Új Szó, 1974. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1974-10-10 / 240. szám, csütörtök

Ésszerű gazdálkodás-iá eredmények

Az Egyesített Kameniőnái (Keszegfalva) Egységes Földművesszövetkezet elnökére, Varga Kálmán elvtársra néhány percig várakoznom kellett, éppen vezetőségi gyűlést tartottak. Az őszi csúcsmunkűk kellős közepén vagyunk, gondot okoz a korán beköszöntött hideg, a szeszélyes, esős időjárás. A nyári gabonabetakarítás óta, — amikor 1050 hektárról átlag 55,5 mázsát arattak le — még nem volt alkalom a „lazításra“, lelkiismeretesen végezték a talajelőkészftési munkálatokat, hogy megalapozzák a jövő évi termést.

— Szövetkezetünk összesen 2450 hektáron gazdálkodik — mondja Varga elvtárs. — A napokban folyik 680 ha őszi búza vetése, 12 ha takarmánykeverék pedig már a földbe került. A talaj előkészítésével még nem végeztünk teljesen, mivel 64 hektárnyi napraforgónk nem érett be, vegyszeres szárításra van szükség, de a permetezést végző repülőgép még nem jutott el hozzánk. Behordásra vár 10 ha kender és 30 ha hagyma, š csak azt követően tudjuk majd e területeken is folytatni a talajművelést, majd a búza vetését. Az őszi mélyszántást 1300 hektáron kell elvégezni, jelenleg a munkálatok felénél tartunk. Mind a 188 hektárról betakarítottuk a siló- kukoricát, jó lett a termés. Az őszi munkákhoz tartozik még a 30 ha szójabab begyűjtése, ennek megkezdését szintén hátráltatja az időjárás. A tervek szerint 450 ha-on kell beszántanunk az istállőtrágyát.

Az elnök elmondta még, hogy gépi úton végzik a 90 ha cukorrépa betakarítását, a 280 ha kukorica egy részét kombájnnal, a másik felét pedig csövesen, Zmajka szedőgéppel gyűjtik be.

A közös 75 hektáros gyümölcsösét alaposan meggyötörte az áprilisi fagy: a tervezett

45 vagon helyett csak 8—10 vagon lesz a téli alma, melynek szedésével a napokban végeznek. Begyűjtésre vár még 10 ha zöldpaprika, de ez sem hozta meg a várt eredményt.

— Még a földben van a 25 hektárnyi sárgarépa és petrezselyem — tájékoztatott Varga elvtárs —. Ezekből jő termés ígérkezik. Szedésükre műhelyünk dolgozói átalakítottak egy öreg cukorrépakombájnt, emit most szeretnénk kipróbálni, s ha beválik az újítás, akkor benyújtjuk a felsőbb szerveknek.

— Már a múltban is szép

erdményeket értek el a hagymatermesztés terén. Milyen lett az idei termés?

— A Všetatská hagymafajtát termesztjük 90 hektáron, 250 mázsa átlagos hozamot terveztünk, s nem csalódtunk. A termelés három parcellán folyik, a keszegfalva! és megyercši részlegen 250—270 mázsa átlagtermést, a gadóci részlegen pedig 340—360 mázsa átlagtermést értünk el. Az elég nagy különbség oka mindenekelőtt a talajelőkészítés’ben, az elővete- mény megválasztásában, a talajviszonyokban és főleg az öntözési lehetőségekben van. A gadóci részlegen már 15 éve, a másik kettőben nagyban csak 2—3 éve, a szövetkezetek egyesítése óta foglalkozunk a hagy- matermesztéssel. Annak, hogy Keszegfalván még 20 vagonnyl termés behordásra, 10 vagon pedig tisztításra vár, főleg az az oka, hogy ki akarjuk próbálni a brnói vásáron veťt LANKO típusú holland tisztító és osztályozó berendezést, melynek ára 250 ezer korona, óránkénti teljesítménye pedig meghaladja a 30 mázsát.

— Elmondhatom, hogy a gyomláláson kívül teljesen gépesítjük a hagymatermelést, már megrendeltük a Budapesten látott hagymnkombájnt, amely kiszedi és a szállítóeszközökre rakja a termést. Az előzővel együtt összesen 600 000 koronát fordítottunk a gépesítésre. A befektetés 2—3 év alatt megtérül, s ha beválik, akkor a termőterületet is növeljük.

Megtudtam még, hogy évi hagymatermelésük értéke 4 millió 80 ezer korona, aminek 30 százalékát a szövetkezet tiszta nyereségként könyvelheti el. Jelenleg a hagyma osztályozása folyik a TB-80-ns burgonyaosz- tályozóból átalakított berendezések segítségével. Minden osz- tályozónál 20—25 asszony dolgozik, s egy-egy csoport napi teljesítménye 250—300 mázsa. A gép négy nagyságrendbe csoportosítja a termést, aifiinek 70 százalékát exportálják, főleg az NDK-ba.

Szervezési érdekesség, hogy a kilencven hektárt egyenlően felosztották, s a közös minden tagja köteles bizonyos nagyságú részt megművelni. Csúcsmunkák Idején egy parcellán több mint 400 ember is szorgoskodik. S ez ki is íizetődik, ha úgy csinálják, mint Keszegfalván: ésszerűen, kihasználva a korszerű gépesítés lehetőségeit. MALÍNÄK ISTVÁN

A CSKP Központi Bizottságának a tudományos-műszaki fejlődés kérdéseiről tanácskozó ülése nagy figyelmet szentelt azon fontos feladatok teljesítésének, melyek a következő években jelentősem befolyásolják társadalmunk fejlődését. A udományos-műszaki forradalom következményed által előidézett változások egyre jobban befolyásolják a társadalom és mindem egyén életét. A hatás azonban kölcsönös: az ember fejlődése, kultúráltságának, műveltségének, öntudatának fokozása szükséges fettétele a tudományos-műszaki forradalom feladatai teljesítésének.

Az emberek felkészítésétől függ, hogyan befolyásolja a társadalom az új, egyedülálló ütemben fejlődő termelőerőket, hogyan tudja a tudományt közvetlen termelőerővé változtatni. Ugyancsak nagy feladat hárul az emberre: ügyelnie kell arra, hogy ezek az erők ne váljanak pusztító tényezővé és a társadalom meg tudja oldani azokat a k ö v e t k ezm én y e k et, a m el y ek k el a technika gyors fejlődése jár. Csupán a szocialista termelési mőd hajthatja végre ezeket a áltozásokat komolyabb megrázkódtatások és válságok nélkül. Ez a tény óriási hatást gyakorol a szocialista államok fejlődésére, de visszaütköződik a fejlődő országokban ós a kapitalista államokban is.

A SZOCIALISTA KULTURÁLIS FORRADALOM ÜJ SZAKASZA

Nagyon leegyszerűsítenénk feladatainkat, ha csak a szocialista termelési viszonyok előnyeire támaszkodnánk, amelyek a kapitalista módtól eltérően tág teret biztosítanak a műszaki forradalom fejlődéséhez. Az mberek életmódjában végbemenő változások nem jelentik csupán a tudományban és technikában, valamint a termelőerőkben végbemenő változások gépies tükröződését. A társadalmi fejlődés törvényszerűségeinek megismerése lehetővé teszi a társadalom számára, hogy aktívan befolyásolja a szocialista életmód kialakításának folyamatát, felkészítse az arabért a termelésben végbemenő változások következtében kialakult új feltételekre és meggyorsítsa

1974.

X. lfl.

termett átlagosan egy hektárról, az öreg csak a fejét csó- válgatta; hogy mi kommunisták, hogyan tudhattuk ezt előre?

Kelemen bácsi már nem él. Bizonyára az idén is elcsodálkozott volna, hiszen a szövetkezet kombájnosai 485 hektárról átlagosan 53 mázsa búzát takarítottak be. S a tejtermelés? Tavaly 394 tehéntől átlagosan 2800 liter tejet fejtek, a mostani évet azonban 3000 literen felül akarják befejezni.

A szövetkezet mellett maga a falu is sokat fejlődött. A legsürgősebb feladat volt a faluba vezető utat megteremteni. Tizenöt évvel ezelőtt ugyanis ebbe a faluba még nem járhatott autóbusz, s a falu lakói esős, sáros időben, valamint télen úgyszólván teljesen el voltak zárva a külvilágtól. Pedig az elnök is sokat utazgatott a kerületi székhelyre és Bratislavá- ba, amíg „kijárálta“ azt az ötmillió koronát a 7 km hosszú út megépítéséhez.

Az utat önsegélyező akció keretében építették. Hasonló lelkesedést talán csak az Ifjúsági Vasútvonal építőinél lehetett tapasztalni. Fiatalok és öregek egymással versenyezve építették az utat, s két év elteltével a Koplaló puszta felől megérkezett a faluba az első autóbusz. Nagy volt az öröm, az emberek az elnöküket ölelgették, s hálálkodva rázták a kezét.

Mivel azonban evés közben jön meg az étvágy, a falu lakosai nem pihentek sokáig, hanem egy szép iskola építéséhez fogtak. Azóta már az iskola is felépült, értéke meghaladja a négymillió koronát. A gyerekek már két éve látogatják. Ezen az őszön a tornatermet és az iskolai étkezdét is átadták. Ez további 3,5 millió korona értékű önsegélyező munkát jelent. A már említett bevásárló központ és vendéglő kétmillió korona értékben másfél év alatt készült el. A sportpályán fél év alatt építettek fel egy 350 000 korona értékű öltözőt és zuhanyozót. Ám az is az igazsághoz tartozik, hogy az elnököt az utóbbi 15 év alatt kétszer érte szívinfarktus— Ezek az akciók teljesen felőrlik a funkcionárius idegeit. Legtöbb gond van a műszaki rajzok és az építkezési anyagok beszerzésével. Még az a szerencse, hogy a községben van elég segítő kéz. Olyan kőművesek is, mint például a Ba- dó, Bagdal, Kelemen, Kovács és a többiek. Ha szükséges, szombaton és vasárnap is szívesen dolgoznak. A fiatalok szintúgy. Nem igaz, hogy az emberek idegenkednek a közhasznú munkáktól. De meg kell velük beszélni, sokszor meg is kell magyarázni, hogy miről van szó. Azonban már odáig fejlődtünk, hogy nem elég csupán a falu építésére a szolgálatok kibővítésére törekedni. Egyre jobban előtérbe kerül a nevelés és a kultúra kérdése. Láttad például az iménti esküvőt? Ez az idén már a negyedik csak polgári házasságkötés. Az emberek kezdenek már új szellemben gondolkozni és élni. Ezen a szakaszon azonban még sok munka vár ránk, kommunistákra. Különösen a fiatalok közöttAzt, hogy ezek nem csupán szavak, a fiatalokkal folytatott

1968-as viták tanulságai is bizonyítják. Akkoriban csaknem minden nap találkozott a fiatalokkal, akik nagy érdeklődéssel figyelték az eseményeket. Gyakran feltették neki a kérdést: „Miért engedi meg a párt vezetősége és a kormány a különböző szocialista- és szovjetellenes uszításokat? Kinek az érdekében történik mindez?“ Bizony, számos kérdésre maga Blelik elvtárs sem tudott azonnal válaszolni.

— Nehéz napok voltak azok — folytatja. — Az emberek azonban a legvadabb híresztelések ellenére is hittek a kommunistáknak, s nem vonták kétségbe a CSKP vezető szerepét. Ez persze nem jelenti azt, hogy a konszolidáció évei után már szükségtelen a politikai munka. Nem is hinnéd, milyen élénken érdeklődnek a falu lakosai a különböző események iránt. A pártgyűlóse- ken, a hnb gyűlésein, valamint a társadalmi szervezetek gyűlésein mindig teljes a létszám, s a kultúrház is megtelik, ha nyilvános gyűlést szervezünk. A hetvenéves idősek éppúgy eljönnek, mint a SZISZ-tagok. S az emberek nemcsak meghallgatják a referátumokat, hanem hozzá is szólnak.

A vrbovkai emberek kezdeményező, példás hozzáállása a közép-szlovákiai kerület más tájaira is jellemző. Vállalt kötelezettségeik eredményeit reális értékekben fejezhetjük ki. A munkások és a szövetkezeti tagok teljesítményét koronákban értékelhetjük. De hogyan értékeljük annak a kommunistának mindennapi politikai-nevelő és szervező munkáját aki immár 25 éve tevékenykedik az emberek között? Az emberek szeretik őt, bizalommal fordulnak hozzá. S igazuk van azoknak, akik azt állítják róla, hogy a jövőbe lát. Hiszen kommunista.

BÁTOR! JÁNOS

ezt a folyamatod. A tudományos-műszaki forradalom így szervesen és törvényszerűen egybeolvad a szocialista-kulturális forradalommal, befolyásolja megvalósulását ós egyik jellemvonása új szakaszának. A világ többi országa számára egyre vonzóbb az a példa, hogy a társadalom hogyan tudja kihasználni a tudomány és technika eredményeit az ember fejlődésére, az emberi feltételek kialakítására, mint a műszaki fejlődés nagy eredményei, melyek többsége, nem jelent hasznot a dolgozók számára. Ezek ellenkezőleg a létbiztonság hiányát okozzák, és gyakran az ember sokoldalú fejlődésének korlátozásához vezetnek.

Mivel a szocialista társadalom a termelés, a tudomány és technika fejlődését nem tekinti öncélnak, hanem közvetlenül biztosítja az ember és társadalom fejlődéséhez szükséges feltételeket, az eszközöket is aláveti e humánus célnak. A tudományos-műszaki forradalom fejlődése ezért összekapcsolódik az új szocialista életmód kialakításával s nagy mértékben tőle függ, ugyanúgy, mint a személyiség sokoldalú harmonikus fejlődése Is.

Az anyagi feltételek kialakítása és a szocialista társadalom társadalmi tudata fejlődése közti dialektikus kapcsolatban je- letős szerepe és növekvő jelentősége van a kommunista nevelésnek, mint a szocialista kulturális forradalom fő tartalmának.

A KOMMUNISTA NEVELÉS MAI FELADATAI

A kulturális-nevelő tevékenység feladatait egyrészt az elért kulturális színvonal határozza meg, másrészt pedig a társadalom fejlődésének szükségletei, de ugyancsak a társadalom rendelkezésére álló lehetőségek és feltételek is.

A szocialista kulturális forradalom első szakaszában előtérbe kerül az a feladat, hogy a kulturális gazdaságot valameny- nyi dolgozó számára hozzáférhetővé tegyük, biztosítsuk a szocialista gondolatok győzelmét. Az e célból kialakított kulturális intézmények hálózata, az iskola demokratizálása, az állami és társadalmi szervek tevékenysége biztosította elsősorban e feladat teljesítését. A hatvanas években fokozatosan megnyilvánult a kulturális-nevelő tevékenység lebecsülése. Ügy tűnt, hogy a szocialista viszonyok kialakításában már teljesítettük a szocialista kulturális forradalom alapvető fealdatai't. A népművelési törvény, mint a kulturális nevelőmunka fejlődésének alapvető dokumentuma, lényegében a szocialista kulturális forradalom első szakasza feladatainak teljesítésére vonatkozik.

A tájékoztatási eszközök fejlődése, az új hang- és képtechnika gyakran felvetette azt a követelményt, hogy korszerűsítenünk kell a népművelési tevékenység eddigi módját. Ugyanakkor felmerül az a követelmény is, hogy tudományos alapon kell irányítani a kulturális nevelőmunkát. Ez a követelmény visszatükröződik az egyoldalú szociológiai megközelítés irányvonalában. A nevelő tevékenység irányvonalának meghatározásánál gyakran az egyének szükségletei, érdekei és követelései voltak mérvadók, amelyeket az össztársadalmi szükségletek és a nevelés végső célja figyelembe vétele nélkül tanulmányoztak és elemeztek. A népművészeti tevékenység és a kulturális nevelőmun- ka Iránti érdeklődés csökkenése ennek az irányzatnak a következménye.

A kulturális nevelőmunka fejlesztésére vonatkozó tanulmányok súlyos hiányossága volt, hogy figyelmen kívül hagyták a tartalmi irányvonalat. A hangsúlyt a szervezési

rendszerre és az új megvalósítási formákra helyezték. A párt- ós állami szervek állandó gondoskodása eredményeképpen sikerült áthidalnunk a kulturális nevelőmunka ilyen lebecsülését. A kulturális neiveilőmun- ka a nemzeti bizottságok ós a társadalmi szervezetek munkájának szerves részévé vált.

A múlt fogyatékosságainak leküzdésével egyidőben egyre égetőbbé válik az a követelmény, hogy meghatározzuk a kulturális nevelőmunka tartalmi koncepcióját a társadalom adott fokának megfelelően. Az előző időszakhoz viszonyítva a kulturális nevelőmunka új jellemvonása nemcsak a kulturális értékek terjesztése, hanem ezek elsajátítása és gyakorlati felhasználása az alkotó tevékenységben. Az társadalmi követelmények, a termelésben és az ember életmódjában végbemenő változások befolyásolják a kulturális nevelőmunka tartalmát. Az ember sokoldalú és harmonikus fejlődése, a szocialista életmód kialakítása a kommunista nevetés fő értelme és egyúttal kulturális politikánk alapvető feladata.

AZ EMBERI ERŐ FEJLŐDÉSE

A tudományos-műszaki fejlődés következményeinek felméréseved kapcsolatban gyakran hangzik el az az aggodalom, hogy az ember egyoldalúan fog fejlődni, a környezet technizá- lódik, az ember elidegenedik, érzelmi élete és esztétikai érzéke szegényebb lesz, veszélybe kerül fizikai fejlődése és deformálódnak az emberi kapcsolatok. Vitathatatlan, hogy a kapitalista világban tanúi leheltünk ezeknek a jelenségeknek. Ezek a korlátozott kapitalista viszonyok következményei és kísérő jelenségei, nem pedig a tudományos-műszaki haladás szükséges következmény, i. Az a társadalom, amelynek fő célja a tőke termelése, nem tudja biztosítani, hogy a tudomány és technika eredményeit az egész társadalom javára használják fel. A szocialista viszonyok között a tudomány és technika az emberi erők fejlődésének alapját képezi.

Ezért nem véletlen, hogy a tudomány ós technika fejlődésével párhuzamosan a szocialista államok kommunista pártjai nagy figyelmet szentéinek az ember sokoldalú fejlődésére irányuló kommunista nevelés kérdéseinek. Ezt a sokoldalúságot nem értelmezhetjük úgy, mint olyan univerzális tudósok és művészek nevelését, akik öszegyüjtik és nyilvántartják az emberi tevékenység valamennyi területéről a gyorsan fejlődő ismereteket. Az ember és a környező világ kapcsolatát nem csak a racionális viszony, a világ fejlődése törvényszerűségeinek ismerete alakítja ki. Az ember alkotó tevékenységével, munkájával, változtatja meg a világot. Ezért a munkakószsé- gek, a képességek és a tapasztalatok Is e kapcsolat fontos részét képezik. Az alkotómunkában, a világ megváltoztatásában nyilvánul meg és tökéletesedik az embernek a valóság iránti esztétikai viszonya. Az emberi társadalomban az emberek közti kapcsolatokat az etikai normák határozzák meg, amelyeknek színvonala megfelel a társadalmi viszonyok fejlődésében elért szintnek. Az emberi erők fejlődésének fontos része az ember fizikai fejlődése.

A kommunista nevelés az ember sokoldalú fejlődésével összhangban az ember értelmi, etikai, esztétikai és fizikai előkészítésére irányul. Amikor a harmonikus fejlődésről beszélünk, az embernek a valóság iránti viszonya egyes oldalai kiegyensúlyozottságára gondolunk. E harmónia feltétele a határozott világnézeti állásfoglalás a világ forradalmi megváltoztatásában.

MILOSLAV BRtlŽEK