Új Szó, 1974. november (27. évfolyam, 258-283. szám)

1974-11-26 / 279. szám, kedd

/

MIROSLAV VÄLEIK:

Szocialista kultúránk időszerű feladatairól

1974.

XI. 26.

J

elenleg olyan korszakban élünk, amelyben munkánk lényege az, hogy mindenekelőtt az eszmei-politikai és kulturális-nevelési terület igényes feladatait teljesítsük. A sző legszorosabb értelmében naponta egyre nagyobb szervezési, szakmai és eszmei-politikai igényeket támasszanak társadalmi életünk minden területének tevékenysége iránt. Az egyik ilyen igényes feladat, amelynek teljesítése ' áthatja mindennapi munkánkat, az új embernek, a fejlett szocialista társadalom öntudatos építőjének formálása úgy, hogy egyidejűleg szün- Wy*vinül harcoljon a burzsoá ideológia és kispolgári előítéletek, a múlt csökevényei és káros hatásai ellen.

A szocialista ember nevelésében és személyiségének kialakításában fontos szerepet játszik a szocialista kultúra és a művészet is. Egyetlen kapitalista ország sem dicsekedhet azzal, hogy olyan demokratikus módón tette közkinccsé a kulturális értékeket és gondoskodott azok fejlesztéséről, mint a szocialsita országok, beleszámítva köztársaságunkat is. Számtalan olyan halhatatlan mű született, amely méltó szocialista korunkhoz, bizonyítja előrehaladásunkat és népünknek azt a hősi törekvését, hogy gazdagítsa a szellemi világ kincstárát. Mi rendelkezünk a világ legfejlettebb színházi hálózatával, kulturális, művészi és népművelési létesítmények szerteágazó rendszerével, zenekarokkal, számtalan művészeti szakkörrel, gazdag könyvtári, képtár! és múzeumhálózattal és történelmi műemlékekkel. Népünk rendkívül élénken érdeklődik a kulturális és művészeti értékek iránt, és ezek számára ma már nélkülözhetetlenek.

Az emberek tudatában bekövetkezett változásokat, a kulturális értékekhez való kötődésüket bizonyítják azok az eredmények is, amiket ezen a területen a komáromi járásukban elértek.

T

udom, hogy a járás kulturális területén tevékenykedő funkcionáriusok és dolgozók érdeklődésének előterében az olyan feltételek kialakításának kérdése áll, amelyek elősegítik a Magyar Területi Színház tevékenységét mind addig, amíg véglegesen megoldhatóvá válik a színház felépítése. Ügy látom, hogy javaslatuk, amely a színház- épületet az új lakónegyedbe tervezi, helyes egyrészt azért, mert a jelenlegi kedvezőtlen helyzet optimális megoldását jelenti, másrészt azért is, mert az új színházépület befejezése után ez az objektum mint kulturális-népművelő létesítmény szolgálhatná a közérdeket és ilyen létesítmény építését távlatilag amúgy is tervezik. Ezzel kapcsolatban szeretném önöket tájékoztatni arról, hogy november 18-án a minisztériumban előzetes tanácskozáson foglalkoztunk az üggyel, elemeztük a problémákat és javasoltuk az. építkezés maximális meggyorsítását.

Egyidejűleg, amikor a Magyar Területi Színház tevékenységének problémáiról beszélek, szeretnék erről a helyről is köszönetét mondani járásuk mindazon funkcionáriusának és dolgozójának, akik annyi igyekezettel biztosították a Magyar Területi Színház tevékenységét. Amint már mondottam, jelenleg munkánk lényege mindenekelőtt az új szocialista ember nevelése és ebben jelentős szerepet játszik a kulturális-népművelő munka. Arra van szükség, hogy a gyakorlati tevékenységben egyre hatékonyabban és kimondottan szocialista szellemben befolyásoljuk dolgozóink tudatvilágát.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a jelen feltételeire kell alkalmazni a kulturális-nevelő tevékenység tartalmát és mód* Részlet az SZSZK művelődésügyi miniszterének a komáromi járás nemzeti bizottságainak értekezletén elhangzott beszédéből.

szertanát és e feltételek között hangsúlyozni kell az olyan követelményeket, mint az egységes eszmei fellépés, a koordinált és közös tervezés, a személyi és anyagi ellátottság. Mindazoknak, akik ebben részt vesznek, tehát a nemzeti bizottságoknak is, figyelmüket a kulturális-népművelő tevékenység további fejlesztésére és eszmei hatékonyságának növelésére kell összpontosítani.

A fenti célok elérésének egyik formája — és ezekre napjainkban rendkívüli figyelmet fordítunk — azoknak az intézkedéseknek a megvalósítása, amelyeket az SZSZK kormányának, a polgári ügyek testületé munkájáról szóló határozatában rögzítettek. Az SZSZK Művelődésügyi Minisztériuma mellett megalakult a polgári ügyek testületé szlovákiai tanácsa, mint tanácsadó, kezdeményező és koordináló csúcsszerv. A tanács kezdeményezésére rendezték meg 1973 •—1974-ben a polgári ügyek testületéi szlovákiai versenyét, amelybe 1189 testület kapcsolódott be. Az önök járásából 12, és ezek tevékenységét pozitív előjellel értékelhetjük.

jóllehet járásuk nemzeti bizottságai szép eredményeket értek el a szertartás-termek esztétikai kivitelezésében,

ezekre továbbra is fokozott figyelmet kell fordítani.

É

rtékeljük azokat az egyre jobb eredményeket, amiket járásukban az állampolgárok iskolán kívüli nevelésében elérnek. Az iskolán kívüli nevelés és művelődés egyszeri akcióinak haladó irányzatú tematikai összetételében elért eredmények és a cigányok nevelésében elért sikerek mellett fokozni kellene a magasabb színvonalú ciklikus formákat is mind a tematikai Irányzatban, mind számbeli arányokban. Tartalmilag fokozottabban kellene hangsúlyozni a tudományos ateizmus, a jog és a közgazdaság kérdéseit.

Nagyra értékeljük azokat az eredményeket, amiket járásuk az SZLKP KB Elnöksége múlt év januári határozatának teljesítésében elért. Ez a határozat kijelölte azt a feladatot, hogy a járási könyvtárakban ki kell építeni a politikai, irodalmi osztályokat. A járási könyvtárnak ez az osztálya tízezer kötetes társadalomtudományi könyvállományával és mintegy 9000 kölcsönzéssel segíti a párt és az állami szerveket, valamint a társadalmi szervezeteket a dolgozók politikai nevelésében és művelésében. A politikai, irodalmi osztály jó eredményéhez minden bizonnyal hozzájárul a Politikai Nevelés Házával kialakított együttműködés is.

Pozitív előjellel értékelhetők azok az eredmények is, amiket a művészeti szakköri tevékenység területén értek el. Az első félévben 204 kollektíva, több mint 3000 tagja mintegy 2000 rendezvénnyel járult hozzá társadalmilag elkötelezett szellemben a dolgozók és az ifjúság neveléséhez, önmegvalósításához és pihenéséhez. Szeretném külön kiemelni a sokévi értékes együttműködést, a közigazgatási szervek és az egységes föld- művesszüvetkezetek között. Az a tény, hogy a járás népművelési hálózatában egész Szlovákia viszonylatában is aránylag nagy létszámban szerepelnek a szövetkezeti klubok, továbbá az, hogy a szövetkezetek szervezésileg és anyagilag is részt vesznek az egységes nevelésben, bizonyltja, hogy helyesen értelmezik a koordinált együttműködést, amelynek célja valamennyi állampolgár kulturális és társadalmi életének kialakítása.

S

zellemi gazdagságunk fontos részét képezik a történelmi műemlékek, amelyek jelentős mértékben hozzájárulnak a társadalom életének és fejlődésének megismeréséhez. Járásuknak gazdag története van. A római birodalom korából származó számos régészeti lelet bizonyítja, hogy már időszámításunk kezdetén fejlett település volt. Az egyes építkezési maradványok és

Komárno számos emlékműve a több mint 900-éves város büszkesége. A hurbanovói csillagvizsgáló volt az első ilyen létesítmény az egykori Magyar- országon és Közép-Európában. A felsorolt és néhány további objektum jelentősége jóval túlnő járásuk határán és ezekre fokozott gondot kellene fordítaniuk azoknak a nemzeti bizottságoknak is, amelyek felelősek karbantartásukért, felújításukért, kulturális-társadalmi kihasználásukért és azért, hogy ezeket megőrizzék a jövő nemzedék számára. A tervszerű műemlék-védelemnek azonban ki kellene terjednie más olyan értékes objektumokra is, amelyek jelentős eseményekhez és személyiségekhez kötődnek. Ezeknek arra kellene ösztönözniük az összes érdekelt szervezeteket és nemzeti bizottságokat is, hogy még nagyobb erőfeszítéssel igyekezzenek teljesíteni a szocialista állam fontos kultúrpolitikai feladatait a kulturális örökség védelme és gyarapítása érdeké ben.

Ezzel együtt kell törekednünk a természetvédelmi feladatok teljesítésére is. Itt is igen fontos valamennyi érdekelt szerv harmonikus együttműködése, valamint az, bogy e szervek ne csak a kijelölt védett területekről gondoskod janak, hanem a természetről a maga teljes egészében. A Duna mente természeti szépségekben gazdag. Ezt védeni kell és meg kell őrizni a jövő nemzedék számára.

A CSKP XIV. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa után néhány intézkedést foganatosé toltak a nemzetiségi kultúrák területén és a nemzetiségi

kulturális szövetségek tevékenységével kapcsolatban.

Annak érdekében, hogy fel számoljuk a válságos évek áldatlan következményeit* és megerősítsük az állami szervek irányító befolyását, az

SZLKP KB Elnöksége határozata alapján a nemzetiségi

kulturális szövetségeket a Nemzeti Front hatásköréből az SZSZK Művelődésügyi Minisztériumának hatáskörébe irányították át. A CSKP XIV. kong resszusa és az SZLKP kongresszusa döntéseiből e szövetségekre vonatkozó feladatok lebontását már a határozatok utasításainak szellemében való- sítofiuk meg és ezeket konkrétan rögzítettük az SZSZK kormányelnokségének, a nemzetiségi kulturális szövetségek irányításáról szóló határozatában, valamint az SZSZK Művelődésügyi Minisztériumának abban az okmányában, amelyben meghatározta a nemzetiségi kulturális szövetségek tevékenységének fő irányvonalait. Az intézkedések alapján a nemzetiségileg vegyes járásokban a szövetségek kulturális népművelő tevékenysége a szocialista állami népművelés elválaszthatatlan részévé lett és a magyar, valamint az ukrán nemzetiségű dolgozók kulturális életének legfontosabb szakaszaira összpontosul. Elmondhatjuk, hogy a szövetségek az állami és a társadalmi szervezetek együttműködése révén ezen a területen szép eredményeket értek el.

A CSKP XIV. kongresszusa és az SZLKP kongresszu sa döntéseit a nemzetiségi kultúra területén megvalósítandó nagy jelentőségű „A nemzetiségi kultúrák és a nemzetiségi kulturális szövetségek tévé kenysége további koncepciója“ néven ismert dokumentum. Eb ben konkrét formában kijelöl ték az egyes szervezetek és intézmények feladatait a kulturális-népművelő tevékenység valamennyi területén. E koncepció megvalósításának további szakaszában biztosítani kell valamennyi érdekelt szerv és szervezet átfogó és koordinált befolyását annak érdekében, hogy növeljék a népművelési tevékenységet a nemzetiségi szempontból vegyes területeken és kialakítsák a feltételeket arra, hogy a magyar és az ukrán nemzetiségű dolgozók érvényesülhessenek a politikai, a gazdasági és a kulturális élet minden területén.

30 ÉVE SZABAD

BBBRBGKBZ központja

fFolytatás az 1. oldalról)

Ide, Bodrogköz központjába is beköszöntött a szabadság napja, mégpedig 1944. november

26-ám. Előkerültek a munkásmozgalom legjobb fiai álltai őrzött vörös zászlók. A városháza homlokzatán Is ilyen zászlót lengetett az őszi szél.

A nápnyúzó közigazgatási masinéria vezetői, kenyéradóik- kal együtt elmenekültek. A városban megalakultak a munkásfiatalom szervei, ezek Al-ek- szandr JakovLevics KRIKUN őrnagynak, a város és a járás szovjet katonai parancsnokának segítségével hozzáláttak a rend bel y reá 11 ításáboz.

A esi nős novemberi szél elől menekülve betérek GULYÁS Béla mérnöknek, a városi nem zeti bizottság elnökének irodájába. Mindketten élő tanúi vagyunk a 30 év előtti eseményeknek. Gulyás elvtárs már szinte a felszabadulást követő óráikban lisztséget viselt. A „Rí gó-ország" — így nevezték akkortájt a Bodrogközt — gazdasági ügyeinek lelkes, hozzáértő intézője, szervezője volt a meealaku H járási nemzeti bizottságon. Erre az időszakra így emlékezik:

— Harminc évvel fiatalabbak voltunk, akkor még a megoldatlannak tűnő problémákkal is könnyebben megbirkóztunk. Valóban „Rigó-ország“ voltunk. Még a kormány sem volt az ország területén, hiszen tőlünk harminc-ötven kilométerre még dúltak a harcok, de az élet követelt, cselekvésit parancsolt. Hideg volt, tüzelő kellett, amit a városhoz közeli „Erős“-erdőből utaltunk ki a lakosságnak. Felvásároltuk a dohányt és vágott állapotban áru sítottuk. Aknaszl almáról sóval rakott szekerek érkeztek, s a lakosságnak szétosztott só helyett egyéb élelmiszert, terményt adtunk cserébe. Adót szedtünk, bogy a nyugdíjasokat is fizetni tudjuk. Néhány hónapig saját erőnkből gazdálkodtunk. Csak akkor kaptunk pénzt, amikor az SZNT már a felszabadult Košicén székelt. Még ma is jól -emlékszem, alelnökétől, dr. Gustáv Husák elvtárstól — aki a belügyi megbízotti tisztséget is ellátta abban az időben — vettük ál az első pénzkiutalást, ötmillió koronára szólt. Aktatáskákban, lovaskocsival szállítottuk Helmecre a pénzt, oda vissza közel háromszáz kilométert tettünk meg.

Lassan ebben a városkában is megindult az élet, következtek a békésebb hétköznapok. Krikun őrnagy arról is gondoskodott, hogy hetente kétszer népmulatság legyen a kullúr- háziban. Feledhetetlen gondoskodást tanúsított a felszabadult város lakossága iránt ez a szigorú, de nagyon jószívű szovjet fiszt, aki ma a Dnyepropetrov- szki Kohókombinát mérnöke, és állandó kapcsolatot tart fenn Királyhelmec vezetőivel, kommunistáival.

Azóta három évtized telt el, ennyivel öregebbek lettünk, de gazdagabbak is. A városháza meleg irodájában Gulyás elvtárssal tovább forgatjuk az emlékezés kerekét. Együtt mérlegeljük, értékeljük, mennyire megváltozott a város és környékének képe, Bodrogköz székhelyéről szemlélve is. Innen nem messze, túl a Latorcán, a hazánk lőgjelentősebb energetikai központjává fejlődő vajáni hőerőmű pöfékelő kéményei figyelmeztetnek a végbemenő változásokra. Jól látszik Innen a liszacsernyöi átrakóállomás, ahol a csehszlovák és a szovjet nép baráti, mindkét fél számára előnyös és sokrétű együttműködése nap-nap után megvalósul, bővül.

A környező községek is „kitágultuk“, az ezerszámra menő mezsgyékkel határolt mezők helyén hatalmas • táblák jelzik a szocializmus és a szocialista mezőgazdaság jelenlétét.

A gazdag forradalmi, munkásmozgalmi múltú város arculata is megváltozott. Eriről Gulyás Béla elv társ, a vnib elnöke, a legalapvetőbb fejlődési szakaszokra kitérve, tájékoztatott. — Városkánk fejlődésére legjellemzőbb a lakásépítkezés. Aki városunkat megközelíti, már távolról feltűnnek a magas családi házak és lakónegyedek. Még szembetűnőbb a lakásépítkezés terén elért fejlődés, ha a város régi, alacsony házaival — a Gottwald utca alsó részén — összehasonlítjuk a modern lakóházakat. Ez a lendületes lakásépítkezés az ötvenes években kezdődött, állami beruházással 27 lakótömb épült. Az új lakónegyed első lakói 1956- ban költözködtek be az új lakásokba. Elkezdődött a szövetkezeti lakások és a családi házaik építésének gyorsabb folyamata. Eddig 207 szövetkezeti lakás és 113 új családi ház épült városunkban. A lakosság jelentős társadalmi munkájával több park létesüli az utóbi tíz év alatt, s az idén a magyar tannyelvű alapiskola tantestületének és diákjainak szorgalmából született a Gagarin nevét viselő további park.

Gulyás elvtárs a továbbiakban rámutatott, hogy az utóbbi évek folyamán több utcát korszerűsítettek, újakat építettek. Ez korántsem jelenti azt, hogy a városban minden utca rendben van. Ezen a téren is sok a tennivaló. Jelentősen növekedett a forgalom a városban, ezért vált szükségessé bevezetni a főutcán az egyirányú forgalmat. A sok autóbusz, egyéb gépjármű nagyon megviseli az utcák burkolatát. Helmec, autó- buszjáratokkal, Bodrogköz minden községével ősszé van kapcsolva. Ezenkívül innen autóbuszok járnak Kapósra, Vajáéba, Trebišovra, Kosicére, Pre- šovra, sőt a határon túli Miskolcra és Hajdúszoboszlóra is.

Mindketten egyazon véleményen vagyunk abban, hogy ez tulajdonképpen természetes folyamat, hiszen Királyhelmec — ha már nem is mint járási székhely — Bodrogköz kulturális és egészségügyi központja.

Például míg a felszabadulás előtt egy állami és egy egyházi iskolája volt Helmecnek, jelenleg közel kétezer kisebb-na- gyobb diák látogatja a város legkülönbözőbb iskoláit. A közeli napokban első évtizedes működését ünneplő, több mint 220 ágyas kórházat is naponta százak és százak látogatják.

A város egyre terebélyesedő, színvonalasodó kulturális életében jelentős szerepet játszik a CSEMADOK, a Nőszövetség, a SZISZ és a többi társadalmi szervezet. Külön elismerés illeti a CSEMADOK városi bizottságának az irodalom termékeinek közkinccsé tétele terén kifejtett szervezőképességét, sikeres munkáját.

Nehéz lenne egy Ilyen rövid visszapillantás keretében kitérni a város fejlődésének minden területére. Arra azonban még szeretnék választ kérni: vajon javult-e a helyzet a hosszú éveken át sok-sok problémát okozó munkaalkalom hiánya, s főleg a nők foglalkoztatottsága kérdésében ?

— Városunk területén a fel- szabadulás után felépített tejüzem, gépállomás, pékség, kórház, az itt székelő Járási Ipari Vállalat, a Közszolgáltatási Vállalat, a 37 különböző üzlet stb. aránylag elég jelentősszámú lakost foglalkoztat, nem beszélve a közeli átrakóállomásról, ahová naponta sokan eljárnak dolgozni. Mindez nem azt jelenti, hogy ezen a téren teljesen elégedettek lehetünk. Tovább keressük annak a lehetőségét, hogy az eddiginél még több munkaalkalmat teremtünk lakosaink számára. Ezért kerül sor a közeljövőben, a Sp. Nová Ves-i „Nový Domov“ leányüzemeként, egy új bútorgyár felépítésére. Talán mondanom sem kell— hiszen ha széjjelnézünk magunk körül, láthatjuk —, mennyivel jobban, emberibben élünk, mint ezelőtt. Az is köztudott dolog, mindez nem véletlen. A szovjet nép fiainak áldozatkész harca segítségével lettünk szabadok, az ő támogatásukkal Téphettünk a szocialista társadalom építésének útjára, s hogy eddigi munkánk mérlege kedvező, ebben is nagy érdeme van leghűségesebb barátunknak, a Szovjetuniónak.

KULIK GELLÉRÍ