Új Szó, 1974. november (27. évfolyam, 258-283. szám)
1974-11-19 / 273. szám, kedd
VÁLASZ OLVASÓINKNAK Nyugdíjügyekben M. A.: Mivel négy gyermeket nevelt fel (1942, 1945, 1950, 1953), a hároméves korukig való gondoskodás és nevelés címén 4X3, azaz 12 évet kell pótidőként beszámítani az öregségi nyugdíjhoz szükséges 25 ledolgozott évbe. A négy gyermekére való tekintettel a nyugdíjkorhatár ön számára 54. életévének betöltése. Tehát még két év hiányzik ennek eléréséig. A nyugdíját a nyugdíj- igény megnyílása előtti utolsó 10 vagy 5 év átlaga szerint kell kiszámítani, aszerint, melyik átlag kedvezőbb az ön számára. Ha az eddigi, illetve további 2 évben alkalmi és Idénymunkával nem szerezné meg a még szükséges 13 évet, az öregségi nyugdíj eléréséhez még annyit kellene dolgoznia, hogy meglegyen az előírt 25 éve (beleszámítva az említett 12 év pótidőt). Mivel ön 4 gyermeket nevelt fel a 25 év ledolgozása nélkül, 60. életéve betöltésével szerezhetne igényt aránylagos öregségi nyugdíjra, feltéve, hogy addig legalább 20 beszámítható éve lesz (beleértve a 12 év pótidőt is). A rendes és aránylagos öregségi nyugdíj további feltétele, hogy az igény keletkezésének időpontjában még dolgozik, illetve nem telt el hosszabb idő mint két év a munkaviszony megszűnésétől. Őszi rózsa jeligére: Teljes nyugdíja mellett az efsz-ben dolgozott rövid ideig tartó munkaviszonyban (180 munkanap 1 évben). Az ilyen rövid Ideig tartó, egy évben megengedett munkaviszony (a szövetkezetben munkatevékenység) nincs a nyugdíjas életkorához kötve. Ha egészsége bírja és kedve van, és munkájára igényt tartanak, tovább is köthet egy naptári évben 180 nap idejére rövid ideig tartó munkaviszonyt teljes nyugdíja folyósítása mellett. Állandó jellegű munkaviszonyban a teljes nyugdíj folyósítása mellett akkor dolgozhatna, ha havi keresete nem haladná meg a 800 koronát. Ha az efsz-ben vállalna állandó jellegű munkatermelékenységet, dolgozhat magasabb havi keresetért is, de erre az időre nyugdíját csak 1000 korona összegig folyósítanák. L. J.: ön magasabb életkorára és korlátozott mozgási képességére való tekintettel csupán a Járási nemzeti bizottság járadékosztályánál folyamodhatna tehetetlenségi pótlék Iránt (príplatok za bezvládnosť). Ez önkéntes juttatás, amelyre senkinek sincs perelhető igénye. Időnkénti alkalmi kisegítést a hnb juttathat az erre előirányzott alapjából (tüzelő, élelmiszerutalvány). A helyi nemzeti bizottság szociális osztályán kérhet olyan segítséget is, hogy szociális gondozó segítsen a nehezebb (nagyobb súlyú) bevásárlásoknál. Munkajogi ügyetkbetn E. L.: Az SZSZK Egészség- ügyi Minisztériumának Z— 7500/1971—B-2 sz. és 1971. július 23-í keltezésű fizetési rendelete 3. §-ának b) bek. értelmében a rendelet által előírt gyakorlat idejébe (az ön esetében az első 5 évi gyakorlat idejének magyarázatáról van szó) teljes idővel kell beszámítani az egészségügyi dolgozói beosztás, vagy rokonszakma idejét. Az idézett rendelkezés értelmében fele arányban kell beszámítani az egyéb tevékenység idejét. A magasabb fizetési osztályba való besorolás szempontjából a gyakorlat idejébe be kell számítani az idézett előírás 4. bek. értelmében a vezető funkció idejét, ha ahhoz szükséges volt az egészségügyi szakképzettség, a közfunkció ellátásának idejét, a szülési szabadság és a meg- hosszaobított szülési szabadság idejét, a tényleges katonai szolgálat és katonai gyakorlatok idejét, az ellenállási mozgalomban való részvétel idejét (az 1946/255 sz. törvény szerinti igazolás alapján). A fentiek értelmében a munkaadó vállalat helyesen magyarázza önt illetően az említett rendelkezést: a VSZ-n eltöltött egy évéből fél évet számít be, és beszámít minden időt 1970. július 1-től kezdve, tehát az előírt 5 évet 1974 végével szerzi meg és így 1975. január 1- től lesz igénye a magasabb fi zetési osztályba való besorolásra. Ezt a besorolást csak kivételesen hoszabbíthatná meg egy évvel az intézet igazgatója abban az esetben, ha a kérdéses dolgozó nem dolgozott kielégítően. A szabadság és betegbiztosítás szempontjából minden korlátozás nélkül kell beszámítani a ledolgozott időket és pótidő két, de ezen az alapon nem lehet kérni a külön rendelettel szabályozott fizetésemelési besorolást. O. B. A dolgozó szabadságát a munkaadó vállalat határozza meg a szabadságtervezet alapján, amelyet az üzemi bizottság beleegyezésével dolgoznak ki. Ön ugyan kérte a szabadságot a kérdéses napra, de nem tűnik ki, kérésének eleget tettek-e? Nemleges elintézés esetében a szabadságnak a dolgozó részéről való egyoldalú merítése igazolatlan távoliét nek tekintendő még akkor is, ha egyébként még nem merítette ki évi szabadságát. A munkaadó vállalat az igazolatlan távollétért csak akkor jogosult egy napért 1—3 nap szabadság levonására, ha a kérdéses távollétet előzetesen az üzemi bizottság is igazolatlannak tekintette (a szabadság le vonása az üzemi bizottság beleegyező döntése alapján a gazdasági vezetőség hatáskörébe tartozik). Érdeklődje meg, hogy az üzemi bizottság ho- zott-e a munkatörvénykönyv 1965/66 sz. végrehajtási rendelete 16. §-a 2. bek. értelmében a szabadság levonására vonatkozó beleegyező döntést. Ha nem hoztak, az üzemi bizottságon keresztül kérje a kérdés méltányos elintézését. A családi pótlékról szóló 1968/ 88 sz. törvény 22. §-a 2. bek. f) pontja értelmében, ha igazolt távollétről van szó, amelyet a vállalat legfeljebb három munkanapra engedélyez bet, igénye lenne a kérdéses hónapra családi pótlékra. Ugyancsak Igénye lenne a családi pótlékra, ha a szabadságmerí tés kérdéséi utólag tisztáznák, ellenkező esetben akárcsak egy műszak igazolatlan elmulasztása miatt elveszítené a kérdéses hónapra igényét a családi pótlékra. V. J.: A munkatörvénykönyv 54. §-a értelmében a dolgozó akkor szüntetheti meg írásban adott felmondással uzonnali hatállyal munkaviszonyát, ha orvosi igazolás alapján egészsége súlyosabb veszélyeztetése nélkül nem dolgozhat tovább és a munkaadó vállalat az ilyen igazolás kézbesítése után 15 napon belül nem osztotta be más, egészségi állapotának megfelelő munkára. Ezen a jogalapon adhatna a munkatörvénykönyv 51. §-a c) pontja értelmében életkorának megfelelően (20—30 év között 1 hónap, 30—40 év között 2 hónap, 40 év felett 3 havi felmondási idővel) írásbeli felmondást. Ha a vállalat az ilyen felmondás kézbesítésétől számított 15 napon belül nem adna be keresetet a járásbíróságon annak kimondása iránt, hogy nem forog fenn az állított törvényes felmondási ok, munkaviszonya a felmondási határidő elteltével megszűnik. Ha a munkaadó vállalat nem adná ki az igazolást a munkaviszony megszűntéről, joga volna ezt a járásbíróságon perelni és kártérítést Is kérhetne az esetleg elesett keresetéért (ha az igazolás nélkül nem tudna elhelyezkedni). G. I.: Az üdülési beutalót Illetően az üzemi bizottság hozhat esetleg olyan döntést — bár az ilyen határozat helyessége kétséges — hogy a kiutalást megvonja, de a prémiumot illetően legfeljebb nézetét tolmácsolhatja, mivel a döntés joga a vállalat vezetőségének hatáskörébe tartozik. A kollektív szerződésben garantált prémiumra igénye van akkor is, ha az év végével felmondása következtében munkaviszonya megszűnik. Az olyan prémiumot, amelyről az üzem vezetősége szabad mérlegelés alapján dönt, sikerrel nem perelhetné a járásbíróságon. Dr. F. J. TUDDNRNV á ÚJ IRÁNYZATOK AZ EPITESIPAROSÍTÁSBAN Az épílésiparosításon az építőipar olyan fejlesztését értjük, amely a helyszíni munkák nagymérvű csökkentését, az eddigi hagyományos módszerek helyett lényegében építésszerelési tevékenységgel történő minél nagyobb részének egy fázissal előbbre, előregyártó-ipari üzemekbe való áthelyezését, és a helyszínen megmaradó, illetve átalakuló építésszerelési tevékenység nagyfokú gépesítését jelenti. Ebből a meghatározásból következik az is, hogy mind az előregyártús, mind az építésszerelés fogalmát az eddigi gyakorlatra támaszkodó felfogásnál lényegesen szélesebb körre kell kiterjeszteni. Elöregyártáson nemcsak a vasbeton- és betonmunkák előregyártását, hanem minél több munkafolyamat (pl. vakolás, festés, mázolás, üvegezés, villanyszerelés, szerelvények elhelyezése stb.) üzemben, az építési helytől függetlenül végzett lebonyolítását értjük. Az építőipar a népgazdaság szerves része. Az építőiparral szemben támasztott igények nagy mértékben a népgazdaság egyes ágazatai fejlettségi szintjének változási követeleményeitől függnek. Az építőipar mindenkori fejlettségi szintjét jellemzi és egyben meghatározza az általános ipari háttér, illetve az ipar azon részének szintje, amelyre a korszerű építőiparnak szüksége van. Melyek a legdöntőbb célkitűzések az építés iparosítással kapcsolatban? Az építőipar által felhasznált félkésztermé kék sorozatban való előre gyártásának elengedhetetlen feltétele a széles körű méretegysége sítés. A fél késztermékek körének és egységes méreteinek kialakítását a szerkezetek és az épü- letszelelek {épületsejtek) minél szélesebb körű tipizálásával kell megalapozni. A két követelmény teljesítése esetén lehtető- vé válik a tágabb értelemben vett előregyártás- nál u nagysorozatgyártás. A nagy sorozatban gyártott egységes méretű típusszerkezetek vagy típus-éptiletszeletek (épületsejtek) felhasználása nemcsak az egy helyen nagy tömegben épülő, hanem a szétszórtan jelentkező (pl. mezőgazda- sági és középületek) építményeknél is gyorsít ja az építkezést és növeli a termelékenységet. Biztosítani kell a jéLjcésztermékek minél nagyobb készregyártási fokát, hogy a helyszínen — az építésiparosítás vázolt követelményeinek megfelelően — lényegében csak összeszerelés jellegű munkák maradjanak. A helyszíni építésszerelési munkák feltételeinek megkönnyítése a félkésztermékek, illetve az építmények fajlagos súlyának csökkentését is megkívánja, általában a szerkezetfejlesztés következményeként, az abszolút méretek célszerű növelése, a gazdaságosság és az építmény használati értékének fokozásával. Az építésiparosítás hangsúlyozottan veti fel a korszerű anyagok (pl. acél, üveg, műanyag stb.) és az azokból készített új szerkezetek alkalmazását. Az építéshelyek számának csökkentését az építéshelyen belül a munkaerő és a termelő- eszközök hely- és időbeli koncentrálását, továbbá a korszerű műszaki tervezést, valamint a legújabb termelésszervezési és munkaszervezési módszerek alkalmazását segíti a tömbösítés. Az építőiparban alkalmazandó acélszerkezetek, illetve az előregyártott vasbetonszerkezetek fejlesztési arányainak kérdésében az egységes vélemény kialakításához szükséges teljes körű műszaki-gazdasági értékelések részben még nem állnak rendelkezésre, részben még vitathatók. A fő fejlesztési irányokat, amelyek elterjesztésével az ismertetett célkitűzések megvalósíthatók, az alábbiakban foglaljuk össze. Előbb az új, most vagy a közeljövőben bevezetésre kerülő építési módokat ismertetjük, majd az ún. „hagyományos“ építési módokban bekövetkező fejlesztést. A panelos építési mód tömeges bevezetése á lakótelepeken indult meg. Célszerű az ezekkel egyidőben és egy építési helyen épülő középületek kivitelezését is panelos építési móddal megoldani. Ez az építési mód azonban alkalmas arra is, hogy fokozatosan bevezessék mind a közösségi, mind az ipari és mezőgazdasági épületeken. A panelos építési technológia megvalósításának bázisa elsősorban házgyári feladut és kiegészítéseképpen jelentkezik a poligonrendsze- rű gyártás. Ez az építési mód nyújtja a jelenlegi ismereteink szerint a legnagyobb termelékenységnövekedést, minthogy a teherhordó szerkezeteken kívül a felmenő szerkezetek a felületképzés munkáját is gyári technológiával oldja meg. Jelenleg és a legközelebbi időszakban a legelterjedtebb a blokkos lakásépítési mód. Később azonban aránya az állami kivitelezés területén csökkenni fog, és helyét a panelos építési mód foglalja el. Ez az építési mód alkalmas arra, hogy az eddigi igen szétszórt és nagy munka- igényű magánépítkezéseket korszerűsíteni lehessen. Öntöttfalas építési módot lehet alkalmazni magasházak kivitelezése esetén, ahol ezt a területfelhasználás és a városkép megkívánja. Az előre gyártott vasbetonvázas építési mód tipikus esete a nagysorozatú előregyártott elemek lakó-, közösségi és ipari, valamint mezőgazdasági épületeken való alkalmazási lehetőségének, amely egyúttal jelentős termelékenységnövekedést von maga után. A vegyes rendszerű építési mód kifejezetten magasházak részére, valamint középmagas épületeknél a házgyári kapacitások korszerű, termelékeny módon való kiegészítésére, egyéb ismétlődő feladatokra alkalmazható. Vezérgépe a kúszó toronyduru, belső teherhordó falrendszere nagytáblás, korszerű fémzsaluzatokkal kivitelezendő. összes többi szerkezetét üzemben célszerű előregyártani. A hagyományos építési módok és technológiák fejlesztési csoportjába soroljuk azokat az építési módokat, amelyek megtartása hagyományos jellegük ellenére is indokolt, valamint megfelelő szerkezeti és technológiai korszerűsítéssel termelékenység növekedés érhető el. Ide soroljuk a téglafalazatú függőleges teherhordó szerkezeteket. Egyrészt a különböző területeken jelentkező változó feladatok, másrészt a fennálló hazai téglagyári termelőbázisok indokolják a távolabbi tervidőszakban is ennek az építésmódnak a használatát. A fejlesztés elsősorban a falazóelemet érinti (üreges, kisebb súlyú, nagyobb méretű falazótégla, kéziblokk slb.). Az egyéb technológiák között elsősorban a monolitvasbetonszerkezetek építési technológiáját kell fejleszteni. Az állványozás új megoldásai és a zsaluzótábla-készlet korszerűsítése, az utólagos vakolás kiküszöbölése, a hegesztett beton acélhálók, valamint transzportbeton alkalmazása jelenti a termelékenység növekedés lehetőségeit. A műanyagok felhasználásának fokozása az építőiparban egyes területeken szintén átalakíthatja a hagyományos építési módokat, szerkezeteket és megjelenési formákat (padlók, lábazatok, falbevonatok, falburkolatok, cső- és eresz- csatorna kiképzések, vízvezetéki szerelvények, ajtó-ablakszerelvények, villamosszerelvé- nyek, tetőfödémek stb.). A műanyagok ismert, sok egyéb hasznos tulajdonsága mellett az időállósági követelmény az alábbi területeken teszi indokolttá a fokozott elterjedést: hangszigetelő alátétes padló- burkolások, műanyaghabok, PVC eresz- és lefolyócsatornák, pollsztirol, PVC-műunyagcsempék, latextípusú festékek, melegvíz szállítására alkalmas csövek, idomok, egyes szerelvények. BAKTÉRIUMOS KŐOLAJKUTATÁS Valamikor a kőolajlelőhelyek felkutatása jórészt abból állt, hogy felszíni kibúvások közelében végeztek fúrásokat olyan helyeken, ahol az olaj a mélyből apró repedések mentén a felszínre szivárgott. Az már a „jó szerencse“ kérdése volt, hogy az ilyen kutatófúrások nyomán sikerült e megtalálni a mélyben rejtőző olajkincset. A bányászatból nyert tapasztalatok és a földkéreg felépítésével foglalkozó tudomány — a földtan — fejlődése azóta lehetővé tette, hogy olyan területeken is sikerrel kutassanak kőolaj után, ahol közvetlen felszíni szivárgás nem volt megfigyelhető. Szovjet és amerikai kutatók kísérleteket végeztek bizonyos baktériumokkal abból a célból, hogy ezeket az apró élő szervezeteket a kőolaj- lelőhelyek felkutatásának szolgálatába állítsák. A következő elgondolásból indultak ki: az élő szervezeteknek legfontosabb alkotórésze a szénanyag, a szerves anyag (kémiai jele C), hiszen minden élő szervezet tartalmaz szenet, szerves anyagot. Ezenkívül természetesen más anyagok is szükségesek az életükhöz. A különféle szervezetek más és más módon veszik fel, hasznosítják a testük felépítéséhez vagy energiaforrásul szükséges szenet. Vannak olyan szervezetek, baktériumok, amelyek egyéb gáz alakú széntartalmú anyagokat, például metánt képesek szénforrásul felhasználni. A kőolaj pedig rendszerint különböző éghető gázokkal, többek között metánnal együtt fordul elő. Ezek a gázok a kőolajtároló rétegekből a kőzet apró repedései mentén felhatolnak a talaj felszínére. Azok a baktériumok, amelyek ezeket a gázokat szénforrásként hasznosítani tudják, nagyon érzékenyek és még az ilyen kis mennyiségű metán jelenlétében is fejlődni tudnak. Kézenfekvő volt feltételezni, hogy ahol metánt vagy egyéb éghető gázokat hasznosítani tudó baktériumok élnek a talajban, ott a mélyben valamilyen gáz- vagy kőolajlelőhelynek kell lennie. A baktériumos kőolajkutatási módszert különösen Kuznyecov és Mogilevszkij szovjet kutató fejlesztette ki. Mogilevszkij például több mint félmillió négyzetkilométernyi területet vizsgált meg ezzel a módszerrel. A bakteriológiai kutatási adatokkal jellemzett területek közül később 16 helyen fúrásokat is végeztek. Ezek közül tízben iparilag hasznosítható olaj- és gáztelepet találtak, három esetben az olaj olyan kis mennyiségű volt, hogy nem volt érdemes kitermelni, három esetben pedig a baktériumos jelzés nem Igazolódott be. Viszont minden esetben, amikor a későbbi fúrások valamelyes gáz vagy kőolaj jelenlétét kimutatták, a baktériumos vizsgálatok Is pozitívak voltak. Mindezek az eredmények természetesen nem jelentik azt, hogy az eddig használatos geofizikai és egyéb kőolajkutatási módszerek elveten- dők, csupán arról van szó, hogy a bakteriológiai kőolaj kutatási módszer nagyon olcsó és alkalmas arra, hogy előzetes tájékoztatást nyújtson egy adott terület részletes geofizikai vagy akár költségesebb fúrásos vizsgálatához. Idj) 1974. XI. 19.
