Új Szó, 1974. november (27. évfolyam, 258-283. szám)
1974-11-03 / 44. szám, Vasárnapi Új Szó
5 1974 XI. 3. Amikor szombaton elindultam a Prágai Fučík Park felé, ki tudja miért, hirtelen megbénult a városi közlekedés. Az arra járó villamosokat minden magyarázat nélkül másfelé terelték. Egyéb lehetőség hiányában, kénytelen-kelletlen gyalog vágtam neki a hosszú útnak, de nem bántam meg. A másfél órás időveszteség miatti bosszúságomat a lengyel kiállítás benyomásai teljesen elfeledtették ve- lefn. A szocialista Lengyelország egyik legnagyobb külföldi kiállítása — a prágai — 22 000 négyzetméternyi területen 6500 exponátumával dióhéjban mutatja be északi szomszédaink három évtizedes munkaeredményeit. Az udvaron felsorakozó építő- és építkezési gépek, a tonnás daruk vagy akár a hidraulikus kotrógépek lengyel barátaink műszaki felkészültségére vallanak. Ez utóbbiakat már két évvel ezelőtt kezdték gyártani, de négy esztendő sem telt el azóta, hogy a termelésben meghonosították e modern hidraulikus szerkezeteket. Ma már a kotrógépek automatizálásával és távirányításával kapcsolatos problémák megoldásán fáradoznak. Az autóipart elsősorban a nálunk is jól ismert lengyel Fiat gépkocsik képviselik a kiállításon. A legfiata- labbal közülük — a Fiat-125 P jelzésűvel — mentőautó formájában találkoztunk. Ogy rendezték be, hogy az orvosi beavatkozásra szükség esetén útközben Is lehetőség nyíljon. Számos csodálója akad a Fiat—126 P jelzésű kocsinak is, melyre egy N— 126 típusú, négyszemélyes család részére kényelmes férőhelyet biztosító kemping-pótkocsi kapcsolható rá. Kétségtelen, hogy minden turista vágyálma ez az egyszerűen kezelhető, csinosan és praktikusan berendezett mozgó „szálloda“, mellyel az elszállásolással kapcsolatos nehézségek és kiadások is megtakaríthatók. A mezőgazdasági gépeket körülvevő tömegben nem könnyű megközelítenem az idei brnói nemzetközi vásáron aranyérmet nyert Bizon-Gigant gabonakombájnt. Ezzel a világszínvonalat megütő berendezéssel a búzán, árpán, rozson és zabon kívül az olajosfélék, sőt a hüvelyesek is betakaríthatok. Cséplőberendezésének teljesítménye másodpercenként eléri a 10—12 kg-t, úgyhogy 10 óra leforgása alatt 20—30 hektárról takarítja be a termést, még akkor is, ha a termés hektáronként meghaladja a 80 mázsát. Kísérőmtől megtudom, hogy a Gigant még a kedvezőtlen légköri feltételek, pl. a levegő 30 százalékos páratartalma esetén is megbízhatóan működik. A megrende- • lő kívánságára a technika legkorszerűbb vívmányai szerelhetők a kombájnra. jó szolgálatot tesz pl. a fekvő gabona emelésére és begyűjtésére hivatott szerkezet, vagy a kukoricát betakarító adapter, valamint a magveszteséget nyilvántartó elektronikus mérőkészülék is. A szakemberek körében élénk érdeklődésnek örvend a KS—IS típusú önműködő vágógép, mely a zöld takarmány betakarítására szolgál. Óránkénti teljesítőképessége a 60 tonnát is meghaladja. Érthető tehát, hogy a tavalyi budapesti nemzetközi mezőgazdasági kiállításon a gépet ezüstéremmel, az idei plovdivi nemzetközi kiállításon pedig aranyéremmel tüntették ki. A szabad térségen még számos, az országaink közti munkamegosztást szemléltető gép vonja magára a figyelmet. Ám az idő szalad, a Kongresszusi Palotában még sok a látnivaló. A csarnok középpontjában a mai Lengyelországnak a KGST-ben betöltött szerepével ismerkedünk meg. Ez csakúgy, mint Lengyelország és Csehszlovákia gazdasági együttműködése a több száz színes diapozití von közvetített tv-műsorokon kísérhető figyelemmel. A világ legnagyobb épületének modelljét, a Kongresszusi Palota jobb szárnyában helyezték el. A 646 m magas gabini rádiótornyot hihetetlenül rövid időn belül, alig 15 hónap alatt építették fel és az idén már át is adták rendeltetésének. Ennek köszönhető. hogy a varsói rádió műsora az egész országban, sőt nálunk is tökéletesen hallható. Köztudott, hogy Lengyelország ma két villanyerőművet is épít Csehszlovákiában: a 800 mW teljesítményűt Tušimicén és egy 400 mW-osat Poče- radyban. Jövőre pedig Mélniken egy 500 mW-os erőmű építését is megkezdi. Munkálatai a kozieniczei 4 turbinás, 800 mW-os erőmű építésével szerzett tapasztalatok alapján folynak — modellje a kiállításon is látható —, melyet a korszerű technológia alkalmazásával alig egy év alatt helyeztek üzembe. — Az ipari technológiai eljárások komplex automatizálásának a* módszere nemcsak a kohászatban, a bányászatban és az energetikában alkalmazható sikerrel, hanem a kémiában és a közlekedésben is — olvassuk az egyik feliraton. Ez az „S“ típusú rendszer — kísérőm magyarázata szerint — a lengyel gyártmányú MKJ—25 típusú önműködő mini-számítógép segítségével egyesíti a központilag irányítható és ellenőrizhető technológiai folyamatokat. A kiállítás a Lengyelországban épült vagy korszerűsített komplex Ipari üzemek sikeres exportjáról is beszámol, melyek közül több százzal találkozunk a világba'n. Csehszlovákiában ma négy lengyel kénsavgyár [további kettő épülőfélben van), két nagy cukorgyár, egy cigarettapapír-, egy papírlemez- és egy fenolgyár van üzemben. Ez a mai helyzet. Aki arra kíváncsi, mit hoz a jövő, az az expozíción felsorakoztatott számos lehetőségből is következtethet a válaszra. Az automatizált cukorgyárak kicsinyített másainak társaságában élelmiszeripari üzemek, papírgyárak, fagya pot-lemezgyárak stb. modelljei kínálgatják magukat nagy választékban. Érthető, hogy külkereskedelmi vállalataink képviselői nem henyélnek. Megbeszéléseikre és megrendeléseikre már a kiállítás megnyitásé nak első napján sor került. így pl. a Pragoinvest a Polimex-Cekop vállalattal kötött szerződést. Ennek értelmében Lengyelország 61000 köbméter térfogatú hűtőházat szállít Csehszlovákiának, melyben a mínusz 30 fokra lehűtött húsáru 7 m magasságig lesz tárolható. A Technoexport is a már említett lengyel külkereskedelmi vállalatától várja egy keményítőgyár technológiai berendezésének a leszállítását, mely napi 600 tonna burgonyát dolgoz fel. A Bratislavai Omnia megrendelésére az első ezer korszerű Polar—62 típusú szobabútornak is beillő, csinos, barna lengyel jégszekrény még ebben az évben megjelenik piacunkon. Ez azonban csak a kezdet, mert a jövő év folyamán szerződésünk értelmében további 9000 darabot várunk hazánkba. A lengyel divat lakosságunk körében rendkívül népszerű. Ezért a fo kozódó kereslet kielégítésére egyre több kötöttáru és főleg konfekció, a kiállításon is megtekinthető elegáns kabátokat, sportöltönyöket, női ruhákat és fiúnadrágO'kat importálunk. De térjünk vissza, ha röviden is, a Kongresszusi Palota jobb szárnyába, a hajómodellek közé. hogy a korszerű alkotásokat gondolatban összehasonlítsam az eredetikkel, amelyeket a gdanszki és a gdinai kikötőben jártamkor láttam. Ez azért is érdekel, mert Ismeretes, hogy a mi tengerészflottánk 65 százaléka a lengyel hajógyárakban lát napvilágot. És mert a lengyel kikötőkben nyújtott szolgáltatásoknak is nagy hasznát vesszük. Itt látható a mai lengyel hajóipar büszkeségének modellje is, a 105 000 tonnás Bugyonnij, melynek 43 tonna súlyú hajtómotorja állítólag csak részletekben férne el a Kongresszusi Palotában. Ám lehetetlen egyetlen riport keretében részletesebben beszámolni a megmunkáló és textilgépekről, Lengyelországnak az elektrotechnikában elért eredményeiről is. Az egészségügyben vagy a tudomány többi ágaiban használt készülékek küldetése csakúgy, mint a Kongresszusi Palota bal szárnyában elhelyezett, általános érdeklődésnek örvendő közszükségleti cikkek ismertetése ugyancsak külön írást igényelne. Tagadhatatlan tény, és erről a kiállításon mindenki meggyőződhet, hogy a Lengyel Népköztársaság kitűnő gazdasági eredményei nem hasonlíthatók a háború előtti visszamaradt ország szegényes eredményeihez. Dolgozóinak tevékenysége ma az egyre fokozódó társadalmi és gazdasági igényekhez alkalmazkodva a kulcsfontosságú problémák tudományos úton történő megoldására irányul. Nem kétséges, hogy e gyorsan fejlődő országnak — a KGST tagországok segítségével — ezt az igyekezetét is siker fogja koronázni. KARDOS MÁRTA Varsó, 1974 március. Gusláv Husák elvtárs, a CSKP KB fűtitkára és Edward Gierek, a LEMP KB első titkára a lengyel főváros megtekintése közben. A gdinai kikötőben mindig nagy a forgalom. A hatalmas tengeri kikötőben évente körülbelül 13 millió tonna árut raknak át. Az építőipari ás az útépítő gépek gyártásában Lengyelország világviszonylatiban a 8. helyet foglalja el. A felvétel a Huta Stalowa Wola vállalat „Mamut“ rakodógépét ábrázolja. Az 1969—1974-es években a lengyel szakemberek segítségével sok kilométer út épült hazunkban. A felvételen a Vrchlabí—Spindlerűv M-i/n útszakasz építése.
