Új Szó, 1974. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1974-10-06 / 40. szám, Vasárnapi Új Szó
JOGI TÁJÉKOZTATÓ besség és a vonóerő a jobb kormánykaron levó adagolóval szabályozható. Az adagoló el- fordításával változik a feszültség — nulláról 30 km-ig fokozható a villanymotoros kerékpár sebessége, ami elegendő ahhoz, hogy a sűrű városi forgalomban a leggyorsabb közlekedési eszközzé váljon. Villamos- és jelzőberendezése azonos a jól ismert és bevált BABÉIT A segédmotoros kerékpáréval és megfelel a csehszlovák műszaki normáknak. A villany- motoros kerékpár konstrukcióját természetesen befolyásolta az áramforrás súlya és mérete. Hogy a kerékpár hossza elfogadható legyen, 3,00 X10 méretű kerekeket kapott, melyek rugózása kellemessé teszi az utazást a rosszabb utakon is. Az új segédmotoros kerékpár könnyen irányítható. A már említett feszültségszabályozón kívül a kormányon még két szabályozókar van — az egyik az első, a másik a hátsó fék működtetésére. A motor indítása iš egyszerű — kapcsolással történik. A se bességmérő mellett található az akkumulátor töltötlségét ellenőrző műszer, amelyről leolvasható a telep kihasználásának megengedett övezete. Az ELSTAR karbantartása igénytelen. A bowdenek és láncok kenésén és az érintkezők konzerválásán kívül csupán a gumiabroncsok nyomását kell ellenőrizni. A parkolás szempontjából rendkívül takarékos, elegendő számára 165X70 cm- es terület, ami azt jelenti, hogy egy középliteres személykocsi parkoló területén hat ELSTAR kényelmesen elfér. Néhány műszaki adat: a mo tor feszültsége 47 V, teljesítménye 6H0 W, léghűtéses: a/, ólomakkumulátor 48 voltos; a jármű hossza 1625 mm. széles sége 700 mm és magassága 950 mm; súlya 78 kg, hasznos terhelése 100 kg; maximális sebessége 30 km/óra; gyorsulása 100 méterre 16 másodnerc alatt. Az ELSTAR villanymotoros kerékpár A Považská Bystrica-i Gépgyár konstruktőrei annak idején elhatározták, hogy egy olyan kis motorkerékpárt szerkesztenek, amely a levegő tisztasága szempontjából megfelel az alapvető követelményeknek, a zajártalma minimális és a lehető legkisebb parkolási helyet igényli. E célkitűzések alapján született meg az ELSTAR elnevezésű villanymotoros kerékpár, melynek energiaforrását egy 48 voltos akkumulátor szolgáltatja. Az akkumulátor közönséges villanyhálózatról tölthető tel. Az ELSTAR-ba sorozatban gyártott magas fordulatszámú, egyenirányú áramra működő trakciós motort szereltek, így a kerékpár igr n jó mozgási tulajdonságokká' rendelkezik. A se1974. X. •. 17 A SIMCA TERVEI Az előrejelzések szerint a nyugat-európai ipar egyik legnagyobb és legjelentősebb autógyára, a Chrysler-Simca, a jövő évben nem Jelentkezik új gyártmánnyal a piacon, hanem a nagysorozatban gyártott eddigi típusokat igyekszik tökéletesíteni. A tökéletesítés cé'.- ja többek között a közlekedésbiztonság fokozása, a jobb, célszerűbb, kényelmesebb belsőtér-alakí- tás, a fényszóró-berendezések hatékonyabb integrálása, a műszerfalak korszerűsítése és a többc élú, úgynevezett kombinációs műszerek nagyítása. A SIMCA 1100 gépkocsicsalád tökéletesített tagja „TI“ jelzéssel kerül 1975-ben a piacra. A 82 lóerős, 1118 köbcentis, nagy túrákra kiválóan alkalmas, erős sportkocsi órasebessége 163 kilométer. Négy halogénlámpás fényszóró és két — ugyancsak halogénlámpás — ködvágó biztosítja a tökéletes látási viszonyokat. Az elektronikus ellenőrző-rendszer fényjelzői tájékoztatják a vezetőt a kézifék, az olajnyomás, a reflektorok, az irányjelzők, a telep és az üzemanyagtartály működéséről és állapotáról. A jármű 3 és 5 ajtós kivitelben ké szül. A MATRA SIMCA BAGHEERA az 1973. évi Le Mans-i versenyen aratta az első sikert. Maximális órasebessége 185 kilométer. Eddig 10 000 darab gurult le a szalagról és a vásárlók, a magas műszaki paraméterek mellett, különösen a jármű elegáns külső kivitelezését dicsérik. 1975-ben csak jelentéktelen változásokkal kerül a piac ra. Mindenekelőtt a szellőztetését tökéletesítik és a színskálát bővítik: fehér karosszéria, kék belső bevonat, kék-fekete ülésbevonat, vagy sárga karosszéria, zöld belső bevonat és zöld fekete ülésbevonat — hogy csak két példát említsünk a hat variáció közül. A 2 literes CHRYSLER két halogénlámpás fényszóróval bővül. A jármű jogosan nevezhető a Chrysler France csúcsgyártmányának, egyrészt azért, mert optimális kényelmet nyújt, másrészt azért, mert automatikai szavatolják a biztonságos üzemeltetést. A közlekedési eszközökkel okozott károkéit való különleges felelősség (Ptk 427—431. §§) A közlekedési eszközökkel okozott károkért való felelősséget a csehszlovák Ptk a 427—431. §§-aiban mint objektív, azaz a felróhatóságra való tekintet nélküli kárfelelősséget szabályozza. A 427. § rendelkezései értelmében a legszélesebb felelőssége a közlekedést bonyolító vállalatoknak, így tehát a vasúti, hajózási és légiforgalmi vállalatoknak van, mert ezek hajtóművei jellegére való tekintet nélkül felelősek az ilyen üzemeltetés különleges jellegéből folyó károkért. Elvben elképzelhető az ilyen vállalat még akkor is, ha lovaskocsíkkal üzemel és akkor is, ha a legmodernebb sugármeghajtású repülőgépekkel működik. Az idézett rendelkezés szerint továbbá, tekintet nélkül arra, hogy az üzemeltetőnek, legyen az a vállalat vagy magánszemély, az említett objektív kárfelelőssége van, ha gépjármű [beleértve a motorkerékpárt is), motoros vízijármű (p1. motorcsónak), vagy repülőgép üzemeltetője. A vállalatok Csehszlovákiában általában nemzeti, kommu* nális vagy szövetkezeti vállalatok. Az üzemeltetők másik, számosabb csoportjába azonban a személygépkocsik magánszemély üzemeltetői tartoznak. Joggyakorlatunk értelmében a gépkocsi üzemeltetője alatt azt a vállalatot, hatóságot, hivatalt vagy magánszemélyt kell tekinteni, aki a gépkocsi tulajdonosa vagy azzal ténylegesen rendelkezik. A gépkocsi-nyilvántartás adatai sokszor nem regisztrálják időben a tulajdonjogi átruházásokat és ezért ennek alapján nem lehet megbízhatóan az üzemeltető egyént, 111. vállalatot megállapítani, de a legtöbb esetben legalábbis jó kiindulási pont. A Ptk 430. § a értelmében az említett tárgyi kárfelelősség« gél tartozó üzemeltetők helyett ugyanaz az objekiv kárfelelősség terheli azt, aki a gépjárművet az üzemeltető tudta és akarata nélkül használja, pl. az a vállalati gépkocsivezető, aki feketén fuvaroz, vagy aki a gépkocsit jogtalanul használja. (Ez egyébként a Btk 209/a szakasza értelmében külön bűncselekmény is.) Az ilyen „hívatlan“ gazda mellett a felróható gondatlanság arányában felelősséggel tartozik maga az üzemeltető is, ha a károkozó „hívatlan gazda“ az ő gondatlansága folytán jutott a gépjármű használatához. így pl. közös felelősséggel tartozik a vállalat is, ha szemet hunyva eltűri a gépkocsivezető fekete fuvanait, vagy az a szülő is, aki nem tesz hatékony intézkedést annak megakadályozására, hogy még fiatalkorú, jogosít* vánnyal nem rendelkező gyermeke gépkocsijához hozzájut» hasson. A teljesség kedvéért meg kell jegyezni, hogy ha a gépjármű javításban van, a javítás alatt a javítást végző vállalatot' terheli az objektív kárfelelősség (430. § 2. bek.). Fontos tudni, hogy a munkatörvénykönyv (Tt 1965/65 sz. törvény a későbbi módosításokkal) értelmében a vállalátok és szervezetek gépkocsivezetőit a gépkocsival kapcsolatos kár* okozásért, ha azok a kárt szolgálatuk végzése közben okozták, a károsult közvetlenül nem teheti anyagilag felelőssé. Az ilyen esetekben a kárigényt a gépkocsit üzemeltető vállalattal szemben kell érvényesíteni. Az ilyen vállalatnak módjában áll a munkajogi előírások értelmében a gépkocsivezetővel szemben visszkártérítési igényt érvényesíteni, rendszerint azonban csak csökkentett mértékben (maximálisan 3 havi fizetés erejéig). A Ptk 428. § 1. mondata határozza meg a tárgyi kárfe!e<- lősséget azon rendelkezésével, hogy az üzemeltető nem mentesülhet a kárfelelősség alól, ha a kárt oly körülmények idézték elő, amelyeknek eredete a gépkocsi üzemeltetésével áll kapcsolatban. Ezen objektív kárfelelősség alól csak akko' mentesülhet az üzemeltető, ha bebizonyítja, hogy az elvárható igyekezete ellenére sem akadályozhatta meg a kár keletkezését. Ezek az ún. mentesítési okok. — így pl. nem az üzemeltetéssel kapcsolatos károkozás lehet pl. az árvíz, földcsuszam- lá stb., ezen körülmények esetében az üzemeltető mentesülhet objektív kárfelelőssége alól. Lényegében másik mentesítési liberációsok a károsult kizárólagos vagy részbeni felelőssége, pl. ha a károsult a balesetet kizárólag maga okozta azzal, hogy az utolsó pillanatban lépett a járdáról nem megjelölt átkelőhelyen az úttestre. A mentesítési okot az üzemeltető tartozik bizonyítani. A Ptk 429. §-a meghatározza a kártérítés mértékét. Ennek értelmében az üzemeltető felelős az egészségben és a tárgyakban okozott károkért, valamint a tárgyak elidegenítésével vagy elvesztésével okozott károkért, amelyek a gépkocsi üzemeltetésével kapcsolatban keletkeztek. Nagy fontosságú a Ptk 431. §-a, amely több gépkocsi összeütközéséről szól (tömeges karambol). Ebben az esetben a keletkezett kárért az egyenes résztvevők egymás között felelősségük arányában felelnek egymással szemben. Nem volt kétséges kezdettől fogva, hogy a kérdéses üzemeltetők harmadik személyekkel szemben továbbra is objektív tárgyi kárfelelősséggel tartoznak. Az egymás közötti felelősség magyarázata sokáig vitás volt. — A vita az 1972-es év folyamán tisztázódott a Legfelsőbb Bíróság 1972/68 sz. döntvényével. Ennek értelmében a 431. § szerinti kárfelelősség esetében is elsősorban a 427. § objektív felelősségről van szó, de tekintetbe kell venni a bebizonyított felróható felelősséget és az eset egyéb körülményeit is. További néhány fontos L. B. döntvény: A R 9/1973. döntvény szerint a gépjárművet üzemeltetés közben levőnek kell tekinteni akkor is, ha áll ugyan, de motorja működik. Üzemeltetésnek számítanak az utazás előtti közv llen előkészületek és az utazás után végzett közvetlen ténykedések, továbbá a gépjármű karbantartását célzó tevékenység is. A motor járatása még akkor is üzemeltetésnek szárait, ha e*z nem nyilvános helyen, hanem a garázsban történt. A gépkocsi anyaghibáját — még ha nem is ismerhető fel — az üzemeltetéssel kapcsolatos okozó körülménynek kell tek n- teni. Erre való hivatkozással az üzemeltető nem mentesülhet objektív kárfelelőssége alól. A közúti baleseteket, összeütközéseket elég gyakran az úttest rossz állapota okozza. Ezzel kapcsolatban fontoc még tudni, hogy az 1961/35 sz., a közutak fenntartásáról szóló törvény 9. §-a értelmében az utakat kezelő vállalat vagy szervezet felel az utak járhatóságáért. Dr. FÖLDES JÓZSEF SIMCA 1100 Tt (1975) MATRA SIMCA BAGHEERA Í1975) CHRYSLER 2 LITER (1975J
