Új Szó, 1974. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1974-10-18 / 247. szám, péntek

GONDOLATOK AZ IDEI ORSZÁGOS NÉPDALVERSENYRŐL AZ ÖTVENÖTÖDIK Terebélyesedő mozgalom Néhány nappal ezelőtt feje- népzene, másik alkotó eleme a ződött be a „Tavaszi szél vi- falusi népzene, másnéven pa­zet áraszt“ elnevezésű népdal- rasztzene.“ ... „Városi népze­verseny. Szándékosan haszná- nének, más néven népies má­lom a népdalverseny elneve- zenének azokat az egyszerű zést, mert a szakemberek és szerkezetű dallamokat nevez­a nézők is meggyőződhettek hetjük, amelyeket többnyire az arról, hogy ez a verseny már űri osztályból származó dilet­túlnőtte a népdalok egyszerű táns szerzők komponálták, és interpretációját. A vetélkedő- amelyek elsősorban az úri ősz­ben egyre nagyobb teret kap tályban terjedtek el; a paraszt az a nézőpont, mely a népdalt osztályban vagy egyáltalán hozza előtérbe az énekes-pro- nem vagy csak aránylag ké­dukció mellett. nőn, az úri osztály kozvetíté­A népdalnak ez a térhódí- sével. Nálunk ezeket a dalokat tása jelentős kultúrpolitikai magyar nóta néven ismerik.“ esemény. Az a tény, hogy a hat Kodály Zoltán ezt írja: „A évvel ezelőtt elindult népdal- népies műdalok a 19. század­énekesek vetélkedője mozga- nak különösen a második felé- Holec Ilona, az I. kategória lommá terebélyesedett és az ben árasztották el Magyaror- győztese a döntő egyik legér­eddigi versenyek folyamán ki- szágot. Uralkodó műfaj az tékesebb teljesítményét nyúj­kristályosodott, rendkívül pozi- egyszólamú strófás dal; főképp totta. tív eredménynek számít. hallomás útján terjed; minden­Nem vagyok különösebb híve ki tud egy csomó dalt, bár so- seny meghirdetésekor felhívtuk a statisztikának, de ebben az basem látta írva, vagy nyom- a résztvevők figyelmét arra, esetben éppen a statisztikai tutva. Többnyire megjelentek hogy az országos döntőije való adatok bizonyítják legjobban ugyan, de nem szokás kottából jutásukat, népdalgyűjtésükkel a jelentős fejlődést. 1970-ben énekelni őket. szerzett külön pontok is előse­172 szólóénekes, 23 éneklő Népdalversenyünkben min- gíthetik. Ezt már az 1972-es csoport, 5 citerazenekar vett denről így még nem esett szó, népdalversenyben is propagál­részt a versenyen, tehát össze- de gyakorlatban már a járási tuk de sajnos kevés eredmóny­sen 478 személy. elöntőkön is érvényesítettük nye!i. Akkor csupán 261 dallam 1972-ben 336 szólóénekes, 57 ezt uz elméletet és kiszűrtük érkezett be. Az idei versenyiink­éneklőcsoport, 11 citerazenekar az értéktelen zenét. Minden re már 1476 dallamot küldtek és 7 népi hangszeren játszó igyekezetünkkel azon voltunk, ho magnetofonszalagon, mely­szólista szerepelt, ami 1093 hogy a csehszlovákiai magyar- hői 523 volt az elfogadható, jő személyt tesz ki. ság népzenei hagyományának változat. Külön öröm volt szá­1974-ben 283 szólóénekes, legszebb gyöngyei kerüljenek munkra, hogy néhány éneklő 118 éneklő csoport, 17 citera- előadásra. csoport, mint a bušincei (bu­zenekar és 2 népi hangszeren Eleinte többektől hallottunk sa|j> ipelský Sokolec í (ipoly­játszó szólista szerepelt, vagyis olyan aggályoskodó megjegy- szakállasi), kovaöovcei (ková­1786 személy. zést, hogy a magyar nótához CSjj már ezekből a saját gyűj­A számbeli gyarapodás lég- szokott közönség nem fogadja tésü értékes népdalokból állí­inkább az éneklő csoportoknál majd olyan érdeklődéssel eze- totta össze műsorát. Ma ezek észlelhető. Ez természetes, hisz két a dalokat, mint a inegszo- a csoportok tovább folytatják éppen a közös éneklés öröme kott és közismertebb nótákat. a gyűjtőmunkát és az értékelés az, ami a falusi embereket Szerencsére ez az aggályoskó- tanulságai alapján még órtéke­összehozza. dás indokolatlan volt. Éppen sebb, tisztább anyag beküldésé­Két kitűnő zeneszerzőnknek, az idei verseny bizonyítja a re számíthatunk. Bartók Bélának és Kodály legjobban, hogy a közönség Az eredmények összegezése­Zoltánnak köszönhetjük, hogy még nagyobb érdeklődést ta- Ror mjlldi„ felmerül a kérdés: ma már pontosan el tudjuk ha- núsított a verseny iránt, mint hogyan tovább Többféle elgon­tárolni az értékes népzenét a az előző években. Újra egy be- dclás létezik véleményünk selejtes műdaltól. Bartók Béla szédes adat: ez évben országos i{«ní „na a „Mi a népzene“ című írásá- viszonylatban a rendezvényein- eredményeképpen tudjuk majd bán a következőképpen irt er- ken 15 038 néző vett reszt. a továbbl utat megszabni Az ről a kérdésről: „A népzene Ehhez a kvalitatív fejlődés- éneklő csoportok számbeli gya­kétféle anyagból tevődik össze. hez tartozik a nepdalverseny- ran0dása arra kötelezi az irá­F.gyik alkotó eleme a népies nyel párhuzamosan megindított yító szerveket elsősorban a műzene, más néven a városi népdalgyűjtői mozgalom. A ver- CSEMADOK. KB* titkárságát és a Népművelési Intézetet, hogy a csoportok vezetői részére mielőbb rendezzen olyan talál- v- -'~íQ!rr'.rni kozóL ah°l a további munka k, IrKPH távlatait megvitathatják. Jf JK iK:8' Befejezésül még két örven­^ !§ detes hírt említek meg, amely ž szorosan összekapcsolódik a népdal propagálásával. Az 1972- v§£ ... y&jfl es Tavaszi szél... népda (vér­pad i seny országos döntőjén legma­p fa $ I gasabb pontszámot elért két szólista és két éneklő csoport műsoráról az OPUS hanglemez- gyártó vállalat felvételt készí­tett, s a lemez a közeljövőben mmtm elején jelentet meg „Édes­anyám rózsafája“ címen egy __________________ ________ ___________ kötetre való palóc népdalt. Mi ndkét publikáció fontos ha­A népdal nemcsak örömöt nyújt, hanem fiatalít is. Erről tárkövet jelent zenei anya­győzött meg bennünket a fiatalos lendülettel daloló 78 esz- nyelvünk népszerűsítésében. tendős Illés István. (PRANDL SÁNDOR felvételeiJ ÁG TIBOR Beszélgetés Ján Kákossal, a Szloválk Nemzeti Színház igazgatójával Holnap este kerül sor. E. Bryl és K. Gürtner zenés játéká­nak a bratislavai bemutatójára. Ez a Lengyelországban és máshol is nagy népszerűségnek örvendő darab lesz a Szlo­vák Nemzeti Színház ötvenötödik színházi évadjának első pre­mierje. Az idei évad célkitűzéseiről, a legilletékesebbtől, a színház igazgatójától kértünk tájékoztatást. „Szabadság, a te jegyedet akarom viselni, amíg élek“ — írta börtönnaplójába 1939- beai Déry Tibor, akit Gide „Utazásom a Szovjetunióban“ című művének lefordításáért két havi szabadságvesztésre ítélt Horthy bírósága. Nap­jaink egyik legismertebb ma­gyar írója ma ünnepli nyolc­vanadik születésnapját. Élete és életműve értékelésére csak avatott esztéta vállalkozhat, mi legfeljebb vázlatosan raj­zolhatjuk fel a nyolc évtize­des életút különös, szeszélye­sen kanyargó ábráit. Déry 1917-ben Lia című el­beszélésével lépett be az iro­dalmi életbe és Osvát, a nagy felfedező indította el a pá­lyán, jóllehet soha nem volt a nyugatos eszmék hordozója és stílusváltozásait olyan ál­lomások jelzik, mint a roman­tika, a misztikum, a szürrea­lizmus, az expresszionizmus és csak fokozatosan jutott el a realizmushoz (Szemtől szembe, Befejezetlen mondat]. Kétségtelen, hogy szabad­ságvágya vezette a szocialis­ták, a kommunisták táborába, történelmi tény, hogy a Ma­gyar Tanácsköztársaságot az írói Direktórium tagjaként szolgálta, hogy 1934-ben részt vett a bécsi munkásfelkelés­ben, majd Budapesten, a fa­siszta megszállás időszakában, az ellenállási mozgalomban. A felszabadulás után a Ta­núk, a Tükör és az Itthon Déry tar 8§ éves című nagyszerű drámáiban vallott a múltról és az új életről, majd a Felelet című alkotásában, a munkásosztály történelmi szerepét megörö­kítő realista regényben, a va­lóságszeretet bizonyítékát ad­ta, de az új rend nehéz kor­szakának hűségprópájában nem tudott helytállni és meg­feledkezett börtönnaplója jel­szaváról, arról, hogy a sza­badság nem azonos az anar­chiával és a humanizmus csak a haladás felé tárulhat. Déry Tibor ma a szocializ­must építő Magyar Népköz- társaság megbecsült ós egyik legolvasottabb íróművésze és úgy érezzük, hogy Oleg Rosz- szijanovnak, a magyar iroda­lom kiváló szovjet tudósának a Déry-portréja közelíti meg legjobban a valóságot. Rosszi- janov az Inosztrannaja Litye>- ratura című moszkvai világ- irodalmi folyóiratban foglal­kozott Déry Tibor A napok hordaléka című könyvével ós tanulmányában megálllapítot­ta: „Nem olyan egyszerű megtalálni a helyes utat és távolról sem lehet egyetérte­ni mindennel, ami a 60-as, 70-es évek cikkeiben találha­tó“ —, de — írja az orosz tudós — „... az író maga harcol korántsem szándékolt rezignációjával, ellenállván a csüggedésnek.“ Rosszijanov úgy látja, hogy Déry abszolutizálja a civilizá­ció ellentmondásait, de ezt a kétkedést saját gondolataira is vonatkoztatja és a szovjet esztéta éppen ezt a belső küz­delmet értékeli az író esszéi­ben, amelyekben Déry felele­tet keres arra, hogy „eljő-e az igazi „béke“, az értelem régen várt földi királysága ós a teljes, az általános szociá­lis harmónia?“ E kérdések megválaszolásá­hoz, a vívódásokat feloldó és megoldó szintézis kialakításá­hoz kívánunk Déry Tibornak erőt ós időt! PÉTERFI GYULA 9 Kérjük, röviden ismertesse, olvasóinkkal, hogy az idei évad dramaturgiai tervét milyen szempontok szerint állították össze. — Színházunk számára az idei évad több szempontból is jelentős. Ez a sorrendben öt­venötödik évadunk, amelyben igyekszünk művészi munkánk­kal méltóképpen megünnepelni a Szlovák Nemzeti Felkelés, va­lamint hazánk felszabadulásá­nak 30. évfordulóját. Elsősor­ban arra törekszünk, hogy olyan színműveket adjunk elő, amelyek komoly érdeklődést váltanak ki a szakemberek és a közönség körében, s hozzá­járulnak szocialista színházmű­vészetünk további fejlődéséhez. Mondhatnám azt is, hogy köte­lességünknek érezzük a vonzó és tartalmas színművek bemu­tatását, hiszen elsősorban így tudjuk meghálálni a közönség érdeklődését. Tavaly az egész évben több mint kilencven szá­zalékos volt a látogatottságunk, s ez az érdeklődés előrelátha­tólag az idén sem csökken. Nemcsak kötelességünknek tartjuk, hanem felelősséget is érezünk az iránt, hogy mit ját­szunk közönségüaknek. 9 Milyen darabokat látha­tunk az idei évadban? — Ha megengedi, csupán a Hviezdoslav Színház és a Kis Színpad műsortervét ismerte­tem, hiszen az opera- és ba­lettegyüttesünk repertoárját már ismertettük az Önök olva­sóival. A Hviezdoslav Színház­ban az Üvegre festve című mai lengyel zenés játékkal nyitjuk az idei bemutatók so­rát. Egy héttel később Kis Színpadunkon láthatja majd a közönségünk N. Simon Aranyos fiúk című színművét. A Hviez­doslav Színházban adjuk elő a tragikusan elhunyt tehetséges szovjet drámaíró, A. Vampilov Az elmúlt nyáron történt című drámáját. Utána O’Neil Marco Pólóját és Shakespeare Lear királyát visszük színre. Felsza­badulásunk évfordulója tiszte­letére a tervek szerint egy új színművet mutatunk be. Az sem elképzelhetetlen, hogy egy mai cseh szerző alkotásá­val is megismerkedhet a közön­ségünk. Minden a drámaíróktól függ, többen is ígértek új drá­mákat, meglátjuk mennyi ké­szül el teljesen az idei évad­ban. Mi rugalmasak vagyunk, s azt hiszem ez a helyes. A Kis Színpadon a már említett darabon kívül J. Jílek Szilvesz­ter, C. Goldoni Két úr szolgája és I. S. Turgenyev Előeste cí­mű alkotását mutatjuk be. ® Nyilván ebben az eszten­dőben is nemcsak a szlovák fővárosban láthatják majd a. színház társulatát. — Valóban az idén is több vendégszereplésre készülünk. Részt vettünk hazai színházaink Banská Bystrica-i szemléjén, s ugyancsak ott leszünk a szov­jet színművek idei csehszlová­kiai fesztiválján is. A tervek szerint felszabadulásunk jubi­leumát szlovákiai és csehorszá­gi körúttal köszöntjük majd. Szeretnénk kisebb várósokban sőt falvakban is fellépni, s szá­mot adni művészi munkánkról. Ezenkívül ebben az évadban több művészünk és rendezőnk szerepel vendégként a különbö­ző hazai és külföldi társula­toknál. 9 Van-e jelentősebb változás a színészállományban? — Nincs. Ambiciózus ós va­lóban jó kollektívánk van,. sem­mi okunk tehát a különösebb változásokra. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne foglalkoz­nánk rendszeresen az utánpót­lás kérdésével. Ebben az évad­ban is, úgy mint az elmúlt években, több tehetséges főis­kolai hallgatót láthatunk majd vendégként színházunk színpad­jain. 9 Végezetül hadd tegyek föl egy kényesnek tűnő kér­dést. Milyen a Szlovák Nem­zeti Színház és a kritikusok közötti kapcsolat? — Egy szóval felelhetnék, s azt mondhatnám, hogy jó, de úgy érzem ezzel kapcsolatban valamit még el kell mondanom. Természetesnek tartjuk, ha olykor egy-egy kritika, avagy más cikk megjelenése után bi­zonyos feszültség keletkezik közöttünk és a kritikusok kö­zött. Abban sincs semmi külö­nös, ha egy-egy előadásról ne­künk és nekik más a vélemé­nyünk. Azt viszont tiszta szív­vel elmondhatom, hogy soha­sem haragudtunk meg senkire, sőt még csak nem is nehez­teltünk rá, ha nemcsak dicsért bennünket, hanem olykor el is marasztalta színészeink, avagy rendezőink tevékenységét. Nincs is rá semmi okunk, hi­szen meggyőződésünk, hogy a célunk közös: mindannyian még tartalmasabb és vonzóbb színház létrehozásán fárado­zunk, s úgy hiszen ez a leg­fontosabb. Biztosra veszem, hogy a most induló évadban sem lesz ez másképp. Közösen munkálkodunk majd nemes cél­jaink valóraváltásáért. SZILVÁSSY JÓZSEF Sikeres bemutatkozás A kolozsvári Nqpoca-vonóstnégyes Bratislavában A Bratislavai Zenei Ünnepsé­geken nagy sikerrel vendégsze­repeit a Kolozsvári Állami Fil­harmónia Zenekarának vonós­négyese, a N apocka-kvartett. Hangversenyükre a Klarisszák koncerttermében került sor. Már a hangverseny elején örömmel tapasztalhattuk, hogy a kiváló művészek által alko­tott vonósnégyes magas szín­vonalon képviseli hazáját, Ro­mániát. Az enyhén romantikus érzékenységgel előadott Mo­zart G-dúr kvartettjét stílusa kereteit pontosan betartva, új­szerű felfogásban tárták elénk. Megelevenedett a gáláns bécsi rokokó világa ós a benne tit­kon fájó mozarti lélek. Magá­val ragadott a remekmű gyors iramainak sodrása, pezsgő ze­neisége. Wilhelm Berger, a némert származású romániai zeneszerző hazánkban kevésbé ismert. Vo­nósnégyesében meglepően érett, kiváló komponistaként ismer­hettük meg. A kolozsvári vendégművészek műsorának súlypontját Bartók VI. vonósnégyesére helyezték. A Napoca-vonésnégyes itt va­lóban tudása legjavát nyújtot­ta. Tökéletes technikai bizton­ságuk révén megrázó erővel tolmácsolták Bartók csodálatos zenéjét, a második tétel torz képeinek szarkasztikus humo­rát. Autentikusan fogalmazták meg a zseniális zeneszerző ke­gyetlen igazmondását, a ma­gány furán lappangó szoron- gatottságát, a szürrealista bizar- ságból tisztán kicsengő népi motívumait. Ruha Istvánnak, a vonósné­gyes vezetőjének világhírű káp­rázatos virtuozitása, mély zenei átérzése . vezette, ösztönözte társat játékát. Horváth László másodhegedűs bámulatos tisz­tasággal gazdagította Ruha pompás játékának kontúrjait. lülöp László brácsájának jel­legzetesen szép hangzásával és főleg a Bartók vonósnégyes szólóbevezetőjének átérzett, le­szűrt egyszerűsége vált felejt­hetetlenné. Dula fakab meleg hangszínekkel fogta egységbe a kvartett pontos, kiegyensúlyo­zott játékát. A bratislavai közönség hálás tapssal búcsúzott romániai vendégeinktől. Reméljük, ha­marosan viszontlátjuk ezt a nagyszerű vonósnégyest. REITER ISTVÁN új sz 1974. X. 18.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom