Új Szó, 1974. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1974-10-08 / 238. szám, kedd

1974. X. 8. 5 Munkásmozgalmunk kiváló harcosa Stcincr Gáborra emlékezünk A meleg nyári napok után hirtelen köszöntött ránk az ősz. 32 évvel ezelőtt is ilyen hideg, esős ősz volt, amikor Steiner Gábor, a kommunista forradalmár utolsó szavaival a Szovjetuniót éltet­ve távozott az élők sorából. Egy értelmes élet­ül nak egy fasiszta gyilkos értelmetlen kegyet­lensége, barbársága vetett véget. Steiner Gábort megölték, de az eszme, amiért feláldozta életét, tovább él. Ml, az utókor tagjai, akik személyesen nem ismerhettük őt, mindig nagy tiszteletet ér­zünk iránta, mert munkás- és kommunista moz­galmunk nagyszerű, kiemelkedő alakját vesztet­tük el személyében. 191,9-ben Magyarországon, Budapesten élt, s a Magyar Tanácsköztársaság bukása után a Hort- hy-rendszer pribékjei törtek életére. Sikerült el­kerülnie a gyilkosok golyóit: a Dunán át vissza­jutott szülővárosába, Komárnoba, ahol tovább folytatta a harcot a marxista—leninista eszmé­kért, a szegény nincstelenek jobb sorsáért, a kom­munisták és a munkások pártjának megalapítá­sáért. Nagyon nagy érdeme volt abban, hogy a kommunista és a munkásmozgalom mély gyöke­ret vert Komárnoban [Komáromban) és környé­kén. A napokban a komáromi járási pártszervezet egyik alapító és érdemes tagjával, a 80. élet­évét taposó inodranyi (madari) Ifjú András elv­társsal beszélgettem a pártalapítás körülményei­ről. Elmondotta, hogy nz egyik fő szervező ép­pen Steiner Gábor elvtárs volt. — A haladó szellemű, öntudatos munkások száma 1921-ben egyre növekedett nálunk Madá­ron is. A járás területén egyre gyakrabban esett szó arról, hogy meg kell alapítani a kommunis­ta pártot. Volt már földmunkás szakszervezetünk, volt szociáldemokrata pártunk, de ez nem a munkások szervezete volt. Steiner Gábor is a szociáldemokrata párt já­rási vezetőségében volt ekkor, mert ez a párt volt a leghaladóbb. A járási vezetőkkel megbeszél­tük, hogy 1921. május 1-én Madáron népgyftlést szervezünk és megünnepeljük a dolgozók ünnepét. A főbírónál írásbeli engedélyt kértünk. Az enge­délyt me'g is kaptuk, de olyan feltétellel, hogy az ünnepélyt zárt helyen és felvonulás nélkül kell rendeznünk. Egyik udvaron gyülekeztünk és a járási vezetőséget Steiner Gábor elvtárs kép­viselte. Ekkor láttam őt először. Mondtam is ne­ki, hogy többen lennénk, ha nem zárt helyen kellene rendeznünk a népgyűlést. Megnyitó be­szédem után átadtam neki a szót. Többek között ezeket mondta: „Mi, csehszlovákiai proletárok, akik dolgos kezeinkkel építjük az országot, ke ressük a kenyeret az uraknak — sajnos magunk­nak kevés jut belőle — megalapítjuk a kommu­nista pártot. Ez csakis a mi pártunk, a munká sok pártja lesz. Kihirdetem nektek, hogy június 12-én lesz a pártalapító nagygyűlés Komárom­ban, amelyen részt vesznek a munkásküldöttsé­gek a széles környékről. Tehát ti, madariak is készüljetek fel e nagy napra!“ Óva intette a jelenlevőket, hogy a burzsoázia képviselői meg­engedték ugyan a gyűlést, de minden erejükkel zavarni fogják azt. Megjósolta, hogy nem fog­nak bennünket Komáromba engedni — és igaza lett. Steiner Gábor nagyszerű, egyenes jellemével kiemetkedő alakja volt a dél-szlovákiai és az egész szlovákiai munkásmozgalomnak. Tekintő lye volt a munkások előtt. Ezt a tekintélyt még 1921 januárjában vívta ki a luboehňai kongresz- szuson, amikor síkraszállt a marxista baloldal szlovák és magyar erőinek egyesítéséért. Dél- Szlovákia magyar nemzetiségű proletárjai támo­gatták és segítették a szlovákiai kommunista mozgalmat. A kommunista mozgalomban nagy fejlődésen ment át a szlovákiai magyar proletár- ság és ebben nagy érdemeket szerzett Steiner Gábor is, aki mindenütt segítette a mozgalmat. A húszas évek elején úgy ismerték meg, mint a nyilvános összejövetelek nagyszerű előadóját, mint a. sztrájkok egyik fő szervezőjét. Ezért is választották meg őt Komárno város kommunista képviselőjévé. Mint kójmselő mindig a szegé nyék érdekeit védelmezte, síkraszállt a sze­gények, a munkások igazságáért. A komáromi képviselőtestületnek az 1923. évi decemberi választások után megtartott első ülé­sén nyíltan ismertette elveit (a kommunisták ne vében), amelyek alapján harcot kívánt folytat­ni a munkások érdekeiért: „Az osztályhareor, amelyet eddig csuk kívülről vezettük a munkás­osztály érdekeiért, választóink megbízásából ez után itt benn, a képviselőtestületben folytatjuk. A gazdagok érdekei ellen a szegények érdekei­vel, a munkásság, a munkásnép érdekeivel fo­gunk védekezni és küzdeni.“ Életének ezt követő éveiben gyakran volt lakója különböző börtönök­nek, mert nem tetszett a burzsoázia képviselői­nek nz igazság hirdetése. Steiner Gábor azonban nem adta fel a harcot. Később Bratislavába ke rült, s a párt 24 járás jxártmunkájának irányítá­sával bízta meg őt. Klement Gottwalddál, Anto­nín Zápotockýval, Major Istvánnal együtt a CSKP országos képviselője lelt. A nagy gazda­sági válság idején, amikor a munkások Dél Szlo vűkia-szerte mozgolódtak, Steiner Gábor elv társat még az eddigieknél is gyakrabban tartót ták fogva. Később harcolt a köztársaság feldarabolása el len is. 1938 októberétől 1939 márciusáig l’rágá bán tartózkodott. A fasiszta megszállás arra kész tette a CSKP Központi Bizottságát, hogy ille­galitásba vonuljon. Steiner Gábor elvtárs segí­tette átjuttatni a határon túlra elvtársait, ahová a központi bizottság határozata szerint neki is el kellett volna menekülnie. A Gestapo megindí­totta a hajtóvadászatot a kommunista vezetők ellen, és 1939. március 30-án Steiner Gábort is elfogták. Sok-sok kínzásban volt része. A kom­munista eszméket azonban fogsága idején is tér jeszt ette fogoly társai között. Sokat mesélt nekik a Szovjetunióról és a marxista—leninista világ nézetről. Amikor egyre gyengült, rosszabbodott egészségi állapota, akkor is ő biztatta társait, hogy eljön a végső győzelem napja. Szülővárosa, Komárno minden évben megem­lékezik nagy szülöttjéről. Egyre több helyen lát­juk a munkásságáról szóló dokumentumokat, fényképeket a forradalmi hagyományok szobái bán. A járás legnagyobb ipari üzemét, a komáro­mi hajógyárat is az ő nevéről nevezték el. Na gyón bízunk abban, hogy a város egykor még szobrot is állít Steiner Gábornak. KOLOZSI ERNŐ A Bratislavai Zenei Ünnepségek első zenekari estje A Cseh Filharmónia vendégszereplése A Bratislavai Zenei Ünnep­ségek tizedik évfolyamát mél­tóan vezette be a Cseh Filhar­mónia hangversenye. Vendég- szereplése Václav Neumann karmesteri pálcája alatt meg­adta az est ünnepi jelíegét. Vendégeink Smetana Libuša- nyitányával kezdték műsorukat, a sodró Smetana-muzsika sike­rült „indítás“ volt. I.eo's Janáček Taras Búiba cí­mű szimfonikus költeményét ez­úttal magával ragadó előadás­ban hallottuk. „Nincs a világon olyan tűz és kín, amely meg­törhetné az orosz nép erejét... ajkán ezekkel a szavakkal halt máglyahalált Taras Bullw, és ezek miatt a szavak miatt kom­ponáltam Gogol elbeszélése nyo­mán ezt a rapszódiát“ — mon­dotta a cseh zeneköltő, és e szavak a Szlovák Nemzeti Fel­kelés 30-ik évfordulójának esz­tendejében különösen időszerű értelmet nyernek. Václav Neumann koncepció­ja nem Gogol elbeszélésének meseszerűségére épült. A drá­mai elemek kidomborítását he­lyezte előtérbe és a mű egé­széi átitatta a tragikum színei­vel. Már régen nem hallottuk ezt a söl ét pátoszú zenedrámát ilyen izgalmasan „élethű“ tol­mácsolásban. Kényszerű műsorváltozás is történt. Az est szólistájaként josef Chuchro gordonkaművészt vártuk, aki a cseh előadóművé­szek markáns egyéniségei közé tartozik. Váratlan megbetege­dése miatt vendégszerejdése elmaradt. Helyette nyugatné­met művésznőt üdvözöltünk a hangversenydobogón. Angelika May az eredeti műsorhoz hűen Dvorák gordonkaversenyét ad­ta elő. Finom lénye, kitűnő hangszertudása és vonzó elő­adásmódja már az első taktu­sok után megnyerte a közönsé­get. Dvorák elévülhetetlen gor­donkaversenyét nemesen zen­gő, meleg csellóhangon, érzé­keny muzikalitással tolmácsol­ta. A versenymű áradó dallam­világa néha érzelgősségre csá­bít. Angelika May nem román- tizált fölöslegesen, a vérbeli művész természetes eszközeivel valóban életre keltette a nagy cseh mester gondolatainak é* érzelmeinek kiapadhatatlan bő­ségét. A közönség viharos ünneplés­ben részesítette a vendégmű­vészeket. HAVAS MARTA A szervezés és igyekezet vizsgája Az őszi teendők a mezőgaz­daság dolgozóitól még rendes munkakörülmények között is maximális erőkifejtést igényel­nek; nem is beszélve az idei őszről, amikor még az átla­gost meghaladó csapadék is késlelteti és nehezíti a mun­kákat. — Az idei ősz bizony a szer­vezés, az igyekezet és a kitar­tás vizsgája — mondta Sulko Rudolf. a Seneei (Szenei) Egységes Földnnívesszövetke- zet elnöke. — Nagy tömegű munkát rövid idő alatt és meg­nehezített körülmények között kell elvégezni. Helyzetünket még nehezíti, hogy aránylag nagy kilerjedésű zöldség- és gy üm öl cskertészettel, va lami nt szőlészettel rendelkezünk, ahol sok munkáskézre van szükség. Szőlőt 80 hektáron termesz­tenek, és 60 vagon körüli ter­mést várnak. A szüretet szep­tember utolsó hetében kezd­ték, de — amint látják, érzik — egy héttel korábban kellett volna kezdeni. A csapadékos időjárás következtében egyes fajtáknál megindult a rotha­dás, és ez kihat a minőségre. Az idei problémákból okulva a Felkelteni és éberen tartani az érdeklődést A POLITIKAI IRODALOM TERJESZTÉSÉINEK TAPASZTALATAI A NOVÉ ZÁMKY I JÁRÁSBAN A Nővé Zámky-i (érsekújvá­ri) járásban az utóbbi években figyelemre méltó eredményekeit értek el a politikai irodalom terjesztésében. A járási pártbi­zottság egymásután többször el­nyerte az SZLKP Nyugat-szlová­kiai Kerületi Bizottságának ván­dorzászlaját. Az elmúlt napok­ban a járási pártbizottság ide­ológiai osztályán jelen voltam, amikor Bartha István párttitknr közölte Decsi Lajossal, a politi­kai irodalom terjesztésével fog­lalkozó komisszió elnökével, hogy a terjesztési verseny leg­utóbbi értékelésekor ismét a Novó Zámky-1 járás került az első helyre. Kihasználtam az al­kalmat, és elbeszélgettem De­csi elvtárssal a pártmunka e feladatának teljesítéséről. Az irodalmat eljuttatni azokhoz, akiknek szól — A járási pártbizottság és a politikai irodalom terjesztésével foglalkozó komissziója nagy gondot fordít arra, hogy a po­litikai művek és általában a szocialista irodalom alkotásai eljussanak azokhoz, akiknek ez az irodalom szól, és akik ezt az irodalmat igénylik. Ter­mészetesen nagyon fontos az érdeklődés felkeltése és szün­telen éberen tartása is — kezd­te tájékoztatóját Decsi elvtárs. A továbbiakban elmondta, hogy járásukban ma már ha­gyománya van a politikai iro­dalom terjesztésének. Ezt a kommunista párt nevelő munká­ja alapozta meg. A feladat most az, hogy a jxditikai irodalmat és általában az egész szocia­lista irodalmat közelebb vigyék az emberekhez a varosokban, a fal vak van, az üzemekben és a szövetkezetekben, hogy hozzá­férhetővé tegyék mindenki szá­mára. Elsőrendű követelmény, hogy valamennyi pártszervezet­ben rendszeresen terjesszék a politikai irodalmat, amint az a CSKP XIV. kongresszusának és a CSKP KÖZjjonti Bizottsága ide­ológiai kérdésekkel foglalkozó plenáris ülésének határozatából következik. Ma már mindegyik pártái apszervezetben iroda lm i- sajtóbizalmi tevékenykedik, aki közvetlenül * felelős a pártsajtó és a marxista—leninista iroda­lom terjesztéséért. A pártszer­vezetek vezetésével ezek a bi­zalmiak nagyon rugalmasan tel­jesítik feladataikat. A nagyobb üzemekben az összüzemi párt- bizottságok következetesen fog­lalkoznak a pártmunka e szaka­szának helyzetével. A járási pártbizottságnak a politikai irodalom terjesztésé­vel foglalkozó komissziója rend­szeresen értékeli, hogyan telje­sítik az alapszervezetek a kitű­zött feladatokat. A járás egész könyvterjesztési rendszerében figyelemmel kíséri a politikai művek terjesztésének helyzetét, különös tekintettel a népkönyv­tárakra. A Nové Zámky-i járás­ban hatvannégy népkönyvtár működik; könyvállományunk mintegy 15—20 százaléka poli­tikai irodalom. A községekben tehát mindenki kikölcsönözheti az önműveléséhez, a pártokta­tás anyagának elsajátításához szükséges könyveket. A kívánt hatás elérése érdekében Decsi Lajos elmondta azt is, hogy 1972-ben a járási pártbi­zottság székházéban megnyitot­ták a járási népkönyvtár poli tikai irodalmi osztályát. A könyvtár a politikai irodalom iránt érdeklődők széles köré­nek szolgálatában áll. Minde­nekelőtt a járási pártbizottság lektorainak, a Marxista—Leni­nista Esti Egyetem és az esti pártiskolák hallgatóinak igé nyert elégíti ki. A könyvtár az utóbbi időben nagyon szép ered­ményeket ér el, hónapról hó­napra gyarapodik olvasóinak a száma, egyre több könyvet köl­csönöz ki. A könyvtár a lekto­rok számára a politikai iroda­lomról tájékoztatással is szol­gál, jegyzeteket készít részük­re, összeállítja a tananyag el­sajátításához szükséges könyvek jegyzékét, rendszerezi a műve­ket. Egyes lektori testülefek a könyvtárban rendezik meg ér­tekezleteiket, s hely ben előter­jesztik a beszerzendő művekkel kapcsolatos igényeiket. A poli­tikai irodalom könyvtára szo­rosan együttműködik a Politikai Nevelési Házzal és a járási pártbizottság illetékes komisz- sziójával, hogy a könyvterjesz­tésben és kihasználásban elér­jék a kívánt hatást. A járásban a Szlovák Könyv négy boltja működik — Novó Zámkyban, Stúrovón (Párkány­ban), Šurany bán és Gbelcén (Köbölkúton). A könyvesboltok az utóbbi időben nagyon szép eredményeket érnek el, melyet konkrétan kifejez a kiskereske­delmi forgalom értékének növe­kedése. Alkalmazottaik első­rendű feladatnak tekintik a po­litikai irodalom terjesztését, s ez irányú törekvéseikben elis­merésre méltó sikereket érnek Céltudatos, iitindeinnapi munkával — Járásunk az utóbbi időben háromszor elnyerte a nyugat- szlovákiai kerületi pártbizottság vándorzászlaját a politikai iro­dalom terjesztésében elért ered­ményekért — mondotta beszél­getésünk végén Decsi Lajos. — Munkánkat értékelve meg kell mondanunk, hogy a könyvter­jesztésben tulajdonképpen sem­miféle rendkívüli munkaformát és -módszert nem alkalmazunk, csupán az írodalomterjesztés eddig is jól bevált követelmé­nyei szerint járunk el, s ki­használjuk a könyvterjesztés szovjet tapasztalatait. A ver­senyben elért sikereinket a könyvterjesztéssel foglalkozó dolgozók széles köre lelkiisme>- retes igyekezetének köszönhet­jük, akik céltudatos, minden­napi munkával teljesítik felada­taikat. GÁL LÁSZLÓ szőlőtermesztő gazdaságoknak és az egyes borászati üzemegy­ségeknek a jövőben még szo­rosabban kell együtt működ­niük, és a szedési, felvásárlási valamint feldolgozási munkák kezdetét a termés beérésének várható legkorábbi időpontjár* kell beütemezni. A szüretet al­kalmi brigádmunkásokkal is gyorsítják. Elsősorban a hely­beli, az Ivánka pri Dunaji-i és a bernolákovoi iskolák tanulói segítenek, van nap, amikof 60—70 diák is szüretel. Szom­batokon és vasárnapokon a helybeli lakosság köréből is szerveznek brigádokat, és a szövetkezeten belül is átcso­portosítják, pontosabban maxi­málisan hasznosítják a mun­kaerőt. Az állattenyésztésben dolgozók például a reggeli és délutáni műszak közötti órák­ban szintén segítenek. Ez na­ponta 20—30 ember 4—5 órai munkáját jelenti, ami már szá­mottevő teljesítmény és segít­ség. A szüretet egyébként meg­állás nélkül folytatják, ha esik, esőkabátokban dolgoznak, — Persze nemcsak a szűre- telők tesznek tül az időjárá­son — folytatta az elnök. — Mindenütt dolgozunk, ahol a munkára akár a legkisebb le­hetőség is kínálkozik. Lám ma is, a szemerkélő eső ellenére a gyümölcsösben és a dohány­ban is dolgoznak. Az előbbi he­lyen a 10 hektár téli almánkat szedjük, a dohányban pedig az utolsó mázsákat rakjuk leve­lenként össze. 450 mázsa volt a terv, ezt teljesítjük, s ha nem jön 3—4 fokos fagy, még túl is teljesítjük az eladási ter­vet. Úgyszintén a silózók is dolgoznak, és a kertészetben is szorgos munka folyik. Sajnos akadtak olyan őszi teendők is, amelyek végzése — sürgősségük ellenére — már* negyedik napja szünetelt. Nem vetettek, pedig e feladatnak csupán egy negyedét végezték el. A len betakarításának elhú­zódása következtében a szövet­kezetben pár hektáron még a vetöszántás is hátra van, de a föld nedvessége ezt a fel­adatot sem engedte elvégezni. — A kétségbeesés helyett — mondta befejezésül az elnök — részletes munkatervet dol­goztunk ki. Azon a napon — le­gyen az szombat vagy vasár­nap, délelőtt vagy délután —, amikor ráléphetünk a földre, teljes ütemben folytatjuk a munkát. Mindenki tudja, éjjel vagy nappal fog-e szántani, mettől meddig tart majd a ve­tés meghosszabbított műszaka, milyen fajtát és hol kezdünk vetni. Úgyszintén a kukorica betakarítására is felkészültünk. A munkát teljes gépesítéssel végezzük, s ez nemcsak a sze­mes-, hanem a magra termesz­tett kukoricára is vonatkozik. Napi 7—8 vagon termést tu­dunk betakarítani és megszá­rítani, így előreláthatólag e té­ren sem lesz baj. (EGRlJ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom