Új Szó, 1974. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1974-10-02 / 233. szám, szerda

ärtmunka, növekvtt színvonal KONKRÉT FELADATOKAT OLDANAK MEG Stí 1974. X. 2. 1969 áprilisa óta a CSKP KB és szervei a pártaktívával kö­zösen nagy erőfeszítést fejte­nek ki annak érdekében, hogy megvilágítsák dolgozóinknak és minden állampolgárunknak társadalmunk 1966-as válságá­nak okait. Annak az értékelés­nek folytatásaként, melyet a KB 1969 szeptemberében és 1970 januárjában elfogadott, a pártszervekben és szervezetek­ben saját elemzéseket is kidol­goztuk, melyek segítettek le­leplezni a jobboldali és antiszo- ciaüsta erőknek a pártban és a társadalomban kifejtett tevé­kenységét. A marxi—lenini el­mélet és a forradalmi párt győ­zelme a jobboldali opportuniz­mus és revizionizmus felett új feltételeket teremtett minden munkára. A pártszervek minden fokon abból a helyzetből indul­nak ki, mely a CSKP megtisztí­tásával keletkezett, s a fő súlyt a párt aktivizálására helyezik. Ebben a folyamatban fontos szerepet tölt be a „Tanulsá­gok..." és a „Határozat a párt­egységről“ című pártdokumen­tum. Ezeknek a dokumentumoknak a megtárgyalásánál a párttagok még jobban tudatosították a.vál­ság következményeit nemcsak a pártban, hanem uz egyes munkahelyeken is. Így a párt­munka fokozatos minőségi javí­tására került sor. Már az 1971- ben megtartott kerületi párt­konferenciák megállapították, hogy a párt megtisztításával, a jobboldali, illetve opportunista erők legyőzésével a párt újra egységes lett a marxizmus—le­ninizmus és a proletár nemzet­köziség elvén. A bonyolult bel­politikai kérdések megoldásával párhuzamosan megújult a párt vezető szerepe minden terüle­ten. A politikai téren elért po­zitív eredmények kedvezően ha­tottak a népgazdasági feladatok teljesítésére is. A konszolidálás eredményeiből és a pártmunka színvonalából kiindulva a XIV. pártkongresszus határozataival összhangban, a pártszervek és -szervezetek konkrét tevékeny­ségével egyre következeteseb­ben érvényesülnek a pártmunka lenini elvei. Megnyilvánul ez a pártgyűléseken való egyre nagyobb arányú részvételben és a demokratikus centralizmus, valamint a belső pártdemokrá­cia elveinek erősödésében. Fo­kozódott a párttagoknak a prob­lémák megoldásában való aktív részvétele, és egyre kritikusab­ban tekintettek a még megle­vő fogyatékosságokra. A pártszervezetek életében tehát a taggyűlés igen fontos szerepet játszik. Az alapsza­bályzat értelmében a taggyűlés az alapszervezet legmagasabb szerve és a kommunisták neve­lésének iskolája. A párt poli­tikájával összhangban megjelö­li az alapszervezet hatáskörébe tartozó fő feladatokat és irá­nyokat a politikai, a szervezési és az eszmei-nevelő munka te­rületén. A kommunistákat ta­pasztalatokkal és tényekkel fegyverzi fel a politikai mun­kában. Határozatokat fogad el, s a tagokat konkrét feladatok­kal látja el. Értékeli a párt- bizottság és az egész szervezet tevékenységét. A taggyűléseken való részvétel és a taggyűlés határozatainak teljesítése min­den tag alapvető kötelességei közé tartozik. Így a taggyűlés fontos feladatot lát el a belső pártélet fejlesztésében, s az alapszervezet hatáskörébe tar­tozó . pártpolitika megvalósítá­sában. A taggyűlés egyben bi­zonyos fokmérője a pártszerve­zet munkájának, a tagok akti­vitásának és pártosságának. Ta­pasztalatok bizonyítják, hogy a Járási pártbizottságok továbbra Is nagy gondot fordítanak az alapszervezetek taggyűléseire. Az alapszervezetek túlnyomó többsége céltudatosan és terv­szerűen foglalkozik a taggyű­lések előkészítésével, ami je­lentősen hozzájárul ahhoz, hogy a taggyűlések napirendjére olyan kérdések kerülnek, me­lyek összefüggésben állnak a XIV. kongresszus határozatai­nak megvalósításával, a fel­sőbb pártszervek által kitűzött feladatok teljesítésével. Azt is pozitívan kell értékelni, hogy a taggyűléseken konkrét intéz­kedéseket fogadnak el. Az a felmérés, melyet a bra­tislavai városi pártszervezetben (I. és IV. városkerületi pártbi­zottság) végeztek, azt bizonyít­ja, hogy az alapszervezetek többsége helyesen jár el, ami­kor a taggyűlés az alapszabály­zat értelmében megtárgyalja a pártmunka feladatait, s a párt- politikával összhangban kijelö­li a politikai, a szervező és az eszmei-nevelő munka fő irá­nyait és feladatait saját hatás­körében. Azt Is leszögezhetjük, hogy jelentős javulás állt be a tag­gyűlések előkészítésében és tar­talmában. Konkrétabb hozzáál­lás figyelhető meg a gazdasági kérdések megoldásában, a terv- feladatok teljesítésében, a mun­kaidő jobb kihasználásában, a munkaszervezésben, a dolgozók kezdeményezésének fejlesztésé­ben. Az a sokoldalú gondosko­dás, melyet az ulapszervezetek a taggyűlések előkészítésére fordítanak, meglátszik az érté­kelő taggyűlések színvonalán is. Amíg 1972 ben az évzáró tag­gyűléseken Szlovákiában a ta­gok 91,6 százaléka vett részt, addig 1973-ban már 93,3 száza­léka. Növekedett azoknak az alapszervezeteknek a száma is, melyekben az évzáró taggyűlé­seken 100 százalékos volt a megjelenés. Általános észrevétel, hogy az alapszervezelek rendszeresen megtartják taggyűléseiket, és a pártbizottságok szervezési és tartalmi szempontból egyaránt gondosan előkészítették ezeket. Egyre több alapszervezet fog­lalkozik rendszeresen a belső pártélet, a lagalap minőségi ja­vításának és a tagok, illetve a jelöltek aktivizálásának kérdé­seivel, az ellenőrzés jogának gyakorlati alkalmazásával és az elfogadfrtt határozatok ellenőr­zésével. Az említett kérdésekben való konkrét hozzáállásban je­lentős szerepük van azoknak a beszélgetéseknek, melyeken a tagok az alapszabályzattal fog­lalkoznak. Ezen a téren főleg a kelet-szlovákiai járás alap­szervezetei gazdag tapasztala­tokkal rendelkeznek. Csak helyeselni lehet, hogy az alapszervezetek többsége az ellenőrzést nem tekinti tevé­kenysége végső céljának, ha­nem a párt vezető szerepe ér­vényesítése elkerülhetetlen fel­tételének. Azok a taggyűlések, melyeken gazdasági feladatok­ról tárgyalnak, megjelölik azt az irányt, melyet a kommunis­táknak a vállalatok vezetőségé­ben, Illetve az egyes szakaszo­kon követniük kell. Mindenek­előtt a dolgozók kezdeménye­zésének helyes irányára mutat­nak rá. Teljes mértékben akti­vizálják a dolgozókat — a tö­megszervezetek bevonásával is — a gazdasági feladatok telje­sítésére. A párt alapszervezeteinek munkájában az eddiginél is na­gyobb mértékben hozzá kell lát­ni az olyan jelenségek meg­szüntetéséhez, melyek még min­dig hátráltatják a belső párt­munka minőségi javulását. A pártbizottságoknak következe­tesebbeknek és igényesebbek­nek kell lenniük az egyének­kel szemben. Le kell küzdeniük azt az Itt-ott még tapasztalható közömbösséget, mely az alap- szabályzat megsértése terén mu­tatkozik. Ez azt követeli az alapszervezetektől, hogy az ed­diginél nagyobb gondot fordít­sanak a tagság nevelésére. Az elkövetkező Időszakban a CSKP és az SZLKP KB májusi plénu- mából eredő feladatok teljesí­tésének Is nagyobb figyelmet kell majd szentelniük. Utat kell tömi mindenütt a tudományos- műszaki fejlesztésnek. A plé- numon megjelölt feladatok tel­jesítésére irányuló igyekezetei egybe kell kapcsolni azzal a kezdeményezéssel, mely ha­zánknak a szovjet hadsereg ál­tal történt felszabadítása alkal­mából bontakozik ki. Tapasztalatok bizonyítják, hogy a pártszervezetek általá­ban fontosnak tartják a taggyü lések határozatainak teljesíté­sét. A pártbizottságok a tag­gyűlések előtt előkészítik a ha­tározatokat. Előkészítésükön — jellegüktől függően — részt vesznek vezető dolgozók és a pártcsoportok vezetői. Ezáltal a határozatok tárgyszerüek. konkrétak és címre szólóak. A határozatok gyakran konkrét feladatokkal bíznak meg gaz­dasági vezetőket, pártfunkcio­náriusokat, szakszervezeti és egyéb lömegszervezetl tisztség viselőket. Foglalkoznak gazda­sági, politikai, társadalmi és káderkérdések megoldásával. Az alapszervezetek tagjaikat nemcsak alkalmi, hanem hosz- szú lejáratú feladatokkal is megbízzák. Arra ösztönzik őket, hogy még jobban kihasználják a munkaidőt, fokozzák a ter­mékek minőségét, részt vegye­nek a pártéletben, a dolgozók ról való gondoskodásban, tanul janak szakmai és politikai lé ren egyaránt. A konkrétság, a feladatok pontos megjelölése és teljesíté­sük rendszeres ellenőrzése megteremti annak a feltételeit, hogy minden párttag fokozza aktivitását és növelje felelős­ségtudatát. Ezen a téren azon­ban az alapszervezetek még fo­kozhatják eredményeiket. Az alapszervezetekben tapasz talt észrevételek alapján meg­állapítható, hogy a pártszerve zetek munkája egyre javul, s ez lehetővé teszi az irányítómunka állandó minőségi javulását is. Ez nagyban hozzájárul a XIV. pártkongresszus határozatainak sikeres teljesítéséhez. ŠTEFAN ClCíLLA. az SZLKP KB politikai dolgozója A bratislavai Magasépítő Vállalat első számú üzemének dolgozói az idén a lakásépítésnél új épületelemeket használnak. A BA­NKS I típusú épületelemeket a Veľké Leváre-i Prefa n. v. petžal- kai üzeme szállítja. Felvételünkön (jobbról) Ľudovít Marnňák, m szocialista mnnkabrigád vezetője, Ladislav Maőákka) munka köz- hfi"- (Felvétel: Št. Petráš — ČSTK) NAGY ÉRDEKLŐDÉS Az elmúlt három hónap fo­lyamán csaknem 150 900 láto­gató tekintette meg a rožňovl szabadtéri néprajzi múzeumot, amely a régi népi építmények stockholmi múzeuma után a legöregebb Európában. A rožňovl Skanzen jövő év­ben ünnepli fennállásának 50. évfordulóját. A múzeum terüle­tén egy kelet-morvaországi fa­lut építenek fel, amely évről évre bővül. KEDVEZŐ FELTÉTELEK HATÉKONY KOMMUNISTA NEVELÉS Mindén feladat alkotó gon­dolkodásra késztet. Arra ösztö­kél, hogy mérjük fel lehetősé­geinket, s a lehető legegysze­rűbb úton jussunk el a megol­dáshoz. A helyes út megtalálá­sa pedig csakis az adott felté­telekre támaszkodva lehetséges. A központi irányelvek, határo­zatok is mindig a saját felté­telek közt valósulnak meg. Ezért saját feltételei közepette mindenkinek módjában áll hoz­zájárulnia a megvalósításukhoz. Ezt az elvet tartották szem előtt a Recai (rétéi) Magyar Alapiskola pedagógusai is, ami­kor a CSKP KB tavalyi, júliusi plenáris ülésének határozatait lebontották saját feltételeikre. Az iskola terve tehát a plénum határozatából indul ki. A ter­vezett rendezvények célja a ta­nulók kommunista nevelése ha­tékonyságának fokozása, az ed­digieknél is jobb eredmények el­érése. Eszközeik, melyekkel me­rész, de reális céljaikat meg­valósítják, valóban változatosak, érdekesek. Például a Szlovák Nemzeti Felkelés eseményeinek megismertetése érdekében a 30. évforduló alkalmából kirándu­lást rendeztek az események színhelyére, Jankov Vŕšokra és Uhrovecra, ahol a pionírok vi­rágokat helyeztek el. Ennek az akciónak mintegy a folytatása volt az a beszélgetés, melyre éppen ottjártunkkor került sor. Az Iskolába ellátogatott Andrei Tušer, az SZNF részvevője, az egykori uhroveci postamester. így a tanulók a kiránduláson szerzett ismereteiket a volt partizántól hallott visszaemlé­kezéssel egészíthették ki. A Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulója alkalmából az isko­la egyik osztályában a réteiek vörös sarkot is berendeztek. A külön falitáblán azoknak a he­lyi polgároknak a fényképe lát­ható, akik részt vettek a fel­kelésben. A fényképek alatt a részvevők életrajza is olvasha­tó. Nem hiányzik a falitábláról a felkelésben fiatalon hősi ha­lált halt Sládek Károly fény­képe sem. A hagyományok ápolására a rétéi iskola és annak pionír­szervezete — élén Kamenár fusztínia tanítónővel — igen nagy gondot fordít. A szerve­zet krónikája 1955-től napjain­kig minden fontosabb ese­ményt, rendezvényt megörökít. A pionírok részt vesznek a községben rendezett minden megemlékezésen, ünnepségen. Ebben a tanévben megünneplik a község, majd hazánk felsza­badulásának 30. évfordulóját. Rété 1945. április 30-án szaba­dult fel. A pionírok nemcsak az állami ünnepségeken, hanem a polgári szertartású esküvő­kön is műsort adnak. Az, hogy a pionírszervezet szép eredmé­nyeket ér el, a helyi szervezet­tel való szoros együttműködés­nek is köszönhető. A SZISZ- szervezet már hagyományosan minden évben megbízza két tag­ját a pionírszervezet támogatá­sával. Az ifjúsági szervezetnek igen sikeres akciója volt az a teadélután, melyet a pionírok­nak rendeztek. A teadélutánon a SZISZ-szervezet zenekara ját­szott és SZISZ-tagok szolgáltak fel. Az ifjúsági szervezet tá­mogatásáról a pártszervezet gondoskodik. A pártbizottság egyik tagjának konkrét felada­ta az ifjúsági szervezet munká­jának figyelemmel kísérése. A pionírszervezet vezetője és az iskola igazgatója párttag. A júliusi plénum határozata értelmében az iskola nagy gon­dot fordít a tudományos világ­nézeti nevelésre. A tanítók konkrét és részletes tervet dolgoztak ki ennek megoldású* ra. Ebben egyebek közt az áll, hogyan értetik meg a tanulók­kal a természet anyagi lénye­gét, s hogyan nevelik őket szo­cialista hazafiságra. A haté­kony kommunista neveléshez a szülők támogatása is szüksé­ges. Ezért a szülői értekezlete­ken — melyeken a megjelenés csaknem 100 százalékos — rendszeresen előadások hangza­nak el például a kétvágányú nevelés káros hatásáról, a cseh­szlovák—szovjet barátság és az internacionalizmus jelentőségé­ről. Az előadásokat vita követi. A pedagógusok a szülői érte­kezleteket és a szülői látoga­tásokat is kihasználják ideoló­giai nevelésre, személyi agitá- cióra. A tanulók szülei közt nincs egyetlen párttag sem. En­nek ellenére sikerült elérniük, hogy az elmúlt tanévhez viszo­nyítva öt százalékkal csökkent a vallásoktatásra jelentkező ta­nulók száma. A tudományos vi­lágnézeti neveléssel kapcsolat­ban meg kell jegyezni, hogy Bozsik Péter, az iskola igazga­tója részt vett azon a (galántai járási pártbizottság által rende­zett) kétéves iskolázáson, mely elsősorban a tudományos világ­nézeti nevelés kérdéseivel fog­lalkozott. A sikeres nevelői és oktatói munka bizonyos anyagi feltéte­leket is Igényel. Ezek Is egyre kedvezőbbek a községben. Jö­vőre például — a választási program keretében — tataroz­zák az alapiskolát. A tatarozás költségvetését már ki is dol­gozták. így a Rétéi Magyar Alapiskolában egyre jobb körül­ményeket teremtenek a CSKP KB 1973. évi júliusi plénuma határozatának teljesítéséhez, az ifjúság kommunista nevelésé­hez. FÜLÜP IMRE

Next

/
Oldalképek
Tartalom