Új Szó, 1974. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1974-10-25 / 253. szám, péntek

A GAZDASÁGFEJLESZTÉSRŐL TÁRGYALT A LEMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA Varsó — Edward Gierek el­nökletével Varsóban a LEMP KB plénuma megvitatta az ország 15 éves — 1990-ig terjedő élel­miszeripar és mezőgazdaság-fej­lesztési programjának irányel­veit. Edward Gierek a párt KB el­ső titkára vitaindító referátumá­ban a többi között rámutatott: Lengyelország felnőtt lakossá­gának egyharmada jelenleg a mezőgazdaságban dolgozik. Az élelmiszeripar félmillió mun­kást foglalkoztat. A plénumon elemzett téma azonban az egész társadalmat érinti. Megoldás.! csak komplex módon biztosít­ható. Pártunk mezőgazdaság politi­kájának célja a termelés állan­dó növelése és a falu szocia­lista átalakítása — mondottta E. Gierek. Ezt a politikát foly­tatni fogjuk, s tovább erősít­jük a már meglévő pozitív irányzatokat és újabb feladato­kat tűzünk ki. A párt és a kor­mány kedvező feltételeket te­KUBA SZABAD ORSZÁG Fidél Castro nyilatkozata Párizs — Az Humanité csü­törtökön közli azt a beszélge­tést, amelyet különtudósítója, Andre Carell folytatott Havan­nában Fidel Castróval. Fidel Castro e beszélgetés során hangsúlyozta, hogy Ku­ba gazdasági fejlődése kedve­zően alakul s az országban a termelés szintje megkétszerező­dik 1970 és 1980 között. Ezt a kedvező fejlődést, valamint azt, hogy a kubai forradalom az amerikai blokád ellenére Is életben maradhatott, elsősor­ban a Szovjetunió segítsége s a szocialista államokkal a KGST-n belül való együttműkö­dés tette lehetővé. Az Egyesült Államokkal va­ló kapcsolatokról szólva Fidel Castro rámutatott: a Kubával szemben folytatott ellenséges politika kudarca előbb-utóbb ar­ra kényszeríti majd az ameri­kai vezetőket, hogy megváltoz­tassák eddigi politikájukat. Ah­hoz azonban, hogy komoly tár­gyalások kezdődhessenek az Egyesült Államokkal, előbb ar­ra van szükség, hogy megszün­tessék a Kuba ellen alkalma­zott gazdasági blokádot. Az amerikai vezetőknek meg kell érteniök, hogy Kuba szabad or­szág és nem fogad el semmi­féle olyan feltételt, amely csor­bát ütne méltóságán és szuve­renitásán. Ha az amerikai ve­zetők elfogadják ezeket a rea­litásokat, megvan a lehetőség a két ország közötti kapcsolatok megjavítására, ez azonban az amerikai vezetőktől függ. DEMOKRATIKUS MOZGALOM A PORTUGÁL PÁRTTÁ ALAKUL ÁT Lisszabon — A Portugál De­mokratikus Mozgalom (MDP— CDE) valószínűleg rövidesen párttá alakul át, mindeneset­re foglalkoznak ennek gondo­latával — mondták az MDP központi Bizottságánál. A Portugál Demokratikus Mozgalom népfront jellegű szer­vezetként egyesíti a kommu­nistákat, a szocialistákat (ez utóbbiakat a lisszaboni szerve­zet kivételével 1 az ifjúmunká­sok szövetségét, a demokrati­kus nőszövetséget és egyéb haladó politikai-társadalmi szervezeteket. A mozgalom a fasizmus utol­só évei alatt CDE (demokrati­kus választási bizottság) félle­gális tömegszervezetté vált: a Caetano-rezsimnek ekkor már nem volt annyi ereje, hogy megtiltsa a különféle politikai áramlatokat magában ötvöző mozgalmat. A CDE a fasizmus Idején az antifasiszta küzde­lem egyik fő szervezője volt, a kommunisták és más népi erők messzemenően felhasznál­ták a fasiszta rezsim megdön­téséért folytatott harcukban. Kedvezzen fejlődik az együttműködés a Szovjet unió és az NSZK között remt az állami gazdaságok, ter­melő szövetkezetek és u mező- gazdasági körök (a szövetkeze­tek alacsonyabb formái — a szerk.J további fejlődése szá­mára. Támogatni fogjuk az egyéni parasztgazdaságok egy­mással, valamint az állami gaz­daságokkal ás termelő szövet­kezetekkel megvalósuló koope­rációját. Mezőgazdaságunk és élelmi­szeriparunk kedvező fejlődésé­nek biztosítása szempontjából fontos tényező a szocialista or­szágokkal megvalósított együtt­működés. A Szovjetuniótól már évek óta segítséget kapunk ga- bonaszüksógleteink biztosításá­ban. Ez a segítség rendkívül értékes, elősegíti állattenyész­tésünk fejlesztési ütemének fo­kozását. Edward Gierek végül javasol­ta, hogy az országos hosszútávú fejlesztési program alapján minden község dolgozza majd ki a maga 15 éves gazdaság- fejlesztési tervét. Bonn — A TASZSZ csütörtö­ki kommentárjában rámutat, hogy a nyugatnémet közvéle­mény Helmut Schmidt szövetsé­gi kancellár küszöbönálló moszkvai látogatását úgy tekin­ti, mint a korábbi Braudt— Scheel koalíciós kormány kele­ti politikája folytatásának bizo­nyítékát. Ez a politika — ál­lapítja meg a kommentár —, amelyet a szociáldemokraták és a szabad demokraták bonni kormánykoalíciója tovább foly­tat, abban jut kifejezésre, hogy normalizálódnak és fejlődnek a kapcsolatok a Német Szö­vetségi Köztársaság és az eu­rópai szocialista országok kö­zött számos területen és az utóbbi években mind nagyobb mértékben. Bonnban ezzel összefüggésben külön hangsú­lyozzák, hogy e politika alap­jául az 1970. augusztus 12-1 nyugatnémet—szovjet szerződés szolgál. Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter a nyugatnémet rádiónak adott nyilatkozatában hangoztatta, hogy a szövetségi kancellár közelgő látogatásá­nak egyik célkitűzése: „Vilá­gosan megmagyarázni Bonn külpolitikájának utódlási jel­legét". Nyugatnémet kormánykörök­ben — amint erre a kormány 1972^-74-es évi tevékenységé­ről szóló beszámoló is rámutat — megelégedéssel állapítják meg, hogy kedvezően fejlődik az együttműködés az NSZK és a Szovjetunió között. A nyu­gatnémet sajtó mindenekelőtt ennek az együttműködésnek a kölcsönösségére hívja fel a fi­gyelmet — írja a TASZSZ kom­mentárja, majd végezetül arra figyelmeztet, hogy a CDU/CSU ellenzéki tömb körül csoporto­suló reakciós körök továbbra Is igyekeznek bizalmatlanságot kelteni a szovjet—nyugatnémet kapcsolatok normalizálására irányuló politikával szemben, s borúlátó légkört teremteni a küszöbönálló moszkvai tárgya­lásokkal kapcsolatban. Fanfoní újabb tárgyalásokat kezd Az olasz kormányválság nehéz pillanatai Róma — A római kormány- válság, amely Rumor minisz­terelnök október 3-1 lemondásá­val kezdődött, válságos pillanat­hoz érkezett. A tárgyalások a szakítás küszöbéig jutottak, mi­után Fanjani kijelölt miniszter- elnök egy második levelet inté­zett a balközép-koalíciő négy pártjához. A levél ultimátum- szerű felszólítás: adjanak „igen­nel“ vagy „nemmel“ választ az általa kidolgozott programter­vezetre. A programtervezet számos ponton — legélesebb formában a szakszervezetekkel kialakítandó kapcsolat kérdésé­ben — ellentétes a szocialista párt javaslataival. Az ultimátum tehát kapitulációra való felszó­lítás volt a szocialista párthoz. Elvágta a további tárgyalások, a kompromisszumkeresés útját és a szocialista pártot drámai választás elé állította. Vagy el­fogadja a kereszténydemokraták és a szociáldemokraták állás­pontját, s ezzel alárendelt hely­zetbe kerül a koalíción belül, hozzájárulását adja egy szak­szervezet-ellenes, jobboldali kor­mányprogramhoz, szembekerül­ve saját tömegeivel is, vagy visszautasítja és ekkor magára vállalja a szakítás felelősségét, véglegesen eltemeti a balközép- koalíció lehetőségét. A szocialista párt szerdán egósznapos vezetőségi ülésen igyekezett megoldani a nehéz kérdést, és döntést hozni. He­ves vita után, amelyben a párt balszárnya a tárgyalások meg­szakítása, a kormányból való kilépés mellett érvelt, a veze­tőség úgy döntött: elutasító vá­laszt ad Fanjani felszólítására, de nyitva hagyja a lehetőséget további tárgyalások előtt. Fanfani ezután úgy döntött, hogy egyelőre nem adja vissza kormányalakítási megbízását. A BT MEGHOSSZABBÍTOTTA AZ ENSZ KÖZEL-KELETI ERŐINEK MANDÁTUMÁT New York — Az ENSZ Biz­tonsági Tanácsa szerda esti ülésén egyhangúlag elfogadta azt a határozatot, amely hat hó­nappal — vegyis 1975. április 24-ig — meghosszabbítja az ENSZ közel-keleti rendkívüli erőinek mandátumát. A szava­zástól a Kínai Népköztársaság és Irak tartózkodott. A határozat előszavában azon­ban a BT annak a véleményé­nek adott hangot, hogy a Kö­zel-Keleten mindaddig ingatag marad a helyzet, amíg nem old­ják meg az alapvető problémá­kat, ezt a megállapítást szava­zatának indokolásában a Szov­jetunió és az Egyesült Államok képviselője egyaránt megerősí­tette. Jakov Malik szovjet delegátus hangoztatta, hogy a szemben­álló felek fegyveres erőinek szétválasztása csak első lépés volt, és semmiképpen sem szol­gálhat ürügyül a jelenlegi hely­zet állandósítására. Kommentárunk 1974. X. 25. A Román Szocialista Köz­társaság népe ma em­lékezik meg hazája teljes fel- szabadulásának 30. évfordulójá­ról. Nemrég, augusztus 23-án is jelentős évfordulót ünnepelt a szocialista Románia: ezen a na­pon szabadította fel az előre­nyomuló szovjet hadsereg a ro­mán fővárost a hitleri megszál­lók uralma alól. Még élénken emlékezetünkben élnek azok az ünnepségek, melyeket ország­szerte Románia jubileumi, 30. felszabadulási évfordulója al­kalmából rendeztek. Bukarest felszabadítása nyitotta meg az­után az utat az ország teljes felszabadítása felé. Lehetőség nyílt arra, hogy a szovjet csa­patok oldalán a román kom­munisták vezette hazafias erők aktívan részt vegyenek hazá­juk teljes felszabadításában. Mint mindenütt, általában Romániában is az országépítés a háborús károk helyreállításá­val indult, majd ezt követte a többi fontos Intézkedés: az ál­lamosítás, a burzsoá elemek ki­szorítása az ország\ezetéséből, a királyság megszüntetése 1947- ben, és ezzel egyidejűleg a nép­köztársaság kikiáltása. A szocialista tervgazdálko­dás eredményei már az 50-es évek elején is megmutatkoz­tak. A 60-as években Romániát már fejlett Ipari-agrár ország­ként tartottuk nyilván. 1965- ben az ország nevét hivatalo­A szocializmus útján san Román Szocialista Köztár­saságra változtatták. Ez a lépés is azt bizonyította, hogy az or­szágban a 60-as évek közepén már teljes egészében győzedel­meskedtek a szocialista terme­lési viszonyok az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt. A következő statisztikai szám­adatok is ezt a változást tá­masztják alá és egyben konk­rét bizonyítékai annak az óriá­si ütemű fejlődésnek, melyen a román népgazdaság az utóbbi évtizedekben keresztülment. Románia ipari termelésének ta­valyi szintje az 1948-as terme­lés 28-szorosát érte el. Egy má­sik hasonló adat: ma Romániá­ban 13 nap alatt annyi ipari terméket állítanak elő, mint amennyit az egész román ipar az 1938-as esztendőben termelt. Románia napjainkban fejlett ipari államnak számít, hiszen az ország nemzeti jövedelmé­nek 57,8 százalékát az ipari ter­melés alkotja. A mezőgazdasá­gi termelésben is jelentős elő­relépés történt. 1973-ban a me­zőgazdasági termelés az 1948-as termelési szint négyszeresére emelkedett. A Román Kommunista Párt legutóbbi kongresszusának irányelvei azonban nemcsak a népgazdaság dinamikus fejlesz tését, hanem ezzel párhuzamo­san a dolgozók életszínvonalá nak növelését Is fő célul tűzték ki. Ezzel összhangban az utolsó három évben a román dolgozók keresete átlagosan 35 százalék kai emelkedett. A Romániában bekövetkezett társadalmi változások lehetővé tették, hogy gyümölcsöző kap csolatokat építsen ki a szocia­lista országokkal, minndenek- előtt a Szovjetunióval, amely­nek döntő szerepe volt Romá­nénak a fasiszta elnyomás alól történt felszabadításában. A szocialista Románia sok­éves, gazdag hagyományokra épülő baráti kapcsolatokat tart fenn hazánkkal is. Ez a szoros barátság még a II. világháború éveiben szövődött, amikor mind­két nemzet a közös ellenség, a hitlerizmus ellen harcolt. Kap­csolatainkat tovább szilárdítot­ta a háború befejezése után alá­írt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szer­ződés. A román—csehszlovák kapcsolatok fejlődésének jelen­tős impulzust adtak a közel­múltban Nicolae Ceausescunak, a Román Kommunista Párt fő­titkárának és Gustáv Husák elvtársnak a találkozói. Az utóbbi években nemcsak azt ta­pasztaljuk, hogy a két baráti ország kommunista pártjai, par­lamentjei, szakszervezeti köz­pontjai és egyéb tömegszerve zetek között jönnek létre gyü­mölcsöző kapcsolatok, hanem egyre szorosabbá fonódik a két ország műszaki-tudományos együttműködése is. Csehszlová­kia Románia kereskedelmi part­nereinek ranglétráján a harma­dik helyet foglalja el. A tervek szerint idén a tavalyi évhez vi­szonyítva 17 százalékkal növe­kedik a két ország közötti ke­reskedelem. A felsorolt gazdasági eredmé­nyekhez, a baráti kapcsolatok megszilárdításához pedig Ro­mánia teljes felszabadítása, majd a szocialista társadalmi viszonyok győzedelmeskedése nyitotta meg az utat. P. V. E. Ali Bhutto MosáÄn Moszkva — A csütörtökön Moszkvába érkezett Zulfikar Alt Bhutto pakisztáni kormányfőt a vnukovói repülőtéren Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök, Ivan Arhipov miniszterelnök-he­lyettes és több más hivatalos személyiség fogadta. A repülőtérről a városba ve­zető útvonalon, ahol a pakisztá­ni miniszterelnök motorkerék­páros rendőröktől kísért gép­kocsi-oszlopa végighaladt, ha* talmas transzparensek az alábbi jelszavakat hirdették: „Éljen és erősödjön a baráti kapcsolat a Szovjetunió és Pakisztán népet között!“ „A békéért és a nem­zetközi együttműködésért!“ FEJSZAL szaúd-arábial király Rtjadban fogadta a Palesztin Felszabadítási Szervezet Jasz- szer Ara fa i elnök vezette kül­döttségét. RICHARD NIXON volt ameri­kai elnököt váratlanul ismét kórházba szállították. Orvosa tájékoztatása szerint felújuló vlsszérgyulladása nyomán bal lábában súlyos keringési za­varok támadtak. PETR MLADENOV bolgár kül­ügyminiszter mongóliai látoga­tásának befejeztével vissza­érkezett Szófiába. Otközben rö­vid megállót tartott Moszkvá­ban. BRATTELI norvég miniszter- elnök ötnapos lengyelországi hivatalos látogatásának befe­jeztével Varsóból Budapestre utazott. PIERRE TRUDEAU, kanadai miniszterelnök Brüsszelben )o- seph Luns NATO-főtitkárral azokról a feladatokról tárgyalt, amelyek Kanadára hárulnak az ország NATO-tagságából kifo­lyólag. ISZTAMBULBAN állambizton­sági bíróság elé állítják tíz tö­rök napilap 14 újságíróját, ami­ért államtitoknak számító érte­süléseket hoztak nyilvánosság­ra a török hadsereg ciprusi ak­ciója idején. Ha bűnösnek ta­lálják a vádlottakat, ötévtől életfogytiglanig terjedhető bör­tönbüntetés vár rájuk. HAROLD WILSON brit mi­niszterelnök november 1-én Londonban találkozik Liam grave ír kormányfővel. A meg­beszélések témája az észak-ír­országi helyzet lesz. TOMÁŠ TRÁVNIČEKNAK, a Nemzeti Front KB alelnökének vezetésével a VDK-ba érkezett hazánk Nemzeti Frontja Köz­ponti Bizottságának négytagú küldöttsége. BRAZÍLIÁBAN egy katonai bíróság 13 személyt börtönbün­tetésre ítélt azzal a váddal* hogy a törvényen kívül helye­zett kommunista pártot akap­ták újjászervezni. TOKIÓBAN ülést tartott a Li­berális Demokrata Párt fiatal parlamenti képviselőkből ala­kult úgynevezett szirankai-cso- portja. Az ülésen elhatározták, hogy követelik Tanaka minisz­terelnök és pártelnök lemon­dását. PapaÉploszt Kea szigetére száműzték Athén — Az ügyvezető gö­rög kormány szóvivője Athén­ban cáfolta azokat a híreszte­léseket, hogy a hadsereg bizo­nyos egységeinél nyugtalansá­got keltett volna a korábbi jun­ta felelős vezetőjének, Papado- pulosznak és több társának le­tartóztatása és deportálása. Ugyanakkor közölte: fel sem merült Ioannidesznek, a jun- volt „erős emberének“ depor­tálása. mert a tábornok nem vett részt Papadopulosznak és társainak a polgári Karaman- lisz-kormánv ellen szőtt ösz- szeesküvésében. A kitelepített volt diktátor és minisztertársai időközben megérkeztek Kea szigetére, kényszer-tartózkodási helyükre, ahol egy kijelölt szállodában kell élniük — saját költségü­kön.

Next

/
Oldalképek
Tartalom