millió korona kárt je­lentett. Tavaly, 1972-höz képest, ✓ a tűzesetek száma 59-re emel­kedett, viszont a károk az előző évieknek alig a felét tettek ki. 1974 első felében az előző év azonos időszakához képest a mezőgazdasági tűzesetek száma és az anyagi károk is egyaránt csökkentik. Ezek az adatok azonban nem irányadók, mivel még nem szerepelnek bennük a megkésett aratás idején kelet­kezett károk. A tűzesetek keletkezésének évről évre ugyanazok az okai — gyerekek, villamosberende­zések hibás szerelése, meghibá­sodása, tűzrakás a szabadban, villámcsapás, gépek és gőzmoz­donyok meghibásodása, öngyul­ladás, de legfőképpen gondat­lanság és a tűzvédelmi rend­szabályok meg nem tartása. A gondatlanság — a szabad­ban való tűzrakás a fűtőberen­dezések helytelen kezelése a gyúlékony anyagokkal való gon­datlan bánásmód stb. — a me­zőgazdaságban előforduló tűz­eseteknek kereken kétharmadát okozta. Sok tűzesetet idéznek elő a mazőgazdaságban hasz­nált munkagépek is, főképp ezek helytelen kezelése. Mind­ez úgy kerülhető el, ha gon­doskodunk a munkafegyelem megtartásáról, a dolgozók szak- képzettségének növeléséről. A tűzeseteknek csaknem egyne­gyedét és a károknak 30—35 százalékát a tűzvédelmi rend­szabályok meg nem tartása okozta. Ennek oka egyrészt ab­ban is keresendő, hogy az ille­tékes szervek gyakran elmu­lasztják a vétkesek felelősségre vonását s nem kötelezik őket kártérítésre. Eranlišek Sivák nőknek az ellenállási mozga­lomban való részvétele és a nő helyzete a szocialista társada­lomban volt. Eddig az előadá­sokon mintegy 200 000 nő vett részt. A további kiegészítő té­makörű előadásokon és oktatá­sokon a nők további ezrei vettek részt. Az itt felsorolt számadatok bizonyára nem érdekfeszítőek, ám mégis sokatmondónk. Csak gondoljuk el, hogy a nők ed­dig inkáb csak a főzőtanfolya­mok, a varrótamfolyamok, hím­zőtanfolyamok, esetleg az egész­ségügyi előadások Iránt érdek­lődtek. A politika és az önmű­velődés nemigen érdekelte őket. A nők gondolkodásában bekövetkezett változás vissza­tükröződik tetteikben, abban, hogy aktívan béka nrso lód­nak a közé'etbe. Észlelhe­tően nyilvánul meg a nők no- litikai öntudatocsápa az énítő- munkában, a közhasznú mun­kákba való bekapcsolódások­ban, a szocialista munkabrigád címért versenyző kollektíva ki­alakításában. Szlovákia egves tárásaiban a nők megszervezik a Szlovák Nő­szövetség tagjai politikai műve­lődésének különleges formáit. Handlovában például megszer­vezték a „Kis politikai iskola a Szlovákiai Nöszövetség funk- cior.úriusai és tagjai számára". Spišská Nová Vesben a nők szá­mára kétéves tanfolyamot indí­tottak a Marxizmus—Leniniz­mus Esti Egyetemén, Trebišo- von a Politikai Nevelés Házá­ban Indított kétéves tanfolyam­ra a nöszövetség 70 tagja je­lentkezett, Poprádon pedig az esti iskola végzettjei saját kö­rükből lektori csoportot létesí­tettek a Szlovák Nőszövet- ség járási bizottságának poli­tikai nevelőmunkája elvégzésé­re. Az elkövetkező évben, ame­lyet az ENSZ közgyűlése a nők nemzetközi évének hirde­tett ki, a Szlovák Nöszövetség politikai-nevelőmunkája asszo­nyaink politikai műveltségének további elmélyítésére összpon­tosul. A témakörök — A nők szerepe az SZSZK-ban, a Nem­zetközi Demokratikus Nőszö­vetség jelentősége és küldetése, A nők helyzete a tőkésorszá­gokban és a fejlődő országok­ban — biztosítják, hogy a kü­lönböző szakaszokon dolgozó nők látóköre újra bővül. A Nő- szövetség Szlovákiai Központi Bizottsága egyben szorgalmaz­za a nők ideológiai nevelésé­nek elmélyítését, mivel e té­ren hazánkban még sok a te­endő. Ezen a szakaszon pozitív eredmény, hogy a Szlovákiai Nőszövetség tagjait bekapcsol­ják a polgári ügyek testületé­nek munkájába. A nők politikai művelődésé­nek margójára talán csak a következő összegező mondatot írhatjuk: elmúlt az az idő, ami­kor a társadalom nem törődött a nők öntudatosságával; abban a korszakban élünk, amikor a társadalom — és maguk a nők is — nemcsak látni akarják uz élet átalakulását, hanem érezni is, és hozzá akarnak járulni sa­ját egyéniségük fejlesztéséhez, a haza fejlődéséhez. MARGITA PLIŠT1LQVÁ Jé gazda módjára A kromeŕíži járásban csak­nem j0 üzem jelentkezett abba a versenybe, amelyet a terme­lési és az üzemVezetési költ­ségek 1 sí'izalékának megtaka­rítása érdekében indítottak az SZNF és a hazánk felszabadítá­sa 30. évfordulójának tisztele­tére. „A munkahelyén minden­ki gazda“ jelszó jegyében mint­egy 12 millió koronát takarí­tanak meg népgazdaságunknak. Körülbelül 70 üzem dolgozói, akik felajánlásaik egy részét már teljesítették, mintegy 9 millió korona értékű nyers­anyagot takarítottak meg. A legjobbak közé a Csehszlovák Antóíuvarozási Vállalat holešo- vi javítóüzeme, a Téšnovicei Egyesült Szövetkezeti Vállalat és a kroméŕíži Gép- és Trak­torállomás tartozik. 1974. XI. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom