Új Szó, 1974. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1974-10-07 / 237. szám, hétfő
25 éves a Német Demokratikus Köztársaság Az élsportolók életének „második félideje" Ma ünnepli fennállásának 25. évfordulóját a Német Demokratikus Köztársaság, melynek sportolói az utóbbi esztendőkben világraszóló sikereket, eredményeket értek el. Az NDK-beli „recept“ nem titok: az egészen fiatalok számára rendezett versenyeken keresik kutatják a tehetséges gyerekeket, akikkel aztán szakszerűen foglalkoznak, nagy gonddal irányítják őket. Erről a problematikáról két héttel ezelőtt írtunk lapunk hasábjain. Most — az NDK állam- ünnepe alkalmából — nézzük meg, hogyan alakul a sportolók életútja, ha befejezik -pályafutásukat, milyen nehézségekkel kell, vagy nem kell megküzdeniük. Rövidesen: milyen az életük „második félideje.“ Már a kezdet kezdetén Az NDK sportvezetői már a kezdet kezdetén nagy figyelmet szentelnek a sportoló fiatalok jövőjének, tehát már a spartakiádokon részt vevő gyerekeknél kezdik. A spartakiádok jelszava: „A tanulás, a munka, a sport kiváló eredményeiért“. Igen, a sport csak a harmadik helyen szerepel, és nemcsak formálisan. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy amikor az újságban, a rádióban a spartakiádról írnak, illetve beszélnek, a legjobbak neve mellett mindig ott szerepel a tanulmányi eredmény is. Ezt a nyilvánvaló alapelvet mindig és mindenütt természetesnek tartják. Egyszer előfordult, hogy az egyik spartakiád- győztest „civil“ képességeiről faggatták az újságírók. A „próba“ a fiatal sportolót igazolta. Ez senkit sem lepett meg, mert mindenki azon iparkodik, hogy a sportolás ne menjen a tanulás rovására. Egyszóval már az első sporllépésektől kezüve ügy irányítják a fiatotokat, hagy azok a sportban, a munkában és a tanulásban is jó teljesítményt nyújtsanak. Talán frázisnak tűnik ez az elmélet, de a gyakorlatban csakugyan nagy súlyt fektetnek az NDK-ban a két tényezőre, mert e két dolog összefüggésének jelentősége óriási. Ugyanis a sportolók nem zökkennek ki a megszokott társadalmi életből, normális emberek maradnak. Sportolnak, de tanulnak is, van szakmájuk, lerakják jövendő társadalmi pozíciójuk alapjait. Felmerül azonban a kérdés: mivel az élsport nagyon sok időt igényel, hogyan lehet egyeztetni a két dolgot? Természetes hogy az edzéseket manapság nem lehet elintézni néhány perc alatt, de ez nem akadályozhatja meg a sportolót abban, hogy az iskolában és a munkahelyén ne haladjon előre. A sportoló fiatal bizonyos előnyöket is élvez. Ez elsősorban abban mutatkozik meg, hogy sokkal nagyobb lehetősége van munkahelyet, illetve iskolát választani. Bármit akar tanulni az élsportoló, tanulhat, ellentétben sok kortársával, akiknek megfelelő felvételi vizsga- rendszeren kell keresztül menniük. Az élsportolónak elegendő a felvételihez, ha megfelelő érdeklődést tanúsít a főiskola iránt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a későbbiek során ingyen kapják a vizsgákat. Recknagel példája Ezzel a módszerrel az is elérhető, hogy a sport erkölcsi előnyét — erős akarat, küzdeni tudás, kitartás, céltudatosság — hasznosíthatja az élsportoló a foglalkozásában is. Itt van például Helmuth Recknagel esete. A s/ugrás világ bajnoka volt és műszerészként dolgozott, mert ilyen szakképesítést szerzett. Legnagyobb nemzetközi sikerei idején üj távlatokat igyekezett keresni a munkahelyén is. Tanfolyamra jelentkezett, képesítést szerzett és mint földmérő szakember kezdett dolgozni. Olyan jól ment neki a tanulás, hogy ismerősei azt tanácsolták: jelentkezzék egyetemre. Csakhogy ő nem akart mérnök lenni. Rájött, hogy tulajdonképpen nagyon szereti az állatokat, inkább állatorvos akar lenni. Jelentkezett az állatorvosi egyetemre és a fentebb említett elv értelmében fel is vették. Válogatott sportoló volt, de tanárai nem voltak vele szemben elnézőek, ugyanúgy tanult és vizsgázott, mint többi diáktársa. Egyesek akkor azt mondták: az olimpiai bajnok most állatorvos. Ez azonban helytelen következtetés. Tulajdonképpen* arról volt szó, hogy a műszerészből lett állatorvos. Recknagel tehát az olimpiai bajnokság megnyeréséhez szükséges erényeknek (küzdeni tudás, kitartás, szívósság, céltudatosság) más területen is hasznát vette. A sportolók élnek a lehetőséggel, megértették, hogy önmaguknak kell gondoskodniuk jövőjükről. És a biztos tudat kihatással van nyugodt versenyzésükre is, nem kell aggódniuk jövőjüket illetően. És éppen ebben mutatkozik meg a különbség a szocialista sportszemlélet és a nyugati sportfelfogás között. Az UNESCO tavaly Londonban tartotta kong resszusát, melynek egyik napirendi pontja volt: a sportolók „visszahelyezése“ a civil életbe. A nyugati szakemberek sok példával bizonyították: pénzt adhatnak a sportolóknak, de jövőt biztosítani nem tudnak. Az NDK-ban és a többi szocialista országban ilyen probléma nem létezik. Nem létkérdés A jövőbe vetett hit csakugyan nagy előnye az NDK testnevelési rendszerének. W. Gilter, NDK- beli sportvezető mondotta: „Sportolóink nem azzal a tudattal versenyeznek, hogy lia győznek, minden rendben lesz, ha viszont kikapnak, akkor ez befolyásolja további életüket. Hogy Aschen- banb világbajnok-e vagy sem, az nem létkérdés nála. Nordwig Münchenben csak aranyéremért, hazája dicsőségéért küzdött, nem pedig 5—10 ezer dollárért, mint ahogy ez a második helyezett amerikai Seagren esetében volt, mivel nem szerzett aranyérmét, kevesebb dollárért szerződ tette őt az egyik filmtársaság. Akárhogyan is végzett volna Nordwig Münchenben, továbbra is megmaradt volna tudományos kutatónak. Sportolóink nem pénzért versenyeznek, mert jövőjük más dolgokon alapszik. Ha manapság azt mondják, hogy az élsportolónak jó idegekkel kell rendelkeznie, akkor ez nagyon is összefügg a pénz kérdésével. A pénz idegesítőleg hat az emberre ...“ Szóval az NDK testnevelési rendszere alapel- veinek gyakorlati megvalós.tása nem ütközik nehézségekbe. Problémák azonban akadnak. Ezt is beismerik német sportbarátaink. Itt vannak például a gyerekek. Van egy srác, aki kitűnő futballista, de matematikából gyenge. Ilyen esetben a tanító a szülőkkel és az edzővel konzultál, és a gyerek addig nem edzhet, illetve nem játszhat, amíg nem javul a tanulásban. Karin Janz egyszer nem vett részt az Európa- ba jnokságon, mert előbbre való volt az érettségi. És az edzők ezt megértették. Néha a sport részesül előnyben, máskor az iskola, a munka. így tartják ezt helyesnek az NDK-ban. Felvetődik az a kérdés is, hogy milyen a műn- kasok viszonya a gyárban velük együtt dolgozó sportolókhoz? Az NDK-ban íratlan törvény, hugy a munkások örülnek az olyan sportolóknak, akikkel együtt dolgoznak, akik kimagasló sportteljesítményeket érnek el. De olyasmi nem fordul elő, hogy mondjuk egy 30 ezer munkást fogta !< te.té gyár csak azéri vegyen fel pgv jól fizetett helyre egy labdarúgót, mert kitűnően fut- ballozik. Később az igazgatónak és magának a labdarúgónak is problémái lennének. Újra V. Gittért idézzük: „Van egy gyári csapatunk, amely egy osztállyal lejjebb csúszott a bajnokságban. Utána az igazgatót és a főkönyvelőt elbocsájtották, mert „ügyeskedtek“ a csapat körül. Az igazgatónak a gyár vezetésével kell törődnie nem pedig a futballal.“ Az NDK-ban is abból indulnak ki, hogy a napi két és háromfázisos edzésekhez sok időre van s?-; ;ág, s íev ha tehetségkioltják az élsportolók vizsgaterminusait, egyéni tanulmányi terv szerint készülhetnek a diáksportolók. Természetesen nem minden NDK beli sportoló egyetemi hallgató. Egyáltalán nem. De sokan vannak, ezért is vettük a példákat a diákok köréből. Végezetül még egyszer idézzük V. Gittért: „Senkit sem kényszerítünk a tanulásra. Azt viszont elvárjuk hogy mindenkinek legyen szakma a kezében. Mert enélkül nehéz az érvényesülés. Még akkor is, ha valaki élsportoló volt.“ 1974 X. 7. 5 MOSZKVA ÉS LOS ANGELES ESÉLYESRŐL Üj stadion a 104 ezres Lenin-stadion helyett Közeledik az 1980. évi nyári olimpiai játékok színhelyéről döntő NOB kongresszus időpontja. A két esélyes, Moszkva és Los Angeles október 22-én számol be terveiről, s egy nappal később szavazlak a kongresszus résztvevői. Mind a két város pályázott az 1976. játékok lebonyolítására is, de akkor Montreal győzött. A düntés közeledtével egyre többet foglalkozik a világsajtó az etsélyekkel. Az UP1 amerikai hírügynökség munkatársai Moszkva és Los Angeles reményeit vizsgálgatva arra a végső megállapításra jutottak, hogy Moszkva összehasonlíthatatlanul esélyesebb, Los Arii/elesnek csak halvány reményei lehetnek. Áz UPl munkatársai szovjet és amerikai sportvezetőkkel folytatott beszélgetéseiket, tájékozódásukat így foglalták össze: Moszkvában már valamennyi nemzetközi sportszövetség vezetője ellátogatott, s mindannyian megelégedéssel nyilatkoztak Moszkva lehetőségeiről. Kiemeli az UPI, hogy a Szovjetunió 3052 olyan stadionnal rendelkezik, amelyek 15 000-nél több néző befogadására alkalmas, s a Szovjetunió 211 848 sportklubja annyira ellátott, hogy mindenben ki tudja elégíteni a világ legigényesebb sportolóinak kívánságait ;s. Az UPl. tudósítóit a szovjet sportvezetők arról is tájékoztatták, hoqy amennyiben a NOB úgy kívánja, 21-nél több sportág küzdelmeit is lebonyolítanák. 10—12 000 sportolót és 4 millió turistát várnak. A sportolókat a moszkvai állami egyetem hatalmas épületkomplexumaiban kényelmesen elhelyezhetnék már ma, az újságírók főhadiszállásának pedig a 6000 szobás Rosszija hotel megfelelne. Ennek ellenére egy új lakótelepet építenek az olimpiai, falu részére. Moszkva híres stadionját, a 104 000 nézőt befogadó Lenín- stadiont nem használnák az olimpián, ha\em egy teljesen új olimpiai stadiont építenének. Los Angelesben — ugyancsak az UPl szerint — úgy vélik, 22 millió dollár lenne az 1980. évi játékok bevétele, 19 millió lenne a kiadás, így 3 millió dollár haszonnal zárhatnának. Rendelkeznek az olimpia lebonyolításához szükséges létesítményekkel, mindössze egy kerékpár- és egy evezős-pályát, valamint egy úszóstadiont kellene újonnan építeni. Az amerikai lakosság nem egyértelműen lelkesedik az olimpiáért. Erről a különböző véleménykutatások adatai tanúskodnak: a dél-kaliforniaiak 71 százaléka csak akkor értene egyet az olimpia rendezésével, ha a kaliforniai államnak, főleg pedig az adófizetőknek ez nem jelentene terhet. A SPARTAKIÁD SPORTVETÉLKEDŐI A jövőre sorrakerülő országos Spartakiád szerves része lesz a turisztika (egész országos színhellyel), a tömeges fellépések, amelyek kicsúcsosodá- sa Prágában a StrahovI-sta- dionban lesz, de ezekkel egyenértékű lesz a sportvetélkedés is. Ennek célja a tömegsport fejlesztése lesz. Elsősorban az egyesületekben nyilván nem tartott ifjúságot kívánjuk megnyerni az ifjúsági szövetség aktív együttműködésével a sport számára. Ebben az igyekezetÖRS Z/% ben nagy segítséget nyújt a pionírszervezet, a szakszervezet, a Hadsereggel Együttműködő Szövetség és az Iskolaügyi Minisztérium is. Mindent megtesznek annak érdekében, hogy érvényre jussanak a csehszlovák sport haladó hagyományai. Mindenfelé küzdenek a rátermettségi versenyben mind az ifjúságiak mind a felnőttek. A sportvetélkedők arra is jók lesznek, hogv az élsport számára egyre több tehetséget fedezzenek fel. Ezek közül a legjobbakat majd az élsport központjaiba gyűjtik össze. Néhány sportban kerületi szinten lesz a vetélkedő legnagyobb része, majd országos döntőkre kerül sor atlétikában, védelmi háromtusában, úszásban és teniszben. A spartakiád- hét során a strahovi stadionban az ország legjobb sportolói is bemutatkoznak. További fontos sportvetélkedők a fővároson kívül is megrendezésre kerülnek. így Bratislavában lesz a Devin—-Bratislava futóverseny, amelynek tömeges jellege lesz, azon kívül úszóviadal, védelmi háromtusa, a 21 évnél fiatalabbak labdarúgó-tornája, tagszerző, gyaloglóverseny, sportesték reflektorfénynél, ifjúsági röplabda-torna a város felszabadításának emlékére, a Pravda— Televízió—Rádió atlétikai verseny, nemzetközi részvétellel, azonkívül a duklai rátermettségi verseny, amelynek színhelye Kutná Hora lesz. A középiskolai játékok és a munkásifjúság olimpiája Kladnó helyszínnel kerül sorra. A spartakiád sportversenyek részét képezik a téli sportok is, mint például a sífutóverseny, 70 kilométer a Krkonoše vonalán, a Szlovák Nemzeti Felkelés fehér nyomán stb. Sor kerül az egyéni erőnlét értékelésére, és összehasonlításul a korkategőriák föltételei szolgálnak. Ezáltal kapnak új impulzust a sportvetélkedők és az egyének igyekezni fognak teljesítőképességüket fokozni. Ez a verseny különböző korcsoportokban kerül megrendezésre (7—10 évig: helyből távolugrás, 11—60 évig: mozgásgyakorlatok, fekvőtámasz, törökülés-, 5 percig tartó futás). Minden versenyszámot egységes pontozási táblázat szerint értékelnek, amely korcsoportokon belül összehasonlítási alapul szolgál. Így kiértékelik az egyesületeket, a szakosztályokat és az egyéneket is. Mindenki, aki sikeresen szerepel, ezekben a versenyszámnkban, az akció szimbólumát, a spartakiád Sportjelvényt kapja meg. A spartakiád sportvetélkedőivel a sportolók hazánk felszabadulásának 30. évfordulóját ünnep'ik, egyúttal gyakorlatilag élnek azzal a lehetőséggel, amelyet szocialista társadalmunk a CSKP vezetésével a testnevelés terén mind- annyiunknak nyújt-
