Új Szó, 1974. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1974-10-02 / 233. szám, szerda

Hazaérkezett a magyar párt- és kormányküldöttség Közlemény a delegáció szovjetunióbeli látogatásáról A PRAVDA A KÍNAI HELYZETRŐL SORBAN Moszkva — A magyar párt­ós kormányküldöttség szovjet- unióbeli látogatását befejezve hétfőn le hazaérkezett Buda­pestre. A látogatásról kiadott közle­mény szerint a Szovjetunió és Magyarország külpolitikájában következetesen folytatja hatá­rozott harcát a reakciós erők ellen, a nemzetközi feszültség enyhítésében elért eredmények megszilárdítása és fejlesztése érdekéiben. A jelenlegi nemzetközi hely­zetet a feszültség enyhülése irányába végbemenő mélyreha­tó változások jellemzik. A nem­zetközi kapcsolatok gyakorla­tában elfogadottá válik a kü­lönböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének elve. Mindkét fél úgy véli, a tar­tós európai béke és biztonság megteremtése azt kívánja, hogy az összeurópai értekezlet a legközelebbi időben fejeződjék be és zárószakaszára a legma­gasabb szinLen kerüljön sor. A Szovjetunió és Magyaror­szág hangsúlyozta, hogy az ázsiai biztonsági és együttmű­ködési rendszer létrehozásának eszméje konstruktív jellegű. A felek ismét megerősítik azt az elvi álláspontjukat, hogy a tartós és igazságos béke a kö­zel-keleti térségben kizárólag az izraeli csapatoknak az 1967- ben elfoglalt összes arab te­rületekről való kivonása és a palesztinai arab nép törvényes jogainak biztosítása alapján le­hetséges. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió újból megerősí­tik, hogy változatlanul támo­gatják a vietnami nép igazsá­gos harcát. A tárgyalófelek ki­fejezték szolidaritásukat Ázsia, Afrika és Latin-Amerika népei­nek igazságos harcával az im­perializmus, a gyarmatosítás és a neokolonializmus ellen, a nemzeti felszabadulásukért, a politikai függetlenség megszi­lárdításáért, a gazdasági önál­lóság kivívásáért, a társadal­mi haladásért. A közleményben elítélik a Chilei fasiszta katonai állam­csínyt, üdvözlik a fasiszta dik­tatúra megdöntését és a de­mokratikus átalakulás megkez­dődött folyamatát Portugáliá­ban. Megelégedéssel szólnak a Görögországban végbement de­mokratikus változásokról. Kö­vetkezetesen síkra szállnak a Ciprusi Köztársaság független­sége, szuverenitása és területi épsége megvédéséért. Vélemé­nyük szerint haladéktalanul olyan intézkedéseket kell foga­natosítani, amelyek megvéde­nék a Ciprusi Köztársaságot a külső beavatkozástól és biztosí­tanák az összes külföldi csapa­tok kivonását Ciprus területé­ről. Az MSZMP és az SZKP a jö­vőben is minden módon elő fog­ja segíteni a kommunista és munkáspártok egységének és összeforrottságának további erő­sítését a marxizmus—leniniz­mus alapján. Mindkét párt ha­tározottan síkra száll az anti­kommunizmus, a nacionalizmus és a sovinizmus, a jobboldali és „baloldali“ opportunizmus minden megnyilvánulása elleni megalkuvás nélküli harc foly­tatása mellett.­A felek megelégedéssel álla­pították meg, hogy magas szín­vonalúak a két ország testvéri kapcsolatai. A tárgyalások va­lamennyi megvitatott kérdés­ben megerősítették a két párt és ország nézeteinek és állás­pontjának teljes egységét. Igazságos rendezést Cipruson A Szovjetunió határozottan követeli, hogy szűnjék meg a Ciprus belügyeibe való külső beavatkozás, vonják ki a sziget- ország területéről a külföldi csapatokat, állítsák helyre az alkotmányos rendet és biztosít­sák u ciprusi nép számára, hogy maga döntsön sorsáról — hangsúlyozza keddi számában a moszkvai Pravda, az SZKP KB lapja. A Ciprusi Köztársaság függet­lenségi ünnepe alkalmából meg­jelent cikk megállapítja, hogy a szigeten határozott lépések történnek a helyzet normalizá­lása érdekében, a legfőbb prob­lémák azonban megoldhatatla- nok. maradnak: A külföldi csa­patok továbbra is ott vannak, veszélyben van az ország szu­verenitása, függetlensége és területi integritása. A NATO legagresszívabb erői nem mond­tak le arról a szándékukról, hogy befolyásuk alá vonják és az Észak-atlanti Tömb ugró­deszkájává tegyék Ciprust. A Szovjetunió a ciprusi prob­léma Igazságos politikai ren­dezésére törekszik, a ciprusiak érdekeit figyelembe véve és részvételükre számítva — foly­tatja a moszkvai Pravda. Cipru­son széles körű, kedvező vissz­hangra talált az a szovjet kez­deményezés, amely az ENSZ keretein belül nemzet közi kon­ferencia összehívását szorgal­mazza a ciprusi kérdés megol­dására és biztosítékokat kíván nyújtani a fiatal köztársaság számára függetlenségét és szu­verenitását illetően. URHO KEKKONEN finn mi­niszterelnök meghívására októ­ber közepén szovjet állami kül­döttség látogat Finnországba, élén Nyikolaj Podgornijjal, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökével. A de­legáció részt vesz a szovjet- finn békeszerződés aláírásának és a Finn—szovjet Társaság létrehozásának 30. évfordulójá­val kapcsolatos ünnepségeken. TÜNTETŐ BÁNYÁSZOKRA nyitott tüzet a dél-afrikai rend­őrség Nyugat -Transvaatban. A rendőrük először könnyfakasz­tó bombákkal támadtak a jobb munka- és életfeltételeket kö­vetelő néger bányászokra, majd tűzfegyvereiket használták. Két bányász meghalt, négy megse­besült. MÉRSÉKELIK követeléseiket a Venezuela Santo Domingo-i konzulátusát négy napja meg­szállva tartó gerillák. Hét tú­szukért cserébe eddig egymil­lió dollárt és 37 politikai fogoly szabadon kocsátását követelték, de újabban már megelégedné­nek egyetlen fogoly szabadláb­ra helyezésével és a szabad elvonulás biztosításával. A do­minikai kormány kijelentette, hogy nem tárgyal a merény­lőkkel. Nigéria ünnepelt Lagosz — Nigéria, a legnépe­sebb afrikai állam október 1-én ünnepli felszabadulásának 14. évfordulóját. Az országban olyan intézke­déseket valósítottak meg, ame­lyeknek célja a külföldi mo­nopóliumok tevékenységének korlátozása, az állami szektor erősítése és a dolgozók életszín­vonalának emelése volt. Állami ellenőrzés alá vonták a külföldi olajtársaságok részvényeinek 55 százalékát, nigériai kézbe ke­rült egy sor ipari vállalat. A gazdasági feladatok megoldásá­ban nagy szerepet játszott a szovjet segítséggel épített fém­kombinát, amely nagy szerepet játszik az ország egyik legfon­tosabb Iparágának, a vasipar­nak a fejlesztésében. A kormány nagy összeget fordít az egészségügyi szolgál­tatásra, az oktatásra, a lakás­építésre. Nagy visszhangja volt a nigériai társadalomban az ál­talános ingyenes kötelező ok­tatás bevezetéséről szóló hatá­rozatnak. Nigéria hű az el nem kötele­zettség, a pozitív semlegesség elvéhez, ós békepolitikát foly­tat. Nemzetközi fórumokon a Szovjetunió és a szocialista or­szágok kezdeményezéseit támo­gatja, és a fejlődő országok ér­dekében lép fel. Moszkva — „A történelmi ta­pasztalatok azt bizonyítják, hogy a Kínai Népköztársaság sikeres fejlődése csak a szocia­lizmus útján, a szocialista or­szágokkal, a szabadságért, a nemzeti függetlenségért, a bé­kéért, a demokráciáért, a szo­ciális haladásért küzdő népek­kel való barátság megszilárdí­tása révén valósítható meg — írja a moszkvai Pravda keddi számában Andrej Krusinszkij. A Kínai Népköztársaság ki­kiáltásának 25. évfordulója al­kalmából írt cikk emlékeztet arra, hogy az ötvenes—hatva­nas évek fordulóján Kína fejlő­désében éles fordulat követke­zett be. „Mao Ce-tung és kör­nyezete a proletár internacio­nalizmus elveivel szembehelyez­kedve, kezdett letérni a Szov­jetunióval és a többi szocialis­ta országgal való együttműkö dés útjáról. Nacionalista, nagy­hatalmi célokat hangoztatva a nemzetközi kommunista mozga­lom bomlasztására, a szocialis­ta világrendszer, valamennyi antiimperialista erő egységének aláásására vett irányt“. A szélsőséges szovjetellenes- ség, amely jelenleg a pekingi vezetők politikájának fő jel­lemvonása, oda vezetett, hogy Kína az imperialista reakció legagresszívabb köreivel lépett szövetségre és szembehelyezke­dett minden olyan lépéssel, amely a nemzetközi enyhülés elmélyítésére és az általános béke megszilárdítására irá­nyult. Élesen visszautasítva a mao­ista vezetők szakadár politiká­ját és rágalomhadjáratát, a cikkíró hangsúlyozza: A Szov­jetunió következetesen a Kínai Népköztársasághoz fűződő kap­csolatok normalizálására és a kínai néppel való barátság helyreállítására törekszik. Ezt az irányvonalat szem előtt tart­va, a Szovjetunió konstruktív lépések egész sorát tette a Kí­nai Népköztársasággal való köl­csönös kapcsolatok terén, java­solta, hogy erősítsék meg az 1950-ben kötött szovjet^-kínat barátsági, szövetségi és kölcsö­nös segélynyújtási szerződést, írjanak alá megállapodást az erőszak alkalmazásáról történő lemondásról, kössenek meg­nemtámadási szerződésit, ren­dezzék véglegesen a határkér­déseket és kölcsönösen előnyös alapon fejlesszék a kapcsolato­kat több területen. „A jó aka­ratnak ezeket a megnyilvánu­lásait azonban Pekingben mind­eddig teljes mértékben figyel­men kívül hagyták“. „A kínai nép iránti baráti, testvéri érzést megőrizve, a szovjet emberek mélyen meg vadnak győződve arról, hogy a szovjet és a kínai nép alapve­tő, tartós érdekeinek egybeesé­se megköveteli a két ország kö­zötti együttműködés helyreál­lítását és fejlesztését — álla­pítja meg befejezésül a moszk­vai Pravda cikke. Peking — A kínai főváros az utóbbi három év hagyományai­hoz híven ünnepelte október 1- et, a népköztársaság kikiáltá­sának napját. Nem tartottak díszszemlét vagy felvonulást, üresen maradt a Mennyei Bé­ke Kapuja fölötti emelvény és a díszvendégeknek fenntartott tribűnsor, megnyíltak viszont a nagy parkok és az arra érde­mes fővárosiak az Itt felállított színpadok, az ország fejlődé­sét szemléltető makettek és a különféle, vidám parkokba illő játékok körül szórakoztak. A mostani, 25. évfordulót lát­hatóan nem szánták különleges jubileumnak, hacsak a tűzijáté­kok újbóli felelevenítését nem számítjuk. ÁLLAMBtZTONSÁGI TÖRVÉNY ARGENTÍNÁBAN Üjabb vállalatot államosítottak Isabel Peron argentin állam­fő aláírta az új állambiztonsági törvény kibocsátásáról szólő dekrétumot, amely súlyos bör­tönbüntetést helyez kilátásba mindenféle felforgató tevékeny­ség megtorlásául. A törvény, amelyet az argen­tin parlament már korábban jó­váhagyott, az országban kibon­takozott terrorhullám megféke­zését szolgálja. A cikkelyei ér­telmében háromtól nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel sújt­ható minden olyan személy, aki felforgató szervezet tagja, vagy az ország alkotmányos rendsze­rének megdöntésére tesz kísér­letet. Keltőtől öt évig terjedő börtönnel büntethetik a felfor­gatónak minősített eszmék ter­jesztőit, beleértve az újságíró­kat is. Egy szélsőjobboldali terror­szervezet, „az Argentin Anti- kommunista Szövetség“ tagjai hétfőn éjjel telefonon szólítot­tak fel egy volt római katolikus püspököt, egy tábornokot és egy- egy szakszervezeti vezetőt, hogy három napon belül hagyják el az országot, ellenkező esetben életükkel fizetnek. A terrorista szervezet az elmúlt két hétben 15 személyt gyilkolt meg ós több személyiséget kényszerített az ország elhagyására. Isabel Perón a Lisandro de la Torre legnagyobb húsipari vál­lalat dolgozóinak tömeggyűlé- sén bejelentette, hogy törvényt hoztak a vállalat államosításá­rartf'l 1974. X. 2. ÉHSÉG ÉS PUSZTULÁS Buenos Aires — Éhséget és pusztulást hozott Chilére a ka­tonai junta uralmának egy éve. Még a rendszerhez hű El Mer- curio című lap is kénytelen el­ismerni, hogy több mint 2,2 mil­lió chilei nyomorban él. A la­kosság 21 százalékának — ál­lapítja meg a junta tervhivata­la — nincsenek meg az elemi létfenntartási eszközei. Az állandó áremelkedés, a rendkívül alacsony munkabér miatt a dolgozók kénytelenek lemondani a legfontosabb élel­miszerekről. A Le Monde-nak adott nyilatkozatában Luis Fi- guero, a Chilei Dolgozók Egy­séges Központjának elnöke ki­jelentette, hogy az év első fe­lében hatvan százalékkal csök­kent a reálbér. A chilei nép által elért ered­ményeket megsemmisítve, a junta szabad utat nyitott a kül­földi tőkének. Az állami ellen­őrzés alá helyezett kulcsfon­tosságú gazdasági ágakat a junta visszaadta az előző tu­lajdonosoknak. Ennek a gazdaságpolitikának következtében az országban tel­jes a zűrzavar. Az infláció fel­tartóztathatatlanul nő, a junta uralkodásának évébeľ elérte a hétszáz százalékot. Ebben az évben 19-szer értékelték le az escudót. MEGVONJÁK A KATONAI SEGÍTSÉGET TÖRÖKORSZÁGTÓL Washington — Az amerikai szenátus hétfőn 57:20 arányú szavazással úgy döntött, hogy az Egyesült Államok feltétel nélkül szüntesse be a katonai jellegű segélynyújtást Törökor­szágnak. A törvénymódosító javaslat benyújtója, Thomas Eagleton demokrata párti szenátor sze­rint az intézkedésre azért van szükség, mert Ankara júliusi ciprusi akciójához használta fel a katonai segélyprogram keretében szállított fegyvereket, megsértve ezzel a külföldi ka­tonai segélyre vonatkozó ame­rikai törvényeket. Nyugati megfigyelők szerint a szenátus hétfői döntése újabb tanújele annak az ellentmondá­sos politikának, amelyet az Egyesült Államok a ciprusi helyzettel' kapcsolatban folytat. Ez volt egyébként az első je­lentős összecsapás külpolitikai téren a szenátus és Ford elnök között, aki — kormányának tár­gyalásai pozícióit féltve — a fegyverszállítások folytatása mellett foglalt állást és Kissin- geren, illetve a törvényhozási vezetőkön keresztül nyomást gyakorolt a képviselőkre és a szenátorokra a tiltó döntés megakadályozására. Kissinger Moszkvába látogat A chileiek ezrei váltak a fasiszta Pinochet-junta önkényuralmának áldozataivá. (J. Cserepanov rajzaj Kairó — Kissinger amerikai külügyminiszter október 9-én -ezdődő kairói látogatása a olomáciai erőfeszítések új a kaszának kezdetét jelenthe- és „bizonyos lépéseket“ edményezhet az arab—izraeli tárgyalások genfi felújítása fe­lé — hangsúlyozza keddi szá­mában az Al Ahram című kai­rói félhivatalos lap. A legfontosabb probléma a palesztin nép képviselőinek részvételére vonatkozó, elfo­gadható formula kidolgozása — mutat rá a lap, amely egyéb­ként tudni véli, hogy Kissinger látogató kőrútjának befejezté­vel szükség esetén Közel-Kele­ten hagyja Sisco külügyi ál­lamtitkárt, hogy továbbra is fenntarthassa a kapcsolatot az érintett felekkel. Moszkva — A szovjet fővá­rosban hivatalosan bejelentet­ték, hogy Kissinger amerikai külügyminiszter október 23-tól 27-ig látogatást tesz a Szovjet­unióban a két ország kölcsönös érdeklődésére számot tartó kér­dések megvitatására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom