Új Szó, 1974. november (27. évfolyam, 258-283. szám)

1974-11-16 / 271. szám, szombat

A szovjet falu 2000-ben HÁROM Oktyabrsrkt) nevű helység van a Szovjetunió tér­képén, mert a hasonló nevű negyediket még nem tudták be­rajzolni a térképészek. Ez a ne gycdik még csak néhány két­emeletes lakóház és egv négy emeletes IrodaéDÜ'et kilenc ki­lométerre Vituebszktnl. az. Orsó felé vezető orszáeúf mel'et'. Van étterme és áruháza, ez n Szel iutuŕn Szovhnz kňz.oontja” Ez a nepyedik Oktval/rs/kij: kí­sérlet: ilyennek álmodja a ma a holnapot, ilyen 'esz a szov Jet fahi 9f’nn • A feilödés nyom vonni ábam A Szovjetunióban az utóbbi években gyors ütemben és mélyrehatóan megváltozott, tő­kéi elesedett a termelés szerke­zete és a termelőmunka szerve­zése a falvakban is. A kisüze­mek elavultak erősen tagol* termelőmunkájuk nem eléggé hatékony, a jelen, de elsősor bán a jövő nagy, erősen szako­sított üzemeket követel. Azon­ban a termelés változása meg változtatja a termelőket is. A Modern szovjet paraszt kivá­lóan képzett szakember, aki immár nem csupán képzettsé­gével, munkamódszereivel, ha­nem életformájával, szokásaival is egyre jobban megközelíti az ipari munkást A mezőgazdasági termelés koncentrációja — különösen az állattenyésztésre szakosított nagyüzemek — következtében azonban jelentősen megnőtt a távolság a dolgozók lakóhelye és munkahelye között. A dol­gozók életében sok volt az „üresjárat“, az úton töltött „meddő Idő“ A fejlődés ismét feltett egy kérdést és erre a kérdésre válaszolni kellett. A válasz: Oktyabrszkij, a kí­sérlett falu. Hangsúlyozzuk, hogy már nem egyetlen ilyen telepü­lés alakult a Szovjetunióban. A szovjetek országában je Jenleg 464 000 falusi település van. Ezek között szép számmal akad olyan kisméretű település, amelyben nem lenne gazdasá­gos a közművesítés (csatorná­zás, távfűtés, gázvezeték stb.) és a szolgáltató hálózat kiépi-' tése. Példaként említhetjük, hogy a Belorusz SZSZK-ban a falvak ötven százalékának még 100 lakója sincs és ehhez még 10 ezer tanyát is hozzá kell számítani. Ezek számára meg­teremteni a modern életfeltéte­leket — gyakorlatilag lehete*- len. Ezért a Belorusz SZSZK bon — az SZKP XXIV. kongresszusa határozatából kiindulva olyan átfogó tervei dolgoztak ki, amelynek alapján körülbe­lül harminc év alatt ezeket a törpe-településeket felszámol­ják es a lakosságnak modern, nagyobb központokban térem tenek új otthont. Ezzel kapcsolatban természe­tesen felmerül „az önkéntes­ség“ kérdése is. Erre azonban maga az élet válaszol. Az új termelési módszerek, a maga­sabb képzettség és az ebből tör­vényszerűen eredő életmód vál­tozás (a megnőtt kulturális és civilizációs igény) és a kom­fort olyan tényezők, amelyek tömeges méretű lelkesedést vál­tottak ki az érintettekben és ma már ezek olyan gyors át­telepítési ütemet óhajtanak, ami meghaladja az építőipari kapacitás lehetőségeit. Az épít­kezés üteme még nem tud lé­pést tartani a kereslettel, jólle­het a jelenlegi ötéves tervidő­szakban az új építkezések egy- harmoda jut a falvakra. Egyelőre tapasztalatokat gyűjtenek és ezért a Belorusz SZSZK-ban hét kísérleti falut létesítettek. Keresik a tervezés és az énítés legracionálisabb módját, a legalkalmasabb lakó ház típusokat, a szolgáltatások és a közmüvek legcélszerűbb szervezését. Meg kell keresni a lakótelepek és a munkahe­lyek közötti összeköttetés leg­jobb, leggyorsabb módját és ta­nulmányozni kell, hogy az új életkörnyezel milyen hatással van az emberi szokásokra és strutagémákra. Oktyabrszkij objektív jellem zői például a következők: ala­csony hőmérséklet, erősen ta­golt terület, sok törpe telepü­lés 'és .majorság, a nagyváros Közelsége és emellett a jövő termelési ágazata: gyümölcs, f őze lék, sert és h i z I a 1 ás. Ezzel szemlxni a Kulinyin Kolhoz (minszki terűiét) öve­zetének jellemzői: gyengén la A falvak urbanizálásának sza­kaszán ez a versenyfutás már 1959-ben kezdődött. Akkor még a Belorusz SZSZK-ban például 34 000 falu volt, 1973-ban vi­szont már csak 26 000. Ez a trend érvényes az egész or­szágra A harmincéves ütemterv ar­ra számít, hogy például a vi- tyebszki területen, ahol 7000 falu van, a jelenlegi tervidő­szak végén a falvak száma 2070 re csökken, az azi követő 10—15 éves időszakban 1953-ra és kb 25 év múlva 1284 re. Mielőtt ezt a programot ki­dolgozták, „országos leltárt" készítettek az épületekről és ezeket a várható „élettartamuk" szerint három csonnr'ba sorol­A mezőgazdaságiban is szakosított nagyüzemekben folyik a ter­melés. Képünkön egy korszerű sertéshizlaló látható, amelyben évente 8.5 ezer tonna húst termelnek. gol't, de mocsaras terület, na­gyobb falusi települések, a nagyváros távolsága és a tér melés fő ágazata a tej és a hústermelés. • Párhuzam és szembesítés Köztudomású, hogy — külö­nösen a második világháború befejezése óta — a falvak „vándorolnak*, á falusiak vá­roslakókká szeretnének átala kulni. Csakhogy míg a nyugati tőkés rendszerű országokban ez ösztönös folyamat, esetle­gesség, menekülés az egyre jobban pauperizálódó mezőgaz­daságból, ami — Max Weber szerint — a nyugati nagyváro­sokat „egyének formátlan ho- mokkupacává" változtatja, ki­alakítja a nyomornegyedeket, addig a szocialista társadalmi rendszerben — és elsősorban a Szovjetunióban társadalom- politikai program, a falu és a váiros ntvellizálása. Az SZKP és a szovjet kormány célja az, hogy biztosítsa az ún. „falusi ember" számára is a város fel­tételeit, a város előnyeit, kul­turális, technikai és egyéb vív­mányait és elsősorban: megte­remtse a mezőgazdasági dolgo­zónak is az ipari dolgozó mun­kafeltételeit. A Szovjetunióban tehát nem kell a falvakból „menekülni", mert tervszerűen, céltudatosan felszámolják mindazt, ami a fa­lu fogalmához eddig kötődött és központi irányítással össz­pontosítják a falvak lakóit olyan új településeken, ame­lyek kielégítik az ember meg­nőtt igényeit. Természetesen ez <i tőkés tár­sadalomban megvalósíthatatlan, mert ez nein „üzlet", nem hoz nyereséget, ez csak a szocia­lista ál'amban lehetséges. # Menet közben tökéletesíteni A Szovjetunióban az állami vezetés versenyt fut az élettel. A minszki traktorgyárat naponta 330—340 traktor hagyja el. (CSTK — TASZSZ felvételei) ták. A Belorusz SZSZK Kom munista Pártja Központi Bízott sága 1970-ben elhatározta, hogy új építkezéseket csak olyan fal vakban engedélyezhetnek, arae lyek a telepítési terv szerint 1980 után is fennállnak. A? olyan épületek karbantartására amelyek a harmadik csoportba tartoznak, tehát ahonnan a la­kókat már a jövő évben áttele­pítik, nem szabad anyagot ki­utalni. Hasonlóképpen menet közben változtattak az útépítési és a közmfivesítési terveken, hogv elkerüljék a népgazdaság felesleges megterhelését és biz fos kézzel irányíthassák az egész falufejlesztési folyamatot Éppen Oktyabrszkij példája bizonyítja, hogy — a tapaszta­latok hiánya miatt — az élet erősen korrigálja az eredeti el­képzeléseket. A Szeljutyin Kolhozhoz 13 falu és tanya tartozik. Az első terv szerint a jövendő Ok­tyabrszkij mellett még három központot létesítettek volna, de ma már bizonyos, hogy csak két települést alakítanak ki, mivel nagyobb településeken nagyobb kényelem biztosítható. A négy termelési komplexumot elsőrendű műutak kötik majd össze és a dolgozókat a szov- hoz saját autóbusza szállítja ingyen a munkahelyre és visz- sza. Q Humanizmus és hagyománytisztelet A lerv nem feledkezik meg az egyéni ízlés és a haladó ha­gyományok tiszteletben tartá­sáról sem. Ez mindenekelőtt az építkezésekre érvényes. Oktyabrszkij lakói például a kétemeletes lakóházakat kedve­lik. A típusházakban négy egyenként négyszobás lakás van és minden lakásból ajtó nyílik a kertbe. Tehát lakói nem vesztik el a természethez fűződő kapcsolatukat, nem sza­kadnak el „a ház körüli kert­től". A fiatalabb nemzedék tag­jai szívesebben élnek 4—5 emeletes városi típusú lakóház­ban, az öregek viszont előny­ben részesítik az ősi gerenda­épületeket, bár éppen Ok- tyabrszkijban ez iránt nincs ke­reslet, itt az öregek szíveseb­ben élnek a szovhoz korszerű nyugdíjas otthonában. A Belorusz SZSZK-ban jelen­leg összesen 25 lakóház-típus­sal kísérleteznek. Ezek között 1 emeletes épületekkel is, de a népgazdaság szempontjából a többemeletes lakóház az elő­nyös, mert csökkenti a közmű­vesítés és a távfűtés költségein. P- Gy. KÉT ÜZEM BARÁTSÁGA Tapasztalatcserék • Kölcsönös látogatások A Maié Méi'ice-i Cement gyár Cebíni Mészégető Üze me és a l.adcei Cement­gyár Žiranyi Mészégető Üze­me tavaly júliusban baráti és kölcsönös együttműködési szerződést kötött. A szerző­dést a Čebini Mészégető Üzemben írták alá a párt- alapszervezetek, az üzemi szakszervezeti bizottságok és az üzemek vezetői kép­viselőinek jelenlétében. A szerződés aláírása óta már több mint egy év lelt el, és a szerződésbe foglalt pontokat teljes következe­tességgel teljesítették, an­nak ellénére, hogy üzemünk |a žiranyi) a mészlermelés tervbe vett feladatait nem teljesíti. A lemaradást az első negyedévben földgáz hiány és üzemzavar okozta. A két üzem közti barát ság és együttműködés sike resen fejlődik. Ehhez ha zánk két nemzete dolgozói nak baráti szövetsége szol gál alapul. A tapasztalat- csere ideológiai, politikai, szakszervezeti és gazdasági téren jelentős. A két üzem szocialista inunkabrigádjai, főleg a kőbányák brigádjai, egymásnál tett látogatásaik alkalmával kicserélték ta­pasztalataikat a munka javí tására és a szocialista ver­seny tevékenységre vonatko­zóan, valamint a munkakez deményezés fejlesztése te rén. Ez a tapasztalatcsere je­lentős mértékben hozzájá­rul az üzemünkben mutat­kozó hibák felszámolásához, különösen a napi program teljesítése és a munkahe­lyek tisztítása terén. Ami­kor üzemünkben géphiba miatt az E—302 es típusú kotrógépet ki kellett vonni a munkából, a cebíni elvtár sak készséggel jöttek segít ségünkre, és felajánlották a keresett pótalkatrészeket. A Szlovák Nemzeti Felke lés 30. évfordulója ünnep ségei alkalmából a čebini alapszervezet kommunistái taggyűlésükről szerveze­tünknek üdvözlő levelet küldtek. Üdvözlő levelükben megemlítették, hogy dolgo zóiK az SZNF 30. évforduló ja tiszteletére 968 egyéni és 22 kollektív szocialista fel­ajánlást tettek. Vendégeink a kőbányában folytatott tapasztalatcserén, üzemünk megtekintésén és közös eszmecserénkén kívül megtekintették a Nitrai Ag­rokomplex kiállítását és Nit ra környékét. Bűcsűzkodá suk alkalmával megeléfee déssel állapították meg, hogy értékes tapasztalatokat szereztek, amelyeket mun­kájuk során érvényre jut­tathatnak; és bíznak abban, hogy a két üzem együttmű­ködése továbbra is gyümöl csöző lesz. Ezt mindnyájan nagy örömmel fogadnánk, mert reméljük, hogy ilyen módon termékeink elérik a cebíni üzem termékeinek színvonalát. Mindent megteszünk un­nak az érdekében, hogy a Cebíni Mészégető Üzem hez hasonló eredményeket érjünk el. LICÁK FRANTIŠEK A žilinai járásban már lehullott az idei első hó, a mélyszántás azonban tovább fulyik. Képünkön: Vincent Šmahy], a Terchovái Rosutec Efsz traktorosa munka közben. J. Alexy felvétele Negyedszázad egyenruhában Amikor Pavet Macurák szüle­tett, Vernár község a gazda­gok, a szegények és a legsze­gényebbek „kasztjára" oszlott. Pavel életét a nyomor összes gondja végigkísérte. — Tizenhatan voltunk testvé­rek — mondja Macurák elvtárs —, ezért a szülőknek, de az idősebb testvéreknek is igazán keményen kellett dolgozniuk, ha nem akartunk éhezni. Pavel mindjárt uz elemi isko­la befejezése után dolgozni kezdett az erdőkben. Itt dolgo­zott apja és többi testvére is, csaknem az egész család. 19 évesen a hegyekbe megy az SZNF megsegítésére. A Felső- Garam vidékén E. Bielik cso­portjában tevékenykedik. Vernár községet a szovjet hadsereg már 1945 január 29- én felszabadította. Mindjárt a felszabadulás után a népi milí­cia tagja lesz és segít megszi­lárdítani az államhatalmat a faluban. 1945 júniusában apjá­val, Matej bátyjával és nővéré­vel, Katarfnával belép a CSKP soraiba. Később, mint katona, több mint fél évig részt vett a benderisták elleni akciókban. 1948 februárja a Bánoké Bystri­cában éri, ahol mint kommu­nista katona biztosította az egyes objektumok védelmét. 1948 októbere óta tagja a Nemzetbiztonsági Testületnek. Itt különböző funkciókat töltött be. Csakňem 18 éve tölt be fe­lelős funkciókat az NBT-ben. Macurák elvtárs több mint ne­gyed évszázada áll a munkás­osztály szolgálatában és még soha nem csalódlak benne. Ezen évek alatt becsülettel helytállt, hiszen az évek és a kötelezettségek igazolták őt. Mint derék, áldozatkész és be­csületes elvtársat ismerjük, aki hű a proletár internacionaliz­mus elveihez, amit igazolt az 1968—69-es válságos években ts. Jelenleg mint társadalmunk aktív tagját tartjuk számon. Október 22-én munkahelyén .kedves ünnepség volt, melyet Pavel Macurák alezredes mun­katársai "készítettek eln. ötve­nedik születésnapja alkalmából Macurák elvtársat Štefan Lazar, az SZSZK belügyminisztere fo gadta és átadta neki a „Kiváió munkáért" kitüntetést MARTIN HRUZ 1974. XI 18

Next

/
Oldalképek
Tartalom