Új Szó, 1974. november (27. évfolyam, 258-283. szám)

1974-11-17 / 46. szám, Vasárnapi Új Szó

»Hóköz más Duna menti falvaihoz hasonlóan Kolárovónak (Gútánakj is a felszabadulás hozta meg a további fejlődés lehetőségét. Az .1965-ös árvíz okozta vesztesége­ket rövid idő alatt kiheverte, s 1967. november 1-én várossá nyil­vánították. Jelenleg 11 000 lakosa van, de további települések: Nagysziget, Pacsérok, Nagygúta és Császta (összesen kb. 3000 lakossal) is hozzá' tartoznak. Mindezzel a rohamos fejlődés is kéz detét vette, korszerű lakónegyedek és középü letek épültek, bővült a szolgáltatások hálózata. Itt működik hazánk legnagyobb földmfivesszövet- kezete. A mezőgazdasági termelés koncentrációja és a gépesítés jelentős mennyiségű munkaerő1 szabadított fel, akik a helybeli lehetőségek híján másutt kerestek munkát. Az ,,ingázás" megszüli tetése is egyik oka volt annak, hogy megkez dődött a varos iparosítása, ami kedvező félté teleket biztosit a környékbeli települések és fíi 1 vak lakossága számára. A kisebb helyi üzemek mellett az utóbbi há­rom-négy évben két nagy beruházás megvalósí tásáia került sor. Az asztalosüzemben, ahol nagyszámú szobabútort is fognak gyártani, még nem kezdődött meg a próbaüzemelés, jelenleg az építési és szerelési munkálatok folynak. Másik létesítmény a Považská Bystrica-i Gép­gyár Klement Gottwald nevét viselő gútai üze­me, melynek igazgatóját, Ján Jány elvtársat még a vnb elnökeként ismertem meg. Az üzem be indulásának körülményeiről tőle kértem tájékoz­tatást — A motorkerékpárokat gyártó üzem alapkő vét 1969-ben helyeztük el. Az építési munkála­tok két szakaszban folynak, az első 98 millió koronás beruházást igényel, ebből az építési költségek 40 milliót tesznek ki. Ezen a szaka szón már teljes üzemelésnek kellene lenni, de a komáromi Hydrostav vállalat késik az átadás­sal. A Kovopró'jekt Bratislava tervei alapján, az 50 milliós beruházást igénylő második szakasz A nsapágygyártó részlegen már folyik a termelés A csarnok vegén automatikus esztergapadok sora áll. Nagy János fiatal szakmunkás egyedül kezel négy hazai és egy német gyártmányú gé­pet. — Nem sok ez egy embernek? — Megszok­tam már — hangzik a válasz —, ezt megelőzően öt évig dolgoztam Považská Bystricán. Ott hét )án Jány, az új üaem igazgatója Látogatás a kolárovói motorkerékpárgyárban építéséhez 1976-ban fogunk hozzá, s a tervek szerint 1978-ban az utolsó simításokkal is készen kell lennühk. Az első szakaszban felépült 10 000 négyzetmé­ter alapterületű munkacsarnokban, a már emlí­tett szerelési munkálatok késése miatt csak részleges üzemelés - folyik. A szakemberek képzé­sére még 1968-ban gondoltunk, 40 ipari tanulót küldtünk Považská Bystricára, s azóta már 160 fiatal sajátította el a mesterséget. További 150 munkást küldtünk betanulásra, s hogy a gyakor­lati oktatást itt helyben is végezhessük, az év elején 35 dolgozóval elindítottuk a csapágygyártó részleget. Megtekintettük a hatalmas munkacsarnokot, ahol a Babetta típusú, 50 köbcentiméteres motor- kerékpárokat fogják gyártani. Kéry László, a csa­págygyártó részleg vezetője az esztergapadok mellett ellenőrzi a munkát. — A 22 féle csa­págyból naponta 1500 darabot gyártunk, mintegy 65 000 korona értékben — tájékoztatott. Továbbmegyünk. Az igazgató elmondta, hogy az év második felében már több részleg is meg­kezdte a termelést, s októbertől 87-féle alkat­részt gyártanak. Havonta 1 555 000 korona érté­ket termelnek ki, a dolgozók száma jelenleg 168. Mikor a munkások már kellően elsajátítat ták a gépek kezeléséhez szükséges ismereteket, a csapágyak gyártását megszüntetik. Egy másik próbaüzemelés alatt álló részlegen a Jawa 23-as gépek sárhányóit készítik. Egy műszak alatt 2000 darabot. Nagy Lajos részleg vezető kérésünkre elindítja a présautomatát, az ovális, korongszerű hengerek alól a hosszú pléh- szalag már végleges formáját megkapva, csillogó és gyűrűsen tekeredő sorban a gépsor túlsó fe­lére kerül, ahol Mária Nappelová és Helena Su- dická betanított munkások már csak méretre szabják. gépet kezeltem, elmondhatom, hogy már minden gyártási folyamaton keresztülmentem. Itt, ezeken a gépeken főleg csavarokat gyártunk, a hazaiak teljesítménye 400—450 darab egy műszak alatt, a német gépé nagyobb: 800—850, de viszont meg­hibásodás is sokkal gyakrabban előfordul. — Mikor kezdik meg a teljes üzemelést az első munkacsarnokban? — kérdezem |ánv elv­társtól. — Remélem, hogy jövőre, a lakkozó, foszfáto­zó és galvanizáló részlegek átadása után. Hama­rosan megkezdjük a kör alakú szállítószalag felállítását, tulajdonképpen ezen történik majd a motorkerékpárok szerelése, melynél 22 ember fog dolgozni, s mindenki csak bizonyos munka- folyamatot végez. Az egyes alkatrészek szerelése után a szalag a következő munkáshoz szállítja a gépet. A termelést két műszakra tervezzük, ily módon eleinte 75, később 200 motorkerékpárt fogunk gyártani műszakonként. Ekkor már össze- ^ sen 520 alkalmazottja lesz az üzemnek Megtudtam azt is, hogy a tervek szerint a má­sodik szakasz elkészülése után a dolgozók száma 1450-re emelkedik, akiknek a fele nő lesz. Ehhez még egy nagy munkacsarnok, Irodaépület, a köz­ponti gázkazánházon kívül még egy szénnel fűt­hető kazánház és üzemi étkezde fog tartozni, mivel jelenleg csak egy 100 személyt befogadó büféjük van. Itt a Pionír motorkerékpárokat fogják gyártani. A gépparkot Považská Bystricá- ról kapják, ugyanis a termelési feladatokat át­veszi az új gútai üzem. Egyedül a fejlesztési részleg marad ott. Ahhoz, hogy a termelés folytonossága és za­vartalansága biztosítva legyen, sok mindenre van szükség. Mindenekelőtt ki kell építeni a vasút­állomáshoz vezető utat, ami 20 millió korona rá­fordítást igényel. A városban 350 lakásos új lakó­telep építését kezdték meg, ebből ők 108 üzemi és 42 szövetkezeti lakással fognak rendelkezni. Az üzem építésének második szakaszával párhu­zamosan még 200 lakást építenek. A lakásproblé­ma megoldásán kívül további intézkedéssel is támogatják a fiatalokat. Jó úton haladnak a meg­beszélések az irányban, hogy a helyi szövetke­zettel karöltve megkezdjék egy bölcsőde és egy óvoda építését. Az igazgató elmondta még, hogy motorkerék­párjaikat Magyarországra, az NDK ba, Lengyel- országba, Angliába és Hollandiába is exportálják majd. Néhány hete megalakultak az első munkabri­gádok, s mivel az épülőfélben levő üzem környé­kére ráfér, megszervezték a szépítési akciókat. Éva Zúberová, akivel a köszörűsműhelyben beszél­gettem, három évig tanulta szakmáját Považská Bystricán. Ott is munkabrigádban dolgozott, itt pedig a vezető helyettese. Gútán szándékozik ma­radni, megszerette az új üzemet. Körutam során csaknem mindenütt fiatalokkal találkoztam. Bíz­nak az új gyárban, s az is őbennük. MALINAK ISTVÁN Mária Nappelová és Helena Sudieká pontos méretekre szabják a Jawa 23-as motorkerékpárok sár- hányóit. 1974. XI. 17. 4P*

Next

/
Oldalképek
Tartalom