Új Szó, 1974. november (27. évfolyam, 258-283. szám)
1974-11-22 / 276. szám, péntek
LEONYID BREZSNYEV ÚTBAN VLAGYIVOSZTOKBA NÉHÁNY Habarovszk — A távol-keleti Habarovszkba érkezett Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, Andrej Gromiko az SZKP KB PB tagja, külügyminiszter és a Brezsnyevet kísérő többi hivatalos személyiség. Brezsnyev november 23—24- én munkamegbeszélést tart Vlagyivosztokban Gerald Ford amerikai elnökkel a kölcsönös érdeklődésre számottartó kérdésekről. Az SZKP Központi Bizottságának főtitkára találkozott a távol-keleti határterületi és területi pártbizottságok első titkáraival. A találkozó alkalmával kialakult barátságos elvtársi beszélgetés során megvitatták a távol-keleti határterületek és területek pártéletét, az itt folyó gazdasági és kulturális építést, többi között a Bajkál—Amur vasútvonal építkezésének előrehaladását. « • « Vlagyivosztok kikötőváros, melynek térségében kerül sor a szovjet—amerikai csúcstalálkozóra, a szovjet Távol-Kelet jelentős ipari és tudományos központja. A mintegy fél milliós város pillanatnyilag több mint száz ipari üzemmel rendelkezik. A jelenlegi ötéves terv folyamán itt építik fel a Szovjetunió tudományos akadémiájának távol-keleti központját. Vlagyivosztok jelentős kikötő és az öbölbe befutó hajók tartják fenn a kereskedelmi kapcsolatokat többek között az Egyesült Államokkal, japánnal és több más országgal. Jelentőségét növeli az a tény, hogy itt ér véget az Európába vezető transz-szibériai vasúti magiszt- rálé. Más SORBAN MEGALAKULT AZ ÚJ GÖRÖG KORMÁNY Ford ma Szöulba látogat Tokió — Tegnap délelőtt elbúcsúztatták Tokióban Ford amerikai elnököt, aki három napot töltött a japán fővárosban és hivatalos tárgyalásokat folytatott Tanaka miniszterelnökkel. Ezzel lényegében befejeződött a japán—amerikai csúcstalálkozó. Ford elnök tegnap Kyotóba utazott, majd ma Osa- kából indul kőrútjának következő állomására, a dél-koreai Szöulba. Kissinger külügyminiszter hangoztatta, hogy a látogatás új fejezetet nyit a két ország történetében. A külügyminiszter szerint mindkét fél egyetértett abban, hogy Dél-Korea „biztonsága“ egyformán fontos Japán és az Egyesült Államok számára. Kijelentette, nincs olyan terv, hogy csökkentsék a Dél- Korcában állomásozó amerikai csapatok létszámát. Megismételte az amerikai álláspontot, amely szerint az Egyesült Államok megérti a japánok „nukleáris érzékenységét“, de ezt a kérdést csak a japán—amerikai biztonsági szerződés keretében hajlandó megvitatni. A japán ellenzéki pártok élesen bírálták a Tanaka—Ford találkozóról kiadott közös közleményt. Rámutatnak: a két kormány vezetői nem oszlatták el azt a gyanút, bogy az Egyesült Államok nukleáris fegyvereket szállít Japánba. A Japán Szocialista Párt hangsúlyozta, hogy a csúcstalálkozó valódi célja a japán,—amerikai katonai szövetség megerősítése és az amerikai „nukleáris pajzs“ fenntartása volt. A szocialisták véleménye szerint éppen ezért a csúcstalálkozó haszontalannak bizonyult a két ország népeinek baráti kapcsolatai szempontjából. A Japán Kommunista Párt szerint is a katonai szövetség megszilárdítása volt a cél, és a csúcstalálkozó főszereplői arra törekedtek, hogy elkenjék az amerikai nukleáris fegyverek Japánban való jelenlétének lényeges kérdését. Már Tanaka utódját keresik? A Ford-látogatás hivatalos részének lebonyolítása után ismét megélénkült a japán belpolitika. Egymás után tartják üléseiket a konzervatív párt különböző frakciói, hogy eldöntsék, ki legyen Tanaka pártelnök és miniszterelnök utóda. A miniszterelnökhöz közelálló források szerint Tanaka elhatározta, hogy hétfőn vagy kedden bejelenti lemondási szándékát. LEONYID BREZSNYEV, az SZKP főtitkára 1975. januárjának második felében hivatalos baráti látogatásra Irakba utazik. BOHUSLAV KUČERA, a Csehszlovák Szocialista Párt Elnökségének elnöke, a Szövetségi Gyűlés alelnöke pártja küldöttségének élén néhánynapos látogatásra Berlinbe érkezett az NDK Liberáldemokrata Pártjának meghívására. TODOR ZSIVKOV, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnöke Pahlavi iráni uralkodó meghívására tegnap hivatalos látogatásra Iránba érkezett. FOCK JENŐ, az MNK Minisztertanácsának elnöke hivatalos látogatásra Indiába érkezett. Delhiben Fock Jenő Indira Gandhi miniszterelnökkel folytat megbeszéléseket. STANISLAW GUEWA elnökletével plenáris ülést tartott a lengyel szejm. A napirenden a .15 éves (1990-ig terjedő) lengyel közélelmezési és mezőgaz- daságfejlesztési távlati program megvitatása és az 1975-ös népgazdasági terv megtárgyalása szerepelt. MIHAIL Z1MIANYINOVOT, a moszkvai Pravda főszerkesztőjét 60. születésnapja alkalmából a „Szocialista Munka Hőse“ címmel tüntették ki. Zimi- anyin 1965 szeptemberétől a Pravda főszerkesztője és egyben a szovjet újságírószövetség elnöke is. ZAID RJFÁI jordán kormányfő tegnap benyújtotta lemondását Husszein jordániai királynak. AI.DO MORO kijelölt olasz kereszténydemokrata miniszterelnök bejelentette, hogy a kereszténydemokraták és republikánusok részvételével kisebbségi kormányt alakít, melyet a parlamentben a szocialisták és a szociáldemokraták is támogatni fognak. Moro bejelentésével véget ért a 49 napig tartó olasz kormányválság. SZVARAN SZING Indiai hadügyminiszter a parlament alsóháza előtt tartott beszédében kijelentette, hogy nem egyeztethető össze az enyhülés folyamatával a CENTO-tömb nagyszabású haditengerészeti gyakorlata az Indiai-óceán északi részében. Athén — Csütörtökön délben Konsztantin Karamanlisz elnökletével megalakult az új görög kormány. A 19 miniszterből és 16 államtitkárból álló új végrehajtó testület nyomban megalakulása után letette a hivatali esküt Fedőn Gizikisz köz- társasági elnök és Szerafim érsek, Görögország prímása előtt. Az új Karamanlisz kormány csaknem kivétel nélkül a november 17 i parlamenti választásokon győzelmet aratott pártnak, az Űj Demokráciának a képviselőiből tevődik össze. A legfontosabb miniszteri tárcák tulajdonosai: a miniszter- elnök Konsztaíin Karamanlisz, a külügyminiszter Dimitriosz Blciosz, hadügyminiszter Evan geios Averoff, gazdaság- és tervegyeztetési miniszter Pana- jotisz Papaligurasz, igazságügy- miniszter Konsztantin Sztefana- ktsz, közoktatásügyi miniszter Panajotisz Zepposz és a közbiztonságügyi miniszter Szolon Ghikasz. FAHMI: Izrael fél a békeéríekezletföl Kairó — Iszmail Fahmi egyiptomi külügyminiszter az Al Musszavar című magazinnak adott interjújában kiemelte, hogy az egyiptomi—szovjet kapcsolatok húsz éves múltra tekintenek vissza és az egyiptomi válság minden területén éreztetik hatásukat. Annak a véleményének adott kifejezést, hogy semmi sem akadályozza e kapcsolatok fejlődését. Bizonyság erre Brezsnyev januárra tervezett kairói látogatása, amelyben az az eltökélt szándék fejeződik ki, hogy a Szovjetunió továbbra is jó kapcsolatokat kíván fenntartani Egyiptommal. Az egyiptomi—amerikai kapcsolatokról szólva kifejtette, hogy Egyiptomnak nem áll érdekében az Egyesült Államok mellőzése, figyelembe véve annak nemzetközi súlyát és Izraelre gyakorolt befolyását, ezért akkor sem szakadt meg az érintkezés, amikor nem volt diplomáciai kapcsolat a két ország között. Egy újabb Izraeli—arab háború valószínűségét mérlegelve a külügyminiszter kijelentette, hogy az izraeli politika ismeretében számolni kell ezzel a lehetőséggel. „Ogy tetszik —? mondta — az izraeli vezetők nem hisznek abban, hogy a bé- ke biztosíthatja országuk jövőjét, s ezért nem törekednek a béke megvalósítására. Erről tanúskodik az a tény, hogy félnek a békeértekezlettől, hogy nem beszélnek sem békéről, sem tárgyalásokról, sem Geaií- ről ... igazi békéről csak akkor lehet szó a térségben, ha Izrael megváltoztatja politikai filozófiáját. A béke feltétele egyfelől a megszállt arab területek teljes kiürítése, másfelől a palesztinai egzisztencia izraeli elismerése. Izrael* nek be kell bizonyítani, hogy hajlandó a béke megvalósításé* ra és ki kell nyilvánítania, hogy hajlandó elmenni Genfbe“, NEM NYUGSZIK A PORTUGÁL REAKCIÓ Lisszabon — „Többszáz al- bernoai földműves munkanélküli, miközben nagy földbirtokok parlagon hevernek, mert tulajdonosaik nem akarják megművelni őket“ — írtak a portugállal Alentejo-megye községének földművesei a polgári kormányzóhoz intézett levelükben. Az alentejői földesurak mesterséges munkanélküliséget teremtve akarják kiélezni a társadalmi feszültséget és a demokratikus kormány ellen hangolni a parasztokat, — mulattak rá levelükben az albernoai földművesek. A dolgozók olyan intézkedéseket követelnek a hatóságoktól, amelyekkel rákényszerítheti k a nagybirtokosokat a termelésre. A gyarmati rendszer felszámolása és a gyarmati háborúk megszűntetése miatt vádolta a portugál kormányt a Szociáldemokrata Centrumpártnak (CDS), a finánctőke egyik legjobban szervezett politikai csoportosulásának több aktivistája az ország különböző vidékein tart- tott összejöveteleken. PÁRIZSBAN december 9-én és 10-én tartják meg a Közös Piac csúcsértekezletét. Ezt megelőzőleg november 25-én külügyminiszteri szinten előkészítő ülést tartanak. 1974. XI. 22. A negyedik legújabbkori szovjet—amerikai csúcs- találkozó helyszíne — a szovjet Távol-Kelet legfontosabb ipari központja és kikötője — önmagában Is elég nagy vonzerőt jelent az újságírók számára. Vlagyivosztok azonban ráadásul még a legnagyobb szovjet hadikikötők közé Is tartozik. Valószínűleg ezzel függ össze azoknak a tudósítóknak a csalódása, akik ezúttal nem lehetnek jelen a nemzetközi diplomáciai élet e fontos eseményének színhelyén. Ebben a szerencsében a felek közötti megállapodás alapján most csak negyven szovjet és negyven amerikai újságíró részesül. Leonyid ■ Brezsnyev, az SZKP főtitkára és Gerald Ford, az Egyesült Államok elnöke Vlagyivosztok mellett, az Amuri öböl partján, fenyőligetek közé épült szanatóriumi övezet villáiban találkozik szombaton, november 23-án. A „mini csúcs“, amint ezt a találkozót elkeresztelte a világsajtó, valóban rövid lesz, mindössze 24 óráig — délutántól-délutánig — tart majd. Éppen ezért érdemel figyelmet az a körülmény, hogy a „sok hűhó semmiért“ gyanúja, mely pedig már nem egy esetben kísértett a nyugati sajtóban a szovjet—amerikai csúcstalálkozók előtt, most fel som merült. A szovjet—amerikai közeledés politikája már túlontúl sokat adott a nemzetközi enyhülés politikájának ahhoz, hogy meg lehessen kérdőjelezni a folytatására irányuló törekvések létjogosultságát. Ezen kívül a vlagyivosztoki találkozónak pontos és határozott funkciói vannak. Minthogy a szovjet—amerikai közeledés politikájának folyamatosságát a Nixon—Ford őrségváltás után szóban (s mint az amerikai külügyminiszter három héttel korábbi moszkvai látogatása mutatta) a gyakorlatban Is mindkét fél megerősípontjából kedvezőtlen eredményeket hoztak. A legutóbbi csúcstalálkozó eredményei azonban éppen azt példázták, hogy az amerikai belpolitikai harcok nem befolyásolják lényegesen az elnök külpolitikai ténykedését, mely mindkét párt részéről támogatást élvez. Mindenesetre szovMOSZKVAI TUDÓSÍTÁS Folytatás Vlagyivosztokban tette a tét most kimondottan a személyes rokonszenv. Mindkét partner arról kíván meggyőződni, hogy a másik fél személyes tulajdonságai, diplomáciai, államférfiúi felkészültsége, politikai nézetei és képességei megfelelőek-e a Brezsnyev és Nixon viszonylatában már egyszer kiépített és kipróbált munkakapcsolat fenntartására. Ebben a tekintetben — Ford személye tekintetében — a szovjet diplomáciának két. bizonyos fokig egymással ellentétes tényezővel kell számolnia. Az egyik Ford egyéni magatartása, amelyet a Moszkvában kialakult vélemény szerint a Nixon-vonal folytatásának őszinte szándéka jellemez, s ez a tényező feltételezi, hogy az új elnököt teljes bizalommal fogadják szovjet földön. A másik az elnök belpolitikai helyzete, melyre kétségkívül hatással voltak az Egyesült Államok folyamatosan súlyosbodó belső gazdasági és szociális problémái, a Fehér Házat érő bírálatok, s a legutóbbi választások, melyek a kormánypárt szénijét részről az amerikai belpolitikai kérdéseket tudatosan kirekesztik a két ország viszonyainak meghatározó elemei közül, jóllehet magától értetődőnek tekintik, hogy az Egyesült Államok elnöke nem köztársaságpárti érdekek képviseletében tárgyal az SZKP főtitkárával, aki egyébként maga is a Szovjet Legfelső Tanács Elnökségének tagjaként és az Elnökség meghatalmazásával képviseli a szovjet népet (s nem csupán a 15 millió szovjet kommunistát) a békeoffenzíva korszakának diplomáciai csúcstárgyalásain. A csúcstalálkozó közeledtével sokasodó nyilatkozatokból, a szovjet kommentárokból bizonyosra vehető, hogy a munka- megbeszélés egyes számú témája a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozása lesz. Egy héttel Vlagyivosztok előtt Tolubko hadseregtábornok, a szovjet rakétacsapatok főparancsnoka, honvédelmi miniszterhelyettes újból megerősítette, hogy a Szovjetunió — szigorúan ragaszkodva az 1972ben létrejött ideiglenes SALT- megáillapodás betűjéhez és szelleméhez — az utóbbi két és fél évben egyetlen földbe épített rakétakilövőállást sem hozott létre, nem telepített újabb elhárító rakétákat, nem fejleszt ki újabb interkontinentális ballisztikus rakétatípust, s nem tervezi mozgó kilövőállások építését sem. Jóllehet Tolubko ezzel maga is cáfolta a szovjet rakétaépítő tevékenység fokozódásával kapcsolatos vádakat, egyben elismeréssel emlékezett meg arról, hogy ugyancsak Ford közelgő útjával összefüggésben ebhez hasonló cáfolatok hangzottak el a Pentagonban is. Ugyanakkor Ford elnök november 15-1 sajtóértekezletén magabiztosan beszélt arról, hogy megvan a lehetőség a SALT-2 tárgyalások szélesebb alapokra helyezésére, miután a hatalomrajutűsa óta eltelt első három hónapban sikerült előrehaladást elérni a tárgyalásokon. A SALT-tárgyalások politikai támogatásának megerősítése (a legderűlátóbb értékelések szerint egy új, tízéves SALT-egyez- mény alapelveinek kidolgozása) mellett a vlagyivosztoki csúcs napirendjén egész sor olyan kérdés szerepel majd, amelyekről a két államférfinak a rendelkezésre állő néhány órában érintőlegesen legalább véleménycserét kell folytatnia, részben a két ország kapcsolataiban betöltött lényeges szerepük (a gazdasági kapcsolatok helyzete általában, szovjet- Szibéria és a Távol-Kelet fejlesztésének előmozdítása közös gazdasági vállalkozások segítségével, az amerikai kereskedelmi vámok eltörlése, a hitel- politika javítása), részben mindkét ország külpolitikájában elfoglalt kulcspozíciója (a közel- keleti rendezés lehetőségei az ENSZ palesztinai vitája és Kissinger hetedik körútja után, az európai biztonsági konferencia harmadik szakaszával kapcsolatos álláspontok végleges tisztázása, a bécsi haderöcsökken- tési tárgyalások helyzetének áttekintése) miatt. A világpolitikai kérdések, különösképpen a nemzetközi konfliktusok esetében a főtitkár és az elnök közötti bizalom, s rajtuk keresztül a fokozódó politikai megértés és a béke javára való együttműködés szándékának erősödése a két nagyhatalom között nem kevésbé fontos, mint maguk a politikai elhatározások, melyeknek többségükben amúgy is tovább kell érlelődniük az újabb találkozásig. Szovjet részről az enyhülés megmásíthatatlanságának követelményét egyébként sem csupán a nemzetközi konfliktushelyzetek kiküszöbölésére értik, hanem az újabb konfliktusok kialakulásának megakadályozására is. A Novoje Vremja című moszkvai külpolitikai hetilap ennek az álláspontnak a magyarázataként nemrégiben egyetértéssel idézte a New York Times vezércikkét, mely szerint 1973 őszén a szovjet— amerikai együttműködés erősítésének iráftyzata elősegítette a közel-keleti konfliktus visszafogását, de nem volt elég szilárd ahhoz, hogy a válságot teljesen meghiúsítsa. BOKOR PÁL
