Új Szó, 1974. november (27. évfolyam, 258-283. szám)
1974-11-27 / 280. szám, szerda
Leonyid Brezsnyev beszéde !Folytatás az 1. oldalról) alapján — nem új eszme. Az ázsiai államok a saját történelmi tapasztalataikból kiindulva már nem egy ízben vetették fel a kapcsolatok ilyen elveit és normáit, amelyekre támaszkodhatnak a népek közötti békés egészséges viszony kialakításában. —India, a Kínai Népköztársaság, és több más ázsiai ország az ötvenes években hivíí- talosan meghirdette a békés egymás mellett élés elveihez való hűséget. Tegyük Ázsiát és Afrikát a béke és az együttműködés kontinensévé — ez volt az értelme annak a tíz elvnek, amelyeket a történelmi jelentőségű bandunyi értekezlet 1955- ben elfogadott. Az utóbbi években az el nem kötelezettségi politikát folytaló országok, egyebek között algériai 4. konferenciájukon, fontos javaslatokat tettek az ázsiai béke megszilárdítására. Sok más hasonló jellegű konstruktív javaslatot is meg lehetne említeni. Eszerint az ázsiai biztonság és együttműködés kollektív erő feszítésekkel való szavatolásának eszméje — sok állam politikai tapasztalatainak és fáradozásának gyümölcse. Ahhoz, hogy ez az eszme megvalósuljon, sok álam szívós, következetes, gyakorlati lépéseire, sok vélemény és álláspont figyelmes tanulmányozására van szükség. Ahogyan a kis folyók tucatjai, a patakok és források szá zai nagy folyamokká egyesülnek, úgy a nemzetközi politikában a valóban nagy ügyek nemritkán sok kísérlet, egy hatalmas áramlatban egyesülő sok kis és nagy kezdeményezés eredményei. Ázsia tartós békéjéhez vezető úton az egyik legégetőbb, legelodázatlanabb feladat természetesen a még mindig égő, vagy füstölgő háborús gócok teljes felszámolása, a kontinens számos térségében meglévő potenciális háborús veszély kiküszöbölése. A Szovjetunió ezért kitartóan síkraszáil a Vietnamra vonatkozó párizsi megállapodások következetes megvalósításáért, a kambodzsai háború megszüntetéséért, az ebben az országban tevékenykedő hazafias erők alapvető óhajának megfelelően, a külföldi csapatoknak Dél-Koreából való kivonásáért és támogatja a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságnak Korea békés, demokratikus egyesítésére irányuló programját. Ugyanakkor a közel keleti helyzet nemcsak, hogy nem javul, hanem éppen ellenkezőleg mind robbanékonyabbá válik. Hozzájárul ehhez Izrael kihívó, provokációs politikája, az, hogy nyilvánvalóan külső támogatással nyíltan szabotálja a békés rendezés ügyét. A Szovjetunió álláspontja közismert: A Közel Keleten a tartós békéhez vezető egyedüli megbízható út — minden 1967-ben elfoglalt arab terület teljes felszabadítása, a palesztinai arab nép ön- rendelkezésre, saját államiságának megteremtésére való törvényes jogának realizálása, valamint a konfliktus szférájába bevont valamennyi ország biztonságának és füg'/e fenségének megbízható és s-/"árd szavatolása. Mindezt el lehet 6 ni és el Is kell érni az r, „ liatároza- tának megfelelően - colból létrehozott genji békekonferencia keretei között. E konferencia munkájának mielőbbi felújítása mellett foglalunk állást most és a jövőben a baráti arab államokkal együtt. Az arab országok vezetőinek nemrégiben megtartott rabati konferencia ján elfogadott határozatokat rendkívül konstruktívokként értékeljük, úgy értékeljük, mint amelyek erősítik az arab világ egységéi és a palesztinai arabok helyzetét. Mindenkinek, akit illet, mi ismét teljes nyíltsággal kijelentjük: A Szovjet unió alapvetően érdekelt volt és marad abban, hogy a Közel-Keleten a lehető leggyorsabban megvalósuljon a tartós és igazságos, békés renXI. 27. . dezés. Erre fogunk törekedni kapcsolatban és akcióegység3 ben a testvéri szocialista országokkal, arab barátainkkal — Egyiptommal, Szíriával, 1974. Irakkal, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet vezetőivel, Algériával. a Jemeni Népi Demokratikus Köztársasággal — más olyan államokkal, amelyek őszintén hozzá kívánnak járulni ennek az egyetemes béke számára rendkívül ft ntos célnak az eléréséhez. Az ázsiai biztonság szavatolásának igen fontos elepie az ázsiai államod közötti jó és szilárd kétoldalú kapcsolatok megteremtése és fejlesztése. Mi u Szovjetunióban nagyra értékeljük az ázsiai országok kai kialakult jó kapcsolatainkat, u testvéri szocialista országokhoz — a Vietnami Demokratikus Köztársasághoz és a Koreai Népi Demokratikus Köztársasághoz, a Dél-vietnami Köztársasághoz, nagy barátunkhoz, Indiához, Afganisztánhoz, Burmához m Sri Lankához, Bangladeshez és Pakisztánhoz, Japánhoz, Iránhoz, Törökországhoz és a világ legnagyobb kontinense más államaihoz fűződő jó viszonyunkat. E kapcsolatok fejlesztésére és elmélyítésére törekszünk most és a jövőben a kölcsönös előnyök alapján, a béke közös ügye javára. Kétségtelenül nincsenek olyan mágikus eszközök, amelyekkel egy csapásra meg lehetne oldani az ázsiai földrész minden problémáját. De amikor már túljutottunk az egykori konfliktusokon, amikor erősödnek a baráti kapcsolatok az ázsiai államok között, amikor alkotó célokból kialakul a kétoldalú, időnként pedig a sokoldalú együttműködés, joggal elmondhatjuk, hogy ezek azok az elemek, amelyekből létrejön a tartós béke épülete az ázsiai földön. Természetesen jó lenne, ha ebből a folyamatból méltó módon kivenné részét egy olyan nagy ázsiai állam is, mint a Kínai Népköztársaság. Sajnos Peking jelenlegi politikai irányvonala ellenkezik a feszültség enyhülésének tendenciájával. A Szovjetunió a maga részéről szüntelenül arra törekszik, hogy normális mederbe terelődjenek a szovjet—kínai kapcsolatok. A mi irányvonalunk — az SZKP XXIV. kongresszu sának irányvonala — változatlan. Kína irányában csakúgy, mint más országok irányában szilárdan ragaszkodunk az egyenjogúság, a szuverenitás és a területi sérthetetlenség, az egymás belügyeibe való be- nem avatkozás, az erő alkalmazásáról való lemondás elveihez. Mi készek vagyunk helyreállítani a barátságot és az együttműködést a kínai néppel, amely iránt a szovjet emberek mindenkor őszinte tisztelettel viseltettek és viseltetnek. Első pillantásra úgy tűnik, hogy a Kínai Népköztársaság vezetői is a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatok normalizálása mellett foglalnak állást. A baj azonban ott van, hogy szavaik és tetteik eltérnek egymástól. Peking ténylegesen előzetes feltételként sem többet, sem kevesebbet nem követel, mint azt, hogy a szovjet határőrsé get vonják ki területünk szá mos részéből, amelyekre a kínai vezetők elhatározták, hogy bejelentik igényüket és ezért elnevezték ezeket „vitás körzeteknek“. És Peking nyíltan kijelenti, hogy a határkérdésekről folytatandó tárgyalásokhoz csak azután járul hozzá, ha kielégítik az úgynevezett „vitás körzeteket“ érintő követeléseit. Teljesen nyilvánvaló, hogy az Ilyenfajta álláspont tökélete sen elfogadhatatlan és mi ezt elutasít'x:. Ami a Szovjetuniót Illeti, mi nem támasztunk semmiféle előzetes feltételt a Kínához fűződő kapcsolatok normalizálásához. Már régóia javasoljuk a kínai félnek, hogy térjünk ra végre a gyakorlati, konkrét tárgyalásokra. Mi nem támasztunk igényt semmiféle idegen területre és ebben az értelemben számunkra nem létezik semmiféle „vitás körzet“. Ml — mint ismeretes — javasoltuk a Kínai Népköztársaságnak, hogy haladéktalanul kössük meg a szerződést a meg nem támadásról. arról, hogy nem alkalmazunk egymással szemben fegyveres erőt semmiféle fegyverfajta felhasználásával, beleértve a hagyományos, a raketa- és a nukleáris fegyvereket. Ez a mi álláspontunk a Kínai Népköztársasághoz fűződő kapcsolatok időszerű kérdéseit illetően. Mi nem veszítjük el azt a reményt, hogy a józan ész és az államok alapvető ér dekei Kínában is felülkereked nek és a két ország közötti kapcsolatok tényleges normalizálásának ügyében végül is be következik az előrelépés. A nemzetközi feszültségben megindult enyhülés viszonyai közölt mind világosabban és átfogóbban megnyilvánul a népeknek a háborús veszély kiküszöbölésére, a valóban tartós békére és gyümölcsöző együttműködésre irányuló törekvése. Az ebben az irányban való haladás szívós politikai harcot követel, hogy le lehessen küzdeni a természetüknél fogva agresszív, vagy pusztán vaskalapos módra gondolkodó körök ellenállását. A számos akadály ellenére azonban utat tör magának az enyhülés és a béke irányába ható nagyerejű tendencia. Teljesen érthető okoknál fogva ezzel kapcsolatban nem kis szerepet tölt be két olyan nagyhatalom, mint a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti viszony állása. Megvalósítása az SZKP XXIV. kongresszusa által jóváhagyott békeprogramot, a szovjet—amerikai kapcsolatokban az utóbbi években lényeges változást értünk el a feszültség enyhülésének, a különböző területeken való kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztésének irányításában. Ez már vitathatatlanul javára vált az egész nemzetközi légkör megjavulása ügyének. A napokban — mint önök tudják — Vlagyivosztok körzetében először találkoztunk Forddal, az Egyesült Államok elnökével. E találkozó során — amely konstruktív jó szellemben zajlott le — újabb alátámasztást és lendületet kapott a szovjet—amerikai kapcsolatok megjavításának az utóbbi években érzékelt irányvonala. Az elnökkel a két ország külügyminiszterével lehetőségünk volt megvitatni a szovjet—amerikai kapcsolatok további megerősítések és fejlesztések elvi kérdéseit. Ebből az alkalomból teljes határozottsággal megerősítettük azt az eltökélt szándékot, úgy cselekszünk, hogy e kapcsolatok fejlődése mind hatékonyabban szolgálja a történelmi feladat megoldását — azt, hogy meg kell szabadítani az emberiséget az új világháború rémétől, meg kell erősíteni az egyetemes békét. így hát természetes, hogy a tárgyalásokon bő teret szenteltünk a két ország rakéta-nukleáris fegyverzete korlátozásával, majd csökkentésével kapcsolatos kölcsönösen elfogadható új lehetőségek keresésének. És biztosan elmondhatjuk, e vonatkozásban a vlagyivosztoki találkozó idején lényeges lépést tettünk előre. Megállapodtunk Ford elnökkel abban, hogy a legközelebbi hónapok során befejezzük a munkát erre az egyezményre vonatkozóan, amely annyira fontos nemcsak a Szovjetunió és az Egyesült Államok, hanem az egész emberiség békéje és jóléte szempontjából. Az elmondottak fényében érthető, hogy az új szovjet— amerikai csúcstalálkozó eredményei lényegében széles körű kedvező visszhangra találtak világszerte. Leonyid Brezsnyev végezetül mély köszönetét fejezte ki a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának, a Nagy Népi Hural Elnökségének és a Mongol Népköztársaság kormányának, mert kitüntették a Mongol Népköztársaság díszpolgárának címével. Sikereket és boldogságot kívánva a mongol népnek, éltetve annak élcsapatát, a Mongol Ntyi Fór radalmi Pártot, a megbonthatatlan szovjet—mongol barátságot kijelentette: „Együtt fogunk harcolni azért, hogy a földön győzedelmeskedjék a béke és a jószomszédság elve, hogy a nemzetközi kapcsolatokban megbízhatóan szavatolják a népeknek a szabad, önálló fejlődésre való szent jogát“ FOLYTATJA MUNKÁJÁT AZ RKP XI. KONGRESSZUSA Bukarest — A Román Kommunista Párt XI. kongresszusának megnyitását követően — mint már közöltük — Nicolae Ceuusescu főtitkár felolvasta a központi bizottság jelentését. A beszámoló szerint a X. kongresszus óta eltelt öt év alatt Románia jelentős sikere kei ért el a szocializmus építésében ón nemzetközi tekintélyének, kapcsolatainak fejlesztésében. Megvonva az elmúlt 30 év tevékenységének mérlegét, Nicolae Ceausescu hangsúlyozta, hogy az RKP teljesítette vállalt küldetését. Nicolae Ceausescu hangsúlyozta, hogy Románia nemzetközi tevékenységében következetesen előtérbe helyezte az együttműködési kapcsolatok fejlesztését az összes szocialista országgal. „Nagy megelégedéssel szeretném hangsúlyozni ez alkalommal is kapcsolataink fejlődését a Szovjetunióval, amely első helyen áll Románia gazdasági együttműködési külkapcsolataiban. A szocialista Románia elhatározása, hogy továbbra is teljes határozottsággal tevékenykedik a Szovjetunió Kommunista Pártjával való kapcsolatok fejlesztéséért.“ Sorra véve a szocialista országokat, az RKP főtitkára kijelentette: „Gyors ütemben fejlődtek országunk kapcsolatai valamennyi szocialista országgal, s elhatározásunk, hogy továbbra is szilárdan cselekszünk a pártjaink és népeink közötti együttműködés íejlesztése irányában.“ A beszámoló állást fogilal a békés egymás mellett élés, az enyhülés folyamatának megszilárdítása mellett, a Varsói Szerződésben részt vevő szocialista országok közötti kapcsolatok, hadseregeik közötti kapcsolatok fejlesztése mellett. Állást foglalt a kommunista pártok egységének megszilárdítása és a haladó erők nemzetközi összefogása mellett, e szellemben méltatva az európai kommunista és munkáspártok konferenciájának kérdését is. Beszédének második részében Ceausescu ismertette az 1976— 1960-as ötéves terv főbb előirányzatait. A főtitkár bejelentette: megfelelő intézkedéseket hoznak a román nemzeti valuta erősítése érdekében. iCeausescu kijelentette, hogy a páj*t és a kormány „a legnagyobb figyelmet fordítja a haza védelmi képességének erősítésére.“ Szervezeti kérdésekről szólva kijelentette: A szervezeti szabályzat javasolt módosítása szerint a KB Végrehajtó Bizottsága Politikai Bizottsággá alakul át. Létrehozzák a Végrehajtó Politikai Bizottság állandó irodáját, amelynek rendeltetése a folyó munka irányítása, s amely közvetlenül a Végrehajtó PB-nek tartozik felelősséggel. A CSKP Központi Bizottságának üdvözlete a kongresszushoz Peter Colotka, a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, aki a CSKP KB küldöttségének élén részt vesz az RKP XI. kongresszusán, hétfőn este átadta a kongresszushoz intézett Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának üdvözletét. A CSKP Központi Bizottságának üdvözlete többek között megállapítja, hogy az RKP XI. kongresszusára röviddel azután került sor, hogy a román nép megünnepelte a szovjet hadsereg által történt felszabadításának 30. évfordulóját. Ez a győzelem nyitott utat Romániában a szocialista fejlődés előtt. Az utóbbi három évtized alatt a román dolgozó nép jelentős sikereket ért el a szocializmus építésének útján. Ezért a XI. kongresszus jogos büszkeséggel tarthatja számon ezeket az eredményeket, melyeknek Csehszlovákia dolgozó népe őszinte elismeréssel adózik, — hangzik a CSKP Központi Bizottságának üzenetében. Az üdvözlet további része röviden felvázolja azokat a feladatokat, melyeket Csehszlovákia Kommunista Pártjának XIV. kongresszusa a csehszlovák nép elé kitűzött. E feladatok sikeres teljesítése azonban csakis a szocialista országok szoros gazdasági együttműködésével lehetséges. A szocialista közösség sokoldalú gazdasági együttműködése szilárd anyagi alapot teremt a lenini békepolitika következetes érvényrejuttatásá- hoz, országaink védelmi képességeinek megszilárdításához és a szocializmus erői nemzetközi tekintélyének további növeléséhez. E szellemben fejlődnek tovább a CSKP és az RKP, a baráti román és csehszlovák nép kapcsolatai. A jövőben is arra fogunk törekedni, hogy minden téren elmélyítsük együttműködésünket a szocialista Romániával, valamint a szocialista közösség többi országaival egyaránt, — hangsúlyozza végezetül a CSKP Köfcponti Bizottságának üdvözlete. • • * Az RKP XI. kongresszusán a kedd reggeli plenáris ülésen Gheorghe Cioara, a bukaresti pártbizottság első titkára előterjesztette pártszervezetének aet a javaslatát, hogy Nicolae Ceausescut válasszák meg ezen a kongresszuson a párt örökös főtitkárává. Ceausescu köszönetét mondott az iránta való bizalomért, de arra kérte a kongresszust, hogy ne foglalkozzék ezzel a javaslattal. A kongresszus ezután a központi revíziós bizottság jelentésének meghallgatásával folytatta munkáját. Ennek előterjesztője Chivu Stoica volt. EDWARD GIEREK, a LEMP KB első titkára és Piotr Ja.ro- szewicz miniszterelnök kedden délelőtt hivatalos finnországi látogatásra Helsinkibe utazott, Urho Kekkonen köztársasági elnök meghívására. AZ AMERIKAI SZENÁTUS hadügyi bizottsága jóváhagyta azt a törvénytervezetet, amely az Egyesült Államok halászati területeinek határait 12-ről 206 mérföldre terjeszti ki. A törvénytervezet nem érinti az amerikai területi vizek határát. A hadügyi bzottság után a teljes szenátusnak kell jóváhagynia a javaslatot. ĎJABB HÁROM HALÁLOS ÁLDOZATA van az észak-írországi zavargásoknak. Ismeretlen fegyveresek hétfőn a késő esti órákban Belfast különböző pontjain három személyt lőttek agyon, s kettőt megsebesítettek. Az elmúlt négy nap alatt tíz személy vesztette életét a tartományban. HÜSZ LATIN-AMERIKAI és karib-tengeri cukortermelő ország háromnapos zárt ajtók mögötti tanácskozást kezdett hétfőn a mexikói Cozumelben, hogy közös frontot hozzanak létre a cukorárak kialakítására. A világ legnagyobb cukorexportőreinek tanácskozásán többek között részt vesz Kuba, Guatemala. Brazília. Kolumbia és Mexikó. ERNESTO GE1SEL tábornok, brazil elnök dekrétumot írt alá, amelynek értelmében Brazília nagykövetséget állít fel Peking- ben. A. kőt ország augusztusban létesített diplomáciai kapcsolatot egymással. ANDREJ BARCäK, hazánk k ül kereskede! m i minisztere tegnap csehszlovák kereskedelmi küldöttség élén Delhibe érkezett a csehszlovák—Indiai gazdasági, kereskedelmi és műszaki együttműködési kormányközi bizottság 5. ülésére. AZ AUSZTRÁLIAI liberális konzervatív ellenzék bizalmatlansági indítványt nyújtott be Gough Whitlam munkáspárti kormánya ellen. A parlament az Indítványt ötszavazatos többséggel elvetette.
